Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-02-10 / 6. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam 6. szám__________________Szombat, 1940. T0 Alapította: néhai TUBA JÁNOS.- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAAL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. — Ä középosztály ex xmmkás- és parasztrétegeket ölelje magához — mondotta Äntal István igazságügyi államtitkár A román-magyar kérdés * Komárom, február 9. A nagy háborús feszültség közelmúlt napjaiban az egész világ figyelme a Balkán-államok konferenciájára irányult, mert az értekezleten résztvevő tagállamok állásfoglalása a mostani izgalmas időkben érezhető súlyiyal eshetett volna az események serpenyőjébe. Különösen Románia magatartására volt kiváncsi a világ, mert Romániának eddigi makacs és elutasító álláspontja semmiképen sem szolgál a béke javára. Magyarország elleni viselkedése annyira magán hordozza az ellenséges érzületet, hogy Magyarországnak valóban áldozatos türelem, példás fegy elem és nagy önuralom kell ahhoz, hogy békés törekvésében és semlegességében híven megmaradjon. Bár egészen bizonyos, hogy az értekezlet egyik legfőbb pontját a magy ar-román viszony megbeszélése képezte, ebben a nagyhorderejű kérdésben nem jutottak olyan eredményre, amely Magyarország jogos kívánságát honorálta volna. Egyébként is semmi érdemleges dolog nem történt a konferencián, amit a kiadott hivatalos jelentés eléggé tanúsít. Ez a jelentés azonos azokkal a jelentésekkel, amelyeket valamikor a Benes által élelrchívotl, de már megboldogult kisantant konferenciájáról szoktak volt kiadni az érdekelt tagállamok. Akár a tanácskozásokon elhangzott nyilatkozatokul, akár a hivatalos kommünikét vizsgáljuk, azokban ezúttal is erélyesen kihangsúlyozzák a teljes egyetértést, érdekközösséget és a célkitűzések azonosságát, de olyan határozott álláspontot, mint amilyent az egymás érdekeinek kölcsönös megóvására összesereglett államoknak kellene elfoglalniuk, semmi irányban sem lehet felfedezni. Az értekezlet szabad kezet adott valamennyi tagállamnak, mert dacára a három napi tanácskozásnak, nem sikerüli a nagy kérdésekben egységes nevezőre julniok. Azt kijelentik, hogy a szomszédos államokkal békés kapcsolatokat akarnak fenntartani, ezt azonban minden állam a maga elgondolása szerint próbálhatja és valósíthatja meg. Ez pedig nem azt jelenti, hogy az állítólagos eddigi szoros egység erőben gyarapodott volna. Romániát elutasító álláspontjától azok az államok sem voltak képesek eltéríteni, amelyek Magyarországgal már jó szomszédi viszonyban vannak, ami azt mutatja, hogy Románia még az azonos érdekek kölcsönös védelmére alakult szövetségben is a saját, elhibázott politikáját akarja érvényesíteni s ennek lehet köszönni, hogy a Balkán-szövetség konferenciája minden eredmény nélkül záródott. Románia egyelőre még a maga útján akar járni, pedig ez az út a béke szempontjából igen veszedelmes s ha igaz annak a külföldi lapnak híre, amely azt írja, hogy Románia nem hajlandó az erdélyi magyaroknak az önrendelkezési jogot sem biztosítani, — akkor csali fokozódik az aggodalom a délkeleteurópai helyzet feszültsége miatt. Csodálatos az a makacsság, mely Románia politikusait jellemzi. A legmerevebben ellenszegülnek a revízió gondolatának. Még a nyugati nagyhatalmaknak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját sem veszik figyelembe. Mikor már összetört Trianon, még mindig ragaszkodnak ehhez a világ — február 9. A Nemzetpolitikai Társaság és a MEFHOSZ. mely 1918-ban á pirbsfehér-zöld blokk néven a nemzeti érzelmű ifjúságot ellenforradalmi szervezetbe tömörítetté, kedden igen látogatott emlékvacsorát rendezett a Coliért szálló márványtermében, melyen sok politikai előkelőség vett részt. A vacsorán Antal István dr. igazságügyi' államtitkár tartóit emlékbeszédet. melyben