Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-09-14 / 37. szám

1940. szeptember 14.

KOMAROMI LAPOK

9. oldal.

Űj, adómentes, komfortos kis

családi ház

kerttel, eladó. 437

Cím a kiadóhivatalban.

— Leventék figyelmébe. Felhívom a munkanélküli iparos és munkás leventéket, hogy a Werk I.-ben létesítendő levente otthon munkálataira jelentkezzenek díjazás mellett (napszám). A munka f. hó 16-án reggel 7 órakor kezdődik. Kb. 25—30 főre lesz szükség. A leventék és hozzátartozóik jelentkezzenek, szerszámokkal a fent jelzett helyen és időben. — Járási katonai parancsnok.

— A Kultúrpalota látogatói. A héten megint több tudós látogatója volt a komáromi Jókai Egyesület Kultúrpalotájának és annak gazdag gyűjteményeinek. Varga László dr. a Könyvtárak és Múzeumok Országos Felügyelőségétől és Dobrovits Aladár dr. a Szépművészeti Múzeumtól. Ez utóbbi a feleségével jött. Ez a látogatás hivatalos szemle volt. Bar anyjay József dr. városi könyvtáros és a Jókai Egyesület titkára fogadta és kalauzolta őket. Dobrovits Aladár megnézte a képtárban az állami letétként kezelt képeket, majd a múzeum római régiségtárában sok tárgyat lerajzolt. — Varga László dr. a városi közkönyvtárat és a Jókai Egyesület könyvtárát, valamint a múzeum többi tárlatát tekintette meg. — A látogatók a megtekintett dolgokról jelentést tesznek a felettes hatóságoknak. Dr. Baranvay József előtt kifejezték nagy megelégedésüket.

— Ásatások öregszcmyön. A Szőri y község határában valamikor létezett Brigetio római város és katonái erőd helyén a budapesti Nemzeti Múzeum az idén is ásat. Az ásatást már megkezdték és igen értékes leleteket remélnek.

— Kneipp, az egészség világhírű apostola szegénynek született és — noha szegényen is halt meg — küzdelmes élete mégis dúsgazdag volt sikerekben. Minden Kneipp-malátakávés dobozon rajta van e nagy emberbarát neve és arcképe, aki szegény szövőlegényből lett az emberiség egészségének egyik legnagyobb tanító mesterévé.

M. kir. Államépítészeti Hivatal, Komárom.

0973/1940. sz.

KIVONATOS

VERSENYTÁRGYALÁSI

HIRDETMÉNY.

A komáromi m. kir. államépítészeti hivatal a 142. sz. nagymegyer—szapi th. közút 4—5 km. szakaszán végrehajtandó hídépítési munkákra 1940. évi szeptember hó 30-án 11 órára nyilvános versenytárgyalást hirdet. A tervezett híd 17 méter hosszú, pilléreken nyugvó kéttámaszú konzolos vasbeton gerendatartós szerkezet.

Ajánlat csakis a hivatalos űrlapok felhasználásával tehető. A részletes hirdetmény, ajánlati űrlap, ajánlati költségvetés stb. 'a fentírt hivatalnál ívenkint 50 fillérért beszerezhetők.

Komárom, 1940. szeptember 10.

M. kir. Államépítészeti Hivatal (436) Komárom.

Mi a székely?

Irta: Jókai Mór.

»A jövő század regénye« első kötetéből.

Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el Keleten: a székely. Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, inert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek a jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; szavatartó hidegvérű, mint az angol; okos vállalkozó, számító, mint a zsidó; jó katona, mint az arab; mértékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz. Magán segíteni tudó, idegentől irtózó, mint az olasz. Találékony, mint a jankee. Tiszta, mint a hollandi; demokrata, szabadelvű, mint a francia; kitartó, mint az orosz és mindenekfelett szapora, mint a zsidó és a szláv, vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a világon.

Földjét a székely el nem pazarolja, kopár hegyoldalait a bánáti Khanáán-t iszapért be nem cseréli. Rabló zsiványbandát a székely nép maga közt meg nem tűrt soha; becsületszava erősebb, mint a pecsétes írás; a nyegle szavára nem hallgat; mindenét, amire szüksége van, maga állítja

A bevonult honvédek egészségügyi állapota

Mint ahogy az egészségtan tudományának az a célja, hogy megállapítsa és kikutassa az egészséget fenyegető ártalmakat. valamint azok elhárításának módjait, úgy a katonai egészségtan is arra törekszik, hogy megállapítsa és biztosítsa a hadsereg tagjai részére a testi, szellemi és jellembeh fejlődéshez szükséges legjobb feltételeket és elhárítsa mindazt az egészségi ártalmat, amely a katonai szolgálatból kifolyólag adódhat. A honvédegészségügy is végeredményben ugyanazt a célt szolgálja, mint a polgári egészségügy, hogy a néperőt, a nép munka- és teljesítőképességét, az egyén és a nép egészségét megóvja, fenntartsa és gyarapítsa.

