Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-12-07 / 49. szám
KOMÁROMI LAPOK 4. «Idői,*: 184ft. döociafce*- ?■: Az 1940/41-es év programtípusai, STANDARD\ TELEFONKÉN, ORION és PHILIPS gyártmányú rádiók, néprádiók IS navy választékban raktáron Mórocz Péter Komárom Nádor u. 15. Telefon 44 műszaki-, rádió- és villamossági szaküzletében. Nagy választék az összes cikkekben! Villanyszerelés: Javítóműhely ! A Komárom város! közkönyvtár Erdély számára gyűjt könyveket Akinek van felesleges könyve, adjon szegény erdélyi testvéreinknek í •' A Közgyűjtemények országos főfelügyelője, dr. Pasteinér Iván, arra kérte föl a városi közkönyvtár vezetőségét, dr. Baranyay József könyvtárost, hogy az Erdély részére megindult könyvadományozásba kapcsolódjék bele és Komárom város és környékének könyvadományait gyűjtse össze, hogy az adakozók a könyv elküldése és szállítása terhétől megkiméltessenek. Városunk közkönyvtára a legnagyobb készséggel tesz ennek eleget és felkéri a nemes szívű kultúrbarálokat, hogy az Erdélynek szánt könyveket adják be a városi könyvtárnak (Kultúrpalota), ahol a könyvadományokat összegyűjtik és ez év végén elküldik az illetékes helyre. Elsősorban 1918. és 1940. év között megjelent magyar szépirodalmi, ismeretterjesztő, tudományos munkákat, folyóiratokat, továbbá a magyar klasszikusok; Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai Mikszáth, Gárdonyi munkáit gyűjtik és kérik. Kérjük Komárom és vidékének names kulUirbarátait, hogy könyvadományaikal e hó végéig juttassák el a komáromi városi közkönyvtárba. A kifosztott és kultúrára éhes erdélyi testvéreinket lássuk el magyar könyvekkel! Nagy érdeklődés és dicséretes egyetértésben folyt le a Komáromi Járási Általános Ipartársulat közgyűlése Helyreállott az Ipartársulat önkormanyzaía olyan súlyos feltételeket kötöttek ki, Vasárnap délelőtt tartotta meg a Komáromi Járási Általános Ipartársulat felszabadulásunk óta első közgyűlését, melynek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy ezzel ismét helyreállott az ipartársulatnak alapszabályszerű szervei útján való igazgatása és megszűnt a katonai parancsnokság által életbeléptetett kormánybiztosi intézmény. A közgyűlésen Czibor volt elnök elnökölt és az iparhatóságot dr. Igó Aladár városi tanácsnok képviselte. A komáromi jobbparti Ipartestület nevében Fejei Géza elnök jelent meg. A Magyar Hiszekegy elmondása után Czibor Géza elnöki beszámolóijában részletesen vázolta azokat a nehéz időket, melyeket a csehszlovák uralom alatt a vezetőség átélt, amikor a magyarsághoz ragaszkodó vezetőségnek valóságos lojástánoot kellett járnia, hogy a hatóságokkal való minden összeütközést és a társulatra abból háramlandó káros következményeket elkerülhesse. Felemlítette, hogy különösen nehéz helyzetben volt a vezetőség 1937 őszén, amikor a szlovák gimnázium részére a tanácstermet igényelték. Úgy intézték el a súlyos kérdést, hogy az átengedésre Késműves, műköszörűs és acéláru szaküzlet Iruschek József Komárom,K >rna.--ierb (a katonai kórházzal szemben) Nagy választékban beszerezhetők: ollók, kések, borotvák stb. Szakszerű köszörülések. Ernyők javítását vállalom. 506 melyeket a gimnázium nem teljesíthetett. Az utolsó kellemetlen helyzet az 1938-ban tartott — az idegen uralom alatt utolsó — választmányi ülésen állott elő, amikor a hatósági kiküldött azt sérelmezte, hogy az államelnök arcképe hiányzik a tanácsteremből és súlyos következményekkel fenyegetőzve figyelmeztette az elnököt a mulasztás sürgős pótlására. A pótlásra, hála Istennek, már nem került sor, mert bekövetkezett felszabadulásunk. T úrócszentmárton helyett Budapestről, Győrből kapott a társulat látogató vendégeket és a csehszlovák államelnök arcképe helyett Magyarország dicső Kormányzójának, az országgyarapító nagybányai vitéz Horthy Miklósnak arcképe szíti a nagyterem falát. Majd a viszszacsatolás utáni nehézségekről számolt be az elnök, melynek kapcsán különös dicséret hangján emlékezett meg Riszdorfer Lászlóról, az ipartársulat fáradhatatlan titkáráról és tisztikaráról, valamint az ipartársulat tagjairól, akik nehéz helyzetükben készségesen