Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-10-05 / 40. szám

1940. október 5. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. Ógyaila nagy ünnepe Negyvenéves jubileumát ülte a Konkoly-Thege Miklós alapította meteorológiai obszervatórium A »legszebb kisalföldi« faluban va­sárnap országos ünnepség zajlott le: az ógyaUai meteorológiai és földmág­­nességi intézet ülte meg alapításának negyvenedik évfordulóját. Rövid negy­ven esztendő, mégis a harmadik kor­szakába lépett ez alatt az idő alatt az ország! Az ógyallai intézetet, a csil­lagvizsgálóval együtt, a legérdekesebb magyar földbirtokosok egyike, a zse­niális polihisztor Konkoly-Thege Mik­lós alapította saját birtokán, az euró­pai intézetek alapos ismeretével. Kon­koly-Thege Miklós méltó segítőtársa volt az egyik legkitűnőbb magyar föld­­mívelésügyi miniszter, Darányi Ignác. Konkoly-Thege Miklós érdekes alak­jának emléke kisért, amikor a hatal­mas parkol járjuk s az óriási fáktól körülvett csillagvizsgáló épületeket nézzük, vagy amikor a meteorológiai obszervatórium sok műszere között kalauzol az intézel tudós vezetője, a kisebbségi kultúréletben is oly jelen­tős szerepet vitt, kedves és népszerű dr. Kenesssy Kálmán. A csehszlovák idők inkább a csil­lagdának kedvezlek ógyallán: a cse­hek építettek egy hatalmas teleszkó­pot is, — amelyet a visszacsatoláskor leszereltek s Eperjesre vittek, — a visszacsatolás után a meteorológiai jelzőszolgálat s földanágnességi nieg­­frgyelőállomás szerepe jelentősebb. A Svábhegyen van már korszerű csil­lagvizsgáló, viszont Magyarországnak, mezőgazdasági jellegénél fogva, minél több s minél jobban felszerelt meteo­rológiai állomásra van szüksége. Az ógyallai állomás e tekintetben igazán korszerű: a vezető mellett négy fiatal tudósjelölt szolgálja az obszervatóriu­mot. KONKOLY THEGE MIKLÓS érdekes alakjával sokat foglalkoztunk m!ár e lap hasábjain is, csaknem min­den esztendőben. Igazi magyar úr volt, gazdag lélekben s tudományban. Tizenhatéves korában már kétszeres érettségi vizsgálatot tett., majd a csa­ládi s megyei ügyek intézése helyett a berlini egyetemre ment. Pesten Jed­lik Ányos tanítványa volt. Harminc­éves korában, egy négyhüvelykes ref­lektor ral megalapította az ógyallai csillagvizsgáló állomást, saját parkjá­ban, majd egyre több épületet emelt, maga szerkesztette műszereit, végül, Darányi Ignác segítségével berendez­te a meteorológiai megfigyelőállomást. Ennek éppen szeptember 29-én volt negyven esztendeje. Ezt ünnepelte Ógyallán előkelő tu­dós társaság vasárnap. AZ ÜNNEPSÉG Az ünnepséget a Magyar Meteoroló­giai Társaság rendezte. Megjelent dr. Cholnoky Jenő, a világhírű földrajz­tudós, egyetemi tanár, dr. Rétlily An­tal, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója, dr. Járdán Károly egyete­mi tanár, a földművelésügyi miniszter képviseletében dr. Spergery Imre. Ko­márom vármegyét vitéz Nagy Nándor főispán, Reviczky István alispán és dr. Ilunyady László főjegyző képvi­selte. Ott volt Pintér Béla országgyű­lési képviselő, Csányi László főszolga­bíró vezetésével Ógyaila számos vc­­zetőférfia s a község társadalma, a honvéd térképészeti intézetet dr. Hoff­­hauser Ernő alezredes, a légügyi hi­vatalt ifj. Héjjas Endre, a svábhegyi csillagvizsgálóinlézctet dr. Lassovszky Károly, a debreceni- egyetemet dr. Be­­rényi Dezső, a Természettudományi Társaságot dr. Aujeszky László kép­viselte. Az ünnepséget istentiszteletek előz­ték meg, majd a megjelentek elzarán­dokoltak Konkoly-Thege Miklós sírjá­hoz k ott megkoszorúzták a sírt. A beszédet itt dr. Réthly Antai mon­dotta. Féltizenkettőkor kezdődött meg az ünnepélyes választmányi ülés a mete­orológiai intézet fizikai előadótermé­ben. Cholnoky Jenő professzor üdvözöl­te a megjelenteket, megemlékezett Er­dély örömmel teljes visszacsatolásá­ról. Magyarország — mondotta töb­bek között, — mindig sok kiváló tu­dóst adott a világnak^ s ma is az a hi­vatása, hogy tudósaival a kulturális magaslatot, a régi bástyát fenntartsa, erősítse. Amikor a bástyát áltörte az ellenség, akkor