Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-07 / 36. szám
6. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940, szeptember 7. írás az Szíjjártó, az Tsiszár és az Nyereghjártó Tzéhről Sárgult betűk a város levéltárából Gyönyörű Tropikál és Póröz öltönyeim vannak. — Az ára pont az Ön zsebéhez készült: P 43 Mérték után is készítünk mindent WEINER Ruhaház Komárom, Baross-utca 12. Mit kapunk vissza Erdélyben? A még véglegesnek nem tekinthető számítások szerint a visszacsatolt Kelet-Magyarország és erdélyi terület 43.591 négyzetkilométert lesz ki, amivel Magyarország megnagyobbodott területe összesen 160.757 négyzetkilométer. Lakosságának száma jelenleg 13 és félmillióra tehető. Az 1930-ban tartott román népszámlálás szerint a visszaítéll területen összesen 2,304.657 lélek él. A román népszámlálás az anyanyelv szerinti megoszlást így adja meg: román 1,167.466, magyar 1 millió 5.946, német 59.992, jiddis 100 ezer 874. Helyesebb képet kapunk az 1910. évi magyar népszámlálás adataiból, amely szerint a visszacsatolt terület lélekszámú 2,194.254 volt. Ebből magyar volt 1,125.732, román 926 ezer 268, német 90.195, rutén 16.284, tót 12.807. A visszacsatolt terület 7,574.522 kai. hold területet képvisel. Ebből szántó 2,362.269, tehát 31.2 Százalék, kert 118.039, 1.6 százalék, rét 1,089.022, vagyis 14.4 százalék, szőlő 27.063, legelő 951.943, vagyis 12.6 százalék, erdő 2,753.263, vagyis 36.3 százalék. A lakosságnak mintegy 74—76 százaléka foglalkozik elsősorban földműveléssel. Az erdélyi állatállomány 1935-ben a következő volt: 180.000 ló, 837.000 szarvasmarha, 357.000 sertés, 1 millió 248.000 juh. Gazdasági szakértők szerint Észak-Erdély gabonatermése nem fedi teljesen az ottani szükségleteket, különösen kukorica dolgában. Az erdők ezzel szemben akkora évi fahozamot jelentenek, hogy az nemcsak fedezi az ország szükségleteit, hanem bőven jut kivitelre is. A hegyek mélye a legkülönbözőbb érceket tartalmazza. Így: vasat, rezet, cint, ólmot és higanyt. Nagybányán arany- és ezűstkincsek vannak a föld alatt. Az évi aranyhozam mintegy 2000—2100 kiló volt, tehát több, mint az a mennyiség, amelyet a csonka ország aranyművesei évente feldolgoztak. Óriási értéket jelentenek a sóbányák, valamint az erdélyi ásvánvvíz-f orrások. — Beiratkozás a városi zeneiskolába, hegedű és zongoraórákra naponta délután 3—5-ig a közs. elemi leányiskola 1. osztályában. Beiratási díj 3 P. Tandíj X P. Az Negyedik Ártikulus. Az nyereghjártóké. Valiiméi nyereghjártó Mesterek az városban laknak, mikoron avadj tanulló inast avagy legint fogadnak, tehát ezt a következendő módot tartsák hogy minden tanuló inas ednehán Mestereket híjon és az eö Urával megh szegődvén három egész esztendeigh ötét szolgálja és az eö mivét híven megh tanulja az oö Mestere is tarv tozik nékie mind étellel e mind ruházattal, Holott szabadó valja és annak fölötte két foréntot és két nyergeth nékie adjon. És ha annak utánna ugyan azon Mesternél amint a többi léginek Kántor számra akarna mívelni, tehát minden Kántorra két-két forént és egy nyeregh adassék nékie és az mind ital pinze essék nékie, valamint az eö Ura enyvel összve nem enyvezne az réghi szokás szerint. Az eö Mesterit penigh illendő tisztességgel megh betsülje és holott az mihelbül valami el veszne, hodj hu tsak egy légin volna, tehát tartozik érette egyaránt az elvesztett marhát megh fizetni. Továbbá mindenik a Mesterek közül az eö mívét híven tsinálja és mindenik nyerget két bőrrel