Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-10-05 / 40. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza

Hatvanegyedik évfolyam 40. szám Szombat, 1940. október 5.

Alapítóit»: néhai TUBA JANOS.

Előfizetés:

— politikai, társadalmi és közgazdasagi lap

felelős szerkesztő KÄLLAY ENDUE DR.

Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő.

Szerkesztő BÁRÁNYAY JÓZSEF DR. Eömunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR.

— Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr.

MWBW/MIW1 ■ MMimi »ina——■

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29.

Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

A képviselőhöz történelmi ülésén egyhangú lelkesedéssel emelte törvénnyé a keletmagyarországi és erdélyi terület visszacsatolásáról szélé javaslatot

Gróf Teleky Pál miniszterelnök nagyhatású beszéde

és bölcsesség

Komárom, — október 4.

Megtörtént a történelmi aktus: a felszabadult keleti részek és Erdély északi részének visszacsatolását törvénybe iktatta a magyar országgyűlés. A hetek óta tartó, úgyszólván állandó ünneplés koronája volt a törvényhozás történelmi cselekedete, mely újra összekapcsolta elszakííhatallnnu! a visszatért területeket a még mindig csonka, de — hála a Mindenhatónak, — már jelentékenyen meggyarapodott Szent István birodalmához, s a megnagyobbodott magyar haza szeretettel ölelte kebelére a szenvedések füzében megedzelt drága magyar lelkeket. Régóta várt, felejthetetlen örömünnep volt ez, melynek magasztosságában boldogan dobbanlak össze a magyar szívek és szárnyaltak magasba a hála érzésével megtelt lelkek.

A törvényhozás aktusát a testvéri szeretet sugározta át, Teleki Pál gróf miniszterelnök felemelő beszéde nemcsak a bölcs államférfiéinak és a világhírű tudósnak volt megnyilatkozása, hanem a magyar szeretetnek forró vallomása is a felszabadult területek lakosai iránt, akiket visszahozott a magyar igazságba való törhetetlen hit s a szívós magyar akarás, mely egy perere sem nyugodott bele abba az égbekiáltó igazságtalanságba, melyet Magyarország ellen elkövetlek. S az első lépés, melyet a magyar haza visszatéri gyermekeiért tesz, az áldozatkészség és a testvéri szívből fakadó könyörülő szeretet, mely a kifosztott, kirabolt erdélyi magyarság gyors megsegítését torija kötelességének s amely támogatást nvujl a szenvedőknek és nélkülözőknek.

A segítés nemes munkájában a Főméltóságú Asszony, Kormányzó Urunk fenkött lelkű hitvese, az ország áldott Nagyasszonya jár elöl, aki a napokban elhangzott rádió-szózatában érző szívének mélyéből fakadt szíves szavakkal kért segítséget Erdély számára, a visszatért területen sínylődő szegények támogatására. Szavainak megragadó bensősege, hangjának csodálatosan megkapó gyöngéd, simogató melegsége olyan erővel kapcsolódott a szívekbe, hogy az ország millió és millió hallgatóinak a lelkét áldozatos jóeselekedclek készséges gyakorlására indította. Ezeknek a drága kérő szavaknak biztosan lesz eredménye és a megindított segélymozgalom meghozza a csüggedi emberszíveket gyógyító, fájó könnyeket Ietörlő munkának sikeréi.

De a kormány rendelkezései is emberszerelelet és megértést hirdetnek. Bizonyára tanulva a visszacsatolt felvidéki területen tapasztaltakból, a kormány a múltra a megbocsátás fátylát veti, távol van tőle a bosszú, az igazoltatás tortúráját is kikapcsolja és még a románok állampolgárságát is elismeri. Minden jogot egyforma igazsággal kiszolgáltat nemzetiségre való különbség nélkül és biztosítja minden polgára számára a szabad magyar földön való megélhetést és jobb sorsot. Aki a hazához hű marad és sorsát a magyar sorssal egybekapcsolja, aki kész a magyar haza boldogulásáért együttdolgozni, annak biztosítja jövőjét Magyarország. Ez a nemes, konciliáns gesztus és önként vállait elkötelezés igazolja a magyar kormány nagylelkűségét és azt, hogy a törté-0

Ünnepi feketében jelenlek meg a képviselők a képviselőház szerdai és csütörtöki ülésein, melyeken a keletmagyarországi és erdélyi részek viszszatérésévcl kapcsolatos törvényjavaslatokat tárgyalták.

A szerdai ülésen Teleki Pál gróf miniszterelnök két törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé és pedig a visszatért területek visszacsatolásának beiktatásáról és az egyházak felsőházi képviseletének új szabályozásáról. Hómon Bálint kultuszminiszter a kolozsvári egyelem megnyitásáról és a szegedi tudományegyetemnek Horthy Miklós kormányzó nevéről való elnevezéséről szóló javaslatot nyújtotta be.

