Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-02-10 / 6. szám

1940. február 10. KOMAROMI LAPOK 7. oldal EiLiüLllJ üzembesziintetés miatt 30 drb. vörösfenyőből készült, erős s csak három évig használt melegágyi tábla 1 X 2 m. méretű s egy teljesen jó­karban levő „Slavia Itapid” jelzésű, 65 3 lóerős víiszivató motor. Cím a kiadóhivatalban. T um! Filmszínház Komárom, Kun Miklós u. 11. Telei. sz. 4-70. Február 10-én (szombaton) 1/47 és i/29-kor. Február 11-én (vasárnap) i/43; 145, .147 és i/a^-kor. Az. egyik tegmu!atságosabb magyar film NEHÉZ APÁNAK LENNI! Főszereplők: Páger Antal, Szeieczky Zita, Egri Mária, Málv Gerő, Vas'zary Piroska, Vizváry Mariska és stb. magyar film­­színészek, valamint Csöpi Ferkó a leg­fiatalabb filmsztár. Magyar világhiradó. Február 12-én (hétfőn 1/4? és 1/a9 órai kezdettel. Mérsékelt helyárakkal. 20—71» I I érig. HÁZASSÁG KIZÁRVA. Végtelenül bonyodalmas és mulatságos, pazar vígjáték. Főszereplők: Heinz RüIl­máim. Hans Brausewetter, T. Marlen. Elsőrangú .kiegészítő film. Február 14-én (szerdán és 15-én csütö;­­tökön) 1/4,7 és i/29 órakor Zarah Leander nagy filmje, SIVATAGI ÉJSZAKÁK. Nagystílű kalandor film, izgalmas dráma tele idegfeszítő jelenetekkel. Főszereplők: Zarah Leander, Friedrich Domin, Gustav Knuth, Herbert Wilk, Karl Günther. Fi csodálatos film melleit még élmény a F'ox világhiradó. Minden alkalommal ajánlatos a jegyek­ről elővételben gondoskodni. Jegyelő­vétel vasárnap délelőtt 11 órától, hét­köznap a játszás napján, délután 3 ó.-tól. Jobb házból való lányt vagy özvegyasszonyt söntéslelirónönek azonnalra felveszünk. Cim a kiadóhivatalban. (67 Komárom thj. szab. kir. város polgármesterétől. 2306/1940. szám. (53) Tárgy: A friss tojás eladási árá­nak megállapítása. HIRDETMÉNY. Az árellenőrzés országos kormánybizto­sától nyert felhatalmazás alapján a «Kis­alföldi Mezőgazdasági Kamara« vé'emé­­nyének meghallgatása után hatóságom te­rületén a friss tojás legmagasabb el­adási árát 1940. év február hónapra da­rabonként 13, azaz tizenhárom fillérben állapítom meg. Ez a legmagasabb eladási ár azonnal életbe lép, de nem vonatkozik a hűtő­házi vagy mezses tojásra, hanem kizárólag csak a friss tojásra. E megállapított ár túllépése árdrágítói visszaélés és a törvényben megszabott büntetést vonja maga után. Erről az ellenőrzés gyakorlása és meg­felelő módon való kőznirrététel végett ér­tesítem Komárom thj. szab. kir. város rendőri büntető bírájál. tudomásulvétel céljából pedig megküldeni rendelem: 1. Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarának Komárom, 2. Kereskedelmi és Iparkamarának Ggőr, 3. Kereskedelmi Grémiumnak Komá­rom, 4. Kereskedők Testületének Komárom, 5. Katonai állomásparancsnokságnak, (i. Komáromi Lapok-nak, 7. Uj-Komárom Megyei Hírlap Szerkesz­tőségének Komárom. Komárom, 1940. január 5. Alapy Gáspár s. k. m. kir. kormányfőtanácsos polgármester. Komárom vm. Közigazgatási Bizottsága. 2778/1939. kb. szám. Tárgy: A pozsonyeperjesi kisduna­­liíd építésével kapcsolatos kisajá­títás. HATÁROZAT. A m. kir. Kereskedelem- és Közlekedés­­ügyi Miniszter ür 66.722/1939. XI. számú rendeletével a pozsonyeperjesi kisdunahíd építésével kapcsolatban a szükséges ingat­lanokra, illetve ingatlanrészekre a kisajátí­tási eljárást elrendelvén, az 1881 :XLI. t. c. 33. §-a alapján az eljárni hivatott bizott­ság elnökéül dr. vitéz Hunyadi László, vármegyei főjegyző urat, tagjaivá: dr. Hinlédsr-F’cls Jenő, vármegyei liszti fő­ügyész ural és Zárka Elemér, kir. mérniük urat, az államépítészeti hivatal helyettes főnökét, jegyzőjévé pedig Mészáros József havidíjas mérnök urat küldjük ki. A bizottsági eljárás határidejét az 1940. év február hó 20-án d. e. 9 