Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-10-12 / 41. szám
i I 1940. október 12. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. Zilahy Lajos Komáromban A Jókai Egyesület Erdélyért Nagy hangverseny a Kultúrpalotában A komáromi Jókai Egyesület is kií akarja venni részét a Főméltóságú Asszony Erdély megsegítésére indított mozgalmából és elhatározta, hogy c nemes célra nagy hangversenyt rendez a Kultúrpalotában. Hogy a hangverseny nívója minél magasabb legyen, a Jókai Egyesület felkérte Zilahy Lajost, az ország egyik legnépszerűbb íróját, hogy szerepeljen a hangversenyen. Zilahy Lajos nemcsak ezt vállalta el a legnagy obb örömmel, hanem a hangverseny műsorának az összeállítását is megígérte. Az ő összeköttetése a budapesti művészvilággal olyan szoros, hogy a hangverseny elsőrangú lesz. Budapest írói és művészei vesznek azon részt. A hangverseny 27-én lesz, vasárnap ld. u. 6 órai kezdettel. Ez időpontban azért állapodott meg a rendezőség, hogy a hölgyeket az estélyi ruha kérdése ne zavarja, 6 órakor nccai ruhában is el lehet menni a hangversenyre. Reméljük, hogy Komárom és vidékének nemesen érző közönsége siet piegragadni az alkalmat és végig élvezi a magas nívójú hangversenyt s ezzel áldoz szegény, nyomorgó erdélyi testvéreinknek is. Ziljahy Lajos és művészgárdájának méjgértő lelkére vall, hogy a jművészék és írók teljesen díjfajtámul lépnek föl Komáromban, így remélhetjük, hogy nagyobb összeg jut a nemes célra. Zilahy Lajos örömmel jön Komáromba, mert hiszen ide kedves ifjúkori emlékei fűzik, itt volt vadászönkéntes. Egy darabig a Rozmaring uccában lakott és »Történetek a Rozmaring uccából« című bájos tárcasorozata, amely az Uj Időkben jelent meg, országos elismerésben részesült. Eleinte a közigazgatási pályára készült és Nemesócsán, mint Komárom vármegye közigazgatási gyakornoka a főszolgabírói hivatalban, Dávidházy János főszolgabíró mellett dolgozott. Ez időtájt az egyik helyi sajtónak, a Komáromi Ujság-nak a homlokzatán ott díszelgett, hogy főmunkatárs Zilahy Lajos. Pedig akkor már országos nevű író volt. Szoros barátság fűzte dr. Baranyay József szerkesztőhöz és ennek tudható be, hogy sok verse, tárcája előbb jelent meg a komáromi sajtó hasábjain, mint a fővárosi lapokban. Itt, Komáromban írta első verskötetéhez az előszót Beöthy Zsolt, akivel a komáromi Kultúrpalotában ismerkedett meg. Zilahy Lajos neve már régen átlépte az ország határát, sok művét fordították le idegen nyelvekre. Több nagy külföldi útat tett már Európában és Amerikában, ahol az írói és művészi világgal szoros kapcsolatba jutott. 1 Hálásak lehetünk a Jókai Egyesület vezetőségének, hogy módját ejtette, hogy ilyen kiváló írót és művészi gárdát hoz el nekünk. Zilahy Lajosék Komáromból művészkörútra indulnak. Innét Kassára megy a művészgárda. Itt még csak azt jelezzük, hogy a nagyszabású hangverseny belépő díjait 80 fillértől 2 pengőig állapította meg a rendezőség. Jegyek válthatók az Unió könyvesboltban. Lapunk jövő számában már részletes programot is közlünk. A komáromi közkönyvtár a magyar kultúra védőbástyája volt a húszéves cseh uralom alatt Mit Ip Komáromról és könyvtáráról a fővárost sajtó? A Magyar Közigazgatás, Budapesten megjelenő és ötvennyolcadik évfolyamában levő, kiválóan szerkesztett közigazgatási lap egyik utóbbi száma elismerő sorokat közöl Komáromról és annak közkönyvtáráról. Hogy Budapesten is mennyire ismerik a komáromi közkönyvtár nagy kulturális munkáját, annak bizonyságául itt közöljük a kérdéses cikket: A iSlszabadult Komárom kSzkönyvtára A cseh államhatalom két évtizedében a magyar kultúra fellegvárai felvidéki városainkban a köz- és a magánkönyvtárak voltak. Különösképpen a könyvtárak köré csoportosult a magyar intelligencia, onnan pyerte a magyar gondolat számára az erőt. A magyar könyv a megpróbáltatás idején többet jelentett nyomtatott betűknél, többet jelentett leírt gondolatoknál, jelentette a' magyar kultúrát, a magyar nyelvei. Sajnos, "a cseh közigazgatás nem egy ízben avatkozott be a könyvtárak életébe, kitiltott könyveket, elkobzott régi magyar történelmi értékeket. A magyar könyvtárak, azonban ennek ellenére is szilárdan végezték fontos hivatásukat. Tekintsünk be egy felszabadult magyar város könyvtárába és akkor látni fogjuk, hogy mily nehéz helyzete volt gyakran egy-egy ily magyar fellegvárnak. Komárom városa a cseh uralom előtt is kulturközpont volt és ezt a helyzetét megőrizte az elnyomatás korszakában is. A cseh rendszer a községi könyvtárak létesítésére törvényt készített (430/1919 sz.) nem sejtve, hogy ebből a magyarság számára is tökét lehetett kovácsolni. Ugyanis a törvény értelmében minden községi lakos után bizonyos díjat lehetett szedni abból a célból, hogy a megfelelő nemzetiség javára közkönyvtárat létesíthessenek. így nagy