Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-12-21 / 51. szám
1940. december 14. Kmnnmn lapok 3. oldal. Óriási érdeklődés melleit folyt le a Magyar Élei Pártja országos tanácsának budapesti értekezlete A Magyar Élet Pártja hétfőn, december 16-án a budapesti Nemzeti Lovardában nagyszabású országos tanácsi értekezletet tartott, melyen az ország minden részéből nagy számban gyűltek össze a párttisztségviselők, az országos, a fővárosi és a vidéki szervezetek vezetői. Az országos értekezlet, melyen gróf Teleki Pál miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai is megjelentek, erőteljes, bátor megnyilatkozása volt a magyar jobboldali politikának és olyan megmozdulás, amely a MEP jól kiépített pártszervezeteinek szilárdságát és ha!almas erejét dokumentálta. Az országos értekezletet a Magyar Hiszekegy vezette be, melyet a megjelentek mondottak el, utána vitéz Lukács Béla országos elnök köszöntötte a miniszterelnököt, a kormány tagjait és a megjelent tisztségviselőket. Majd elnöki megnyitójában az egység fontosságára mutatott rá, mert nemzete ellen tör az, aki a mai nehéz és felelősségteljes időkben az egységet veszélyezteti. Az elnök után Cs. Darab József üdvözölte a miniszterelnököt, mint pártvezért és előterjesztette a szervezetek kívánságait, a különböző politikai és életkérdésekben. Gróf Tel ki Pi'I miniszterelnök hoszszabb beszédben válaszolt az előterjesztésre és minden aktuális kérdést ismertetett. Beszélt a házhely- és földjuttatásról, a földreformról, a zsidótörvényről, a katonai szolgálatból hazatértek megsegítéséről, a stróman- 6ágról és más aktuális kérdésről/ A betegsége miatt , meg nem jelenhetett gróf Csáky István külügyminiszter helyett ismertette a külpolitikát s a magyar-jugoszláv baráti viszonyt. Erdély egy részének visszatérésével kapcsolatban hódolattal emlékezett meg a Kormányzóról, akit a jelenlevők nagy ovációban részesítettek. A nagy tetszéssel és szűnni nem akaró tapssal fogadott beszéd után Antal István államtitkár mondott lelkes beszédet, melyben a Magyar Élet Pártja jelentőségét fejtegette és a Gömbös Gyula hagyományos szellemében vezetett magyar bel- és külpolitikának eddigi fényes eredményeit ismertette. Nagyhatású beszédét lelkesen megtapsolták. Még vitéz Lukács Béla országos pártelnök mondott köszönetét a szónokoknak és a megjelenteknek és kérte őket a párt érdekében kifejtendő magyar nemzeti munkára. Végül a jelenvoltak elénekelték a Himnuszt, mely után a Vigadóban rendezett közebéden vettek részt a többszázfőnyi tisztségviselői, valamint a párt törvényhozó tagjai. A közebéden több felköszöntő hangzott el. A MEP országos értekezletén a komárommegyei pár!szervezet vezetőségét vitéz Nagy Nándor főispán, Király József orszgy. képviselő, Pataki László orszgy. képviselő, Fülöp Zsigmond m. kii\ kormányfőtanácsos, dr. Szőke Bálint vm. központi titkár, Csery József, Kristóf Sándor, Feszty István, Zelliger Ernő dr. és Csiba Jenő járási vezetők képviselték. A Darmol hashajlót utánozzák. Üayelien, mert minden tablettán a „DAR MÓL" szónak és I alakú bevágásnak kei! lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. PUHR TIVADAR „Csallóközi" rum- és likőrgyára 5) irt 21. Kiváló minőség t a'éniia elsőrendű gyártmányait Olcsó árak ! Pontos kiszolgálást Komárom. Ferencz József-rakpc Megérkeztek az 1941 -es szenzációs minőségű rá d ír kész ülékek: PHILIPS* STANDARD* TELEFUNKEN, sib. gyártmányok nagy választékban. — Díjtalan bemutatás rádiókereskedőnél. D w mUCjAV Komárom 1. Városház-ti. 8. - Telefonszám: 166. fog halni. Hideg, zord decemberi este volt, a Duna