A honvédegészségügyi, szolgálatra különösen nehéz feladat hárul e tekintetben, mert az általános védkötelezettségnél a férfiak nagyobb része hosszabb-rövidebb ideig tagjává válnak a hadseregnek. A legsúlyosabb időben az állam sorsa függ ezen férfiaktól. Ezért rendkívül nagy súlyt helyeznek a honvédségnél úgy a gyógyító, mint a megelőző egészségvédelmi munkára. A bevonult honvédek a katonai szolgálati idejük alatt gyakran olyan különleges viszonyok között élnek, amelyek sok tekintetben eltérnek a polgári életviszonyoktól.

A bevonult katonák szolgálati idejük alatt díjtalan szakorvosi gyógykezelést, gyógyszert és kórházi ellátást kapnak s a legmesszebbmenőén gondoskodnak az egészségük megóvásáról és fenntartásáról. A katonák olyan bőséges és Ízletes élelmezést kapnak, amely jóval meghaladja a testi fejlődésükhöz szükséges, tudományosan megállapított szükségletet. Rá lesznek nevelve az egészséges testápolásra, valamint a higiénikus fog- és szájápolásra is. Díjtalan, rendszeres fogszakorvosi kezelésben is részesülnek. Igen nagy súlyt helyeznek a honvédségnél az egészségügyi nevelésre is, mivel népbetegségek elleni küzdelemnek az alapja az egészségügyi ismereteknek a nép körében minél szélesebb elterjedése. Megismertetik a honvéddel az egészséges élet szabályait s egészséges életformára lesznek nevelve. A katonai kiképzés testnevelő hatását s az egészségügyi gondozás jótékony eredményét a félévenkénti orvosi ellenőrző vizsgálatok mutatják a legszebben. A testnevelési lapok adatai szerint a katonák szolgálati idejük elteltével általában testmagasság, testsúlygyarapodás, mellbőség, izomzal, mozgékonyság stb. tekintetében jelentős fejlődést mutatnak s a katonai kiképzés pedagógiai, nemzetvédelmi nevelő hatásaként fokozott öntudattal, önbizalommal és önfegyelemmel térnek vissza a polgári életbe. Különösen nagy súlyt helyeznek a katonaságnál a megelőző egészségvédelemre. Az elmúlt világháború adott módot és lehetőséget arra," hogy a megelőző védőoltásokat és intézkedéseket minél szélesebb alapokon terjesszük ki a fertőző betegségek elleni küzdelemben. A hadkötelességi szolgálatra való alkalmasság feltételeinek a megállapítása, a katonai szolgálatra alkalmasok és alkalmatlanok kiválasztása, a katonai szolgálat éskiképzés egészségügyi feltételeinek a megáll apítása, a bevonult honvédek egészségének a megóvásából és fenntartásából adódó feladatok mind jelentős kihatással vannak a népegészségügyre is. A katonai sorozási eredmények pl. igen fontos adatokat szolgáltatnak a nép egészségügyi vezetése tekintetében is. Nemcsak arra mutatnak rá és arról adnak felvilágosítást, hogy mely betegségek és fogyatékoselő, öltönyének (pedig szép viselete van) minden darabját otthon készíti el: idegenre nem szorul. Azzal, amije van, maga kereskedik, messze földre elmegy becsületes nyereségért és még a királyokon is tud nyerni. Zsidó, görög közötte meg nem él; minden férfi katonának volt nevelve egykor, úgy, hogy a nők művelték a földet. És minő földművelés volt az! Akár Japánban. Háton hordták fel a trágyát a sziklatelőre s onnan szánon eresztették le a termést, minden foltja a termőföldnek egy kert! Házaik építéséhez nem kell nekik építész, pedig azok kívül csinosak, belül tiszták; az építésnél egy egész falu népe segít az uj gazdának kézimunkájával — ingyen-Bor nincs az egész Székelyföldön, ott nem terem, pénzt pedig nem adnak érte; ezért aztán kocsma nincsen, ártatlan fenyő vizecskéjét minden család otthon főzi meg magának s meggybor, meg méz-sör a lakodalmak fényűzése. Arisztokráciát ott nem ismernek, minden ember nemes ember. Az egyenlőséget előbb gyakorolták a székely székek, mint Franciaország, mint Amerika és népképviseleti alkotmányt élveztek, amikor Európában még senki sem ismerte azt. Vallási ügyekben pedig a székely nép a legjózanabb; minden keresztény felekezet békés együttélését hirdetik egymásmelleit álló templomaik. Az egy Istent valló unitáriusok legna-PANNÓNIA SZÁLLÓ