állottak segítségére. Azután a zárszámadásokat, vagyonkimutatásokat és a folyó évi költségvetést terjesztette elő. Azokat a közgyűlés minden hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadta. Majd az elnök és a választmány megválasztására került a sor. Ennek tartamára dr. Igó Aladár vette át az elnöklést. Horváth Erazmus szakosztályi elnök terjesztette elő a választmány javaslatát, melyet a közgyűlés el is fogadott és közfelkiáltással Czibor Gézát elnökké, Broczky Istvánt pedig helyettes elnökké választották meg arra az időre, amig az ipartársulat a miagyar ipartörvények szerinti ipartestületté át nem alakul, ami a jövő év első felére várható. A válaszlás után dr. Igó Aladár köszönetét és örömét nyilvánította a közgyűlés egész menetét jellemző iparos-egyetértés felett, valamint a szerencsés választás felett, mert a megválasztott vezetőség eddigi működésével bebizonyította rátermettségét és az iparosság érdekében való munkakészsógét. Az iparosság összefogásának fontosságát hangoztatva a vezetőség munkájára Isten áldását kérte, hogy eljöjjön a magyar iparosság szebb jövője. Ezután az újonnan megválasztott elnök, Czibor Géza vette át ismét az eluöklést. Köszönetét mondott a beléje helyezett bizalomért és Ígéretet tett, hogy a jövőben is a magyar iparosság érdekében fog dolgozni. Az iparosság életnívójának, tekintélyének és megbecsülésének emelése fogja munkásságát irányítani; A munkássága szociális lesz. A kisiparosok, a gyengék érdekvédelmét fogja első sorban szemelőtt tartani. Üdvözölte elnök-társát, aki eddig is segítőtársa volt. Kérte a megválasztott választmányi tagokat, hogy megbízásukat komolyan vegyék, hogy közös összefogással megalapozhassák a magyar iparosság szebb jövőjét. Utána Broezky István h. elnök mondott nívós beszédet, melyben 28 éves társulati 1*1- ső szereplése alatt szerzett tapasztalatai szemüvegén keresztül emlékezett meg a magyar iparosság múltjáról és jövőjéről. Ennek során vázolta úgy a trianoni Magyarország, valamint az elszakított területek magyar iparosainak nehéz helyzetét. Rámutatott a visszacsatolásunk folytán megváltozott helyzetre, amikor az iparosságnak össze kell fognia az országépítésben, amit saját magunkon keresztül kell megvalósítanunk. Törődjünk iparunkkal, panaszkodás, a hatósági szervek szidása helyett dolgozzunk, tanuljunk. Segély helyett munka után járjunk. Kikelt a kontármunkák ellen. Annak az ország érdekében is megszüntetését követelte. Felhívta a jelenlévőket, hogy legyenek az ipar társ utat segítőtársai. A közgyűlés utolsó pontja a székház alapítvány ozása tárgyában, 1938 július 31-én tartott rendkívüli közgyűlésen hozott határozat megsemmisítése volt, amit ugyancsak közfelkiáltással határozott el a közgyűlés. Ezután a' mindvégig lelkes hangulatban, példás egye lér lés ben lefolyt közgyűlést az elnök bezárta. A komáromi kir. törvényszék. 5926/1940. VÉGZÉS. Árendás Miklós (nős Lőrinc Emíliával) gazdálkodó, keszegfalusi lakos gazdaegyezségi ügyében a kir. törvényszék kötelezi a gazdáadós Árendás Miklós keszegfalusi lakosi, hogy a Kv. 5/1938—15. és Kv 5/1938—16. aisz. végzésekkel elrendelt hirdetésekkel felmerüli 16 P és 13 P, összesen 29 P, azaz huszonkilenc pengő hirdetési díjat a Komáromi Lapok kiadóhivatalának 8 nap és végrehajtás terhe alatt fizesse meg. Indokolás: Árendás Miklós gazdálkodó keszegfalusi lakos kérelmére a volt csehszlovák kerületi bíróság gazdaegyezségi eljárást tett folyamatba, melynek során az adós a kerületi bíróság felhívására 325 csehkoronát helyezett elnöki letétbe a becslési és hirdetési költségek fedezésére. Ezen összeget a volt cseh-szlovák kerületi bíróság a volt prágai sekkhivatalnál helyezte el és az ott volt a főhatalom változásakor, 1938. évi november hó 2. napián is, azóta pedig ide visszautalva nem lett. A gazdaegyezségi eljárás folyamán a> végzés rendelkező részében megjelölt határozatokkal a bíróság hirdetmények közzétételét rendelte el a »Komáromi Lapok« útján, ami meg is történt, a vonatkozó támpéldányok az iratokhoz csatolva lettek, azonban az ezekért járó hirdetési díjat mert a prágai sekkhivatalnál volt