Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-08-17 / 33. szám

1940. augusztus 17. KOMAROMI LAPOK 9. oldal. Köszöne [nyilvánítás. Mindazoknak, akik szeretett jó testvérünk vitéz Lendvni János folyó hó 11-én végbement temeté­sén megjelentek s részvétüket úgy szóval, mint írásban kifejezésre juttatták, valamint virágok kül­désével nagy szomorúságunkat enyhíteni szívesek voltak, — kü­lönösképen a Vitézi Szék Nagy­­tekintetű Vezetőségének, a volt 12. gy. ezred Bajtársi Csoportjának, a Frontharcosok Szövetségének, to­vábbá a Komáromi Dalegyesület­nek és a Róm. Kath. Egyházi Énekkarnak — ez úton mondunk szívünkből fakadó hálás köszö­netét. Komárom, 1940. augusztus hó. Langsádl Testvérek. — Hét éves korig csak féldijat szá­­mílliat az orvos a kiskorú gyógykeze­­séért. Az új egészségvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásá­ra a belügyminiszternek nemrég je­lent meg a rendelete. A rendelet ér­telmében a törvény 42., 48., 49. és 56. szakaszai már most hatályba lép­tek. A város lakosságát is közelről érinti a 42. és 56. szakasz. A 42. szakasz kimondja, hogy az, akit a kiskorú ápolása, gondozása a tör­vény szerint terhel vagy aki azt ma­gára vállalta, a tizennyolcadik évnél fiatalabb kiskorút megbetegedés ese­tén haladéktalanul orvosi segélyben részesíteni és gyógy kezeltetni köte­les. A hét évnél fiatalabb gyermek .gyógykezeléséért az orvosi magán­­gyakorlat körében felszámítható díj­nak csak a fele követelhető. Az 56. szakasz értelmében a gazdasági cse­lédnek és az éves, illetőleg állandó­an alkalmazott szegődményes cseléd vele élő feleségének szülése esetén a szolgálatbalépés tizenötödik napja után a bába részére szükséges fuvart a gazda köteles rendelkezésre bo­csátani. A rendelkezések már érvény­ben vannak. — Főiskolások és egyetemi hallgatók figyelmébe. A Rákóczi Diákszövetség közli a felvidéki főiskolai és egyetemi hallgatók részére az alábbiakat: 1. Legutóbbi hir­­deétsben kész kérvényürlapok megjelené­sét jelentettük. Tekintettel arra, hogy illetékes helyről még erre vonatkozóan végrehajtási utasítás nem érkezett, min­denki küldje be mindennemű kérvényét sírna papíron, s amennyiben utólagosan az ürlqpok megjelennek, úgy azokat a kérelmezőknek azonnal szétküldi a titkár­ság. 2. A szövetséghez lehet beküldeni VKM-hez címzetten a menza, lakás kér­vényeket, minden egyebei (szociális vo­natkozásban) a VKM-hez címezve a ka­rokon keresztül kell kérni. Vasúti jegy­­kedvezményt az ipar- és kereskedelem­ügyi minisztertől a szövetségen keresztül. Figyelmeztetjük tagjainkat, hogy a szö­vetség csak a lakás-segély iránti kérvé­nyeket fogadja el, tehát a lakás és hely iránti kérelmet közvetlen az intemátus vagy intézetnek kell beadni. 3. A szövet­ség vezetősége napokban küldi szét a pártolótagsági gyüj tőíveket. Tartsa köte­lességének minden tagunk az abban olva­sottakat, mert önsegélyző munkánkat csak e feltétel szigorú betartásával tudjuk majd mindannyiunk hasznára elvégezni. — 4. Amennyiben valaki kérdéses értesítések­ből és lapokból nem kapott volna, úgy azt jelenti, hogy személyi lapot nem adott be, ezektől sürgősen kérünk értesítést. A Rákóczi Diákszövetség vezetősége nevé­ben: Rudapest, 1940. augusztus 12. Mária 34. II. 2. Krüzsely József elnök. Mihály Bálint titkár. — Két heti fogházra ítéltek egy hűtlen cselédet. Szoboszlai Dániel megyercsi nap­számos évek hosszú