be boricsa, ugv hogy egyikénél az fát öszve enyvezvén és az másikával felül boricsa be á nyerget, melyet ha ugyan nem tsinálna, tehát elvétessék tőle, méltó bíróságot is vegyenek raita az Mesterek. Éneket penigh a megh íratott következendő artikulusokat az Mesterek mind fejenként közönségesként tárcsák megh. Elösször. Ha vatamel mester légin az Tzéhbe bé állana és Mesterré lenne, tehát tartozik hogy minekelötte be fogadgyák az Város egye légyen és az Bírónak s az Esküdteknek megh Ígérje hogy hiv szomszéd lészen, annak utánna az eö Nemzetségéről való levelet azon képen az Tanuló levelét is elő hozza arról hogy eö esztendeit kitöltve és az mivel az eö Mesteritől igazán megh tanulva, azután az Tzéh Ládájába két foréntot be tégyen az köszöntő poharat is és edj ebédet is ahoz nékiek réghi szokások szerint megh agya és minek előtte az Mesterek közibe be fogagyák, az eö mesterségének és tudományának bizonyos voltáért amint eleitől fogva szokás volt tartozzék remeket tsinálni valamint a Tzéh mester eleibén adja, melyet ha igazán megh tudna tsinálni, tehát szabadon maguk közé vehessék be az Mesterek. De minek utánna az remeket megh tsinálta tartozzék az remekkel edjütt húsz foréntokat be hozni és az remek el vigeződvén, az többire úgy mint negyven foréntra az Mesterek ell várhassák, szabadon esztendeig. Hogy ha penigh valain el idegeny Mester az városban be jönne és kézpénzei magát be akarna fizetni, tehát az Köszöntő pohárt négy forénlot és a szd— Elkészítik az egységes típusú férfiruhák és cipők terveit. A Magyar Racionalizálási Bizottság állandó tárgyalásokat folytat az egységes típusú ruházati cikkek ügyében. Eredetileg az volt a terv, hogy á~ Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egyik titkára Olaszországba utazik, hogy ott tanulmányozza a nagymértékben bevált olasz tipizálási rendszert. Ez az út a háború miatt elmaradt és. most az érdekeltek levél útján érintkeznek. Ez a körülmény némileg hátráltatja a magyar ruhatipizálások végleges kialakulását. Arról értesültünk, hogy egyelőre csak férfiruhák és cipők tipizálásáról van szó, a női ruhák egységes tervével még nem is foglalkoznak az érdekeltek. Ha a háborús körülmények úgy hozzák magukkal, akkor is legfeljebb egyes női konfekció áruk, télikabátok tipizálására kerülhet sor. A Magyar Racionalizálási Bizottság most már rövid időn belül elkészül a férfiruhák és cipők tipizálási munkálataival. (Folytatás.) kot ebéd helyet tizenkét forénlot tartózzékbe tenni. Másodszor. Az idegen Külföldi Mesterek közül senkinek ne légyen szabad az sokadalmaknak eztén ki rakodni és az eö tanult mívét az városban árulni, haiiem vásárnap napján az többi kalmároknak penigh és kereskedő embereknek akár nemes s nemtelen, akar kegyelmes Koronás Király Urunk Ö Fölséghe Vitézlő Rendén levők légyenek akik ezt a kézmívet nem tanulták, sem sokadalomkor, sem egyébkor és sem titkon sem egyébképen ilen féle mívet eladni és az vásárban bé hozni semmiképen ne légyen szabad. Úgy az itt való lakosoknak is és a várbelieknek ha ezen mesterséget tanulták is de ha ezen a Tzéhen kívül valók az városon munkálkodni ne légyen szabad, sőt ha ezen ártikulus ellen tselekedni tapasztaltaménak az Bíró erejével ezen Tzéhbeli Mesterek afféle kézmívet tőlük szabadon elvehessék, alázatossan esedezvén Fölséges Urunknak hogy megh engedtessék s megh parantsoltassék minden hadi renden levő Tisztviselőnek Kapitányoknak Öbervajdáknak, Hadnagyoknak, Vajdáknak, Nemes és Városi Bíráknak, hogy