órában álla­pítjuk meg, összejöveteli helyül pedig a pozsonyeperjesi községházát jelöljük meg. A kiküldött bizottság hatáskörébe tar­tozik: határozni mindazon igények és ész­revételek felett, amelyeket a felek a kisa­játítási törvény 1—22. §§-ai alapján netán emelnek. Pozsonyeperjes község elöljáróságának a kisajátítási terv egy példányát oly fel­hívással adjuk ki, hogy a tervrajzot és összeírást a községházánál haladéktala­nul. de legalább a tárgyalást megelőző 15 napon át közszemlére tegye ki s erről, valamint a tárgyalás idejéről és helyé­ről az érdekelt feleket a helyi szokásnak megfelelő módon haladéktalanul értesít­se. Az értesítésnek tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, hogy 'a bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemlegesen határoz; ha az érdekeltek közül senki sem jelenne meg. Erről értesíteni rendeljük: 1. dr. viléz Hunyadi László, Zarka Elemér, dr. Hin­­léder-Fels Jenő és Mészáros József, ko­máromi lakosokat. 2. 2341/1939/13. III. számú átiratára hivatkozással a m. kir. Kincstári Jogügyi Igazgatóságot, Budapest V., Klotild-u. Í5. és 3. Pozsonyeperjes község elöljáróságát azzal, hogy a köz­­hirrétételt tanúsító helyhatósági bizonyít­ványt a bizottság elnökének a helyszínén adja át. Kelt Komárom vármegye Közigazgatási Bizottságának 194Ö. január hó 9-én tárlóit rendes ülésében. Nagy Nándor s. k. főispán, elnök. A kiadmány hiteléül: Lipóth, B/Cs. vm. irodaigazgató. 49 Pk. 3238. sz. 1940. vghlói 37. szám. (54) ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Weisz Emil érsekujvári ügyvéd ál­lal képviselt özv. Wilheim Begina érsek-; ujvárí lakos javára, Kutrucz Alajos, Kut­­rucz József és Kralovics Jusztina színiéi lakosok ellen 857 P 14 f tőke és több kö­vetelés (áruiéi ai erejéig a komáromi kir. járásbíróság 1939. évi fenti sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1939. ápr. hó 25-én lefoglalt 1030 P-re becsült ingóságokra a lenti kir. járásbíróság fenti számú vég­zésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §-a alapján a fent megnevezeti s a foglalási jegyző­könyvből ki nem tűnő más fogíaltatók javára is az árverés megtartását elrende­lem, de csak arra az esetre, ha kielégí­tési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igénykereset folyamatba nincs végr. szenv. lakásán, üzletében Szímő községben 363. házsz. alatt leendő megtartására határidőül 1940. évi február hó 14. napjának délután 2 érája tűzetik, ki, amikor a bíróilag lefoglalt villany­daráló, villany-motorok, bika, csikók s egyéb ingóságokat a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, esetleg becsáron alul is el fogom adni. Azon ingóságokra, amelyeknek a kikiáltási ára egyezer pen­gőn leiül van, az 5.610/931. M. E. számú rendelet értelmében csak azok árverez­hetnek, akik a kikiáltási ár egytizedrészét bánatpénzül leteszik. Komárom, 1940. évi január 17. Bura Kálmán, kir. bír. végrehajtó, mi t bíró á i 1 i iüldöt. DKW. BMW autók. GKW. Ardie. Tornax, Horex m jtorok körzetképuiselete Díszfái és Lipscher gépműhely lomáram. Megye a. 18. Tel. 177. 26 BUDAPESTRE utazó kedves olvasóink figyelmét felhívjuk a PANNÓNIA SZÁLLÓ (Rákóczi-ut 5.) éttermeire. Konyhája egyike Budapest elismerten legkiválóbb konyháinak, árai polgáriak. Színház, hangversenyek után az úri közönség kedvelt szórakozó helye Téli­kertjében a rádióból is közismert BURA SzvNDOR hírneves cigányzenekara muzsikál. Esküvők, társasösszejövetelekre külön termek. (638 SZÍNHAZ Elmentek a színészek Vértes Károly színtársulata búcsút mondott Jókai városának: a társulat dísz'.etes-vaggönja kifordult már a ko­máromi pályaudvarról s ahogy moso­lyogva integető tagjai után nézünk, mindjárt az a