Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-11-30 / 48. szám
Lapunk mai száma a jövő ____budapesti rádióműsort hozza Kaivanegyedik évfolyam 48. sssárn Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0,20 Pengő. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. 2800 millió pengő beruházási program A pénzügyminiszter a Csatlakozás a háromhalalnti egyezményhez A képviselőhöz külügyi bizottságában részletesen tájékoztatta a közvéleményt gróf Csáky István külügyminiszter azokról az okokról, amelyeknél fogva Magyarország csatlakozott a háromhalalmi egyezményhez. A magyar külpolitika számára nem volt váratlan lépés ez a csatlakozás, meri már akkor kezdték az illetékesek tanulmányozni a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás tehetőségéi, amikor ennek a szövegét annakidején nyilvánosságra hozták. Az egyezmény célja: az összeütközések elszigetelése és a gyors béke feltételeinek megteremtése. Kérdés: mit kapott Magyarország az egyezményhez való csatlakozás fejében és milyen kötelezettségeket vállalt magára? A szerződő három nagyhatalom kötelezőiig vállalta, hogy Magyarország segítségére siet, ha bármely oldalról támadás érné. Magyarország pedig arra kötelezte magát, hogy ha a három nagyhatalom bármelyikét olyan állam támadná meg. amely eddig nem veti részt a háborúban, akkor Magyarország szolidáris lesz a megtámadott hatalmi csoporttá]. Kétségtelen, hogy ezzel a szerződéssel bizonyos kockázatot vállaltunk, de nagyon helyesen jegyezte meg Csáky István külügyminiszter, hogy ezt a kockázatot igen komoly várható előnyök reményében vállaltuk. Ha a primus inter pares szerepét Magyarország meg akarja őrizni itt Délkelel-Európábaii, akkor elsőnek kellett aláírnia az egyezményt, annál is inkább, mert hiszen semmi olyanra nem vállalkoztunk, ami ne volna összeegyeztethető Magyarország külpolitikai célkitűzéseivel. Magyarország első és legfontosabb külpolitikai célkitűzése pedig a béke megőrzése. Békét akarunk mindenkivel, elsősorban Jugoszláviával, amellyel való viszonyunkat még melegebbé, még szorosabbá akarjuk tenni. A külügyminiszter kijelentette, hogy oka van feltételezni, hogy Belgrádiján is hasonló vélemény alakult ki. Mi tehát békét akarunk, nemcsak azért, mert külpolitikánknak ez az irányelve, hanem azért is, hogy megszilárdíthassuk azokat az eredményeket. amelyeket a magyar nemzet 22 esztendős keserves küzdelem után elért, továbbá, hogy időt nyerjünk országunk belső felépítésére abban az ősi magyar szellemben, amelyre történelmünk és véralkatunk kötelez. A világháborúban a német birodalom oldalán buktunk el — mondotta Csáky külügyminiszter — s így logikuson kívánjuk azt, hogy most, amikor a német Birodalom Európa urá-A képviselőház a hét elején befejezte az 1941. évi költségvetés tárgyalását. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter beszéde zárta be a vitát, aki válaszolt az elhangzott beszédekre. Beszéde végén nyilatkozott a beruházási programról is, melyről többek között a következőket mondotta: Eredetileg milliárdos beruházási program készült. Annak volt egy civilrésze ItX) millió pengővel és voll azonkívül egy honvédelmi része, moh annakidején (500 millióban állapíttatott meg. Ez a honvédelmi része azóta, teljesen felesleges részleteznem, hogy miért, lényegesen kibővült Azonkívül még felmerültek egészen rendkívüli kiadásaink is, a hadilétszámra való kiegészítéssel kapcsolatos kiadások, úgyhogy az egymilliárdos program felemelkedett kereken 280W millióra, tehál majdnem meghá Kedden, délelőtt tartotta a felsői iá/, ülését gróf S z é c h e n y i Bertalan elnöklete mellett, melyen első ízben vettek részt az erdélyi kinevezett felsőházi tagok. Az elnök meleghangú üdvözlő beszédére gróf Bánffy Miklós válaszolt, aki beszédében az erdélyi felsőházi lagok köszönetét, ragaszkodását és hűségéi tolmácsolta Magyarország nagy kormányzója iránt, majd A képviselőház és a felsőház külügyi bizottságai szerdán ülést tartottak, melyen gróf Csáky István külügyminiszter expozét terjesztett elő a belvederei eseményekről. A külügyminiszter nagyérdekű beszámolójából a következőket közöljük. Utalt a külügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor elmondott