felől csípős, éles szél süvített, úgy hasította az arcot, mint a bicska. Csörgő Jani pár pillanatig érezte még a szelet, érezte a havat is maga alatt, de aztán egyszercsak melegebb lett a szél, a hó is egyre forróbb lett, végre sütött... Aztán se hideget, se forróságot, semmit se érzett Csörgő Jani. Az öreg Kukola meg a felesége botlottak bele, mikor éjféli misére igyekeztek. — Ni, ez meg a Csörgő-gyerek! Janinak úgy tüzelt az arca, mint a láng, az ajkai cserepesek voltak. A két öreg annyit rázta, végre kinyitotta a szemét, magához tért. — Mi lelt téged, hékám? Jani úgy lehelte, alig lehetett hallani: — Én... senkire... se... haragszok. — Mi lesz a harangozással? — kotytyantotta ki Kukoláné — mindjárt kezdődik az éjféli mise... Jani nyikkant egyet a fájdalomtól, a púpja, úgy érezte, leszakad a hátáról.. De kitépte magát Kukola bácsi karjaiból, iramodni kezdett a templomdomb felé. A templom-kerítést nem látta meg, nekiment. Elesett. De feltápászkodott, addig tapogatta a drótkerítést, egyszercsak bebukott az ajtón. Rohant, botladozva, a templomajtó felé. Szántó Miska ott állt az ajtóban s odaszólt a cimboráinak: — Alig bírja Csörgő a púpját, biztosan odarakta a diót, amit köszöntött! Jani már a kórus-lépcsőn megy. Azt libegi folyton: — Én nem haragszom senkire., nem haragszok.. Fent van már a toronyban. Elkapja a harang-köte'et. Rákapaszkodik, meghúzza. A harang megszólal. Pont éjfél van... Jani ott csüng a harangkőtélen, csak húzza-húzza a harangot, egyre erőtlenebből, de húzza. Közben mosolyog. Hallgatja a harangszót. — Nem haragszok senkire... — mondogatja egyre s folyton csak mosolyog. Lázas, lüktető agyában mennyországinak tűnik a harangzúgás, a hangok, mint valami aranykötelek, körülölelik, szorítják, a fejét, a szívét, a derekát, u mellét, a púpját, végre a kezét is, a karját. Kábultan csúszik le a harangkötélről, a harang még nem hagyja abba, kong tovább. A gyerek szédülten lép a toronyablakhoz. A harang már nem szól, de Csörgő Jani nem tud a hangoktól szabadulni. A harangszó benne keii.ig az egvában, az ereiben. A hangok viszik, húzzák. Kinyitja az ablakot. Ragyogó, mosolygó arccal néz ki a csillagos éjszakába. Néz a hangok után, amelyek ott szállnak már az arany szélű felhők mögött. Csörgő Janit még most sem engedik el a hangok. Húzzák, vonszolják maguk után. Égy pillanat: már lent van az ablakpárkányon. Kitárja a két karját, fel a csillagok felé. Ragyog az arca, mosolyog. — Én senkire se haragszok... én szeretek mindenkit,., — sikoltja bele a csillagfényes karácsonyi éjszakába s kilép az ablakon. A templomban a 3 Mennyből az angyal «-t kel'ett félbeszakítani éppen, mikor Csörgő Jani nyomorék kis teste zagyot zuhant az ajtó előtti kövezeten. Komárom pénzügyi és szociális helyzete három karácsonyelőtti nyilatkozat tükrében Komárom, december 20. Alapy Gáspár polgármester előszobája zsúfolva van emberekkel, mikor belépünk. Partosújtelepi nincstelenek, singellői munkanélküliek várják a bebocsátást, mindegyik valami patnaszszal, kéréssel jött. — Több napon keresztül betegeskedtem — mondja a polgármester, mikor végre eléje kerülhetünk —, de ma már be kellett jönnöm. Karácsony jön, tudom, hogy ilyenkor itt a helyem ,., — Régi szokást szeretnénk felújítani — mondjuk —, karácsonyi nyilatkozatra kérnénk városunk első polgárát .Karácsony a megnyilatkozások, őszinte vallomások ünnepe is: mik a tervei, elgondolásai polgármester úrnak a szegéby, adósságaival küzdő Komárom felemelése érdekében? — Röviden válaszolhatok a kérdésre. Programomnak, de talán életemnek legfontosabb célja, hogy Komáromot