során át kocsiskodott Friedlender Emil nagvkeszi bérgazdasá­gában. A kezdetben teljesen kifogástalan viselkedésű kocsis ellen az utóbbi időben egyre több kifogás merült fel, úgy, hogy ez év tavaszán a szolgálatból elbocsátot­ták. Szoboszlai visszatért a falujába, Me­gy eresre. Távozása után igen sók olyan gazdasági felszerelési tárgy hiányzott, me­lyet szolgálati ideje alatt ő használt. A feljelentésre megindult nyomozás azokat Szóboszlainál találta meg. Az ügyészség lopás mialt emelt, vádat ellene. A megtar­tott tárgyaláson a vádlott tettét beismerte és a komáromi törvényszék jogerősen ■2 heti fogházra ítélte. — Két halálugrás egy pohár sörért, a primadonna mint hőmérő, színésznők csé­pelnek Csömörön és még egv sereg szenzá­ciós riport élénkíti a Színházi Magazin ki­tűnő úi számát. A vezércikkét az ismeret­len író írta Zilahy Lajosról. Turay Ida vidám Cilikben számol be stagione-szerep- 1 és ének kalandjairól, Babay József meg­írja, hogyan születik meg a színdarab­téma. Hét költő nyári versei, nyaralási híradó, nagy divatcikk a frizuradivatról, bzerpengős filmpályázat, Keresztessy Má­ria nagysikerű színdarabja, a * Férfisze­relem« és a Kis Magazin Sicc úrfi kaland­jaival egészítik ki a tartalmas, szép lapot. KOMÁROMI JÁRÁSI HITELSZÖVETKEZET mini az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja___________ Meghívás. Az 1898: XXIII. törvénycikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövet­kezet kötelékébe tartozó Komáromi Járási Hitelszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja 1940. évi augusztus hó 25-én, délelőtt 10 órakor, határozatképtelenség esetén 1940. évi szeptember hó 8-án, délelőtt 10 órakor a Hitelszövetkezet Komárom, Nádor utca 27. sz. alatti helyiségében resides közgyűlési tart, melyre a tagok az alapszabályok 57. §-a értelmében megliivatnak. Napirend: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és felmentvény megadása. 5. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 4 tagjának választása. 6. A felügyelőbizottság 4 tagjának választása. 7. Az alapszabályok 4. és 26. §-ainak módosítása. A felügyelőbizottság által megvizsgált 1939. évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifiiggesztetett és mindenki által megtekinthető. Kelt Komáromban, 1940. évi augusztus hó 2-án. Az Igazgatóság Mérlegszámln 1S39. december 31-hez: v agyő N 1. Pénzkészlet: 12.225.20 P 2. Követelések pénzintézetekkel szemben Orsz. Központi Hitelszöv. Budapest 628.490.87 P Egyéb pénzintézetektől 120.926.35 P 749.417.22 P 3. Kölcsön állomány: Váltó kölcsönök 786.153.04 P Jelzálog kölcsönök 347.137.51 P Folyószámla kölcsönök 163.108.88 P 1,296.399.43 P 4. Értékpapírok: 8.300.— P 5. Ingatlanok: i Székházak 164.000.— P Egyéb ingatlanok 2.065.07 P 166.065.07 P 6. Berendezés: 10.-P 7. Kezességek: 69.512.85 P 2,232.416.92 P TEHER 1. Üzletrésztőke: 51.103.20 P 2. Tartalékalapok: 82.549.26 P 3. Betétek: Takarékbetétek könyvecskékre 1,523.426.96 P Folyószámlákra 520.969.17 P 2,044.396.13 P 4. Fel nem veit osztalék: 2.571.12 P 5. Átmeneti tételek: 49.094.32 P 6. Nyereség 1939. évben: 2.702.89 P 7. Kezességek: 69.512.85 P 2,232.416.92 P — Szerencsétlenség cséplés közben. Lán­desz Imre húszéves ácsi lakos cséplés közben át akart lépni a cséplőgép dobja fölött. Közben a gép tetején elszórt szal­mán megcsúszott s egyik lábával bele­esett a dobba. A működésben