Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-02-24 / 8. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1941). február 24. ^%/?áVAH\VV^ vei kapcsolatban a magyar nemzeti hadsereg kiépítésének szükséges volta. Mégis csak nevetséges Jaross An­dort felelősségre vonni azért, mert a ».gazdag zsidók iól élnek Megértjük, hogy a levélírónak jobban tetszenék, ha például a gazdag zsidók vagyonát a csehszlovák szökött katonák közt osztották volna szét. De hál erre a törvény nem adott módot. A törvényt pedig nem Jaross miniszter hozza, ha­nem az országgyűlés. Ugyancsak üres frázis őt tenni felelőssé azért, mert esetleg a magyar iparosok és keres­kedők rosszabb helyzetbe kerültek, mint azelőtt voltak, mert amennyiben ez igaz, annyiban áll ez mindenkire és nemcsal; nálunk, hanem európaszerte, amit az általános helyzet hozott mayá­val és nem Jaross Andor. Nálunk ezt még igen sokszor tetézi a sült galam­bot váró magyar élhetetlenség is. Ugyanígy otromba elfogultság a mun­kanélküliség okát a felvidéki minisz­ter működésében keresni. A munka­­nélküliséget a cseheklfíl örököltük. (Vájjon annak is a felvidéki miniszter volt az oka?) Ez az öröklött teher az elmúl! év alatt jelentékenyen csök­kent s ami még meg van belőle, annak nem kis részben a munkakerülés is oka Lám a városi népkonyhában is fe­lére csökkent az igénylők száma, mihelyt kiderüli, hogy minden igénylőnek egy havi ellátás elle­nében két napot kell dolgoznia a városi közmunkáknál. Akinek pedig nem ér meg kél napi munkát egv bavi ebédkoszt, az ne si­ránkozzék munkanélküliségről. Ma­gyar rendszer szerint munka nélkül nincs segély, kivéve a jótékonykodást. Ugyancsak nem a felvidéki miniszter találmánya az inségmunka sem. ez Magyarországon rég bevált intézmény, amely pótolja a munkakerülőket ne­velő cseh munkanélküli segélyt. Az inségmunka díja tehát nem napszám és nem ellenérték, hanem a munka­­nélküli segély pótlása, melynek nagy­ságára nézve irányadó a környékbeli napszám. Komárom környékén a fa­lusi rendes napszám 1 pengő 40 fillér, ennél magasabb tehát az inségmunkás napidíja nem lehet és csak kivételes eset, hogy most Komáromban a hó­­tapátoló ínség mun káso k 1 pengő 80 fillért kapnak. Munkaalkalmak nyújtása tekinteté­ben pedig a legkevésbé állhat meg a szemforgató panaszkodás. Nézzen kö­rül a levelező saját legszűkebb csa­ládi körben, ott is meggyőződhetik, hogy Jaross Andor és a vezetése alatt álló Egyesült Magyar Párt mindenkit álláshoz, i>agy keresethez juttatott, aki komolyan dolgozni akart és aki arra érdemes volt. Persze abból a körül­ményből, hogy valaki szökött cseh­szlovák katona, egész életen át meg­élni nem lehet! Amellett még dolgozni is kell valamit. Azt pedig már igazán csak a leg­nagyobb rosszhiszeműség állíthatja Ja-és ennek időpontját is hamisan állítja be. 1938 november 2-án volt a bécsi tárgyalás, amikor Jaross Andor maga is Becsben tartózkodott. Ekkor tehát a levélíró nem is beszélhetett vele! Azonban ezt követően 1 2 na]) múlva történt, hogy Jaross Andortól egy szö­kött csehszlovák katona. — lehet, hogy a levélíró. azt kérte, engedje meg, hogy a szökött