többek között a következőket mondotta: — A pirosfehérzöld blokk ellenforradalmi fellépése 1918-ban és 1919-ben a keresztény nemzeti reálpolitika kezdeti lépése volt s a blokk programja előfutárja Gömbös Gyula 95 pontjának, Darányi Kálmán, vitéz Irarédy Megállapította ezután Antal István:, jnia is vannak súlyos nemzeti és társadalmi problémáink, amelyék itt dörömbölnek kapuinkon. Ezeket a problémákat haladék nélkül meg kell oldani, mert ellenkező esetben most is veszedelmes gyuanyagként halmozódnak fel a nemzet életében. Elő kell mozdítanunk a nemzeti társadalom minden rétegének és osztályának teljes lelki, érzelmi és gondolkodásbeli egybeforrását. A középosztály ne felfelé kapaszkodjék, hanem szálljon le a legalsóbb munkás- és paraszlréiegjckhez és szerelellel ölelje őkel magálegigazságtalanabb szerződéséhez, melyét még az alkotók is rostéinek. Ez annyival is inkább megfoghatatlan, mert Magyarország mindenkor kész a Romániával fennálló ellentéteket békésen rendezni. Gróf Csáky külügyminiszter minden alkalommal kifejezésre juttatja ezt a szándékot és elhatározást, Románia azonban továbbra is ragaszkodik Trianonhoz és nem akarja meghallani azokat a jóindulatú intelmeket sem, melyeket a nagyhatalmak, elsősorban Olaszország intézett feléje. Magyarország magatar-Béli és Teleki Pál gróf miniszterelnök világnézeti és poliiikai célkitűzéseinek. Az 1918—-19-es ifjúság programja két alapgondolatra épült fel: határozott és kemény állásfoglalás mindenfajta forradalmi radikalizmussal szemben, de ugyanakkor megszüntetése mindazoknak az okoknak, amelyek közvetlen vagy közvetve hivatásukban alkalmasak könnyíteni a forradalmi lázítás munkáját. Az 1918-as ifjúság ellenforradalmi megmozdulása alkotmányos megmozdulás volt. Huszonkét esztendővel ezelőtt, amikor mindenkitől elhagyatva odaálllak a roskadozó alkotmányosság védelmére, azt védelmezték, ami abban örök: a belőle kisugárzó erkölcsi erőt. hoz. A politikában ki kell tárni a kapukat, a magyar állam épületét minél szélesebb rétegek vállalna kell építeni, s a közélet nagy kérdései iránt minél szélesebb rétegek érdeklődését felkelteni. Óvakodni attól, hogy a nemzetvezetésben való részvétel egy-egy szűk réteg, vagy kaszt, az úgynevezett »politikus-kaszt« kiváltsága legyen és lehetővé tenni azt, hogy az utánpótlás a nemzeti erők minél szélesebb és mélyebb medencéjéből friss magyar erők és tehetségek bevonásával történjék. tása egész Európa elismerését megérdemli s valóban hálós lehel a világ, hogy mint a béke őszinte barátja és őre, a legteljesebb semlegességben várja igazságának győzelmét. Ez azonban rettenetes áldozatot követel tőle, amit kétszeresen figyelembe kell venni azoknak, akik a béke fenntartását követelik. A magyar-román kérdés mielőbbi elintézését nemcsak Magvarfország és Románia érdekében kell sürgetni, hanem egész Európa jól felfogott érdekében is. Ha Románia miakacskodik, ennek minden következ-Hitelezők és adások sorsa ily képen mintegy körforgásban fonódik egybe és hat egymásra mint ok és okozat anélkül, hogy ezért bárkit is terhelhetne felelősség, minthogy a politikai és történelmi események okozta rendkívüli helyzet erőhatalmi jelenségnek tekintendő. A húsz évi megszállás alatt a szlovákiai kereskedők és iparosok részére úgyszólván kizárólagos beszerzési forrásul szolgáltak a cseh-morva gyárak és nagykereskedések, amelyeknek hitelezéséből származott követelések behajtása tekintetében a fennálló devizakorlátozó rendelkezések figyelembe vételével nemzetközi egyezmény létesült. A követelésnek peres utón való érvényesítéséhez azonban a Magyar Nemzeti Bank előzetes behajtási engedélye szükséges, amelynek beszerzése sok alakisághoz van kötve és hoSzszú időbe kerül. Tapasztalati tény továbbá, hogy az adós a rendkívüli viszonyokat kihasználva igyekszik fizetési kötelezettségeinek teljesítését