Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-10-26 / 43. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam_____________ 43. szám Szombat, 1940. október 26. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. -— Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÜP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Az új költségvetés 38*4 millióvsl csökkent a hiány 2084 millió kiadás, 2036 míiliő bevétel Az 1941; évi költségvetési előirány-Az állami költségvetés Komárom. október 25. A képviselőház keddi ülésén Rernényi-Schneller Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az 1941. évre szóló költségvetést, mely a megnagyobbodott Magyarország államháztartásának jövő évi szükségletét tárja fel hatalmas számoszlopokban. Bár a most felszabadult keleti és erdélyi országrészek még kívül maradtak az előirányzaton, a Felvidék magyarlakta területeivel és Kárpátaljával megnagyobbodott ország költségvetése meghaladja a kétmilliárd pengőt s jelentékenyebben nagyobb a tavalyinál. Viszont a költségvetésben kimutatott 48.2 millió hiány 38.4 millióval kevesebb az előző év költségvetési hiányánál. A nagy körültekintéssel előirányzóit költségvetés számol a megnagyobbodott ország gazdasági követelményeivel és pénzügyi helyzetévél s nagy figyelmet fordít azokra a szociális teendőkre, melyeknek elvégzése halaszthatatlanul szükséges. A költségvetést a pénzügyminiszter a már napok óta élénk érdeklődéssel várt beszédében ismertette és olyan bíztató és bizalmat ébresztő képet festeti a megnagyobbodott és a termelésben is kiegyensúlyozottabb ország gazdasági fejlődésének lehetőségeiről, hogy nemcsak a törvényhozás, hanem az egész ország megnyugvást, önbizalmat és bátorságot nyert a jövőre nézve. Magyarország költségvetése az elmúlt nehéz időkben szűkre szabott keretek között mozgott s bár reálitása biztosította a pénzügyi egyensúlyi, a súlyos gazdasági helyzet korlátokat szabott fontos gazdasági kérdések megoldásánál. A költségvetést kísérő hatalmas koncepciójú beszéd nyomán úgy érezzük, hogy Magyarország kezd kiemelkedni az eddigi gazdasági nyomoltságából és mivel gazdasági erőforrásaink részben visszatértek, gazdasági egyensúlyunk is biztosítva van. Ez a körülmény a biztos fejlődés irányát szabja meg. Nagyszabású gazdasági, honvédelmi és szociális politika tervei és feladatai csendülnek ki az expozéból, amelyek, ha megvalósulnak, munkában, vállalkozásban és alkotásban olyan hatalmas lendületet nyer a gazdasági élet, hogy rövidesen virágzás és emelkedés fog mutatkozni minden vonalon. A kormány munkaprogramjai velüi elő a költségvetés műiden számadata, ami feladat komoly megoldásra tarthat igényt, az mind kifejezést nyer a számok hatalmas oszlopaiban, a nemzet és az ország érdekében sürgős (ennivalók anyagi biztosítékot nyernek az előirányzatban. Nagyszabású munkaalkalmat nyújtanak a visszatért területeken tervbevett közlekedési építkezések, a beruházási program, mely több mint 40» milliót irányoz elő s ehhez járul inég a honvédelmi rész végrehajtásának kibővítése. Újabb közmunka programot indított meg a kormány, mely mindent elkövet minél több munkaalkalom teremtésére. A szociális kiadások messze fölülmúlják a mull évi költségvetésbe beállított tételt. Legjelentősebb tétel a nép- és családvédelem, melyre 60 milliót irányoztak elő, de gondoskodik az előirányzat az állami tisztviselők, alkalmazottak és nyugdíjasok helyzetének javításáról is. /.at az 1940. évi augusztus hó 30-a előtti államterületre vonatkozik. A költségvetés végösszegei a következők: 1. Állami közigazgatás. Összes kiadás . . . 1,379.1 mill. P Összes bevétel . . . 