megszabadítsam adósságainak nyomasztó súlyától, legalábbis olyan mértékig, hogy azok a polgárság teherbíró képességével arányban legyenek. Az első költségvetés alkalmával 124 százalékos pótadót kellett előirányoznunk, ezt ebben az évben 98 százalékra sikerült csökkenteni. Célom az, hogy a pótadőt a legközelebbi kőltségve'ésncl 80 százalék alá esökkentseni. Ha ez sikerül, boldog leszek én is, de Komárom is boldog lehet... Másik legfontosabb feladatomnak tartom a kültelkek emberi színvonalra való emelését Minden remény megvan rá, hogy ez a családvédelmi alap Komáromra eső részének felhasználásával s a ínagunk kitartó, a város iránti önzetlen szeretettől áthatott munkájával rövidesen sikerülni is fog. A polgármester nyilatkozata arra indított bennünket, hogy pár percnyi interjút kérjünk Friedrich János számvevőségi főtanácsostól, a városi számvevőség vezetőjétől, valamint dr. Csukás István főjegyzőtől, a város szociálpolitikájának legfőbb irányítójától. Friedrich János főtanácsos Komárom jelenlegi pénzügyi helyzetéről tájékoztat pár szóval: — A városnak kerek 21 millió csehkorona adóssága volt, mikor visszakerült az anyaországhoz. Eddig sikerült törlesztenünk a zsolnai Technika Rt. 2 és félmilliós követelését, valamint részint készpénzfizetés, részint kiegyezés utján likvidáltuk a márisch-ostraui Unió Banknál, illetve ennek engedményeseinél fennállott 866.000 korona tartozást. Komáromnak a mai napon még 2 millió 800.000 P adóssága van. De van ugyanakkor a városnak 425 ezer pengő készpénzbetétje a komáromi takarékpénztárakban, ezt az őszszeget arra a célra tartalékoltuk, hogy két nagyobb hitelezőt elégítsünk ki belőle. Az errevonatkozó tárgyalások hamarosan megkezdődnek. Hálával kell megemlékeznünk a belügyminiszter úrról, aki valóban szíve ügyének tekinti Komárom szanálását. Cserzy István dr. min. titkár és Hódy Sándor dr. szv. tanácsos, miniszteri kiküldöttek odaadó, önzetlen munkát folytatnak városunk pénzügyi helyzetének megjavítása .érdekében. Csukás István dr. főjegyző a nagyvonalú szociális tevékenységről tájékoztat bennünket: — A családvédelmi alap Komáromra eső részének felhasználásával 60 új munkásházat építünk a tavasszal s ezekbe legelsősorban a sokgyermekes partosújtelepi családokat telepítjük be. A planírozó munkálatok az 1. sz. várerőd mellett, a Dunaparton, a kincstártól átvett egészséges területen már megindultak. Komáromnak ma 1200 munkanélkülije van, a célunk az, hogy ezeket az embereket is belevonjuk a gazdasági «életbe, — kiképezzük őket. Ezért indítottunk el több tanfolyamot. Zsák- és szőnyegszövő tanfolyamunkon, valamint kukoricaháncsfonó tanfolyamunkon sok munkanélküli vesz részt. í A tanfolyam ideje alatt is rendes napszámbért kapnak a résztvevők, később otthon, házilag dolgoznak majd, a kész termékeket átvesszük mi s értékesítjük. A népkonyhák működése is megindult, az északi városrészben s a déliben is rendszeres ellátásban részesülnek a szegénysorsú iskolásgyermekek. Cipő-akciónk keretében karácsony előtt 250 pár téli cipőt osztottunk ki az iskolások között s most vettük tervbe, hogy 5 métermázsa bőrt dolgoztatunk fel cipészkisipárosokkal, ebből ismét szegény iskolásgyermekeknek juttatunk cipőt. A leszerelt katonákat, többgyermekes családapákat inségmunkálatoknál foglalkoztatjuk. Az árvízkárosultak erődbontási munkáknál dolgoznak, ezeknek megengedtük, hogy a bontásból származó anyagot építkezéseiknél felhasználhatják. Korcso ya-szíjjakat, bőrönd-huzatokat, táskákat, lószerszámokat legolcsóbban készít és javít •Wi Zámbő Lajos szíjgyártó Komárom, Ferencz lózsef-rakpart 12.