Budapest, Rákóczi-ut 5

Elsőrangú szálló a város központjában. Egyágyas szobák 5 P-től 12 H-ig, kétágyas szobák 9 B-től 18 P ig. Szobaárakból 20% (638) kedvezmény. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak!

ságok befolyásolják jelentősen a hadiszolgálatra való alkalmasságot, hanem egyúttal áttekintést adnak a hadkötelezett évjárat hibáiról is. Miáltal a megfigyelt ártalmak kiküszöbölhetők.

A korszerű honvédegészségügyi szolgálat a legteljesebb tudományos felkészültséggel s á legmodernebb felszereléssel áll hivatása magaslatán. E feladatának már az elmúlt világháború alatt is a legteljesebb mértékben megfelelt a polgári orvosi karral egyetemben, amit mutat az is, hogy a világháború alatt, szemben a régebbi háborúkkal, a betegségek által okozott veszteségek annyira lecsökkentek, hogy csak egy tizedét tették ki a fegyverek által okozott veszteségeknek, holott még a XIX. században is voltak olyan háborúk, ahol a járványok és egyéb betegségek állal okozott veszteségek húszszorosán meghaladták a fegyverek által okozott veszteségeket. A fegyverek által okozott veszteségek is annyira le lettek csökkentve a sebkezelés tökéletesítésével, hogy a világháborúban sikerült az orvosi karnak azt elérni, hogy minden száz orvosi kezelés alá vett sebesültből csak hét halt meg, míg a korábbi háborúkban minden száz sebesült közül 16 halt meg.

Az orvosi kar e kiváló teljesítményéért a legfelsőbb elismerésben részesült. A kiváló eredmények elérésében igen nagy szerepe volt annak, hogy a polgári és katonai balóságok a legszorosabban együttműködtek. Éppen ezért a jövőben még szorosabbá kell tenni ezt az együttműködést, hogy a jövő háborújának egészségi ártalmait is a lehető legkisebbre csökkentsük.

Irodalom

Uj Idők, a magyar középosztály népszerű hetilapja. Előfizetési díja negyedévre 6.40 P, egyes szám ára 50 fillér. /

A Magyar Lányok, leányaink kedvelt hetilapja. Előfizetési díj negyedévre az Otthonunk melléklettel együtt 4 P.

Az Én Újságom—Tündérvásár, a gyermekek hétvégi öröme. Előfizetési díj negyedévre ajándékkönyvvel együtt 2 P.

Mindhárom lapból díjtalan mutatványszámot kívánatra küld a kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy út 16.

— Erdély szentje. A Tükör szeptemberi száma írja: Erdély szentje Szent László, egyik legnagyobb magyar királyunk volt. Ő állott a székelyek élére, mikor a kelet felől Erdélybe be-beütő kunok veszélyeztetni kezdték a végeket. Dicsőséges harcait feljegyezte a történelem, de maga a nép, az élő történelem ma is mesél mondák alakjában csodálatos tetteiről. — Hősi harcok zajlottak le az ő idejében. Szent László megismerte és megszerette Erdélyt, Erdély pedig megtalálta benne hősi szentjét. Szent Lászlót, életében sokszor emlegeteU kívánsága szerint Nagyváradon temették el.

— Korzika költője. Az olasz sajtóban állandóan jelennek meg a francia uralom alatt levő és felszabadításra váró Korzika szigetéről szóló cikkek. A lapok reámulatnak arra, hogy az irodalom, a nyelv, a hagyományokhoz való ragaszkodás volt az, ami fenntartotta a sziget népének olasz öntudatát. Gyakran emlegetik most Santu Casanova nevét, aki Korzika legnemzetibb költője, népének ,úgyszólván szellemi vezére volt. Minden művét korzikai olasz dialektusban írta meg, amely ugyan hasonlít az irodalmi nyelvvé emelt toszkánaihoz, mégis elütő tőle. A regional izmus képviselője volt, amelyet a modernelv,.köztük Fracchia kárhoztattak az olasz irodalomban, az ő regionalizmusa azonban leginkább érthető és megokolt, hiszen a politikai Olaszország határain túl eső és idegen imperium alatt élő sziget olasz lelkét szólaltatta meg. A hazafi legyőzte benne a költői. »Corsica« című eposzában, amelyet a sziget mondáiból szőtt egybe, szülőföldjét dicsőíti, a sziklás, titokzatos Korzikát. De nemcsak költő volt, újságíró is. Lapjában, amelynek szintén »Corsica« volt a címe, azokért az eszmékért küzdött benne a franciák ellenében, amelyekért mint költő is hitet telt. Tragikuma, hogy már nem élvezheti eszméi diadalát, szülőföldjének várható közeli felszabadulását, mert 3 évvel ezelőtt éppen a »kontinensen« (igy nevezi Olaszországot Szardínia és Korzika lakossága) érte utói a halál.

