Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-02-03 / 5. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam______________________5» szám__________________Szombat, 1940. február 3 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkalársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Az Egyesült Magyar Párt országos párt­vezetősége egyhangú határozattal kimondta az egyesülést a Magyar Élet Pártjával A pártvezeiőség meghatalmazta Jaross Andort és az elnökséget a két párt közötti tárgyalások befejezésére Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. A nemzeti egységért Komárom, február 2. A felszabadult területek magyarsá­ga elérkezett ahhoz a sorsdöntő fordulóponthoz, amelynél választania kellett jövő politikájára és magatar­tására nézve. Az a páriáikolmány, melyet a mull év januári komáromi kongresszus magáévá tett, a felszaba­dult országrésznek az anyaországgal való egyesülésének végrehajtásánál teljes mértékben érvényesült s most, amikor az unifikáció nagy és fontos munkája befejezést nyer, gondoskod­ni kell arról, h ogy a visszatéri magyar­ság megfelelő keretek között teljes ere­jével résztvehesscn abban az építő munkában, melyet a haza joggal el­vár fiaitól. Az Egyesült Magyar Párt elvégezte feladatát, közbecsülésben álló vezére: vitéz Jaross Andor tárca­­nélküli miniszter minden nehézséget teküzdő, pihenést nem ismerő, fárad­hatatlan odaadással végzett munkájá­val eredményessé tette a teljes unifi­­kációt s ma már nemzeti egységben vállalja a felszabadult területek ma­gyar népe a felelősségteljes együtl­­inunkálkodást. A párt országos vezetősége keddi ülésén történelmi döntési hozott. El­határozta, hogy szorosabb és intéz­ményeset)!) kapcsolatot tereint a Ma­gyar Élet Pártjával és ennek keretein belül vesz részt az országépítő mun­kában. Ezzel az elhatározással az Egyesült Magyar Párt teljesen beol­vad a kormány pártjába és végre forma szerint is egyesül azzal a párt­tal, amelyet eddig is támogatóit. Te­szi pedig ezt a nemzet iránti felelős­ségérzetből és abban az erős meggyő ződésben, hogy a nemzeti egységet saját erejével is szilárdítsa és váll­vetve dolgozzék a hazáért. Ezzel meg­szűnik a hibásan használt tájelneve­­zés is, melyet különösen azok éleztek ki, akik a felszabadított magyarság­nak faji és nemzeti öntudatát félre­értették. Az Egyesült Magyar Pártnak és vele együtt a visszacsatolt ma­gyarságnak leghőbb óhaja volt a ré­gi testvéreivel való együttműködés, sohasem gondolt arra, hogy különálló területként kezeljék, csak arra töre­kedett, hogy vezetőitől el ne szakít­sák, hanem az ő lelkiségét Ismerő s vele együtt szenvedett bajlársait ál­lítsák azokra a helyekre, amelyeken az ő sorsát intézik, ügyes-bajos dol­gait végzik. Ezt a kívánságát a kor­mány is honorálta, mert felismerte annak jogosságát és az ország szem­pontjából helyességét. Az országos pártvezetőség a leg­nagyobb elismeréssel viseltetik a vég­zett nagyhorderejű munka eredmé­nye iránt és hálával adózik Jaross Andornak működéséért, aki emberfe­letti odaadással fáradozott az egyesí­tésen. Az országos elnökségnek erre Vonatkozó határozata megy teljese­désbe a párlvezetőség döntésével, amelyet értékessé lesz az a körül­mény, hogy a döntést egyhangú lel­kesedéssel hozták. A felszabadult te­rületek magyarságának nagy többsá­­ségét képviselte a pártvezeiőség, mi­dőn döntését meghozta s így bizto­sította azt a közös szent akaratot, hogy a visszatért magyarság, ennek a hazának boldogulását kész előmoz­dítani s dolgozni és építeni akar. Húsz éven át a nemzeti érzés éb­rentartása volt ennek a magyarság­nak egyik feladata, az elnemzeüeuítes — február 2. Egy évvel ezelőtt Komáromban tar­totta az Egyesült Magyar Párt orszá­gos kongresszusát, amelyen