katonák is bevonulhas­sanak a magyar nemzeti hadsereggel együtt a felszabaduló Felvidékre. Erre Jaross Andor igazán nem felelhetni mást, mint hogy ez a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik, ebbe neki beleszólása nincs. Eljárt azonban a honvédelmi miniszternél és annak engedélye alapján a szökött csehszlo­vák katonák közül többen részt is vet­lek a bevonulásban, így többek között Párkányban is. A lóláb ott látszik ki legjobban, hogy es levélíró nem mondja meg, mii kért így megjegyzései alkalmasak a leg-B|JDAPESTRE utazó kedves olvasóink figyelmét felhívjuk a PANNÓNIA SZÁLLÓ (Rákóczi-uf 5.) éttermeire. Konyhája egyike Budapest elismerten legkiválóbb konyháinak, arai polgáriak. Színház, hangversenyek után az úri közönség kedvelt szórakozó helye Téli­kertjében a rádióból is közismert BURA SaNDOR hírneves cigányzenekara muzsikál. Esküvők, társasösszejövetelekre külön termek. (6)8 otrombább megtévesztésre. Ezt is akar­ta. mert nyilaspropagandára van szük­ség Komáromban, ahol sehogyan sem akar életrekelni a nyilaspárt. De meg­jósolhatjuk, 'nem is fog, ha csupán ilyen fegyverekkel tud dolgozni. Mert meg vagyon írva a közmondásban, hogy hamarabb utolérik a nem igazai mondó embert, mint a sánta kutyát. Az országnak fontosabb dolgai van­nak most, mint hiábavaló személyes­kedést. átlátszó okokból, foly­tatni ' Evvel a magunk részéről végeztünk is és az üggyel többé foglalkozni nem kívánunk. Ez is sok volt. ross Andorról, hogy arra érdemes em­ber kéréséi bármikor is ridegen el­utasította volna. Ez természetesen a kéréstől is tugg. A levélíró nem jelöli meg közelebbről, hogy mit kért Jaross­­tól. csupán rideg elutasításról beszél Komárom megye és Komárom város ünnepi közgyűlése a Kormányzó országosának huszadik évfordulóján Nagy Nándor főispán Komárom megye törvényhatósági bizottsági tag­jait a következő szövegű meghívóval hivta ünnepi közgyűlésre: A Főméltóságú Kormányzó Urat a nemzetgyűlés 1920. évi március hó 1-én, — a haza védelmében és az or­szág megmentésében megnyilvánult gondviselésszerű küldetését felismer­ve Magyarország kormányzójává választotta és megválásztásál a 1920:11. törvénycikkel törvénybe ik­tatta. A Főméltóságú Kormányzó Ur 1910. évi március hó 1-én országlá­­sának immár huszadik évét tölti be. Ebből az alkalomból folyó évi március hó 1-én, pénteken délelőtt 11 órára Komáromba, a Kultúrpalota díszter­mébe rendkívüli ünnepi közgyűlést hívok össze. Felkérem a törvényhatósági bizott­ság t. tagjait, hogy a díszközgyűlé­sen Magyarország» Kormányzójának húsz éves országlása évfordulója al­kalmával teljes számban megjelenni szíveskedjenek. * * * Ugyancsak ünnepi díszközgyűlés ke­retében hódol a Kormányzó úrnak Komárom thjf. szab. kir. város" tor­­vényhalósági bizottsága is a városház nagytermében. E díszközgyűlés márc. 1-én, délelőtt 10 órakor kezdődik Nagy Nándor főispán elnöklésével. A „CJKTA“ cég 10 fajta téli cipőre rendkívüli 10°/0-os engedménye ad feb­ruár 12-től március 2-ig, használja ki ezen alkalmat. CIKTA. A komáromi Dalegyesület nagyszabású hangversenye március 2-án, szombaton a Kultúrpalotában A