ezen tzéhbeli Mestereknek valamikor fogják kívánni assistenziát adgyanak hogy annak ereivel afféle kézmívet tőlük szabadon elvehessék. Harmadszor. Hodj ha valaki illenféle mívnek való szükséges feles szerszámot és marhát hozna az vásárban, tehát senkinek az Mesterek közül nem szabad hogy eö az . magha számára azt megh vegye és magának tarcsa. Hanem a Tzéh mester házához vitesse és három nap közben az több mestereknek tudtára adgya és azokkal az kik, afféle mív nélkül szűkölködnek közölje, ha penigh valaki ezek ellen tselekedne két foréntal megh büntetessék. Negyedszer. Hogy ha valamel mesterlegin a megh nevezett kézmívesek közül az városba bé jönne és mívet keresne annak nem másnál hanem az eö rendeltetett akkorbéli Atyamesternél légyen szólása aki mellé tartozik az Atyamester két rendbeli Míves ifjakat adni és azoknak szóljon hogy az eöregh Mestertől fogva az kissebikigh eljárják és valamelyiknek közüliek legine nem volna két hétigh szábadossan megmaradhasson el is lakhasson ha tetszik tehát az Urával szabadossan megh szegődhessék. Eötödször. Valaki köztük másnak az eö szolgáját akár mel színy alatt hozzá hinvá és elhitetné s azt nyilván való bizonysággal reá bizonyítanák, tehát minden kegyelmesség nélkül két forént bírságot azon vegyenek kit az Tzéhládájába bé tegyenek. - (Folyt, köv.) Pk. 5055. sz. 1939. Vght. 75. sz. 1940. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Féke Is Imre érsekujvári ügyvéd által képviselt Érsekujvári Járási Hitelszövetkezel, II. Forró Mária, IjTI. Wollner Géza és Wollner Jenő javára 11.428 P 58 fill, tőke és több követelés és járulékai erejéig az ógyallai kir. járásbíróság 1939. évi 5055. sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1940. évi március hó 21-én lefoglalt 2489.—• P becsértékű ingóságokra az ógyallai kir. járásbíróság Pk. 5055/1939. sz. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi LI. t.-c. 20. §-a alapján az1 alább megnevezett s a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más foglaltatok javára is az árverés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igénykereset folyamatban nincs, végrehajtást szenv. lakásán, üzletében — Ögyalla-Balázspuszta — leendő megtartására határidőül 1940. évi október hó 4. napjának déleiöll 10 órája tűzetik ki, amikor a bíróilag lefoglalt bútorok Pk. 5055/39. sz. jkv. 1—105. tétel alatt lefoglalt bútorok, gazdasági felszerelés 2489 pengő becsértékben a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében, esetleg becsáron alul is —■ de a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabban nem — el fogom adni, még akkor is, ha a bejelentő a helyszínén nem jelenik meg, ha csak ellenkező kívánságot írásban nem nyilvánít. Azon ingóságokra, amelyeknek a kikiáltási ára egyezer pengőn felül van, az 5610/931. M. E. számú rendelet értelmében csak azok árverezhetnek, akik a kikiáltási ár egytizedrészét bánatpénzül leteszik. Pk. 1940/1939 sz. Dr. Hajdú Gyula ü. á. k. iDr. Hajdú Gyula jav. 6142 P és jár. ) Ógyalla, 1940. évi augusztus hó 26-án. Porcsalmy Miklós kir. bir. végrehajtó, mint bírósági kiküldött. GYALÖKAY-vaskereskedés KÖMABÖ Ú 4.(Jobbpart) mü^SSSSSSSSSS^SSm Klapka Gy. ut 13. Telefon 46, Vasáruk, műszaki cikkek, fegyver-, lőszer- és lőporraktár-Steyr-Waffenrad kerékpárok egyedárusítása. cn eo 00 Ha kellemesen akarja eltölteni estéjét, keresse fel özv. HORVÁTH ISTVÁN NÉ Komárom, Ferenc József rakpart 9 sz, alatti kerthelyiségét, ahol kitűnő konyha, elsőrendű italok állanak rendelkezésére. - Naponta cigányzene. - Tiszta és kényelmes szállodai szobák. - Mérsékelt árak. Gondos kiszolgálás. 