tízezrek­re menő lelkes tábor ölelkezett össze a felszabadulás örömében. A katonai lovardában és az előtte elterülő, ha­talmas térségen egybesereglctt mint­egy harmincezer magyar egyhangú lelkesedéssel fogadta el a párt nagy­szabású, új magyar életet jelentő programját, mellyel belekapcsolódott az anyaország politikai életébe s amelynek irányadó elvei szerint vé­gezte el a párt az átmeneti időben az unifikáció fontos munkáját. A párt vezére és vezetősége elvégezte a vál­lalt feladatot s elérkezett ahhoz a döntő lépéshez, bog}' szorosabb és in­tézményesebb kapcsolatot teremtsen azzal a párttal, amely eleitől fogva a legnagyobb megértéssel és készséggel segítette és amellyel teljes egyetértés­ben dolgozott eddig is a párt. A Ma­gyar Élet Pártjával megteremtett szo­rosabb kapcsolattal megtalálja a párl azokat a végleges kereteket, melyek­ben kiveheti méltó részét a magyar építő munkából. Az Egyesült Magyar Párl országos pártvezetősége kedden, január 30-án Budapesten, a Kereskedelmi és Ipar­kamara nagytermében ülést tartott, melyen a felszabadítóit országrészek­ből kétszáz pártvezetőségi tag jelent meg. A történelmi nevezetességű ülé­sen egyhangú lelkesedéssel határozta el a párt, hogy egyesül a Magyar Élet Pártjával és megbízta vitéz Ja­ross Andor minisztert, a párt.elnökét és az elnökség tagjait, hogy az egye­sülésre vonatkozó tárgyalásokat foly­tassák és fejezzék be. Az ülésen vitéz Jaross Andor mi­niszter, a párt vezére elnökölt, az el­nöki emelvényen mellette foglaltak helyet: dr. Szilassy Béla államtitkár, gróf Révay István ügyv. elnök, dr. Rozsinszky László orsz. igazgató és Müller Rudolf főtitkár. Megjelentek a párthoz tartozó főispánok, felsőházi tagok és országgyűlési képviselők, va­­lamint az országos pártvezetőségnek tagjai. JAROSS ANDOR BESZÁMOLÓJA. Vitéz Jaross Andor nyitotta meg az ülést, majd megtartotta két órás, részletes és kimerítő beszámolóját, melyet az ülés tagjai feszült figye­lemmel hallgattak. A miniszter köz­vetlen hangon ismertette azt a mun­kát, melyet a párt, illetve a tárcanél­küli miniszter szervei a fölszabadult terület érdekében végeztek. Rámuta­veszedelmével szemben egységes ma­gyar frontot keltett alkotnia, nemzeti érzésben és akarásban válaszlhalatla­­nut összeforrott s megtanulta, hogy csak az egységben van az erő. Mi­kor beolvad az Egyesült Magyar Párt a Magyar Étet Pártjába, magával vi­szi legkiválóbb vezéreit és azokat á lőtt arra, bog}' mialatt az elnyomatás húsz esztendeje alatt a felvidéki ma­gyarság történelmi föladata minden­kor az elnyomó állammal szemben való ellenzékiség, az állam destruálá­­sa volt, a visszacsatolás óta föladata éppen ennek az ellenkezője: az építő munka. Az építő munka a teljes nem­zeti egység visszaállítását célozza. A visszacsatolás pillanatában hiba lett volna a felvidéki pártkeretet nyom­ban megszüntetni. A tábort — úgy­mond — együtt kellett tartani, mert szükség volt arra, hogy a fölszaba­dult. területen minden körülmények közt fenntartsuk a húszeszlendős har­cokban gerinceseknek bizonyult be­csületes emberek uralmát. TELEKI MINISZTERELNÖK ÉRDEMEL A miniszter rámutatott azokra az eltérésekre, amelyek a magyar és a csehszlovák jogrendszer közölt fenn­állottak s amelyek miatt a törvény­­egyesítés munkája nem volt könnyű feladat. Azonban a felszabadult terü­let e tekintetben teljes megértést ta­lált úgy Imrédy, mint Teleki kormá­nyánál. Gróf Teleki Pál személyében olyan ember került a kormány élére, akivel az elszakított magyarságnak sok közössége volt. A revízió gondo-. latának talán senki sem tudott annyi lendítő erőt adni, mint ő, amikor a béketárgyalásokra elkészítette a Te­leki-féle térképeket. Teleki már ak­kor mondotta, hogyha Versaillesben nem