gondolatunk támad most, miért is volt, hogy idejött közénk ez a társulat, mit hozott ez a társulat ne­künk, mit jelentett a számunkra? Régi, ósdi dolog az, amit most ide­írunk: színésznek lenni nemcsak anv­­nyit jelent, hogy1 kenyeret keressünk, hogy megéljünk, hanem igenis, hogy valódi »papjai legyünk Thaliának«. A színészetért kell lenni színésznek: egy eszméért. Ha. így van, akkor már ma­gyarok is vagyunk, az édes magyar szó, a magyar kultúra gyönyörű istá­polói. harcosai vagyunk. Sajnos, be kell vallanunk, különösen vidéki szí­nészekkel kapcsolatban, hogy legtöbb­­nyíre az első dolog a legnagyobb prob­léma. A kenyér. Beismerjük: ez jogos. A kenyérrel kapcsolatos panasz a leg­jogosabb manapság. De a panaszt alá kell támasztani valamivel: azzal a má­sodik dologgal, azzal a kultúra-ügy­­gyel. Egyik legnagyobb mérgünk eb­ben az életben az, ha jajgató, sirán­kozó színészeket látunk akkor, mikor az előadásaik, társulatuk csapnivalóan rossz. Vértesék mosolyogva mentek el tő­lünk. Be kell ismerniük maguknak is, hogy nem ment azért olyan rosszul itt nálunk a színház. Alapos forrásból tudjuk, hogy eddigi állomáshelyeik kö­zött Komáromban látogatta őket a leg­nagyobb közönség. Nagyon érdekes ez, kérem! Nagyon jellemző például Ja­­kabffyék, Bánkyék teljes komáromi anyagi csődje után. Sokszor eltűnőd­tünk magunkban azon, hogy például mi az oka, hogy ennyi taps évek óta nem volt a komáromi színházban, mint az idén. Igen, meg kellett győződ­nünk arról, hogy ennek a társulatnak óriási szerencséje volt nálunk. A ko­máromi közönség szeszélye az idén »jobbra billent«. Igen, mert ami azt illeti, bizony gyengécske kis társulat volt ez az idei, sokkal rosszabb Bánkyénál, sokkal gyengébb Jakabffyénál, de Földesé is sokkal jobb volt nála. Bizony, ha jól meggondoljuk, kulturális tekintetben nem sokat tett nekünk. Egyetlen elő­adás akadt, amiérték volt samit bizo­nyos kisebb hibákat leszámítva méltói, nak tartottunk a magyar színpadhoz: a Földindulás. A társulat műsorában túltengett az operett, komoly, irodalmi értékű da­rabot a Földinduláson kívül úgyszól­ván nem is láttunk. Az előbbi színtár­sulatok mind, legalább egy-két alka­lommal, fővárosi színészeket is hoz­tak, akiket mindig komoly műfajban szerepeltettek óriási sikerrel. Az idén az eféle vendégszereplés elmaradt, pe­dig szívesen láttunk volna ilyesmit kü­lönösen akkor, mikor a társulat erői, csekély kivétellel, egészen gyenge, sőt kezdő színészek voltak. Vértes Károly, Károlyi, Szenes, a nők közül pedig egyedül Nagy Erzsi az, akiket komo­lyabb tehetségűeknek tartunk a tár­sulatban s hogy egy-két prózai elő­adásnak sikere volt, az az ő érdemük. Az operett-daraboknak örült s tapsolt legtöbbet ez a szegény komáromi kö­zönség. Pedig, hej, de gyönge lábon mozgott az az operett-együttes. A pri­madonna, Vertes Nelly, kezdő, rutin­­talan színésznő, hangja egyáltalán nincs, legfeljebb táncolni tud. A gzub­­rett, a fiatal. Károlyi Juci, sokszor jól játszott, kitünően láncolt, de szubrett létére is igen csekély hanganyaga van. A komikus. Szabó Sándor, mindig a karzatnak játszik, gyenge hanggal, nem is a legnagyobb tánctudással, de azért természetes humorral. Csak né­hányszor szerepelt a társulatnál Sass Imre: kár, mert őt szívesen néztük. Vidéki viszonylatban jó komika Pintér Rózsi. Vértesék úgy búcsúztak tőlünk: a viszontlátásra. Szívesen is látjuk őket, illetve őt: Vértes igazgatót, mert lát­tuk, hogy igazgatónak kitűnő, a társu­lat rendben, minden panasz nélkül tá­vozott. Csak arra kériük Vértes Ká­rolyt, jobb társulatot hozzon jövőre s a magasabb szempontokra is legyen fi­gyelemmel műsora összeállításánál. (nf.) A Legényegylet bálján a ruhatárból egy