Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-11-30 / 48. szám

Lapunk mai száma a jövő ____budapesti rádióműsort hozza Kaivanegyedik évfolyam 48. sssárn Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0,20 Pengő. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. 2800 millió pengő beruházási program A pénzügyminiszter a Csatlakozás a háromhalalnti egyezményhez A képviselőhöz külügyi bizottságá­ban részletesen tájékoztatta a közvé­leményt gróf Csáky István külügy­miniszter azokról az okokról, ame­lyeknél fogva Magyarország csatla­kozott a háromhalalmi egyezmény­hez. A magyar külpolitika számára nem volt váratlan lépés ez a csatla­kozás, meri már akkor kezdték az illetékesek tanulmányozni a három­hatalmi egyezményhez való csatlako­zás tehetőségéi, amikor ennek a szö­vegét annakidején nyilvánosságra hoz­ták. Az egyezmény célja: az összeüt­közések elszigetelése és a gyors béke feltételeinek megteremtése. Kérdés: mit kapott Magyarország az egyezményhez való csatlakozás fe­jében és milyen kötelezettségeket vál­lalt magára? A szerződő három nagy­hatalom kötelezőiig vállalta, hogy Magyarország segítségére siet, ha bár­mely oldalról támadás érné. Magyar­­ország pedig arra kötelezte magát, hogy ha a három nagyhatalom bár­melyikét olyan állam támadná meg. amely eddig nem veti részt a hábo­rúban, akkor Magyarország szolidá­ris lesz a megtámadott hatalmi cso­porttá]. Kétségtelen, hogy ezzel a szerző­déssel bizonyos kockázatot vállal­tunk, de nagyon helyesen jegyezte meg Csáky István külügyminiszter, hogy ezt a kockázatot igen komoly várható előnyök reményében vállal­tuk. Ha a primus inter pares szere­pét Magyarország meg akarja őrizni itt Délkelel-Európábaii, akkor első­nek kellett aláírnia az egyezményt, annál is inkább, mert hiszen semmi olyanra nem vállalkoztunk, ami ne volna összeegyeztethető Magyarország külpolitikai célkitűzéseivel. Magyar­­ország első és legfontosabb külpoliti­kai célkitűzése pedig a béke megőr­zése. Békét akarunk mindenkivel, el­sősorban Jugoszláviával, amellyel va­ló viszonyunkat még melegebbé, még szorosabbá akarjuk tenni. A külügy­miniszter kijelentette, hogy oka van feltételezni, hogy Belgrádiján is ha­sonló vélemény alakult ki. Mi tehát békét akarunk, nemcsak azért, mert külpolitikánknak ez az irányelve, hanem azért is, hogy meg­szilárdíthassuk azokat az eredménye­ket. amelyeket a magyar nemzet 22 esztendős keserves küzdelem után el­ért, továbbá, hogy időt nyerjünk or­szágunk belső felépítésére abban az ősi magyar szellemben, amelyre tör­ténelmünk és véralkatunk kötelez. A világháborúban a német biroda­lom oldalán buktunk el — mondotta Csáky külügyminiszter — s így logi­kuson kívánjuk azt, hogy most, ami­kor a német Birodalom Európa urá-A képviselőház a hét elején befe­jezte az 1941. évi költségvetés tárgya­lását. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter beszéde zárta be a vitát, aki válaszolt az elhangzott be­szédekre. Beszéde végén nyilatkozott a beruházási programról is, melyről többek között a következőket mon­dotta: Eredetileg milliárdos beruházási program készült. Annak volt egy ci­vilrésze ItX) millió pengővel és voll azonkívül egy honvédelmi része, moh annakidején (500 millióban állapítta­tott meg. Ez a honvédelmi része az­óta, teljesen felesleges részleteznem, hogy miért, lényegesen kibővült Azonkívül még felmerültek egészen rendkívüli kiadásaink is, a hadilét­számra való kiegészítéssel kapcsola­tos kiadások, úgyhogy az egymilliár­dos program felemelkedett kereken 280W millióra, tehál majdnem meghá Kedden, délelőtt tartotta a felsői iá/, ülését gróf S z é c h e n y i Bertalan elnöklete mellett, melyen első ízben vettek részt az erdélyi kinevezett fel­sőházi tagok. Az elnök meleghangú üdvözlő be­szédére gróf Bánffy Miklós vála­szolt, aki beszédében az erdélyi fel­sőházi lagok köszönetét, ragaszkodá­sát és hűségéi tolmácsolta Magyaror­szág nagy kormányzója iránt, majd A képviselőház és a felsőház külügyi bizottságai szerdán ülést tartottak, melyen gróf Csáky István külügyminiszter expo­zét terjesztett elő a belvederei események­ről. A külügyminiszter nagyérdekű beszá­molójából a következőket közöljük. Utalt a külügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor elmondott beszédére, amely­ben