1,345.0 mill. P Hiány 34.1 mill. P II. Állami üzemek: Összes kiadás . . . 705.3 mill. P összes bevétel . . . 691.2 mill. P Hiány 14.1 mill. P III. Együtt: összes kiadás • . . 2,084.4 mill. P összes bevétel . . . 2,036.2 mill. P Hiány 48.2 mill. P A hiány 38.4 millió pengővel, tehát 13.3 százalékkal kisebb, mint az előző költségvetés egy évre megállapított 86.5• millió pengős hiánya. A költségvetés részletezése: I. Állami közigazgatás. Koraiány zó tiszteletdíj a Kormányzóság Országgyűlés Állami adósságok Áll. közigazgatás nyugellátásai 189.6 — Legfőbb állami számvevőszék 0.6 — Közigazgatási bíróság 1.0 — Miniszterelnökség 14.3 1.1 Külügyminisztérium 15.7 2.0 Tárcanélküli miniszter — — Belügyminisztérium 200.3 35.4 Pénzügyminisztérium 157.7 1,222.0 Iparügvi minisztérium 15.1 9.6 Keresk. és köziek, miniszt. 00.1 25.3 Földművelésügyi minisztérium . 53.8 13.8 Vallás- és közokt. miniszt. 132.6 10.3 Igazságügyminiszlérium 43.0 2.7 I(önvédelmi minisztérium 385.8 1.0 i. Összesen 1,379.1 II. Állami üzemek. 1,345.0 Posta, távirda, távbeszélő 113.1 140.5 Államvasutak 343.5 405.9 Áll. vas-, acél- és gépgyárak 76.9 82.3 Kőszénbányászat 4.1 4.9 Állami erdőgazd. birtokok 28.8 31.2 Állami mezőgazd. birtokok 6.2 7.7 Selyem tenyésztés 2.3 2.2 Po s t a t a k ar é kp én z t ár 14.5 16.5 Állami üzemek nyugellátásai 115.9 ~ II. Összesen 705.3 691.2 új adójavaslatokat is, melyék igazságos megoszlás szerint új fedezetet fognak nyújtani a megnagyobbodott kiadásokra. Az illetékek felemelése, az örökösödési és ajándékozási illetékek reformja, a hadmentességi váltságról, a konjunkturális adó bevezetéséről és a fényűzési adó új alapokra való fektetéséről szóló törvényjavaslatok mind a fentieket szolgálják. Az erdélyi program finanszírozására erdélyi nyereménykölcsönt helyeznek el, a hadikölcsönök valorizálásáról törvény fog intézkedni. Tervszerű gazdálkodásra hívja fel a pénzügyminiszter az ország figyelmét, a mezőgazdasági termelés, az új iparfejlesztési törvényjavaslat a két gazdasági ág művelőin kíván se-7000 új közalkalmazott Az állami közigazgatásnál a szemé lyi járandóságok 54.1, a nyugellátások 9.5, az önkormányzati hozzájárulás 5.8, a dologi és átmeneti kiadások 145.5, az állami adósságok 25.4 millió pengővel emelkednek, míg a többi beruházások 16 millió pengővel csökkennek. A személyi járandóságok emelkedését elsősorban az magyarázza, hogy' az alkalmazottak létszámát közel 7000 fővel szaporítják. Ezenkívül az illetinénycsökkentő rendelkezések részbeni hatálytalanítása is fokozott terhet jelent. A nyugellátási terhek fokozódása is ezzel függ össze. A dologi és átmeneti kiadások 145.5 millió pengős emelkedését a következő indokok magyarázzák; a szociális program végrehajtása, a honvédség fejlesztése, az úthálózat fenntartása, a kereskedelmi repülés, a hajózási költségek, valamint a kultúrális és egészségügyi kiadások. Az állami adósságok előirányzatánál mutatkozó 25.4 milliós többlet a folyó számadási időszakban felvett új kölcsönök szolgálatára szükséges. A beruházások előirányzata 16 millió pengővel csökkent, mert a honvédelmi beruházások egy része befejeződött. A bevétel 259 millió pengővel magasabb. Az előző költségvetési szakkal szemben bevételekben a következő Hétfőn, október 21-én nyílt meg az országgyűlés harmadik ülésszaka. T a sn ád i N a gy András képviselőházi elnök megnyitó szavai után felolvasták a Kormányzó legfelsőbb kéziratát a múlt ülésszak berekesztéséről és az új ülésszak megnyitásáról, melyei a képviselőház tagjai állva hallgattak végig. A debreceni, pécsi és somogyi listán lemondott képviselők helyébe behívott Balogh István, M orvay Ferenc és Eg er s z egi Sándor