beszédére, amelyben elég világosan kifejezésre juttatta a magyar kormánynak azt az elhatározását, hogy a Német Birodalom, Olaszország és Japán között kötött úgynevezett berlini hármas paktumhoz csatlakozik. Kz az elhatározás nem volt újkeielíí. — Mindenekelőtt — mondotta a külügyminiszter, — a csatlakozás feltételeit és következményeit kellett tisztázni. A német birodalmi külügyminiszter erre vonatkozólag többek között azt mondotta, hogy ha Magyar-országot bármely aid álról # támadás érné. akkor a szövetséges három nagyhatalom hazánk védelmére siet. ha pedig a három nagyhatalmat olyan útiam beruházás fedezetéről romszorozódott. Ebből kifizettünk 1(550 milliót. Azt méltóztatik kérdezni, hogy miből? Ez az a kérdés, amelyet én is fel akartam tenni magamnak' A miniszter ezután részletezte, hogy beruházási hozzájárulásból 315 millió, egyéb adóbevételből 250 millió és abból a beruházási hozzájárulásból, amely az idők folyamán befolyik majd. 200 millió jutott erre a célra. Az 1(530 millióból 7711 millió pengői fedeztek adóból, a fennmaradó 880 millió pengőt kölcsönből fedezik. Ez az erőfeszítés mondotta a miniszter — összehasonlítva más nemzetek viszonyaival és méreteivel, méltó a magyarokhoz. Itt le kell szögeznem, hogy hála illeti legelső sorban a nemzetet, amely oly áldozatkészen vállalta az áldozatokat és nemcsak yállalta ezeket, de teljesítette is. Ez igazolja azt a pénzügyi politikát, amelyet követek és a jövőben is követni kívánok. vérekhez szólt és • kijelentene, hogy fenn fogják tartani velük azt a lelki közösséget, melyben idáig éltek és semmi sem szakíthatja el az erdélyi magyarságot a mindenkor összefogó szellemi közösségei. Üdvözölte azokat, akik mint névtelen katonák töretlen hűségben, önzetlenül dolgoztak a magyar gondolatért. Gróf Bánffy Miklós beszédét általános taps és éljenzés fogadta. üiámadná meg. mely eddig a konfliktusban (nem vett részt, akkor Magyarország szolidáris lesz a megtámadott hatalmi csoporttal. A kormány erős megfontolás után úgy vélte, hogy ezt a kockázatot vállalnunk kelt a várható előnyök reményéhen. Mintán az alapkérdés tisztázva volt, a csatlakozás módozatát kellett megállapítani. Igen határozottan kellett fellépni, hogy Délkelet-Európában mi legyünk az elsők, akik a paktumot aláírják a kormány által célkitűzésként magáévá tett -primus inter pares« alapján. A berlini egyezmény magyar viszonylatban kézzelfogható előnyöket biztosit. A belvederei folyó hó 20-án lejátszódott nagyhorderejű aktus folyamán von Ribbenlrop külügyminiszter, a konferencia elnöke, zárószavaiban rámutatott az esemény jelentőségére, amely hadüzenet' a háborús uszítok, valamint a háború kiterjesztésére iráuvuló minden kísértet ellem. összefogást jelent n világbéke közeli helyreállítására és célja egy igazságosabb világrí,nd megteremtése. A birodalmi külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország az első hatalom, amely e célokat magáévá tette és hogy Olaszország és Japán képviselői nevében is különösképpen üdvözli azt a tényt, hogy a mindnyájukkal már régóta baráti viszonyban ájlój magyar nemzet elsőnek csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez. A birodalmi külügyminiszter megállapította, hogy további hatalmak is csatlakozni fognak, é.s hogy az ezen egyezményben egyesült hatalmak megmásíthatatlan elhatározása valamennyi, az újjáépítés munkájában valóban résztvenni akaró, az igazságos békéért dolgozó nemzet egész világra kiterjedő egyesülését megvalósítani, — A kormánynak nagy horderejű tépésével az volt a célja, hogy egy hatalmi csoportosuláson tjeiül konszolidálja azokat az eredményeket, amelyeket a magyar nemzet 22 éves keserves, kitartó küzdelem után elért. Továbbá szem előtt tartotta pumák a szükségességét, hogy időt nyerjen árra. hogy belső felépítését ősi magyar szettemben, a magyar léleknek megfelelő rugalmas formák között teljes energiával folytathassa, hogy nyugalomban megteremthesse a belső előfeltételeket is a valószínűleg még elkövetkező megpróbáltatásokkal való sikeres küzdelemre és hogy folytathassa külpolitikai rendszerének kiépítését. — A kormány terve Jugoszláviával a kapcsolatok még szorosabbra fűzése. Okom van feltételezni, hogy Belgrádban is