elodázni, vágj» pedig hivatkozással, saját üzleti veszteségeire és vagyoni romlására a hitelezőjétől jelentékeny engedményt kicsikarni. A behajtási nehézségek egyelőre csak a szudétanémet és a cseh-morva protektorátus hitelezőinek követeléseire vonatkozólag mutatkoznak, mivel Németországgal a pénzügyi egyezmény már 1936. óta áll fenn, míg Szlovákiával ilyen egyezmény mai napig nem létesült és így a kölcsönös követelések érvényesítése egyáltalában lehetetlen. Hogj’ miben állanak eme nehézségek, azt nem nehéz megállapítani, ha figyelembe vesszük, hogj» a Nemzeti Bank engedélye iránti kérelmet a követelés alapjául szolgáló számos okmánnyal, mint fuvar- és vámokmányok, számlák és könyvki vonatokkal kell felszerelni, amelyeket a cég nagy utánjárás és a közjegyzői hitelesítés és konzuli láttamozás fejében járó tetemes kiadások árán tud előteremteni, a követelés elintézésére gyakran kéthárom hónapig kell várni és az engedést tartalmazó határozatot az adósnak ajánlott levélben annak közlésével kell megküldeni, hogy tartozását pengőértékben 15 nap alatt a határozatban megjelölt pénzintézetnél nyitott vágj» vezetett zárolt számlára fizesse meg. A behajtási engedély alapján meginduló peres eljárás még az esetben is huzamos ideig tart, ha az adós nemvédekezése folytán ellene mulasztási ítélet hozatik, mivel külföldi hitelező követelése tekintetében ilyen Ítélet alapján végrehajtható kiadmány helyett rendes kiel, végrehajtást kell kérni, amelynek elintézése előtt a bíróság a felek meghallgatására még egy határnapot tűz, mi által az adós időt és alkalmat nyer arra, hogy a végrehajtás foganatosításának sikerét meghiúsítsa. Ugyanezt a célt eléri a védekező menye csak őt fogja terhelni, igen ajánlatos volna tehát, ha az utolsó pillanatban meggondolná magát és számvetést csinálna a román nép jövőjéről is. Magyarország igazsága tudatában fegyelmezett nyugalommal tekint előre, mert meg van arról győződve, hogy a merev román álláspont sokáig nem tartható, mivel az veszedelmes gyújtóanyagot foglal magában Európa délkeleti részének békéje ellen. A békét pedig mindenképpen meg keli védelmezni ! Ä középosztály és munkásság s a parasztság Méltónak kell lenni a mai idők nagy feladataihoz Feszült figyelem és érdeklődés közben így folytatta ezután: — Méltónak kell lenni a mai idők nagy feladataihoz. Egjr elhibázott vágj’ elhamarkodott manőver balra: a legnagyobb veszedelmeket zúdíthatja ránk, egy elmulasztott vágj» elkésett manőver jobbra: olyan történelmi lehetőségek elmulasztását jelentheti, amelyek soha többé nem térnek vissza számunkra. Hogy a háború miként végződik, senkisem láthatja előre, bennünket egy érdekel, hogy Szent István országa teljes épségben, sőt történelmi jogainak teljességében kerüljön Külföldi hitelezők és a visszacsatolt Felvidék Minden országterületi változásnál szükségképen előállanak az elcsatolt terület gazdasági viszonyaiban bizonyos eltolódások és zökkenések, melyek diplomáciai úton kerülnek rendezés alá. A hosszú időn át kifejlődött kereskedelmi kapcsolatok hirtelen megszakadása nemcsak a hitelezők érdeki ebből a kataklizmából és álljon készen európai hivatásának teljesítésére. Antal István azzal fejezte be hatalmas tetszéssel fogadott beszédét, hogj» a maximumra keU fokozni a nemzet szellemi, erkölcsi és anyagi teljesítőképességét s a nemzeti energiákat maradéktalanul rendelkezésre bocsátani bzoknak, akik a válságos történelmi időkben a nemzet vezetésére hivatottak. A jelenlévők a beszéd végén hoszszasan ünnepelték Antal István államtitkárt. keit veszélj»ezteti, hanem az adósokat is válságos helyzetbe sodorja, mivel ezek vevőkörük nagy részét elvesztették és az idegen impérium alatt maradt adósaiktól követeléseiket behajtani nem tudják, minek folytán ők sem képesek kielégíteni azon területen maradt hitelezőiket, amelytől elszakadtak.