Európa is vesztett, amikor azonban erős magyar kirá­lyok uralkodtak, akkor Magyarorszá­gon béke volt, de béke Európában is. Nagy örömére szolgál a magyar tu­dományos világnak, hogy azt az ógyal­lai kultúrcentrumot, amelyet magyar kéz alapított, újra visszaveheti s új­ból nagyjelentőségűvé fejlesztheti. Az elnöki megnyitó után dr. Sper­gery Imre üdvözölte a megjelenteket a földmívelésügyi miniszter nevében. A gyűlés a miniszterelnöknek üdvözlő sürgönyt küldött. Majd dr. Réthly Antal ügyvezető elnök olvasott fel érdekes visszaemlé­kezést az intézet alapításáról. Darányi Ignác és Konkoly-Thege Miklós emlé­kének áldozott kegyelettel. Dr. Kenessey Kálmán, az obszerva­tórium vezetője ismertette az obszer­vatórium negyven évét, különös tekin­tettel a csehszlovák időkre, amikor csak ő és Szabó Bálint voltak az (gyedüli magyarok a csehek által sű­rűn körülvett intézetben. — A cseh időkben, — mondotta az előadó, — sokáig nem volt meg a kutatás tárgyú lehetősége sem. A mág­neses műszereket leállították, a könyv­tár nem gyarapodott, közleményeket kiadni nem lehetett, Prága féltékeny volt. Ógyaila jelentőségét igyekeztek csökkenteni. A visszacsatolás azonban az obszervatóriumra nézve is az új fészekrakás ideje volt. Ma már az intézet teljesen korszerűen fel van szerelve, jó és új műszerei vannak, sőt e műszerek legnagyobb részét gyallai tudósok tervezik, — idegen gyárak dicsőségére! Az obszervatóri­um érdeklődési köre egyre bővül. Az obszervatórium műszereit nem kata­lógusból választják ki, hanem helyhez s időhöz alkalmazva, itt tervezik s ez adja meg a mélvebb tudományos je­Reftgrád, Bukarest ill tanulta meg, mit jelent az igazi földmágnességi obszer­vatórium, aminthogy Nyugat-Európa a vízrajzi szolgálatot Magyarországtól velte át. Végül Barla György tartott előadást ógyaila szerepéről a földmágnességi kutatásban. Az obszervatóriumnak je­lenleg két földmágnességi lemérő mű­szere van s ez elősegíti a főid belső szerkezetét célzó kutatásokat, tudo­mányos és gazdasági téren sok szol­gálatot tesz az országnak. A gyűlés Cholnoky Jenő igen érde­kes, közvetlen s tanulságos zárósza­vaival ért véget. AZ INTÉZET MEGTEKINTÉSE Az ünnepélyes gyűlés utálj, közebéd­re gyűltek össze a meghívottak, majd megtekintették a meteorológiai s föld-i mágnességi intézet korszerű felszere­lését. A szélkerekek, csapadékmérők, föld-hőmérők, napsugárzáslmérők, a hatalmas földmágnességmérők, a kert­ben. toronyié tőn. szobákban el h elve­zeti eszközök mind arról tettek tanú­bizonyságot, hogy a magyar tudomá­nyos és gazdasági élet érdekében ha­tékony, lendületes és egvre gazdago­dó munka folyik Ógyallán. (sz. v.) — A nagybodaki ékszerdoboz regényes útja. Özv. Feldmár Árminná nagybodald vendéglős és szatócs még a visszacsatolás előtti napokban körülbelül 4000 pengő értékű családi ékszereit egy lezárt kazet­tában elásatta a fiaival a házuk kertjé­ben, mert az a hír volt a faluban elter­jedve, hogy a csehek kivonulásuk előtt ra­bolni fognak. Mikor azután a dobozt elő akarták venni, csak hült helyét ta­lálták. A nyomozás azután kiderítette, hogy az ékszereket Csömör György és Krivanek Lajos nagybodaki lakos vitte el. A komáromi .törvényszék előtt] megtartott tárgyaláson a lopás bűntettéivel vádolt tettesek egyértelmüleg azzal védekeztek, hogy még a visszacsatolást közvetlenül megelőző napokban, nevezetesen 1938. novemberében Magyarországból jöttek át a még cseh megszállás alatt volt Xagvbodak­­ra, hallották a faluban, hogy Feídmárék valamit elástak a kertjükben] Abban a hitben, hogy valami fontos iratot áshat­tak el, ásták ki a kazettát. Azt magukhoz véve, anélkül, hogy a tartalmát megnéz­ték volna, igyekeztek vissza a Duna ma­gyarországi oldalára. Azonban' a csehek észrevették őket és nehogy a kazetta a csehek kezébe kerüljön, azi a Duna pari­ján egy bozótban elásták és azután csó­nakon átkellek a Dunán. Mikor azután a visszacsatolás megtörtént és hetek múl­va visszakerültek a faluba, kiásták a ka­zettát és Csömör lakásán felbontották. Ekkor látták, hogy nem iratok, hanem