Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-12-21 / 51. szám
1940. december 21. KOMAROMI KAPOK 7. oldal. A Dózsa VIGADÓ ÉTTEREMBEN Magyar konyha, kitűnő faj borok. Pénteken halászlé!-o— „Erdélyi Hecken/ Tamás Lajos: Kélezeréves szó Egy rebbcnésre megá’l a szél, egy rcbbenésre megá 1 ■ hó, megakad valahol a magasságban. Nem a !5.d, nem a menny, kellő közt van a karácsonyi takaró. Áldott, puha, szép fehérség, melyben elnerül a könny s vélek. Ha karom óriássá nőne, átölelném ezt a fényes köntösbe ö.tözölt vidéket B elvinnem Isten trónusához, aki ma szü.elett Bell bemben, hogy lásson egyszer hófehérnek, fisz óságtól ragyogóknak, k.k bukdácsolunk vérben s szennyben. II. Ez az éjszaka a csöndé, ez az éjszaka a esi lagé, ennek az éjszakának karja mulat fö.fclé. Ezért rezeg az ág, ezért pereg a gyöngy a fákról királyi, fényes gazdagsággal és ezért lágy ma az úton a göröngy. III. Szeretet — Írom a fa’ra, Szerete'. — írom papírra, Szeretet — írnám az égre fel. Nincsen annyi lehelet és sugár a vi ágon, amennyi e szóhoz kelL Ha a nap lehajolna, az ö melege zengné, ha a kő megindulna, az ő ereje rengné. MegvcsszőzöU, v rző, drága szónak kihajt, kihajt majd újra levele, hisz n az isteni kéz két ezer éve puha jászo.ba tette le. Holló! Fitty °lem] A karácsonyi ünnepekre valódi páriafok, tea rum, likőr, bor, sonka, finom hentesáru, cukorka és déligyümölcs különlegességek a legnagyobb választékban Somorjai János fűszer- és csemege üzletében Klapka-tér 9. Telefon 2’5. Szolid árak ! Pontos kiszolgálás ! Péter szomorúan nézte asszonyát: hogy eljátszadozik azzal a csöppnyi emberkével, nevet, dalol neki, mintha elfeledte volna, hogy ma karácsony es'téje van, a nagy várakozás, feledés, béke és remény ünnepe és ő mégis hiába imádkoztatta nagyobbik fiát, ma nem lesz karácsonyuk... Józsika is hiába várja a fényes kardot, a kis vonatot, ami majd a kéklő üveghegyek kacagó országába röpíti. Ez lesz az ötödik karácsonyuk. A legszegényebb. Az idén keveset dolgozhatott. Sokat kellett távol lennie övéitől. De lelke mindig itthon járt, ennél az áldott-jó asszonynál, akinek egyedül kellett küzdenie a mindennappá', gondoskodnia tehetetlen anyjáról és a két csipogó verébfiókáról. Az asszony egy idegen nő gyerekét szoptatta és az övét az öregasszony lejesteáira bízta. , . Hazajött és alig tudott segíteni. Sok mindent elnyel a hétköznap, sokszor a legszebb ünnepet is. Felállt. Vette a kabátját és odaszólt az asszonynak: — Nízek egy kis tűzrevalót. A Fodornál nem kaptam se fát, se szenet. Persze, aki píz nélkül megy!... Ha kisőbb rjyüvök, ne aggóggyatok. A Vág felé megyek, u. füzes felé. Mint puha égi csók, hullott a hó és ezüstös ragyogást adott az éjszakának. Átment a hídon, a töltésre tért, mert ott a magas szőnyegbe utal nyomott az urasági kocsi. 