összeg felett a bíróság már nem rendelkezett a főhatalom változása folvtán. Minthogy pedig az 1936. évi 76. sz. volt cseh-szlovák kormányrendelet szerint a gazdaegvezséggel felmerült költségeket a gazdaadósnak kell fedeznie, az ezen hirdetéssel felmerült költségek fedezésére is a gazdaadóst kellett kötelezni. Komárom, 1940. november hó 28. Markovii« Béla s. k. kir. törvényszéki tanácselnök. A kiadmány hiteléül: . Olvashatlak aláírás (588) ir. főtiszt. Fíiggönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövőanyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. Géphimzés! Harisnyák géppel való favílása! nos A képviselőház karzatán Már estébe hajlik a délután, a Vároldal lámpái apró csillagokként ragyognak. Az országháza előtt autótábor pihen, jut a képviselőházi oldal minden sarkába, a hulló fény visszaverődik a gondozott' kocsikról. A képviselőházi tagok elég szélien el vannak látva autókkal. v Ma ismét ostrom volt karzati jegyekért• a miniszterelnök beszél, ő a megajánlást vita záröszónoktá s ilyenkor mindig kettőzött az érdeklődés. A parlament olyan, mint a szépasszpny: mindig érdekes, akár »jó« napja van, akár »rossz«. Az altiszt megnézi a jegyet, suhan a lift, — két izgatott s idősebb hölgy az utitárs a liftben, az egyiknek látcső feketéllik kesztyűs kezében. A hölgy magához akarja láncolni a képviselő urak arculatát. A karzat vörös függönye kétfélébben s a hatalmas csarnok földszintjén, az irigyelt bársonyszék előtt beszél a miniszterelnök. Egy szó sem zavarja, a figyelés feszült, minden szóra, minden mondatra figyelni kell, mert az ország vezetőembere ismerteti az ország sorsát ezekben a decemberi napokban. A kormány csaknem teljes. Egy-egy elkésett miniszter sietve jön s ül le a bársonyszékbe, Csáky ruhája a legvilágosabb, á miniszterelnök, mini udvarias szónok, feketében van. Kevés gesztussal, csendesen beszél, — beszédje vógefelé a gyorsírók közelebb telepednék hozzá, ahhoz az asztalhoz, amelyet a közönség általában a »ház asztala« néven ismer s amelyen Magyarország minden törvénykönyve ott sorakozik egymás mellé. Beszédének vázlatát sok-sok fehér papírlapra írta, azokat forgatja egymás után. Némelyiket közelebbről is megtekinti s olykor elnézést kér, hogy néhány mondatot olvashasson. Súlyos gondolatait az igen okos és gondolkodó ember tudós közvetlenségével mondja el, néha egy-egy tréfás mondatot sző beszédébe, taps és élénk derű a jutalma. »Derültség« — jegyzi meg ilyenkor a képviselőházi napló, kár, hogy a karzaton nem lehet tapsolni s nem verhetjük össze tenyerünket. Néha az elnök csengőjének finom szava haitik, — nem, ez most nem viharcsengő, arra nincsen szükség, nem interpellációs nap (ez s nem személyes kérdésben felszólalás. Mennyi ismerős arc a képviselői padok között. Hogy ezt is megérhettük: felvidékiek s erdélyiek ülhetnek egymás mellett a zöldfedelü padokban, hogy a miniszterelnök az erdélyiek képviselőjét aposztrofálhatja! , Csak akkor erősödik a zúgás és hallatszik a tiltakozás szava, amikor a miniszterelnök a gyulafehérvári tiltakozó gyűlésnek s Romániának válaszol: — nincsen pártkülönbség a képviselők között, amikor helyeslik a miniszterelnök visszautasító szavait. i Az óramutató lassan ballag a rézkeretü órán, a miniszterelnök fáradhatatlan, a beszéd nemcsak az ország belső állapotát magyarázza meg, hanem viszonyát is Európához s a világhoz. Jön-megy a karzat népe. Fiatalok, öregek, elegáns hölgyek s faluról felkerült bácsik hajlanak le a mellvéden s figyelik az ország dolgát. Mert, ami itt történik, mindenkit érdekel. Az ő sorsáról, az ő mindennapjáról van szó ebben a házban s a beszédek, amelyek itt elhangzottak, egy ország útját jelölik ki. (sz) ÜZLETI KÖNYVEIT álnézem és díjtalan felvilágosítást adok. SpM- bergor Béla, Halász u. 4. Tclefonszás» 20«. (575) Hl kellemesen akarja eltölteni estéjét keresse fel özv. HORVÁTH ISTVÁNNÉ Komárom, Ferenc József rakpart 9 sz. alatti Minden szombat és vasárnap ránc! ahol kitűnő konyha, elsőrendű italok állanak rendelkezésére. - Naponta cigányzene. - Tiszta és kényelmes szállodai szobák. - Mérsékelt árak. Gondos kiszolgálás. 3 o
