Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-09-28 / 39. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1910. szeptember 28. Btszerezhető: MÓROCZ PÉTER műszaki-, rádió szaküzletében Komárom, Nádor-u. 15. Telefon: 44. A Főméltóságú Asszony védnöksége alatt működő segélyakcióra, mely Erdély Szegényeinek megsegítésére alakult, e helyen is felhívjuk előfize­tőink és olvasóink figyelmét. Lapunk mai számához mellékeljük az Er­délyért akció letéti számlájának 63.600. sz. csekkszámla befizetési lapját és kérjük, hogy előfizetőink és olvasó­ink u befizetési lapon küldjék el ado­mányaikat a nemes célra. — Az EMSZO tanfolyamai. Az EMSZO által az Iskolánkívüli Nép­művelés keretén belül rendezendő tanfolyamokon az egyes tantárgyakat a következő tanárok fogják tanítani: gyorsírást (haladók és kezdők cso­portját külön-külön) Molnár Piros­ka polgári iskolai tanárnő, illetve Pá­los Ferenc 0. S. B. gimnáziumi tanár. A gépírást Molnár Piroska polgári is­kolai tanárnő. A német nyelvet (szük­ség esetén — amennyiben jelentke­zők lesznek — haladók és kezdők cso­portja lesz) Weber Gyula gimnáziu­mi tanár, valamint a könyvelést és a kereskedelmi levelezést Tarr László polgári iskolai tanár. A jelentkezésnél 3 P beiratási díjat kell lefizetni. Tan­díj pedig tantárgyanként és havonta — ha egy tárgyra jelentkezik valaki, 2 P, ha két tárgyra, havi 3 P, ha há­rom tárgyra, havi 4 P, ha mind a négy tárgyra, akkor havi 5 P. Akik gépírásra jelentkeznek, azok a havi tandíjon kívül még havonta 2 P gép­­használati és kezelési díjat is fizet­nek. A tanfolyam tartama 80—100 óra, a könyvelésből 40 óra. A gépírás gya­korlására az órákon kívül külön idő fog rendelkezésre állni. A tanfolyam kezdete német nyelvből lehetőleg már október 1., a többi tárgyból október 14. A tanfolyamra csak 25—30 jelent­kezőt vesznek fel csoportonként, mi­ért is a jelentkezést jó minél előbb elintézni Brinzik József rk. káplán, tanfolyamvezetőnél (Nádor u. 11.), vagy pedig a Katolikus Legényegylet­ben az EMSZO-titkárságon (Eötvös­­ucca). Orvosok ezrei ajánlják a Togal-t rheumatikus és köszvényes fájdal­mak ellen idegfájdalmaknál, fejfájás­nál, tag- és izüléti fájdalmaknál, va­lamint meghűléses betegségek ellen. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógy­szertárban. P. 1.60. (445) A komáromi uccák régi elnevezése és egyéb régi dolgok — Visszatekintés a múltba — Jelen cikkünket időszerűvé teszi az a körülmény, hogy Komárom egy nagy ke­resztelő előtt áll, a komáromi uccák jón része új nevet kap és az eddig névtelen uccák is nevet fognak kapni. Ez az ucca-t elnevezés az ez év végén megtartandó országos népszámlálás miatt fontos, hogy a számláló biztosok beosztását jól meg lehessen határozni. A1 a p y Gáspár kor­mányfőtanácsos, polgármester a közel múlt­ban "össze is hívott .egy szőkébb értekezz letet, ahol elvileg már kimondták, hogy melyik uccák kapnak majd. új nevet. Igen sok komáromi uccanév már elavult, idejét múlta, szürke, semmitmondó. Ezeket fel­tétlenül ki kell cserélni más nevekkel. Első sorban városunk és hazánk nagyjairól kell több uccát elnevezni. Mielőtt a nagy keresztelő ránk köszön­tene, tekintsünk vissza a múltba és látni' fogjuk, hogy igen sok komáromi ucca vál­toztatta meg nevét századokon keresztül. Mindjárt vegyük a Nádor uccát, amelyet valamikor Fő uccának