ékszerek vannak benne. A dobozban lévő ékszereken megosztoztak. A Krivaneknek jutott darabokai hiánytalanul njeg is talál­ták Krivanek lakásán. Csömör jaz ő részét azonban nagy részben értékesítette. A törvényszék kihallgatta a Feldjnár család tagjait, valamint zárt tárgyaláson Szath­­mary István hivatásos altisztet. A tör­vényszék elfogadta a vádlottak védekezé­sét és megállapította, hogy a vádlottak az ékszereket nem lopási szándékból ásták fel és „vitték magukkal, és ezért nem lo­pás, hanem jogtalan elsajátításban mond­ta ki őkéi bűnösnek és az enyhítő sza­kaszok alkalmazásával egyenkint 2—2 hó­napi fogházra ítélte őket. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a kél vádlott feleb­­bezéssel éli. — Meghívó. A komáromi Széni Zita Leánykör minden vasárnap délután 4 órá­tól szeretettel vár minden katolikus ház­tartási alkalmazottat Szent AÍma ottho­nába. — Kedves leányok, jöjjjetek minél többen! Hozzátok el barátnőiteket is! A vezetőség. — »Erdélyi Bál«. A komáromujvárosi Ipartestület jövő szombaton, szeptember 12-én este 9 órai kezdettel nagyszabású mulatságot rendez a túloldali Ipartestü­let összes termeiben. A mulatság »Erdélyi1 Bál« címen zajlik majd le s a Főméltó­ságú Asszony »Erdélyért« mozgalma ja­vára fordítják a tiszta jövedelmet. Az Ipartestület agilis rendezőgárdája minden előkészületet megtett, hogy a bál a szép szándékhoz méltó keretek között tarlassék meg, gyönyörű székely díszletekkel csino­sítják a nagytermet, a táncnyitó palo­tást már javában tanulják az ifjú párok. A bál rendezőségében részi vesznek a du­­nabalparli fiatalság tagjai is, mert a cél az, hogy a két városrész ifjúságának sze­retetteljes találkozása tegyen gz »Erdélyi Bál«. A zenét a helybeli honvéd zene kar fogja szolgáltatni, a belépődíj alacsony lesz. Meghívók igényelhetők a dunajobb­­parti Iparlcslűlel székhazában. — A m. kir. rendőrség komáromi kapi­tányságához az alább felsorolt talált tár­gyakat szolgáltatták be: egy pénztárcát és aprópénzt és egy drb. barna bőröndöt. Igazolt tulajdonosa a talált tárgyak átvé­teléért a kapitányságon jelentkezzék. — »Olyan intézmény, hogy njnesen pár­ja. kicsi pénzért nagy összeg várja«. Rendeljen osztálysorsjegyet Rölnénybank­­nál. Budapest, Andrássy-út 3. | (474) — »Csallóközi« rum. likőr és szesz­­feldolgozó üzemet nyitott Komáromban, a Ferenc József rakpart 12. szám alatt P u h r Tivadar, akinek a cseh elnyomás alatti szomorú sorsát ismeri Komárom' közönsége. Sok szenvedés, kitartás, küz­­ködés után érkezeit Puhr Tivadar a révbe, megérdemli, hogy a közönség pártfogásá­ba vegye s támogassa azt a keresztény magyar embert, aki magyarságáért a bör­tönben sínylődött hosszú ideig s akinek pályáját magyarsága iránti hűsége mi­att törték ketté az elnyomók. — Komáromban kísérelt meg ön­­gyilkosságot egy budapesti tanítónő. A múlt hét szombatján délután 2 és 3 óra közölt Vajda Éva budapesti 22 éves tanítónő a komáromi déli pálya­udvar II. osztályú várótermében rosz­­szul lett és eszméletlenül terült el az egyik pamlagon. Dr. Kiss Lajos or­vos, akit odahívtak, megállapította, hogy mérgezés történt. Vajda Évát azonnal kórházba szállították, ahoi kezelés után eszméletét visszanyerte és bevallotta, hogy szüleivel való rossz viszonya annyira elkeserítette, hogy öngyilkos akart lenni és több aszpi­rint vett be. — A székelyek élete, története, mai va­lósága most a nagy magyar téma, nagyon sokat írnak róluk, de még mindig tud újat mondani Makkai László, maga is erdélyi fiú, a Tükör októberi számában. Nagy szeretettel, az anyag tökéletes ismereté­vel értekezik róluk és cikkét jellegzetes szép illusztrációk kísérik a székely népii életből. A Tükör e számában ezenkívül kiválóan érdekes cikkeket találunk még. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. nos lentőségét az intézet munkásságának. GYALOKAY-vaskereskedés KOMÁROM 4.(Jobbpart) ■■»■■■■Mi'iwii Klapka Gy. ut 13. Telefon 46. Vasáruk, műszaki cikkek, fegyver-, lőszer- és lőporraktár. Steyr-Waffenrad kerékpárok ^ egyedárusítása. §

Next

/
Thumbnails
Contents