Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-12-14 / 50. szám
Lapunk mai száma a jövő kuli budapesti rádióműsort hozzá HatvanegY^dik évfolyam 50. szám Szombat, 1940» december 14. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Előfizetés: Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE l)R. Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.5# Pengő. Egyes példány 0.2# Pengő. Szerkesztő BARANYAI JÓZSEF DR. Fomuitkatársab: FÜLÖP ZSÍGMOND és SZOMBATRA7 VIKTOR. Főszerkesztő: GAÁL GYULA Or. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor iicca 20. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A Magyar Élet Pártjának Országos Tanácsa január 16-án tartja országos értekezletét Budapesten Állandó béke, örök barátság Komárom, december Í3. Történelmi jelentőségű aktus folyt le csütörtökön Belgrádban. Magyarország nevében gróf Csáky István külügyminiszter s Jugoszlávia nevében Cincár-Markovics külügyminiszter barátsági szerződést írtak alá, melyben az állandó béke és örökös 'barátság fogadalmát erősítették meg » két ország között. A szerződés a békés megértést, az együttműködést, a két szomszédálíam közötti baráti jó viszony megerősítéséi jelenti és biztosítékot nyújt arra. hogy a jövőben a két ország minden, egymást közösen érdeklő ügyben egyöntetűen jár jon el. A magyar-jugoszláv együttműködés terén korszakos egyezmény nemcsak a kél ország közötti jő viszony kiépítését mozdítja elő, hanem világos közeledést mutat a tengelyhatalmak felé, amelyek e lépésben a délkeleteurópai megbékélés maradandó folyamatát látják. A jugoszláv külpolitika tiszta és egyenes vonalú Irányt vesz fel a szerződés megkötésével és ugyanahhoz a rendszerhez csatlakozik, mint amelyhez Magyarország tartozik. A magyar-jugosziáv baráti szerződés előzményei nem új keletűek. Viszszanyulik ez az 1826-ik esztendő nyarára, amikor Magyarország Kormányzója a mohácsi csatatéren mondott beszédében rámutatott a tét szomszéd(ts n ép évezredes sorsközös«Égére, amely elválaszthatatlan kapcsolatot teremtett a magyar és délszláv nemzet között. Évszázadokon át Vitéz Lu k acs Béla, a Magyar Élet Pártja országos elnöke országos öszszejövetelre hívta össze a párt vármegyei és kerületi szervezetei élén működő tisztségviselőket. A Teleki Pál gróf miniszterelnök jóváhagyásával megtartandó értekezlet célja a munkatársi közösség ápolása, egymás megismerése és a munkatársak gondol ataina k ki cserél ése. A párl néhai nagy vezére. Gömbös Gyula szellemének megfelelően s a mai alkotó jobboldali politika történelmi felelősségének jegyében szükségét érzi annak, hogy mindazok, akik a MßP szervezésében az ország különböző részeiben irányító szerepel játszanak, közvetlenül nyerjenek értesülést azokról a tervekről és elgondolásokról. amelyek a pártra támaszkodó kormányzatot az országépítés munká jában vezetik. Ezért a MÉP Országos Tanácsa december hó l#-án. hétfőn délelőtt fél 12 órakor Budapesten a Nemzeti Lovardában országos értekezletet tart, hogy megvitassa, mindazokat :i fontos közérdekű kérdések el. melyek szervezeteiket érdeklik. Az értekezleten megjelenik a korprány és az országos vezetőség, a párt országgyűlési és felsőházi tagjai és mintegy 150 pártvezéri megbízott. Nagy jelentőséget ad az értekezletnek az a körülmény, hogy azon Teleid Pál gróf miniszterelnök is felszólal és Csáky István gróf külügyminiszter, Antal István igazságügyi államtitkár és vitéz Lukács Béla országos elnök is beszédet mond. Az országos értekezlet tárgysorozata a következő: 1. .Gyülekezés pontosan negyed 12 órakor a Nemzeti Lovardában. (Budapest, VIII Eszlerházy-u. 32.) 2. Fél 12 órakor gróf Teleki Pál mini sztereói ök érkezése. 3. Magyar Hiszekegy. 1. Vitéz Lukács Béla országos elnök megnyitja az értekezletet és üdvözli a párl tisztségviselőit. 