A visszacsatolásról szóló törvényjavaslat bevezetőjében a következőket tartalmazza:

.»A magyar nemzet és a magyar törvényhozás az igazság győzcdelmébe vetett hitében megerősödve, mélységes áhítattal ad hálát Istennek, hogy immár az elszakított keletin agyarországi és erdélyi terület egy része is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza huszonkét évi szenvedéseik után a szerető anya gondosságával öleli keblére aggódva visszavárt, lélekben erős véreit és összes hűséges fiait«.

A Kormányzó ünneplése

A képviselőház október 3-án, csütörtökön tartott ülésén Tasnádi Nagy András elnökölt s Teleki Pál gróf miniszterelnök mondott valamennyi párt nevében és megbízásából nagyhatású beszédet. Előbb Benkő Géza képviselő ismertette a visszacsatolási javaslatot s beszéde során meleg szavakkal küldte üzenetét az új határokon túl maradt testvéreink felé, akikre nem szűnünk meg állandóan gondolni és értük dolgozni.

— Szálljon ebben az ünnepi órában hálánk és hódolatunk — mondotta, — az országépítő és országgyarapító Kormányzó úr felé, aki a sötét magyar éjszakában is ébren tartotta bennünk a hitet és a nemzeti erők összefogásál megvalósítva, minket a mai nemzeti örömhöz juttatott.

A képviselők felállva, sokáig lelkes éljenzéssel ünnepelték a kormányzót.

A felsőházi képviseletről szóló törvényjavaslatot Mezey Lajos képviselő ismertette, maid a miniszterelnök mondott nagy figyelem között beszédet.

gaslalási áll.

Hisszük, hogy ezt az önként, a magyar jellemből folyó nemes gesztust a felszabadult területek nemzetiségei megértik és nem fogják félremagyarázni, hanem a nekik is életet és jövőt biztosító magyar haza iránti hűségben megerősödnek és minden cselekedetükben hasznára és javára lesznek. Ezt nemcsak a magyar állam,

Gróf Teleki Pál miniszterelnök beszéde

Gróf Teleki Pál miniszterelnök állott fel ezután szólásra és a következőket mondotta:

— Történelmet vagyok hivatva törvénybe iktatni. Múló emberek, múló pártok vagyunk a nemzet életében, de egyek vagyunk a magyar történelemben. Nekem jutott a pártközi konferencia megtisztelő határozatából az a szép, méltóságteljes feladat, hogy a magyar képviselőházban képviseljem az összes pártokat s így az egész magyar országgyűlés képviselőházának nevében én üdvözöljem először a visszatérő erdélyi és kelelmagyarországi részek népét, földjét, levegőjét, lelkét. A történelem egy folyamat, amelynek az események mérföldkövei és amelynek három tényezője van. Az első a természetes folyamat, amelyben történés történésből, cselekvés cselekvésből, eszme eszmékből keletkezik és fakad. Másodszor a lelki, népi erők, amelyek formát, jelleget adtak e folyamatnak. Harmadszor a történelmi egyéniségek, akik a népek, dolgok legjavát testesítik meg személyiségű kben.

— A mai időkben is látjuk ezt a három tényezőt ahhoz az eredményhez vezetni, amelyet most törvénybe iktatunk. Természetes volt a páriskörnyéki békék esztelensége. Erre az esztelehségre bekövetkezett a reakció és a változás, mert nem keresték a történelmi természetes folyamatoknak értelmes megoldását. A másik a népi erő, a magyar nemzet népének ereje, amely legmélyebb elesettségéből 22 esztendő alatt regenerálódni tudott oda, önbizalmában, erényében, cselekvésében, ahol ma vagyunk. Különösen ki kell cnudliié m Erdély népének erejét, önbizalmát, öntudatát és hivatástudatát, amellyel fenntartotta azt a gondolatot, amely Erdélyi visszahozta.

— Végül a történelmi egyéniségek: Ilorihy Miklós kormányzó (a képviselők felállva lelkesen éltették a kormányzót), Úki az első perctől kezdve, amikor Szegeden megjeleni, soha egy pillanatra bizalmát. hitét a magyar nemzet felvirágozásában nem vesztette el. Ezzel a hittel eltöltött bennünket és vezetett bennünket oda, ahol ma vagyunk és vezetni fog továbbra is.

— A másik két nagy történelmi egyéniség: Hitler kancellár és Mussolini (Lel-i

kés éljenzés és taps a Ház minden oldalán), akik Európának elvesztett világuralmi és óceánuralmi helyébe egv új keretet kovácsoltak, amely keret új szerepet és új erőt adott és ebben a keretben felismerték azt az erőt, amely a maga helyén, nagyságához mérten Magyarországnak jutott.