megbízóleveleiket bemutatták. Napirend előtt vitéz Imrédy Béla volt miniszterelnök bejelentette gíteni. Fokozottabb nyersanyag feltárása szükséges, hogy tartalékkészletre legyen szert az ország. Bejelentette a miniszter, hogy a gazdavédelem fokozatosan megszűnik, de gondoskodás történt, hogy megfelelő keretben beruházási kölcsön álljon a mezőgazdaság rendelkezésére. Beszéde végén arról nyilatkozott, hogy a kormány az indokolatlan áremeléseket megakadályozza, hasonlóképen a spekulációt is. Végül a takarékosságra és a hazáért való áldozatkészségre buzdította az országot. Az ország lakossága készen áll a kormánynak az ország felépítése és a nemzet jobb jövője érdekében folytatott felelősségteljes munkáját áldozatosan támogatni és célkitűzéseinek megvalósítását élőmozdítani. emelkedések várhatók: egyenesadók 55.3 forgalmi adók 59.3, illetékek 10.9, fogyasztási adók 41.7, vámjövedék 43, dohány jövedék 34.3, szacharin és osztálysorsjáték 0.2, tárcabevételek 50.1 millió pengő. Az qgyenesadók előirányzatánál a pénzügyminiszter figyelembe vette a legutóbbi adóügyi törvények várható eredményét. Az állami üzemeknél a költségvetés további emelkedésre, számít a bevételekben, ezzel párhuzamosan a kiadások is emelkednek. Az állami üzemek eredményeinek elbírálásánál nem lehel figyelmen kívül hagyni azokat a kedvezményeket, amelyeket az üzemek a magyar közgazdaságnak nyújtanak. 3000 ú\ üzemi alkalmazott Az üzenlek költségvetési egyensúlyát ezúttal sem lehetett biztosítani, mert az Államvasutak és a selyem tenyésztés hiányát a többi állami üzem fölöslege nem fedezi. A fölöslegek á következők: posta, távírda és távbebeszélő 9,830.000, kőszénbányászal 635.000, az állami erdőgazdasági birtokok 2,300.000, az állami mezőgazdasági birtokok 1,101.000 és a Postatakarékpénztár 520.000 pengő. Ezzel szemben az Államvasutak hiánya 28.323 ezer. a selyem tenyésztés hiánya pedig 194 ezer pengő. Az Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak mérlege azonos összegű kiadások és bevételek mellett egyensúlyban van. Az üzemi alkalmazottak létszáma majdnem 3000 fővel emelkedik. A beruházásoknál előirányzott 15.8 millió pengő főleg az Állam vasú Laknál, valamint a posta, távírda és táva Háznak, hogy Magyar Megújulás Pártja« névvel új országos pártot alakított. Pártja programját, célkitűzéseit és megalakulásának okait a költségvetési vita folyamán ismertetni fogja. Majd felolvasta az új párt tagjainak névsorát. A két alelnöki állást töltötte be ezután a képviselőház, amely nagy szótöbbséggel Szí nye i Mer se Jenőt és Tors Tibort választotta meg újra alelnökinek. A többi választás a következő eredménnyel végződött: Háznagy egyhangúan Putaoky Móric, jegyzők: Árvay Árpád (erdélyi), Nagy Ferenc (kisgazda párt), Imre Béla, Boczonády Szabó Imre, Megay Károly, Miskolczy Hugó, Mocsáry Ödön, Szeder János, Porubszkv Géza, Spák Iván. * A felsőház szintén hétfőn délelőtt tartó Lta a harmadik ülésszak első ülését Radvánszky Albert báró elnöklete mellett. A kormányzói legfelsőbb kézirat felolvasása után megválasztották a felsőház tisztikarát. 129 szavazatot adtak be, ennek eredménye szerint megválasztották háznagynak gróf S z a p á r y Faj őst, jegyzőknek: Agorasztó Tivadar, gróf Bethlen Pál, Bézerédi István, Bíró Zoltán, vitéz Görgey László, Kiss Ernő, Pécsi Manó és; Tarányi Ferencet. Ezután újjáalakították a bizottságokat és megválasztották a bizottságok elnökeit. Bevétel Kiadás millió pengd 0.1 0.9 0.1 5.1 — 105.4 21.7 Együtt 2.084.4 2.036.2 Bejelentette a pénzügyminiszter az beszélőnél érvényesül. Megnyill az országgyűlés harmadik ülésszaka Megválasztották a képviselőház alelnökeit és tisztikarát.