hires Koszorús Komáromi Dal­egyesület ezidén ismét megrendezi egyikét reprezentatív, nagy estjeinek. Komárom város egyik legnépszerűbb egyesülete, a Dalegyesület minden év­ben komolyértékű művészi ajándék­kal kedveskedik a zene híveinek, — idén különösen színvonalas zenei es­tet rendez. Filharmonikus hangver­senyre hívja Komárom közönségéi a Dalegyesület s e fiiharmonikus hang­verseny keretében Nagypál László, az Operaház tagja fog énekelni. Nagy­pál László dalciklust mutat be: Schmidt Viktornak, az igen tehet­séges zeneszerzőnek s a hangverseny karnagyának három szép dalát énekli el. A nagyszabású hangverseny mű­sorát Erkel: Hunyadi László-jának zenekari nyitányával kezdik, majd férfikar, vegyes kar, s a ze­nekarral bővült hétszólamú ve­gyeskar mutatja be Kodály, Hän­del, Bárdos, Goldmark, P al in­gre n, Poldini s Wagner egy­«TURUL« SZÁLLODA ÉS ÉTTEREM Komárom, Ferencz József rakpart Elsőrendű, konyha — Menü­­rendszer — Abonnenseknek árengedmény — Minden csü­törtökön disznótoros vacsora — Naponta Rigó Gyula és zenekara muzsikál — Egyúttal a mélyen tisztelt közönség szives tudomására hozzuk, hogy esküvők, zártkörű va­csorák és gyűlések részére külön terem áll rendelkezésre egy művét. Maga a műsor is azt mu­tatja, hogy nem mindennapi zenei élvezetben lesz része a közönségnek: a Dalegyesülct férfikara s vegyeska­ra csupa olyan műsorszámot mutat be, amelyen keresztül a Dalegyesület éneklésbeli biztossága, művészi átér­­zése, fegyelmezettsége s kiváló hang­anyaga pompásan érvényesül. Zon­gorán kisér S e n d 1 e i n János, zene­tanár. Az egyes zeneszámokat S z o m­­bathy Viktor ismerteti. Jegyeket 2 pengős, 1.50 pengős és 50 filléres áron árusít az UNIO-könyvesbolt. A hangverseny március 2-án lesz, este 8 órai kezdettel a Kultúrpalotában. — A Már i a-kongregáció színelőadá­­sa. Ritkán látott szép, valóban élve­zetes előadást tartott a komáromi Fel­nőtt Lányok Mária-kongregációja va­sárnap, iá Kai. Legényegylet színház­termében. Az előadás zsúfolt nézőtér előtt zajlott le s résztvett rajta Komá­rom katolikus társadalmának szine­­java. Szinre került a Mindnyájunk édesanyja című 5 felvonás;« komoly, erkölcsi tartalmú színjáték, amelyet Gömöry Berta írt. Az előadásról el­mondhatjuk, hogy minden tekintet­ben sikerült, pergett s a nagyszámú közönségnek öröme telt benne. Ez alatt az előadás alatt tapasztaltuk is­mét, hogy a Legényegylet közönsége élvezni, szeretni tudja a komoly, drá­mai színdarabokat is, nemcsak az ér­téktelen bohózatokat. Ami legelsősor­ban megkapott, a rendezés volt. Ilyen gondos, mindenre figyelmező rende­zést kérünk mindig a legény egyleti színpadon. A színpadi képek is szé­pek voltak. A szereplők egytől-egyig kitettek magukért. Csivre Gabii ilyen kitűnőnek még sohasem láttuk, utána mindjárt a két apróságot említjük meg: Ralovich Sárikát s Kocsis Ka­tót. A pöttöm szereplők öntudatosan, bátran s sokszor nagyokat is meg­szégyenítő komolysággal játszottak, sok tapsot arattak. De a többi szerep­lők is mind jók voltak: Szalay Ilus, Schwartz Gizi, Nagy Mariska, Jurin Marika, Szénássv Ili, Vörös Aranka, Kovács Ilus, Horváth