A bécsi döntés egyetemes európai érdek

A miniszterelnök ezután megemlékezett az olasz—japán—német egyezményről, amellyel szemben Magyarország nem késlekedett érzelmeit és pozitív beállítottságát haladéktalanul közölni.

, — A bécsi döntés a történelem folyatmatának része. Mint ilyet kell megfoghanem saját jól felfogott érdekükben is gyakorolni fogják, hogy a közös sors közös munkavállalásában együtt működjenek az ország megerősödésén és felvirágoztatásán. A kormány előrelátása és bölcs megértése alapja annak a mindnyájunk által hőn óhajtott békének és nyugalomnak, mely áldást hoz nemcsak a felszabadult új területek népének, hanem a magyar hazának is.

nelmi időket megérti és hivatása mamink, meglátnunk. Ez a döntés nemcsak! az pgyelemes európai és tengelyérdek, de a területi revízión kívül is és azon túl,1* menően messzemenő magyar érdekeket is szolgál és védelmez.

— Végeredményben a visszatérés három tényezőnek köszönhető. Először a tengelyhatalmak barátságának, akik magukra vállalták a döntés háládattan feladatát. Ezért igaz barátság, hála jár részünkről. (Ügyi van! Ügy van! hangzik a Ház minden ololdalán.)

— Másodszor a magyar nemzet munkájának. áldozatkészségének, hadserege felépítésének és anyagi ereje fokozásának.

Azt hiszem, kevesen realizálják azt, hogy a nemzet fiainak csendes előkészülete, vártán állása minő tényezői voltak annak az eredménynek, barátaink részéről való megbecsülésünknek, amelyet elértünk.

— Ezért hála illeti magát a nemzetet, hála illeti hadseregünket. (Nagy éljenteés a Ház minden oldalon.)

— Utoljára említem, de legfőképpen, Erdély és Kelet-Magyarország magy arságának kitartását (taps és éljenzés). Erdélyi és Partium visszatértek, összetörve jólétükben, megfogyatkozva szellemi felkészültségben, ha távolról sem képességekben, de lélekben erősen. Hálaadással ölelheti keblére az egész magyar nemzet Erdély és Partium visszatért részét is.

Erdélyben néprajzi határt vonni nem lehet

— Erdélyben néprajzi határt vonni nem lehet. Népei egymásra vannak utalva. A Borsközösség összefűzi őket és ez a sors-. közösség, annak érzete magyarázza azt a magatartást, amelyről mindenki meggyőződhetett, aki a bécsi döntés után a! mondvacsinált határokat átlépte. A megbocsátás, a 22 év minden szenvedését feledő magatartás szellemét láttuk mindnyájan, akik a felszabadult területeken végigjártunk, minden rendű, rangú, pártú és felfogású embernél. A huszonkét éves múltnak mint epizódnak kell szerepelnie, így fogadja a nemzet és fogadja a viszszatért terület népe és talán az ottmaradottak is az Erdélyt kettévágó kötést, örömünkben se feledjük a túl maradt matgyarokat. (Ügy van! Úgy van! a Ház minden oldalán.) Őrködünk felettük, immár sorsuk a mi hivatásunk. Amint hivatásunk Erdély nem magyar nemzetiségeinek ' sorsa, a szászoké, akikkel kisebbségi sorsban erősen összekapcsolódott az erdélyi magyarság, akikkel hosszú évszázadokon keresztül együtt éltünk.

Ezután Teleki Pál miniszterelnök így folytatta:

— A második javaslatról csak annyit, hogy az az elsőnek folyománya. Egyelőre csak azokat az egyháznagyokat hívja be a magyar felsőházba, akik Erdély történelmi egyházait képviselik.

— Történelmi egyházaink a szabadságban és az elnyomatásban is a legerősebb Várai a magyarságnak és maga az erdélyi nép a hordozója ennek a lelkiségnek. Nagy érték ez mindenkor, különösen nagy érték ez ma, egy új helyzetben lévő, új formát felvevő Európa kifejlesztésében, részt venni akaró és résztvevő Magyar-* ország számára.

— A ránk váró nagy munka hajnalán így üdvözli, így értékeli s így öleli keblére Erdélyt és a Parliumot a magyar haza és a magyar nemzet. (Nagy taps minden oldalon, a képviselők felállva ünnepük a miniszterelnököt. Csak a nyilasok maradnak ülve a helyükön és tüntetőleg Erdélyt éltetik.)

A miniszterelnök beszéde után a képviselőház egyhangúan elfogadta a két törvény javaslatot, pénteken pedig részleteiben is megszavazták azokat.