hasonló vélemény alakult ki. Azt hiszem, minden gondolkodó magyar ember igazat fog adni ama felfogásomnak, hogy a tifiny, hogy a magyar kormány önként, jól felfogott érdekéből maga vaut bizonyos korlátokat külpolitikai tevékenységének, nem azt jelenti, hogy temomlotl a szabad elhatározás jogáról. Nem tudjuk, hogs mennyi idő fog még eltelni a békekötésig, de azt tudjuk, hogy ezt az időszakot nem szabadj kihasználatlanul hagynunk, sem benn. sem künn. — Amint ebből látni, a hatalmak összefogásának célkitűzésében semmi sincs, ami ne volna összeegyeztethető Magyarország külpolitikai célkitűzéseivel. Gyors és igazságos európai békéi kívánunk mindnyájan és állandó barátokat és fegyvertársakat pin ák lehetőleg hosszú ideig terjedő fenntartására. Hogy a béke igazságos legyen, hogy amint a berlini alapszerződés bevezetése mondja, a világ minden nemzete hozzájusson a neki kijáró területhez, hogy a dolgoknak olyan új rendjét sikerüljön megteremteni és fenntartani, amely alkalmas a népek fejlődésének és jólétének előmozdítására, elsősorban szükséges, hogy az érdekelt népek az új rendszerhez hozzá is szólhassanak, ami csak abban az esetben képzelhető el, ha megfelelő időben gondoskodnak arról, hogy joguk legyen a konfliktust befejező tárgyalásokon részi venni, illelve azokra befolyást gyakorolni. ' vitáí/háhorúban a Német Birodalom oldatán buktunk él. Az én vélemétttiyem 1918 óla változatlanul az volt, hogy talán több reménnyel nézhetjük a jövőt mi, akik a Német Birodalommal tmktunk el, mint azok, akik az ántánt oldalán emelkedtek fel és látszólag örök időkre berendezkedtek a zsákmány élvezetére. Alighanem mindenki elvárja a magyar kormánytól, hogy úgy dolgozzék, hogy ha az ország egyszer elbukott a németek oldalán, akkor osztozzék a felemelkedés örömeiben is a Birodalommal. — Más világot élünk és aki ezt nemi akarja vagy nem tudja észrevenni, keservesen fog érte megfizetni. Hiába örvendenek egyesek, hogy Olaszország nem foglalta még el Görögországot. A tengelyhatalmak mérlegében az idő nem tétel. A fasiszta Olaszország elég erős arra, hogy megjgondolási időt is engedhet egyes áílamokv Az erdélyi felsőházi tagok bevonulását ünnepelte a felsőház ee Összefogás a gyors és igazságos európai békére! Gróf Csáky István külügyminiszter expozéjából vá lett, osztozzunk vele a felemelkedés örömeiben. Mennyire igazolta az idő külügyminiszterünknek azt a véleményét, hogy az cltuikoü magyarság több reménnyel nézhet a jövőbe, mint azok a népek, amelyek az antant oldalán emelkedtek fel és látszólag örök időkre berendezkedtek a zsákmány élvezetére! Hói van Csehszlovákia, hol van az a Románia, amely, ha nevetségesen is és erejének meg nem felelően, a nagyhatalom szerepét játszotta iít valamikor a szomszédunkban? Eltűntek az európai politika színpadáról, míg a trianoni Magyarország mind nagyobb szerepet kezd játszani az erőknek ama egyensúlyában, amely egészségesebb új Európa megteremtésére törekszik. Mert a háromhatialiiii egyezményhez való csatlakozásnak az előbb felsorolt okokon kívül még az az oka is volt, hogy a béketárgyalásokon ott lehessünk, hogy hozzászólhassunk mindazokhoz a kérdésekhez, amelyek, során az érdekelt népek az új rendéi megalkotni kívánják. A kétkedőkhöz is volt egy-két szava a külügyminiszternek. Figyelmeztette őket arra, hogy Londonban ellenkormányok működnek s hogy milyen szándékaik vannak Magyarországgal kapcsolatban, azt a nagyszámban széíkiitdözgetett propagandatérképek bizonyítják. Minden párhuzam, amely 1914 és Í91G közötti eseményekkel kapcsolatijai! van, csak látszólagos, söl hamis. Ma más világot élünk s aki nem akarja ezt észrevenni, az keservesen fog érte megfizetni. Mi nem akarunk még egyszer fízeiúij nekünk elég volt a Trianonban Fánkról! szégyenbéke. Tudjuk, hogy Németország és Olaszország s az ő oldalukon Japán ereje az a bizonyíték, amely a mi kitartásunkkal, nemzeti hivatásunk bizodalmával párosulva, a további sikerek útján fog bennünket vezetni, hogy teljesíthessük itt a Duna medencéjében a szení- Istvánl Magyarország nagy kötelezettségét, amely abban áll, hogy a velünk testvériesen együttműködő nemzetiségek támogatásával békét, boldogságai és megelégedést teremtsünk ezen a. helyen.