5. (is. Darab József üdvözli, a pártvezért. az országos elnökséget és előterjeszti a szervezetek kívánságait. ti. Gróf Teleki Pál pártvezér beszéde. 7. Gróf Csáky István külügyminiszter beszéde S A piai István igazságügyi államtitkár beszéde. 9. Vitéz Lukács Béla orsz. elnök az értekezletet bezárja. 10. Himnusz. Az Országos Tanács értekezlete a magyar jobboldali politika erőteljes, bátor megnyilatkozása lesz, amelyen a párt vezetői az ország minden részéből igen nagy számban vesznek részi. A magyar-jugosziáv egyezmény szövege »gyűlt küzdött és vérzett a kél nép a közös, elnyomó ellenség ellen, a török pogányság ellen együtt védték Nyugatot s együtt nyögtek az elnyomó félhold igája alatt. A hosszú századok megpróbáltatásai mindkét nemzet fiaiban olyan közős lelki lula jdonságokat ébresztettek, amelyek a földrajzi fekvés következtéből szinte egymásra utalt nép megítélésében döntő jelentőségűek. A magyar mindenkor elismerte a szerb nép bátorságát és vitézségét, a déli szomszéd is méltáüyolta a magyar nemzet kiválóságát, ■mit a szövetség közös elhatározáson alapuló, minden akadály nélküli élőkészületei is igazolnak. Minisztereink látogatása és a látogatások viszonzása eléggé bizonyítja azt. bőgj- a két nép lelkében eleven erővel él a megbékélés szelleme és az új sorsközősség felismerése olyan baráti és békáscélú megállapodást hozott létre, amely mindkét fél számára eredményes és gyümölcsöző együttműködést biztosít. Jugoszlávia békeszeretetét és baráti érzését külsőképen is kifejezésre juthatta az a fényes és tüntetőén meleg fogadtatás, melyben Csáky külügyminiszteri Belgrádban részesítették. A magyar zászlókkal díszíteit jugoszláv főváros népe szeretettel fogadta külügyminiszterünket s a hivatalos fogadtatás a bensőséges érzések őszinte {megnyilvánulása volt, mint a milyen csak a jó barátok között lehetséges. A jugoszláv sajtó nagy figyelmet szentelt a két nemzet képviselői találkozásának és az örökös baráti szerződés megkötésének, a legtekintélyesebb lapok és a jugoszláv rádió lelkes, meleg hangú közleményei a teljes megértést és a testvéri szeretelen alapuló őszinte barátságot hangsúlyozták ki. Jugoszlávia tehát őszinte szívvel fogadta el Magvarország békejobbját és a megkötött szerződés értelmében együt-A Belgrádban csütörtökön aláírt szerződés szövege a következő: Öfőméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Őfelsége Jugoszlávia Királyának nevében a Királyi Régensek figyelembe véve a nemzeteik között örvendetesen fennálló jószomszédságon. őszinte megbecsülésen és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatokat, óhajtva, hogy kapcsolataiknak szilárd és tartós alapot adjanak, abban a meggyőződésben, hogy a politikai, gazdasági és kultúráiig téren fennálló kölcsönös kötelékeknek megszilárdítása és szorosabbátétele a két szomszédos ország érdekéit, valamint a Duna vidék békéjét és jólétét fogják szolgálni, elhatározták, hogy Barátsági Szerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikká kijelölték: őfőméltósága a Magyar Királyság Kormányzója kürössze.ghi és adorjáni gróf Csáky István őnagyméltókágát, m. kir. titkos tanácsos, ni. kir. külügyminisztert, Őfelsége Jugoszlávia Királyának* nevében a Királyi Régensek: Cincar- Markovics Alexander őnagyméltósátes erővel munkálkodik magyar szomszédjával a béke állandósításán. Európa délkeleti területén két hűséges őrzője lesz a békének, melynek fenntartását tűzte ki célul a belgrádi örökös barátsági szerződés. A két- nemzetnek békeszándéka nyert világos kifejezést a megegyezésben, félreérthetetlen és őszinte békepolitika ez, mely zálogát « magyar-jugosziáv sorskögát, Jugoszlávia királyi külügyminiszterét, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg: I cikk. A Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennállani. II. cikk. A Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy tanácskozni fognak mindazokban a kérdések ben, am elyek megítélésük szerint kölcsönös kapcsolataikat érinthetik III. cikk. A jelen Szerződés meg fog erősíltetni. és a megerősítő okiratok, mihelyt lehetséges, Budapesten ki fognak cseréltetni. A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép életbe. Aminek hiteléül a fen tnevezeti Meghatalmazottak ezt a Szerződést pecsétjeikkel ellátva aláírták. Kelt két eredeti példányban Bélarádban, 1940. évi december hó 12. napján. Csáky s. k. Cincar-Markovics s. k. zösségnek, messzire nyúló történelmi kapcsolatainak és egymás iránli megbecsülésnek, barátságnak erejében találja meg;. A magyar-jugosziáv barátsági szerződés jelentőségét nemcsak a két érdekelt nemzet érzi teljes egészében, hanem a tengelyhatalmak is elismerik annak nagv horderejét. De egész Európába» feszült érdeklődés felsírté Félre az üres jelszavakkal! Amit a 'miniszterelnök a marosvásárhelyi székelyföldi értekezleten á jelszavas politikáról mondott, az sajnos, nemcsak időszerű ma, hanem olyan útmutatás is, amelyet figyelmen kívül hagyni körülbelül annyi, mint egyenes út helyett vakvágányra tévedni és ott elakadni. Elakadni, megfenek leni a jelszavak posványában. Letérés a mindent gondosan mérlegelő józan gondolkodás vonaláról, mert súlyos igazság az, amit Teleki Pál gróf mondott és amely szerint ha a felvetődő problémák jelszavakká egyszerűsödnek, akkor a megoldás rossz és értelmetlen. Ezért nem szabad gazdasági, társadalmi és más fontos kérdésekben politikai jelszavak ulíüi. szaladni. Ki ne látta és tapasztalta volna már, hogy az olyan politikai mozgalmak, amelyek jelszavakká zsugorodnak, hová vezetnek. A magyar nemzet történetében számtalan példa van rá, hogy a jelszavak posványos hínárjába belefulladt a lényeg és eredmény helyett kudarc születeti. Megmondta már Deák Ferenc, hogy* a gr avám en pulitika csak addig kecsegtet sikerrel, ;unig az emberek szajkó módra nem kezdenek ismételgetni jelszavakat, amelyek lyukas hordóhoz hasonlítanak, mert kifolyik belőlük minden értékes tartalom és végeredményben értéktelenek lesznek. Mgr csak azért is hadat kell ma üzennünk a jelszavak politikájának, mert erre is intett a miniszterelnök az összetartásra ma sokkal nagyobb szükség van. mint valaha. Mozgalmas, változó időket élünk, a mai állapotok nem tekinthetők stabil állapotoknak, a mai helyzetben — így hangzottak Teleki Pál gróf szavai — sok dolog egy hét alatt, egy* hónap alatt, vagy három hónap alatt változhalik. Valinak ma problémák, amelyeknek megoldási módját uia még nem látjuk, de esetleg holnap már látni fogjuk. Ebben a forrongó korszakban, amelyben élünk, feladatunk lett egy többnemzetiségű ország vezetése, ami valóban alig volna megvalósítható az erdélyi emberek és áz ősi erdélyi magyar szellem nélkül De vájjon összetartás nélkül, az ország magyarságának egy közös cél szolgálatára irányuló eszmei egysége nélkül hogyan tu tinók ebben az országban biztosítani az államalkotó népréleg feltétlen szükségeselsővonalbeli szerepéi és súlyát? Hogyan akarnánk erősek lenni, a közelebbi és távolabbi feladatok megoldására, ha egymás között hiányoznék a 'megértés és kölcsönös megbecsülés?' Márpedig ennek az egységnek egyik legnagyobb átka és akadálya a jelszópolitika, az üres, tartalmatlan jelszavak lúltengése. azoknak gépies szétkürtülése a világ minden égtája felé. Ezek a jelszavak siketekké és vakokká teszik a kritikáikul tömegeket, tehát többet ártanak a legélesebb politia kél szomszédos nép kézfogását és abban olyan szövetség létrejöttét látják. mely a szilártl békéi szolgálja s melynek tartósságát a kél nemzet komoly elhatározása biztosítja. Legye* az új korszakot jelentő testvéri snetfegyezés áldás mindkét nép javára é* fakadjon az örökös barátságból boldogság és jobb jövő a szövetség«« ■sou stsfere!