elég világosan kifejezésre juttatta a magyar kormánynak azt az elhatározását, hogy a Német Birodalom, Olaszország és Japán között kötött úgynevezett berlini hármas paktumhoz csatlakozik. Kz az el­határozás nem volt újkeielíí. — Mindenekelőtt — mondotta a külügy­miniszter, — a csatlakozás feltételeit és következményeit kellett tisztázni. A német birodalmi külügyminiszter erre vonatko­zólag többek között azt mondotta, hogy ha Magyar-országot bármely aid álról # tá­madás érné. akkor a szövetséges három nagyhatalom hazánk védelmére siet. ha pedig a három nagyhatalmat olyan útiam beruházás fedezetéről romszorozódott. Ebből kifizettünk 1(550 milliót. Azt méltóztatik kérdezni, hogy miből? Ez az a kérdés, amelyet én is fel akartam tenni magamnak' A miniszter ezután részletezte, hogy beruházási hozzájárulásból 315 mil­lió, egyéb adóbevételből 250 millió és abból a beruházási hozzájárulásból, amely az idők folyamán befolyik majd. 200 millió jutott erre a célra. Az 1(530 millióból 7711 millió pengői fedeztek adóból, a fennmaradó 880 millió pengőt kölcsönből fedezik. Ez az erőfeszítés mondotta a miniszter — összehasonlítva más nem­zetek viszonyaival és méreteivel, mél­tó a magyarokhoz. Itt le kell szögez­nem, hogy hála illeti legelső sorban a nemzetet, amely oly áldozatkészen vállalta az áldozatokat és nemcsak yállalta ezeket, de teljesítette is. Ez igazolja azt a pénzügyi politikát, ame­lyet követek és a jövőben is követni kívánok. vérekhez szólt és • kijelentene, hogy fenn fogják tartani velük azt a lelki közösséget, melyben idáig éltek és semmi sem szakíthatja el az erdélyi magyarságot a mindenkor összefogó szellemi közösségei. Üdvözölte azokat, akik mint névtelen katonák töretlen hűségben, önzetlenül dolgoztak a ma­gyar gondolatért. Gróf Bánffy Miklós beszédét álta­lános taps és éljenzés fogadta. üiámadná meg. mely eddig a konfliktusban (nem vett részt, akkor Magyarország szoli­dáris lesz a megtámadott hatalmi cso­porttal. A kormány erős megfontolás után úgy vélte, hogy ezt a kockázatot vállal­nunk kelt a várható előnyök reményéhen. Mintán az alapkérdés tisztázva volt, a csatlakozás módozatát kellett megállapí­tani. Igen határozottan kellett fellépni, hogy Délkelet-Európában mi legyünk az elsők, akik a paktumot aláírják a kor­mány által célkitűzésként magáévá tett -primus inter pares« alapján. A berlini egyezmény magyar viszony­latban kézzelfogható előnyöket biztosit. A belvederei folyó hó 20-án lejátszódott nagyhorderejű aktus folyamán von Rib­­benlrop külügyminiszter, a konferencia elnöke, zárószavaiban rámutatott az ese­mény jelentőségére, amely hadüzenet' a háborús uszítok, valamint a háború ki­­terjesztésére iráuvuló minden kísértet el­lem. összefogást jelent n világbéke közeli helyreállítására és célja egy igazságosabb világrí,nd megteremtése. A birodalmi kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyar­­ország az első hatalom, amely e célokat magáévá tette és hogy Olaszország és Japán képviselői nevében is különöskép­pen üdvözli azt a tényt, hogy a mind­nyájukkal már régóta baráti viszonyban ájlój magyar nemzet elsőnek csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez. A biro­dalmi külügyminiszter megállapította, hogy további hatalmak is csatlakozni fognak, é.s hogy az ezen egyezményben egyesült hatalmak megmásíthatatlan elhatározása valamennyi, az újjáépítés munkájában va­lóban résztvenni akaró, az igazságos bé­kéért dolgozó nemzet egész világra kiter­jedő egyesülését megvalósítani, — A kormánynak nagy horderejű té­pésével az volt a célja, hogy egy hatalmi csoportosuláson tjeiül konszolidálja azokat az eredményeket, amelyeket a magyar nemzet 22 éves keserves, kitartó küzdelem után elért. Továbbá szem előtt tartotta pumák a szükségességét, hogy időt nyerjen árra. hogy belső felépítését ősi magyar szettemben, a magyar léleknek megfelelő rugalmas formák között teljes energiá­val folytathassa, hogy nyugalomban meg­teremthesse a belső előfeltételeket is a valószínűleg még elkövetkező megpróbál­tatásokkal való sikeres küzdelemre és hogy folytathassa külpolitikai rendszerének ki­építését. — A kormány terve Jugoszláviával a kapcsolatok még szorosabbra fűzése. Okom van feltételezni, hogy Belgrádban is ha­sonló vélemény alakult