gyobb tömegét ők szolgáltatják az európai statisztikának; náluk húzódhatott meg a szombatosok felekezete és az első királyok által kiirtott ősvallás, a rhabombánok, a Gyulák napimádó tisztelete is legtovább tartotta itt fenn magát; ennek az eredeti betűit ma is tartogatja még a csikszeredai templom felirata. A rovás botokra vágott ősmagyar dalok szövegét ők őrizgették legtovább. S van egy sajátságos adománya a székely népnek: a találmányok kimesterkélése. A falvakban, a magános lakokban előelőkerül egy-egy naturalista gépész, aki furfangos mozdonyok kitalálásában töri fejét. Fegyvereket találnak fel, miket egyszer kell megtöleni és tízszer lőnek; kútgépeket, mikkel egy gyermek öntözhet egész kertet; kelepcéket, mikben a medve megfogja magát;, arató, cséplőeszközöket, mik egy ember kezében háromnak a munkáját végzik; lakatokat, miket minden egyszerűségük mellett nem lehet a beavatatlan kéznek felnyitni; sajátságos zeneműszereket; volt egy naturalista mechanikusuk, aki egy városnak olyan kutat készített, mely zeneművekéi játszott, mikor vizet húztak belője. A székelyben megvan az ösztön mindent magától találni fel, mint a kínaiban.

És amellett minő családi áldás. Akkora darab földön, amekkorán Magyarország akármiféle népfajából nem tudna megélni több kétszázezernél, a

— Bulla Lima (>s Hunyady Sándor hazatért. A Színházi Magazin nagy képes riportban számol be az Amerikából hazatért Bulla Elma és Hunyady Sándor első^ budapesti napjáról. Eredeti képes beszámolót hoz az erdélyi bevonulásról, Bons bolgár cárról és családjáról, székely anekdoták, 'erdélyi mágnáshölgyek divatrevüje, Szabó Dezső cikke Kolozsvárról, ezenkívül színházi intimitások, képes tudósítás a szezon első premierjeiről, »Mit hoz az uj évad?«. Ki lakik az Attilauccában?«, új pályázat a szinészgyerekekrői, két pompás Békeffi-egyfelvonásos a Színházi Magazin új számának érdekességei. Melléklet a Kis Magazin Sicc úrfi kalandjaival.

— Attila címen új folyóirat indult nemrégen. A ritka szép köntösben megjelenő, szépirodalmi és művészeti havi folyóiratot Bihar megyében. Komódiban szerkesztik, főszerkesztője Baross Endre dr. Az Attila szeptemberi száma, változatos, sok érdekes szépirodalmi és tudományos cikket hoz, írói közt több kiválóság szerepel. A lap előfizetési díja egy évre 5, félévre 3 pengő.

w

e felejtse el az előfizetési dijat beküldeni!

székely fajnak félmilliónyi ivadéka él. És tisztességésen él. A székelyt nem látod, hogy koldulni menjen. A székelyt nem látod se rongyosan, se mezítláb. Pedig egyik falu kapuja a másikéhoz egy hajításnyira van. Minden falu be van kerítve és kapun kell bemenni. S azok nem szétszórt rongyos házikókból állnak, hanem tisztán tartott fasoros utcákból. Ha a székely faj itt volna Magyarország közepén, azóta benépesítette volna az egész országot.

És minő szép faj!, Annyi szép szabályos, jellegzetes arcot nem látni sehol a kerek földön, mint a székelyeknél. Minő változatosság a női szépség típusaiban! A svéd nők széke gazdag fürtjei, piros arca, sudár termete s a spanyol * hölgyek fekete szemei, naparanyozta arcszíne, a kaukázi gyöngéd, finom körvonalak, a görög klaszszikus arcmetszetek mind együtt találhatók e kis darab földön. És tartós szépségek. A harminc éves nő még piruló hajadonnak látszik és az ötven éves matróna délceg termetére, nemes arcára, csak fehér hajszálai vallanak a lefolyt időről. Egész falvak vannak, amikben a női arcokból egy merő szépségkiállítást lehetne rendezni. S e szépségek szellemi tulajdonai is nemesek. Hűség, kitarlás, engedelmesség, hallgatagság. És különös adományuk az, hogy vérük tiszta, egészséges.