310 Minden szombat és vasárnap tánc! Új Európa küszöbén állunk — mondotta gróf Teleki Mihály földmivelésüggi miniszter — és ebben az új Európában hatalmas gazdasági előnyeinket ki kell használnunk. Magyarors'ziig földmívelésügyi minisztere ebben az egy mondatban hatalmas, átfogó programot adott a magyar agrárélet számára. Mezőgazdaságunk sokat hangoztatott nagy célkitűzését; a termelés‘ átszervezését mos't kellene minden irányban a megvalósulás útjára vinni. A MAGYAR GOND Végtelen ma a magyar gond, tie a munka és akarat iegyőzi álkos Trianont. Végtelen ma a szenvedés, de a magyar bízó hit ezzel is bátran szembenéz. Dereng lassan, tisztid a folt, a magyar remény elsöpri, tiporja gyászos Trianont. Ki ludja mikor és hogyan, de öreg, ifjú érzi mór a magyar igazság rohan. Már-niár foszlik a papírrongy — kavarog vén Európa — s oszladozik a magyar gond. (Bábolnapuszla) Czirbus Endre. Jókai Mozgó ___________(Tlszllpalota) — Szombat és vasárnap, szeptember 7. és 8-án kerül vászonra a Jókai mozgószinházban az idény legmulatságosabb magyarfilmje : Párbaj semmiért. Főszereplők: Csortos Gyula, Nagy Alice, Tompa Sándor, Berky Lili, Köpeczy Booca Lajos, Vaszary Piri, (Misoga László, Pethes Sándor, Somlay Artur. — Kisérőmüsor: A legújabb, 861. sz. magyar hangoshíradó, és a Cethalászok. Hétfőn, kedden és szerdán, szeptember 9., 10. és 11-én: Pompei végnapjai. 100.000 szereplővel készült ez a filmóriás, Bulwer világhírű regénye nyomán. Főszereplők: Rina di Liguoro, Korda Mária, Várkonyi Mihály és Bernhard Goetzke. — Kisérőmüsor: A legfrissebb, 49. sz. Ufa világhírad. Szeptember 12., 13., 14. és 15-én, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap, a világtörténelem legnagyobb alkotása, a Nyu-» gáti villámháború II. része, a Francia összeomlás-t mutatja be a Jókai mozgószinház. A világtörténelem legpusztítóbb csatája vonul el szemeink előtt a maga teljes valóságá-i ban. — Kisérőmüsor: A legújabb, 862. sz. magyar hangoshiradó. — E filmre még visszatérünk, de mindenesetre nagyon ajánljuk, hogy a helybeli közönség már csütörtökön, pénteken nézze meg a filmet, a vidékiek szombati és vasárnapi tolongásának elkerülése végett. — Vigyázat, 2 és fél órás előadások. — Előadások kezdete: Fél 7 és 9 órakor; vasárnap: fél 3, háromnegyed 4, ö, 7 és egynegyed 10 órakor. — Mérsékelten felemelt helyárak. Turul Filmszínház Komárom, Kun Miklós u. 11. Telei. sz. 4-70. Szeptember 7-én szombaton, 9-én hétfőn i,47 és 1/28 órakor, 8-án vasárnap 2, 4.15, 1,47 és i/29-kor Falrengető kacagás! GöRE GÁBOR VISSZATÉR Szereplők: Rózsahegyi K., Tompa Pufi, Pethes Sándor, Misoga László, Köpeci Boócz L., Dajbukát Ilona, Simon Marcsa, Adorján Éva, Marko vies E., Pether Ferenc Ufa és Magyar világhiradók. Vasárnapi a 2 órás előadás olcsó helyárral. Szept. 11. és 12-én, -szerdán és csütörtökön 1/47 és 1/29-kor STAN és PAN Amikor a lábadozókat kezelik, 2 íelv. bohózat, és a szezon kiugró művészi filmje, csak 16 éven íelülieknek: NAPOLEON HÁZASSÁGA A világhódító császár első szerelme és válópöre. Főszerepben: Pierre Blanchar és Ruth Chatterton. Kiegészítő film: Autóval a festői Kárpátalján. Jegyelővétel ünnep- és vasárnap délelőtt 11—12-ig, köznapon az előadás napján délután 5 órától. Nemesócsa község határában 20 magyar hold szántó egy darabban bérbeadalik 1940 október l-étől 6 évre Körjegyző, Bogy a. (422)