1 Sohase volt elégedetlen ember, mindig meg tudott alkudni az élettel, de most va'ami megfogka a lan bá a , keserűség nyomja a lelkét. Úgy szeretne valami szörnyűt tenni: ütni, rombolni, hogy ne legyen ünnep az ünnep, hogy soha többé ne ébredjen holnap, rabolni, ölni vagy meghalni, mert már szétdobja mellét a dac, a tehetetlenség. És mégcsak átkozódni se tud. Valami különös remegés él a levegőben, lezárja a nyelvét, megtalálja a lelkét. Ment tovább. A városból már csak a fehérbe-szépült tornyok látszottak, mintha rájukhajolt volna, mintha keresztjüknél kezdődött volna az ég. Érezte, hogy valaminek történnie kell ma este. Nem lehet ennyi lázadást, fojtott akarást, fenyegető szándékot átvirrasztani holnapra. Hazatérni se tud. Nem akarja, nem bírja látni szenvedésbe-némult asszonyát, imádkozó kicsi fiát. Egyforma lomha tánccal bukdácsolt a hó. 5íagyon egyedül volt a bánatával. Kötegrevaló fát összegyűjtött és indult hazafelé^ vagy maga se tudta hová. Már közel járt a gátőrházhoz, mikor valami furcsá zsák-alakű halmazt látott a töltés alján. A hó már csaknem eltakarta. Térdig süppedt, mikor lement érte és szinte fe’ujjongott, mikor lesöpörle róla a havat: kis fenyőfa volt, az uradalmi kocsi veszthette el. Felémelte és nézte, nézte a formás kis fát, aztán zokogón be’enevetett a puha csöndbe. Megkönnyebbült. Régi, gazdag emlékek suhantak át az agyán, simogatták a lelkét és mosolyt illesztettek a dacos arcra. Nehéz volt a köteg. Besielett a gátőrékhez, hogy majd ott lelesz belőle egy kicsit. A gátőr és fe'esége, mint két dalát-vesztett öreg madár, ült egy kis fenyőfa me'lett. Ta'án emlékeik beszéltek, zsibonglak boldog gyerekkacagással: a fia, akit elvittek az évek, az új öröm, az új gond: az új család, a lánya, okit elveszített a város. Behívták. Beszélnie kellett. És mikor kiömlött belőle a panasz, a férfi könnytelen dacos jaja, végtelen könnyűnek érezte magát. Az öreg' gátőr vigasztalta, az asszony megsímogatta, e'topogott régi emlékeihez, letörölte róluk a port, a múltat, aztán csillogást dörzsölt a megszürkült díszekre, játékokra és reszkető kézzel Péter fájára akasztgatla. — Ugye milyen szép? — motyogta. Nem akarta elfogadni, de már mindhármukban o’y nagy volt a karácsony íze, lehellete, éneke, hogy most nem volt bántó az idegen kéz, idegen ajándék. Rohant haza az övéihez karácsonytkiáltani. Msg a köteg fát is otthagyta. Régen nem játszott már. Most jó volt önfeledt gyereknek lenni: újra feldíszítette a fát, aztán bekopogtatott s mikor a íeiesége szabad-ot kiáltott, először a fát tartotta be, csak áztán — meleg régi dalt dúdolva — lépett be ő is. Józsika ezüstösen felujjongolt, felesége nagy, csodára-nyílt szemmel nézett hol a fára, hot rá. Nóm tudta megérteni lionnan lett ennyi pénze. De az csak állt, végignézett rajtuk, a régi büszke mosoly fényiéit szája körül. És boldog fehér csönd röp-MILUS vegylisztilása és festése FOGALOM Komárom, Nádor-utca 7 48 j, 4o. Telefon 292. j dösött a, szobában. Először az öregaszszony pityeredéit el: — Jlát mégis jó az Isten! — Igen, ídesanyám, jó az Isién. — morzsolta Péter. Józsika félve körüljárta a fát, megsímogatolt mindent, aztán megszólalt: — Az!