is hajlandók elolvasni érveit és tekintetbe venni térképeit, majd eljön az idő, amikor majd újból elő­veszik. És Teleki abszolút geográfiai tudása biztosította a magyar sikert. Természetes, hogy ehhez kellett a né­met és az olasz birodalom nagy dip­lomáciai fölénye is, de a saját szemé­lyes tapasztalata alapján győződött meg arról, hogy a részletkérdésekben a komáromi, majd a bécsi tárgyalá­soknál Teleki abszolút földrajzi tájé­kozottsága, hallatlan tudományos fö­lénye és diplomáciai ügyessége har­colta ki a felvidékiek számára az új északi határt. AZ UNIFIKÁCIÓS munka BEFEJEZÉSE. Teleki kormányának tizenegy hó­napja alatt az átépítés munkája eré­lyesen és töretlenül haladt. Rengeteg probléma nyert megoldást. A tárca­nélküli minisztérium unifikációs mun­kája befejezés előtt áll s ma már csak a szakminisztériumoktól függ, mikor jelentheti, hogy az utolsó fel­nemzeti erényeket, amelyeket tagjai az elnyomás szomorú éveiben állan­dóan ápoltak és gyakoroltak s biza­lommal tekint a magyar jövőbe, melynek kiépílésében mindenkor ké­szen áll résztvenni. A nemzet egy­ségéért, a boldog Nagymagyarország­­ért! (• —) adatot is elvégezte. Ez nem politkai, hanem csak technikai kérdés. Tavaly a komáromi kongresszuson azt mondta, hogy az Egyesült Párt­ra szükség van, hogy ez segítsen! a felvidéki problémákat megoldani és a köpönyegforgatókkal szemben, akik a kisebbségi sorsban a cseh kormány­pártokkal kacérkodtak, — biztosítsa a becsületes, gerinces harcosok ve­zető szerepét. Most a problémák meg­oldása után nincs létjogosultsága semmi földrajzi jelzőnek. Teljes nem­zeti egységre van szükség. Hogy a jövőben a visszacsatolt te­rületen kik lesznek a nép vezetői és kik fogják tájékoztatni Budapestet, ez nézete szerint morális kérdés, amelynek a még kisebbségi sorsban levő magyarok felé is vau vetülete. Meg kell mutatnunk, hogy a kisebb­ségi sorsban becsületesen harcolt ijgyenek a magyar államban méltó sorsot nyernek el. Továbbra is szük­ség lesz arra, hogy ezt az erkölcsi’ frontot fenntartsuk. A miniszter a továbbiakban beje­lentette, hogy a földreform revíziója, amely dr. Szilassy Béla államtitkár, mint kormánybiztos vezetésével fo­lyik, a felvidéki minisztérium meg­­szűnle után is tovább fog folyni a probléma teljes megoldásáig. Jaross miniszter végül elemezte a magyar pártok rendszerét s pártja ré­szére egyedül járható öncélú magyar nemzeti út gyanánt az adott nemzet­közi viszonyok közt a Magyar Élet Pártjával való legszorosabb nemzeti egységet jelölte meg. Végül javasla­tot tett a Magyar Élet Pártjával való tárgyalások további folytatására. A miniszter nagyszabású, tartalmas expozéját a pártvezetőség tagjai szün­­ninemakaró tapssal fogadták. AZ EGYESÜLÉS EGYHANGÚ KIMONDÁSA. Varga Gyula kisgazda, Letocha Jó­zsef szentszéki tanácsos, Tost Barna pápai prelátus, felsőházi tag, Fekete Ferenc, Pápezsik Andor kisgazda, Tonhaizer Mihály .esperesplébános, dr. Gregorovits Lipót kanonok, gróf Révay István és Füssy Kálmán kis­­gazdaképviselő lelkes helyeslő fölszó­­lalása után Rázgha Károly földbirto­kos indítványára a pártvezetőség egy­hangúlag a következő határozatot fo­gadta cl: 1. Az országos pártvezetőség, mérle­gelve a belpolitikai és a külpolitikai helyzetet, azonosítja magát a párt el­nöki tanácsának január hó 10-én nyilvánosságra hozott határozatával, amely az Egyesült Magyar Párl és a Magyar Élet Pártjának szorosabb és intézményesebb együttműködését tartotta szükségesnek. 2. Teljes egészében helyesli és jó­váhagyja azt a munkát, melyet ebben ben az irányban az országos elnök­ség, valamint a kiküldött bizottságok a pártprogram és szervezeti kérdések összeegyeztetése céljából végeztek. 3. Az országos pártvezetőség, ami-

Next

/
Thumbnails
Contents