ki. Azt hiszem, minden gondolkodó magyar ember igazat fog adni ama felfogásomnak, hogy a tifiny, hogy a magyar kormány önként, jól fel­fogott érdekéből maga vaut bizonyos kor­látokat külpolitikai tevékenységének, nem azt jelenti, hogy temomlotl a szabad elha­tározás jogáról. Nem tudjuk, hogs mennyi idő fog még eltelni a békekötésig, de azt tudjuk, hogy ezt az időszakot nem szabadj kihasználatlanul hagynunk, sem benn. sem künn. — Amint ebből látni, a hatalmak össze­fogásának célkitűzésében semmi sincs, ami ne volna összeegyeztethető Magyarország külpolitikai célkitűzéseivel. Gyors és igaz­ságos európai békéi kívánunk mindnyájan és állandó barátokat és fegyvertársakat pin ák lehetőleg hosszú ideig terjedő fenn­tartására. Hogy a béke igazságos legyen, hogy amint a berlini alapszerződés beve­zetése mondja, a világ minden nemzete hozzájusson a neki kijáró területhez, hogy a dolgoknak olyan új rendjét sikerüljön megteremteni és fenntartani, amely alkal­mas a népek fejlődésének és jólétének elő­mozdítására, elsősorban szükséges, hogy az érdekelt népek az új rendszerhez hozzá is szólhassanak, ami csak abban az eset­ben képzelhető el, ha megfelelő időben gondoskodnak arról, hogy joguk legyen a konfliktust befejező tárgyalásokon részi venni, illelve azokra befolyást gyakorolni. ' vitáí/háhorúban a Német Biroda­lom oldatán buktunk él. Az én vélemét­­ttiyem 1918 óla változatlanul az volt, hogy talán több reménnyel nézhetjük a jövőt mi, akik a Német Birodalommal tmktunk el, mint azok, akik az ántánt oldalán emel­kedtek fel és látszólag örök időkre be­rendezkedtek a zsákmány élvezetére. Alig­hanem mindenki elvárja a magyar kor­mánytól, hogy úgy dolgozzék, hogy ha az ország egyszer elbukott a németek oldalán, akkor osztozzék a felemelkedés örömeiben is a Birodalommal. — Más világot élünk és aki ezt nemi akarja vagy nem tudja észrevenni, keser­vesen fog érte megfizetni. Hiába örven­denek egyesek, hogy Olaszország nem fog­lalta még el Görögországot. A tengelyhatal­mak mérlegében az idő nem tétel. A fasisz­ta Olaszország elég erős arra, hogy meg­­jgondolási időt is engedhet egyes áílamokv Az erdélyi felsőházi tagok bevonulását ünnepelte a felsőház ee Összefogás a gyors és igazságos európai békére! Gróf Csáky István külügyminiszter expozéjából vá lett, osztozzunk vele a felemelke­dés örömeiben. Mennyire igazolta az idő külügyminiszterünknek azt a vé­leményét, hogy az cltuikoü magyar­ság több reménnyel nézhet a jövőbe, mint azok a népek, amelyek az an­tant oldalán emelkedtek fel és látszó­lag örök időkre berendezkedtek a zsákmány élvezetére! Hói van Cseh­szlovákia, hol van az a Románia, amely, ha nevetségesen is és erejének meg nem felelően, a nagyhatalom szerepét játszotta iít valamikor a szomszédunkban? Eltűntek az euró­pai politika színpadáról, míg a tria­noni Magyarország mind nagyobb szerepet kezd játszani az erőknek ama egyensúlyában, amely egészsé­gesebb új Európa megteremtésére tö­rekszik. Mert a háromhatialiiii egyez­ményhez való csatlakozásnak az előbb felsorolt okokon kívül még az az oka is volt, hogy a béketárgyalásokon ott lehessünk, hogy hozzászólhassunk mindazokhoz a kérdésekhez, amelyek, során az érdekelt népek az új rendéi megalkotni kívánják. A kétkedőkhöz is volt egy-két szava a külügyminiszternek. Figyelmeztette őket arra, hogy Londonban ellenkor­mányok működnek s hogy milyen szándékaik vannak Magyarországgal kapcsolatban, azt a nagyszámban széí­­kiitdözgetett propagandatérképek bi­zonyítják. Minden párhuzam, amely 1914 és Í91G közötti eseményekkel kapcsolatijai! van, csak látszólagos, söl hamis. Ma más világot élünk s aki nem akarja ezt észrevenni, az keservesen fog érte megfizetni. Mi nem akarunk még egyszer fí­­zeiúij nekünk elég volt a Trianonban Fánkról! szégyenbéke. Tudjuk, hogy Németország és Olaszország s az ő oldalukon Japán ereje az a bizonyí­ték, amely a mi kitartásunkkal, nem­zeti hivatásunk bizodalmával páro­sulva, a további sikerek útján fog bennünket vezetni, hogy teljesíthes­sük itt a Duna medencéjében a szení- Istvánl Magyarország nagy kötelezett­ségét, amely abban áll, hogy a velünk testvériesen együttműködő nemzetisé­gek támogatásával békét, boldogságai és megelégedést teremtsünk ezen a. helyen.

Next

/
Thumbnails
Contents