án mind az enyim? örökbe? — örökbe — fiam —, nyugtatta meg! — Aztán hol találkozott a Jézúskával? Mi yen ruhában volt? Sok karácsonyra volt ná a? Ugy-e a legszebbet nekem adta? — csi.ingelt a sok kérdés. — Künn a halárban. Kis vállát sok karácsonyfa nyomta és mikor meg’átolt, odaszólt: Hé! Jóember! Segíts! Alig tudok menni, pedig még sok dolgom van. Aztán hallottam ám a sok imádságot, jó fiú a kis Józsika. A legszebb fám leteszem, vidd haza neki. — Aztán egyszerre sok-sok égő csillag hullott az égből a hó helyett, behunytam a szemem, mert megvakultam volna és mikor kinyitottam, már nem láttam, de a karácsonyfa ott volt a kezembe. Aztán szaladtam haza. Az asszony kérdezősködni akart, de jólesett neki ez a mese, nem akarta barázdába mélyíteni ura mosolyát. Hallgatott és nagyon szeretett volna sírni. Maga se tudta, miért... A kis szoba újra megtelt békével, n lelkek, beszédjével és az ablakon mintha a betlehemi csillag tündökölt volna... A kis Józsi már régen aludt, — biztosan köszönetét dalolt a szép karácsonyfáért, — és ők is lepihenni készültek, mikor a csöppség, a kis Magda, felébredt és keservesen sírni kezdett. Anyja pólyástul felemelte, ringatta, oda állt vele a fa alá. Néhány pillanatig abban a két csiszolatlan ijedt szemben hullámzott a karácsonyfa fénye, aztán elkapta a fejét és tovább sírt. — Biztosan éhes szegénykém. Már régóta nem kapott fejecskét... mindjárt lesz... siess apuka, hozzá be fát, hogy inegmclcgíthessük a fejecskét... Na ne sírj! rögtön kap a baba, aztán majd nevetni fog a kicsi baba... — De miért nem hozod már a fát? fordult urához. — Mert nem hoztam. Ottmaradt a gátőréknél... Elvette az eszemet ez a karácsonyfa. Néztek egymásra. Az asszony érezte, hogy ura telkéből — ha nem talál vigaszt, — elszáll a karácsonyi mosoly és’ helyébe, mint olvadt ólom, zuhog a hétköznap. OPITZ Ilii bor- és IÖLF- j 1 i | pálinka r< (\ nagykereskedő, rum- es likőrgyára GYi C\ 0 R kJ Telefon 486 mnm : 380. — Nézz körül, talán a kamrában talász valamit. — Nincs semmi! Délután átkutattam mindent... hacsak az asztalt, meg alólunk az ágyat fel nem aprítom. — No, Péter! Ne pirulj megint! Ezen a szent estén nem szabad mérgelődni. Majdcsak elaltatom valahogyan ezt a csöppséget. Látod, neki szabad sírni, nem tudja, hogy ma ünnep van. Éhes és kiábál... Aztán hisz' nem üres kézzel gyüttél haza... — és odaült az ura méllé, megsímogatta és megcsókolta az arcát. — Józsika már látta. Reggel majd azt mondjuk, hogy újra itt járt a Uézuska, az ajándékokat itthagyta, de a fát elvitte, hisz' még nagyon sok szegény gyerek van, azok is örülni szeretnének. O majd tg- Ián megérti. Aztán csönd lett., Péter asszonnyát nézte, csodálta. Valami megfoghatatlan j&ság, szeretet duruzsolt fel benne. És mikor újra felsírt a csöppség, már tudta niit kell tennie. Piros nyelveket pattogott a fenyő, a kályhából * meleg tavaszi illat áradt. <$s mikor a csöppség mohén szívta a langyos tejet, Péter úgy érezte, hogy templomban áll, Urfelmutatásra csöngetnek:, és a tömjénfüst az ég felé száll. V. V) (Komárom.) Varga Gyula-Eredeti a ír Csepel varrógépek |[[ 12 Pengős havi részletre kaphatók ! Kerépkőrok nagy választékban gépkereskedő KOMAROV!, Kossuth-fér S. HALÁSZATI ÁRVERÉS. A csallóközi kisdunai és vágdunai halászai társulat a Vágduna halászatát Örsujta.u felső határától lefelé a Dunába való betorkolásig 1941. I. l-lői 1946. dec. 31-ig terjedő hát évre árverés útján Uérbeadja. Az árverés 1940. dac. 39-án »1. e. 10 órakor Érsekújváron, Szabadság-tér 1. sz. alatt lesz megtartva. Az árverési és bérleti feltételek ugyanott megtudhatók. Érsekújvár, 1940. dec. 20. Molnár László a halászati társulat elnöke. Az ógyallui k!r. járásbírórég mint telekkönyvi hatóság. 