lévő gép jobb lábfejét s bal lábszárát szétroncsolta. Életveszélyes állapotban szállították be a komáromi kórházba. Mint a hivatalos vizsgálat már megállapította, a baleset­ért senkit sem terhel a felelősség, mert a dob a szabályszerinti védőszerkezettel el volt látva. — Az Angolpark-szinház nagy eseménye a »Mágneses vonal«. A fővárosba utazó vidéki közönség számára kivételes művészi élményt jelent a »Mágneses vonal« hábo­rús színjáték látványos előadása. A mo­dern hadviselés hősi éposza ez a hatal­mas szabadtéri színpadon pergő színjáték, amefyben fellépnek a főváros legkedvel­tebb sztárjai, élükön: Eszenyi Olga, Som­­lay Artur, Greguss Zoltán és Pataky Mik­lóssal. A bárképben a népszerű Buday­­slágert Nagykovácsy Ilona, a kitűnő dizőz énekli. A Mágneses vonal augusztus 15-től, csütörtöktől kezdve hétfő estig van mű­soron. Jegyek levelezőlapon is igényel­hetők. Cím: Angolpark-szinház, Hermina út, Budapest — Németország újabb rekordja a szü­letések terén. Az utolsó hónapok születési száma Németországban újabb fejlődést mutat fel. Március havában 1000 német lakosra 23.0 élve született gyermek esett a tavalyi hasonhavi 21.2-el szemben. Áp­rilis havát illetőleg egyelőre csak a nagy városok eredményeit ismertették, ezekben a születések számaránya a múlt négv évi átlagos 16.7-ről 19.4-rc emelkedett. Evvel a ténnyel a nagyvárosiok most elérték a közepes városok születésének arányát, ez pedig sokat mond, mert a nagyvárosi la­kosság e tekintetben mindig mögötte állt. A világháború óta Németország még nem mutathatott fel ilyen szép eredményeket, a világháborúban a nősülések száma lé­nyegesen csökkent, míg ebben a háború­ban éppen ennek az ellenkezőjét tapasztal­hatni, ami viszont a születések számának erős emelkedését okozza. Ezek a számok igazolják legjobban, hogv Németországban végre az egészséges megfontoltság győzött. — A lengyel katonák szöktetőit fogház­ra ítélték. A Komáromban internált len­gyel katonák között nem egy akadt, akit a honvágy szökésre késztetett. Két ilyen lengyel katona elhatározta, hogy Szlová­kián keresztül valósítja meg a hazatérés tervét. Az eléjük tornyosuló akadályok leküzdése érdekében mindenek előtt szük­ségük volt a jellegzetes, mindenki előtt ismeretes egyenruhájuknak polgári öltö­zékkel való felcserélésére. A Tótmegyer határában fekvő felsőkeresztesi majorban sikerült is az nekik, ahol Fjala János és Paukó János gazdasági cselédek egy na­pon át a nappali órákban rejtegették őket, magyaros vendégszeretettel megven­dégelték és egyenruhájukért, katonai fel­­szerelési tárgyaikért polgári ruhával lát­ták el őket. Majd felvilágosították őket, hogy hol léphetnek át a leggyorsabban és legkönnyebben a magyar-szlovák határon. A lengyel katonák szökése nem sikerült és kiderült, hogy Fiala és Paukó mozdították elő szökési tervük kivitelét. Mivel a ná­lunk internáll lengyel katonák foglyok­nak tekintendők, az ügyészség fogoly­­szöktetés bűntette miatt emelt ellenük vádat. A vádlottak a tárgyaláson azzal védekeztek, hogv embcrszeretetből támo­gatták a hazájukba igyekvő lengyel kato­nákat és nem tudták, hogy ezzel bün­tetendő cselekményt követnek el. A bíró­ság az enyhítő szakaszok alkalmazásával 7—7 napi fogházra ítélte a lengyelbarát vádlottakat. Az ítélet jogerős. Honvédelmi V * *1 N * A korszerű háború a hadviselő államo­kat élő és holt erőforrásaiknak teljes