sötétszürke férfi kalapot és egy pár Popper-iéle női hócsizmái téve­désből elcseréltek. í érjük a jóindulalú egyént, a tárgyakat a Legényegylet házmesterénél leadni. (60) — A rövidzárlat és a búcsúelőadás. A csütörtök esti rövidzárlat, amely Komá­rom nagy részét sötétségbe borította, ép­pen akkor kezdődött, amikor a színtár­sulat búcsúelőadásképpen kezdeni akarta a Tarka estet. Szép számú közönség szo­rongott az előcsarnokban és a nézőté­ren, amikor a villany elaludt és csak a vészlámpák adlak szegényes világítást. A közönségnek tetszett az eset és nagyon jól mulatott. Majd gyertyafény mellett elkezdték az előadást. Később lágyultak a villanylámpák és tovább folyt a kaba­ré, amelyen különösen Sas és Szabó ér­tek el meleg sikert. Szabó az Ember tragédiája paródiájával sok kacajt csalt ki. Az elmúlt sziniévad sfatisztikája Mint minden alkalomkor, most is be­számolunk a most bezárult sziniévad sta­tisztikájáról, hogy a jövő krónikásának megkönnyítsük a dolgát, amikor Komá­rom színészetének a történetét megírja majd. Vértes Károly színigazgató társulatával 1939. dec. 16-án kezdte meg a szezont a Kai. Legényegylet Br. Eötvös-uccai szín­háztermében, ahol az utolsó előadás 1940. február 8-án volt. így ez a szezon 55 na­pig tartott, közel két hónapig. A következő darabok kerültek színre: Erzsébet, operett: ötször. Utolsó tánc, életkép, Tommy és társa, operett: két­szer, Földindulás, dráma: négyszer. Vad­virág, operett: kétszer, Trafikos Erzsiké, ocerett: háromszor, Huszárszerek m, ope­rett: háromszor. Egy bolond százat csi­nál, operett: háromszor, Mindig a nők kezdik, vígjáték, Dalol a nyár, operett: kétszer, Meseházasság, operett: három­szor, Tessék szellőztetni, operett: kétszer, Nyiloll ablak, operett: háromszor, Hava­si napsütés, dráma, Bors István, vígjáték, Gyertyafénynél, zenés vígjáték, Zimberi­­zombori szépasszony, operett: négyszer, Noszty fiú esete Tóth Marival, vígjáték. Egy görbe éjszaka, operett. Zsákbamacs­ka, operett: kétszer, Ki lesz a férjem?, operett: háromszor, Feleség, színjáték: kétszer, Ki gyereke vagyok én?, bohózat, Legyen úgy, mint régen volt, operai I, Falu rossza, népszínmű, Bubus, vígjáték, Bolond lyukból bolond szél fúj, operett: háromszor, Fűszer és csemege, vígjáték, Francia szobalány, vígjáték, Aki mer, az nyer, operett: kétszer, Kadélszerelem, ope­rett: kétszer, Pozsonyi lakodalom, ope­rett, háromszor, Eső után köpönyeg, ze­nés vígjáték. Tarka est, kabaré előadás, búcsúelőadásképpen. Összesen szinrekerült 34 darab, ebből persze az operett volt a túlsúlyban. A 34 darab 70 előadást ért és ebből 20 operett és 14 prózai darab, ami azért elég elő­nyös arányszám a prózai darabok javá­ra. Az igazgatóság igyekezett a közönség közönyét megtörni a prózai darabok iránt, ami részben sikerült is, mint például a Földindulás drámánál, amely négyszer ke­rüli szinre igen nagy érdeklődés mellett. A 70 előadásból 54 esti, 16 délutáni volt. A délutáni előadások száma azért olyan nagy, meri ünnepnapokon kél délutáni előadást tartottak. Méltó a föl jegy zésre, hogy a társulat népszerű komikusa nemcak jó színész, hanem ügyes szerző is Volt: két operett­jét, a Meseházasságol és Ki lesz a fér­jein? címűt bemutatták és csak elismerés­sel szólhatunk a kél kedves darabról és a szerzőről, Szabóról. A magyar szerzők diada’át jelenti, hogy az előadott 34 darabból csak három voíl idegen szerzőé, a többi a magyar zseni terméke. Az igazgatóság a népszínműre is gondol! és a Falu rosszával igei szép siker! ér­tek el. — Innét Koszé r: ment a társu­lat. Progress magéníanfolyam 1 előkészít magánvizsgákra, 1 érettségire. Levelezőoktaíás J Budapest, Mester utca 4,, IV, 3. f

Next

/
Thumbnails
Contents