593/1940. tk. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY-KIVONAT. Bacho~ecz Józsefné szül. Pink? Margit és Kocsis Józce'né szül. Pinke Erzsébet végrehajtatóknak id. Pinke István (nős volt Druga Juliéval), ifj. Pinke István, i;l. Pinke István által képviselt kisk. Pinke László, Pinke Ferenc és Pinke János végrehajtást szenvedők ' ellen indított végrehaj'á ,i ügyében a te'ekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 42 P tőkekövetelés és járulékai behajlása végett a Bagó:a községben fekvő; s a bagolai 294. számú tkvi be é ben A 1 sorszám, L34/2 helyrajzi szám alatt foglalt és B 1. 3. a-f. sorszám szerint Pinke István (nős Druga Juliannává!), Pinke Erzsébet, Pinke Marci’, P'n'-n János Pirke Ferenc, linke István és kiskorú Pinkc Lá zló nevén álló be telki ken tulajdonközösségének rregszüa e ése céljából végrehajtási árverést rendel el ezen ingatlanra 1.509 pen gő kikiáltási ár mellett. Az árverést 1941. évi január hó 20. nap'án dé'ntlni 14 órakor Rugó.a községházánál fogják megtűr.ani. Az árve ésré kerülő ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem aclhaló el. Bánatpénz a kikiáltási ár 10 o/o-a, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi o/o-áru kell kiegészí’eni. Ögyalla, 1940. évi szeptember hó 5. napján. Dr. Szélessy Aladár s. k. kir. járásbíró. ÍG31) A kiadmány hiteléül: Reviczky Gyula s. k. kiadó. Jókai Mozgó (Tiszti palotai Szombat és vasárnap, december 21. és 22-én óriási érdeklődés és telt házak mellett pergeti a »Jókai« filmszínház a tzezon leghatalmasabb amerikai filmjét »Jesse James«: AZ IMÁDOTT BANDITA című színes fi'-~et .to«se James, az rmerikiiak Róíra Sándorának regé yes élete, megrázó szere...u u. aulája mindenütt a közönség milliós tömegeit mozgatta meg. Főszerepben: Tyrone Power, Nancy Kelly, és Henry Fonda. — Kisérőmüsor a legújabb 876. számú magyar híradó. December 23., 25. és 26-án, hétfő, ezer-, da és csülörtökcn karácsonyi műsorra! leaett meg bennünket a Jókai mozgó. László [iklós IUatszertár, című vígjátékát a: SAROKÜZLET című filmet hozza vászonra. Főszerepben: Margaret Su'livan, James Stewart, Frank Morgán és Joseph Schüdkraut. —•■ Kisérő film a legfrissebb UFA világhiradó. December 27-én, pénteken, csak egy napra közkívánatra műsorra kerül Reinhold Schünzel filmje: A FELESÉGEM KARRIERJE. ' c. fi!m. Csodálatos és káprázatos jégróvű. Főszerepben: Joan Crawford, James Stewart, Lew Ayres 'és Lewis Stona. — Kisérőműsor: Tessék mosolyogni és a legújabb 877. számú magyar híradó. Szombaton, december 28-án a szmé'yzel id'i fu a orr j Véka Isz. Egy nagysikert aratott és szenzációs magyar fi!met tűztek ezen napon műsorra: AZ ELNÖKKISASSZONY. Muráty Li’i és Láger Antal főszereplésével. A filmre a jövő számban még visszatérünk. — Kísérő műsor több vígjáték és a 877. sz. magyar híradó. Vasárnap, december 29., 30. és 31-én Hunyady Sándor színníűve, az ERDÉLYI KASTÉLY c. film kerül színre. Szereplők: Tasnády Fekete Mária, Págcr Antal, Mezey Mária, Gregus Zoltán, Vaszary Piri, Hidvéghy Vali, Gózon Gyula. — Kisérőmüsor: a legújabb magyar híradó