Betty, Dávid Joli, Rozsnyászky Irén, Nagy Teri, Nagy Erzsi. Helyesen játszottak s éne­keltek az iskoláslánykák is. Rendező Brinzik József káplán volt. Az elő­adás jótékonycélú volt s az iskolán­­kíviili népművelés keretén belül tar­tották. — Velítetlképes előadás a Kát. Le­gényegyletben. Többször megemlékez­tünk arról, milyen szép kultúrmunka folyik a kedd esti taggyűlések alkal­mával a Kai. Legényegyletben. Leg­utóbb. igen szép számú hallgatóság előtt Nehéz Ferenc SzMKE-titkár Mátyás királyról tartott előadást, a nagy király születésének ötszázadik évfordulója alkalmából, B u k o r Lász­ló pedig felolvasót! Mátyás királyról. Ugyanezen taggyűlésen Brinzik Jó­zsef káplán igen érdekes vetítettképes előadási tartott az ujságnyomtatásról, az Ember tragédiájáról s történelmi képsorozatot mutatott be a mohácsi vésztől Trianonig. A vetítőgépet az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság ajándékozta a Legényegyletnek s a többi kát egyesület számára. Ugyan­csak a Népművelési Bizottság jóvol­tából néhány gyönyörű tartalmú gra­­mofónlemezhez is hozzájutott a Le­gényegylet, amelynek tagjai Bartók s Kodály gyűjtéséből származó ma­gyar nótákat hallgattak ezen a tag­gyűlésen. A következő kedden Polóny Béla dr. főorvos tart előadást a Le­gényegyletben. — Postai csomagok kézbesítése. A m. kir. posta értesíti a közönséget az alábbi új kedvezményekről: 1. A posta a csomago­kat az eddigi darabonkénti 24 filléres kéz­besítési díj helyett, 1910. i. 1-től egy ösz­­szegben előre befizetett havi 3 P átalány­ért is házhoz kézbesíti, bármennyi ér­kezzék is. 2. Joguk van a címzetteknek az érkezett csomagjaikat a postán rak­táron tartani, ezért az eddigi darabonkénti és naponkénti 8 filléres fekbér helyett, 1940. I. 1-től, az érdekeltek csomagrak­tárt bérelhetnek havi előre befizetett 3 P csomagraktárbérleti díjért. E díjért a pos­ta korlátlan számú csomagot őriz. E ked­vezményeket Komáromban az 1. és 4. sz. hivataloknál lehet igénybe venni. — Nyomatékosan figyelmeztetjük a városi könyvtár olvasóit, hogy a kérő­lapon mindig húzzák ki a már olva­sott könyvek számát, mert különben újra kiadjuk és az nap nem vesszük vissza. Arra is kérjük olvasóinkat, hogy a könyvtárba vitt vagy onnan hozott könyveket mindig papírba cso­magolják be, mert a könyvtár köny­vei közkincset képeznek és azt min­denkinek kímélni kell. — A városi könyvtár vezetősége. — A gyümölcsfák metszéséről ír a Nö­vényvédelem és Kertészet legújabb sza­ma. Cikkeket közöl még a takarékos gyü­mölcsfapermetezésről, a szőlő íeketebéíü­­ségéről, a márciusi magvetésről, a gyü­mölcs fonnyadásáról, a nyúlrágta gyü­mölcsfák kezeléséről, a bor pótanyagok­kal való derítéséről, az olcsó drótkerí­tés készítéséről, a gyökerek növekedésé­nek serkentéséről, a gyümölcsfák termé­kenységének fokozásáról stb. A dúsan il­lusztrált, színes gyümölcsképet is közlő két szaklapból a »Növényvédelem« kiadó­­hivatala (Budapest, V., Vecsey-utca 4.) egy alkalommal e lapra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot. ISmándi keserilviz.»*. Ki egyszer használta, Másnak is ajánlja.

Next

/
Thumbnails
Contents