hívtak. Amikor a török hódoltság elől a délvidéki szerbek, rácok Komáromban is letelepedtek, igen sok ilyen új letelepült a Fő uccáu vett telket és épített házat. Ettől fogva Rácz. uccának hívták, majd a nádor látogatása emlékére Nádor uccának nevezték el. A mostani Klapka teret századokkal előbb Öreg piacnak nevezték, majd Vá­rosház tér lett, később pedig Fő tér. A mai Vársor ucca előbb Vágóra menő ucca volt, mert a vágóhídra vezetett. Ezt a vágót a katonai kincstár 1800-ban ki­sajátította 13 ezer forinton. Ennek a Vágó uccának közelében volt a Káposzta ucca, amely a tiszti pavilion építésekor tűnt cl. A Kiscsapó uccát valamikor Büdös köz­nek hívták. Az én gyerekkoromban a mostani Kórház uccának volt hasonló­képpen Büdös ucca a becéző neve. ' A Szent András uccát előbb Szent And­rás hátamögötti uccának hívták. A temp­lom mögötti Kisköznek Szent András kis uccája volt a neve. A Duna uccát régente Tímár uccának, majd Császár uccának, később Szappanos uccának nevezték. A Baross uccának régi neve Révész, (majd Rév ucca és Hid ucca volt. A Polgár uccának Nadrág ucca volt a neve. Az ebből nyitó Zsák uccának, a mostani Gutenberg uccának pedig Térj­­meg köz. A Fürdő uccát ezelőtt Ferenc uccának hívták, egy Ferenc nevű exjezsuita után, akinek , ebben az uccában nagy kertje volt, amely kert később Pindorfer József műkertészé lett. A Vármegye uccát régente Hosszú uccu­nak is hívták, a Magyar uccát pedig Ispo­tály uccának. Ä Deák Ferenc uccának legrégibb neve Leány ucca volt, majd Nagy Mihály köz, később Nagy Mihály ucca. A Széna tér valamikor Disznó piac, a Kórháztér Lúdpiac volt. A Kossuth tér vagy Rozália tér szintén viselte valamikor a Disznó piac díszes nevet. i Mátyás ucca régi neve Bese kútja, vagy Besek útja. A Tolnai uccának régi neve Madari Gáspár ucca, később Tolnai János ucca. A Hajós uccát valamikor József uccának ihívták és az ott lakott hajósok és hajó­ácsok tiszteletére nevezték el Hajós uccu­nak. A Rákóczi ucca régi neve Vágdunára menő ucca, majd Vágrév ucca. A Mester ucca azelőtt Kálvinista mester vagy Magyar mester uccája volt. A Sze­kér uccát Szekeres uccának hívták az­­előtl. E két ucca végén volt a Velence nevű városrész. Posvány és nádas közé volt ékelve. Az 1767-iki nagy tűzvész és az 1850-iki jeges árvíz söpörte el ezt a városrészt a föld színéről. A Vágdunasornak valamikor hosszabb neve volt: Vágduna mellett levő ucca. A szegényház melletti kis uccát Város köznek, majd Kisuccácskának hívták, a végén tevő teret Kispiacnak. A mostani Thaly Kálmán uccát előbb Huszár uccának, régebben Nedeczky uc­cának nevezték. A Széchenyi és a Városház ucca egy részét Kajtör uccának hívták, a Széchenyi ucca tudjuk, hogy nemrég még Barátok uccája nevét viselte A Jókai ucca pedig Szombathy ucca volt, nevét Szombathy Jánostól, az első magyar Tiimlőoltótót kapta állítólag. Az Uj ucca azelőtt hosszabb hang­zású nevet viselt: Megyercsi uj ucca. A Pandató ucca nevét Panda Ferenc városi esküdt neve és az ott elterült posványos tótól vette, amelybe sok házi állat, gyermek és felnőtt ember is bele­pusztult. Későbti lecsapolták. A Kereszt uccának régi neve Megyercsi kereszt ucca, a Mező uccának pedig Bika­­akol ucca volt. Az Ősz uccának valamikor Burgundia volt a neve. A Zöldfa uccát valamikor Vörös ökör uccának hívták. A Nemes uccát pedig Ignác