nehezen sikerült a magyar pártoknak is kiharcolni a könyvtárak létesítését. Ezután következtek a zaklatások, könyvbetiltások, elkobzások, razziák. Az 1918 után megjelent magyar könyveket könyörtelenül elvitték vagy megsemmisítették. A komáromi közkönyvtárt is kifosztották olyannyira, hogy szakkönyveket, (műszaki, orvosi könyveket) is elkoboztak. Könyvek, amelyekben a Szózat, vagy a Himnusz benne volt, amelyekben lobogó magyar költemények, vagy a magyar irodalom remekei voltak, a szeméibe kerültek. Az 1934. évben újabb tilalmi rendelettel tizedelték meg a magyar nyelvű könyvállományt. Még illetékes cseh körök is sokszor felháborodtak a magyar könyv elleni hajsza miatt. De nemcsak a könyvek ellen, hanem azok kezelői, a könyvtárosok ellen is állandó gyanúsításokkal és meghurcolásokkal dolgoztak. A könyvtár hozzájárulási alapja tekintetében is állandóan gáncsoskodtak. A magyar akarat azonban legyőzte ezeket a nehézségeket és a könyvtár állományát sikerült a nehéz időkben is növelnie. Ma már történelmi jelentősége van azoknak a könyveknek, amelyeket a cseh hivatalos tényezők írtak és kiadtak, ráerőszakolva a megvételt a magyar könyvtárakra is. Nagyobb selejtezés során valószínűleg sok hasznavehetetlen ily munka ki fog kerülni a könyvtárból, hogy helyüket jelentős magyar munkákkal pótolják. Ez annál is inkább indokolt, mert a könyvtár szaporulati jegyzékéből kitűnik, hogy több példány is van ezekből a munkákból. A magyarság ellen megjelent szellemi termékekét különös előszeretettel erőszakolták rá a magyar könyvtárakra. De a revízió győzelmi, gondolata tartotta a magyar lelkeket és bekövetkezett 1938 novembere, amikor egymásután kerültek elő a cseh éber szemek elöl eldugott magyar könyvek. Ma a komáromi közkönyvtár ismét büszkén terjeszti szabadon a magyar géniusz alkotó erejét, a magyar betű örökké élő oktató szellemét. A fölszabadulás óta rohamosa könyvtár fejlődése. Olvasótábora, különösen Komáromujvárossal történt összeolvadása következtében, jelentősen emelkedik. Az olvasók táborában a honvédség fjszükara és általában a komáromi katonaság, valamint a társadalom minden rétege megtalálható. Az 1939. esztendőben, vagyis a felszabadulás első évében az olvasók száma 1266 volt. Ilyen magas számot még egyszer sem ért el a könyvtár olvasottsága. Az olvasók az elmúlt esztendőben 43.227 könyvet olvastak, így egy-egy olvasóra átlagosan 34 kötet jutott. Ebben az esztendőben a könyvállomány 882 kötettel gyarapodott. A könyvek száma 13.108 kötet és ezzel a számmal a kisebb vidéki könyvtárak közt az első helyen áll. A könyvtár irányítása és vezetése igen jó szakértő kezekben van. Dr. Baranyay Jópsef, aki a cseh uralom nehéz éveiben is kifogástalanul vezette a könyvtárat, nagyon sok újítást vezetett be, amelyeket. azután átvett az érsekujvári és a lévai könyvtár is. A komáromi könyvtárnak két fiókja is van, úgymint Parlosújtclepen és Koppánymonostpron. A könyvtár felszabadulásaióta igen~scjlUajándékot kapott, de hogy pótolni tudja mindazt, amit húsz esztendő alatt nélkülözött, ahhoz még nagyon sok ajándékra volna szüksége. Igen bölcsen a könyvtár nem szakkönyvtár, hanem megtalálni benne mind a szépirodalom termékeit, mind a tudomány minden ágát. így minden irányban ki tudja elégíteni olvasótáborát. A komáromi közkönyvtár és a hozzá hasonló könyvtárak megérdemlik a támogatást. A tudomány és a magyar kultúra terjesztői, a műveltség fokmérői. Kívánjuk, hogy most a szabad magyar égbolt alatt a komáromi közkönyvtár rohamosan gyarapodjék és ezáltal még jobban tudjon eleget tenni kulturhivatásának. Kertész János dr. Kneipp eml »Elsősorban az egészséges, tápláló és frissítő reggeli szolgálja leginkább az emberiség javát« hangoztatta Kneipp mindig újra és újra előadásai alkalmával a zsúfolt termek közönsége előtt. Ezt ismételgette folyvást az egészséges és természetes életmód hirdetője és tanítómestere, a mi nagy Kneippünk. A reggelihez, mondotta, tápláló és erőteljes kenyér kell, amely héjastól megőrölt kenyérmagból sült, melyben annak minden zamatja és íze benne van. De ezt a kenyeret egészséges és Ízletes itallal együtt kell fogyasztanunk1 Ez is kenyéimagvakból készüljön1 És pedig hámozatlan, teljes keményítőtartalmukkal, egészséges, ízletes és édes malátává változott árpaszemekből, melyeket héjastól duzzasztottak, pörköltek, szép aranyosbarnára pirítottak és amelyeket még karamettizáltak, zamatosítottak és impregnáltak is. Ez az ital a Kneipp malátakávé, melyet Kneipp maga adott élete művének legszebb koronájaként az emberiségnek. Ez a mi második folyékony kenyerünk, lí jóízű egészséges és erőt adó kenyér a || kávéscsészében. Százezren hallották ői || annakidején. Az emberek milliói követik ff ma az ő tanításait és isszák az ő híres Kneipp malátakávé -ját. És pedig nem-! csak reggelire!