uccának. A Gutái sort Rendinek. A Kalapos ucca régi neve Dunasor háta megetti ucca. Egy 1767 előtti térkép még igen sok vizet, tavat jelez a város területén: a Cigány téren, a Hajós ucca egész hos­szában, a Szekér ucca felső végében ta­vak voltak. Ezen a térképen a Rozália tér mint régi katolikus ős református, temető van jelezve, a Gazda és Megverj esi uccák között pedig jelzi az új ka­tolikus temetőt. Az itt felsorolt régi, eltűnt uccaneve­­ken 'kívül nemcsak névleg, de valóság­ban is eltűnt igen sok komáromi ucca á vár bővítése és a várvédelem miatt történt lebontások alkalmával. Ekkor egész uccákat bontottak le. A tisztipavillon épí­tése is több uccát követelt áldozatul. Az 1655. évi 91. törvényeitekből lát­szik. hogy a komáromi új vár építése érdekében igen sok házat kisajátítottak, leromboltak és még több ház kisajátí­tását előjegyezték. A háztulajdonosoknak teljes kártalanítást kellett kapniok, de ez csak hosszú huza-vona után és csak részben sikerült. Ekkor rombolták le a régi városházát is és sok nemesi kúria, a kálvinisták temploma és iskolája, két parőchiája, a rácok temploma és paró­­chiájia, a jezsuiták háza is áldozatai esett. A kisajátításra ítélt házak, illetve tu­lajdonosok névsorából a következő ipar­ágak és foglalkozások tűnnek ki: borbé­lyok, kosárfonók, vargák, kerékgyártók, kovácsok, mészárosok, asztalosok, kötél-HALLŐ! HALLÓ! Ősszel a legkellemesebb szórakozóhely a BÉKA-CSÁRDA Elsőrendű cigányzene, kitűnő ételek és italok, naponta halászlé várja a kedves vendégeinket. Egész éven át nyitva Tulajdonos: KfirÜ LtljOS vendéglős. PANNÓNIA SZÁLLÓ Budapest, Rákóczi-ut 5. Elsőrangú szálló a város központjában. Egyágyas szobák 5 P-től 12 P-ig, kétágyas szobák 9 P-től 18 P ig. Szobaárakból 20% (638) kedvezmény. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak! Szglov VEGYTISZTÍTÓ ÉS RUHAFESTŐ 70 Komárom. Nádor-u. 14. Fest, tisztít, plisséroz és gouvríroz. Gallérok tisztítása! — Postai megbízásokat azonnal elintézek ! f Budapest, Dunaparton Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6'- P-től, kétágyas szoba már 12'- P-től. Ki­tűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. — ■ =—========* Díszmagyar és intézeti zsinórozások HALÁSZ JÁNOS gombkötő- és paszományosmester katonai felszerelések szaküzlete GYŐR, ARANY J.-U. 22. Műhely: Levente-utca 14. _________ 463 verők, üvegesek, tarsolykészítők, pékek, kertészek, takácsok, gombkötők, csizma­diák, szűcsök, szabók, pintérek, káposztá­sok, molnárok, tímárok, fazekasok, csa­pók, kőmívesek'. Ennyi mesterséget érin­tett Komárom város egv nagy részének a kisajátítása, amelyet 1655 előtt már el­kezdtek, de csak 1808-ban fejeztek be. Itt sok ucca eltűnt, de ezek pontos név­sora nem maradt ránk. Mindössze annyit tudunk, hogy a barátok temploma, a mos­­lani helyőrségi templom háta mögött a Vár előtti ucca, öreg piaci árokhát és az Öreg piaci sánc mellett levő ucca neve maradt fönt. Az idő kereke rohanva halad. Az emlé­kezés számára igyekeztem megmenteni, a rétíi levéltári adatokból, Gyulai Rudolf. Takáts Sándor, Rováts Albin, Szinnyei József jegyzeteiből és írásaiból összegyűj­töttem és csokorba kötöttem. Dr. Raranyay József. — Megyei közgyűlés. Komárom vármegye szeptember 30-án délelőtt a Kultúrpalota nagytermében tartja közgyűlését. — Köszönetnyilvánítás. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet választmá­nya nevében hálás köszönetemét fejezem ki egyesületünk és egyházunk tagjainak, akiit kérésünknek engedve és megértve »Kóstoló megváltása« címén adakozni szí­vesek voltak, miáltal lehetővé tették, hogy karácsonykor ismét oszthatunk ki cipőket •a szegény protestáns gyermekeknek. A' jó Isten áldását kérjük a nemeslelkű ada­kozókra! — Pap-Kovách Elemérné, egye­sületi elnök. i — Kneipp, az emberiség egészségének világszerte ismert apostola, a közönség harsogó éljenzése közepette lépte át 1892- Iícii a .magyar határt, hogy Alcsuton hosz­­szabb időn át vendége legyen ő császári és királyi fenségének, József főhercegnek. [Hiszen Kneipp már akkoriban is minden­felé népszerű volt és ugyan ki ne ismerné őt ma, a népszerű táplálkozás neves re­formátorát, amikor minden Kneipp-malá­­takávés dobozon az ő arcképe és név­aláírása látható. — Két korhadt talpfáért öt napi fogház. Nagy Sándor 19 éves napszámos, komá­romi lakos január 17-én a m. kir. állam­vasutak birtokából két kiselejtezett, tüze­lési célra alkalmas talpfát lopott. Az egyi­­ket odahaza eltüzelte, a másikat pedig 1 pengőért eladta. Az ügyészség vádemelése folytán lopás vétsége miatt került Nagy Sándor a vádlottak padjára. A bűnét töre­delmesen beismerő és bűnbánatot mutató vádlott nyomorával védekezett. A hideg télben minden kereset nélkül volt. Se tüzelője, se élelme nem volt a családnak). A törvényszék az enyhítő szakaszok al­kalmazásával jogerősen 5 napi fogházra ítélte. > — Közlekedési szereneséllenségek. Topa István tizedes a Dunahíd közepén a nyu­gati oldali gyalogjáróról a keleti oldalira akart átmenni. A nyugati oldalon közel­­gett egy motorkerékpár. A kocsiúton való áthaladás közben ezt a motorkerékpárt figyelte és nem vette észre a keleti olda­lon ellenkező irányból közeledő gépko­csit, úgy hogy annak valósággal nekiment. A gépkocsi ajtajának kilincse a kezét igen súlyosan megsértette. A gépkocsi beszállította a honvéd helyőrségi kór­házba. Állapota súlyos, de nem életveszé­lyes. — Kedden délben özv. Megyerics Istvánná erzsébetszigeti lakos a sziget be­járatánál átfutott az úttesten éppen ak­kor, amikor Halász János székesfehérvári lakos motorkerékpáron haladt a város felé. Halász egy kerékpárost előzött és nem látta az úton átfutó asszonyt, azt ki­kerülni nem tudta és elütötte, özv. Me-: gycricsnének az összeütközés következté­ben a jobb lába bokában eltört. A men­tők beszállították a komáromi kórházba. — A Búvár szeptemberi száma a föld-és néprajz, a természettudományok és a technika időszerű kérdéseit és eseményeit tudományos értékű, érdekfeszítő cikkek­ben, művészi fényképekkel, szemléltető áb­rákkal és térképvázlatokkal ismerteti. — Észak-Erdélvről és a Székelyföldről Gás­pár Gyula, Kárpátalja vizierőinek hasz­nosításáról Hajdú Elemér, Gibraltárról Bán Márton ír. Nemes Suhav Imre a világtörténelem expediciós hadseregeiről értekezik, a fényképezés technikai vonat­kozásaival foglalkozik Rotaridesz Mihály cikke, Gronovszky Iván pedig az óra fejlődéstörténetét mondja el. Gaál István a sárkányok korába, a földtörténeti kö­zépkorba vezeti az olvasót. A tudomány műhelyéből címmel változatos szemlét ad a dr. Cavallier József szerkesztésében és a Franklin Társulat kiadásában megjelenő kitűnő folyóirat.

Next

/
Thumbnails
Contents