ki­használására kényszeríti. A mozgósított haderő szervezeteihez szükséges emberi, ál­lati és egyéb anyagban mutatkozó igény­nek nagy része már békében, a békehad­erő kereteiben rendelkezésre áll, nagy részét azonban az ország polgári készletei­ből teremtik elő. A hadsereg békekereteiben és tárolt készleteiben kell tartani azokat az anya­gokat, amelyek a hadi hadrend szükség­letei ugyan, azopban az ország polgári készleteiből nem fedezhetők. Ilyenek pl.: belovagolt hátaslovaknak nagy száma, lő­fegyverek, lövegek, lőszerféleségek, harc­kocsik és hadi repülőgépek. A polgári készletből fedezhetők viszont: igás állatok, országos járművek, szekerek, kordék, vasúti száüító eszközök, vizi jár­müvek, meglévő posta, távbeszélő és táv­iró berendezések. Egymagában a békehadsereg ember és állatállományának eltartása, valamint a szorosan vett hadieszközök beszerzése és fenntartása az államok pénzügyi gazdálko­dásaira, — különösen a jelenlegi külpoli­tikai adottságok mellett, — rendkívüli ter­heket ró. Természetes törekvés marad tehát, hogy mindazt, amit az országos polgári készletből előteremthetnek, onnan vegyék és ezzel a hadsereg beruházásának és fenntartásának roppant tehertéteLeit ne tetézzék. A mozgósított hadseregeknek polgári készletekből való kiegészítését azonban törvényesen kellett szabályozni. Erre a szabályozásra szükség volt, nehogy moz­gósításkor a hirtelen fellépő kereslet túl­ságos áremelkedést okozzon. Szükség volt erre azért is, mert manapság, a totális háború korszakában nem lenne erkölcsös és megengedhető dolog, ha valaki a nem­zet terheiből magát kivonná, vagy az ál­lamban tömörült egyedek háborús erőfe­szítéseit éppenséggel a maga javára ak­názná ki. Az emberi igazságossági szempontok méltán megkívánhatják a tehetősebbektől, hogy javaikkal áldozzanak a köznek ak­kor, amikor a nemzet küzdelme a leg­drágább emberi kincsnek, az életnek fel­áldozását is megköveteli. A polgárság javaiból a hadsereg céljaira igénybevehető eszközök féleségeit és igény­be vételi módozatait az 1939. évi II. t. c. (a honvédelmi törvény) szabályozza. Ez a törvény tartalmazza a honvédelmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat és rendelkezéseket. A honvédelmi szolgáltatások tulajdon­képpen személyi és dologi természetűek lehetnek. A személyi szolgáltatásokhoz tartozik a testi és szellemi munkakötelezettség. Ez a honvédelmi munkakötelezettség elvileg a betöltött 14. életévtől kezdve a 70. élet­­évig általában, nemre való tekintet nélkül, mindenkire kötelező, azzal a megkötéssel hogy a 1(6. életévéig a munkára kötelezet­tet csak lakóhelyén, vagy lakóhelyéhez közel, nőket pedig csak akkor lehet ilyen­formán alkalmaznunk, ha ez az elfog­laltság családi hivatásában nem akadá­lyozza őket. Általános elv az, hogv min­denki ott teljesítse munkakötelezettségét, ahol legjobban használható. Amennyiben a közérdekű munkaszolgálat gyakorlati kiképzést igényel, úgy ez a kiképzés évente nem haladhatja meg a három hetet és az évente tekintetbe vehető egy heti gyakor­lati kiképző időszakot. A dologi szolgáltatásokhoz tartoznak a beszállásolási kötelezettség, amely közű­­leteket és magánosokat kötelezhet arra, hogy a hadsereghez tartozó egyéneket és állatokat a katonai szolgálat szükségletei szerint szállásaikba fogadjanak, vagy ilye­nek beszállásolásáról gondoskodjanak, ide tartozik a lovaknak rendelkezésre bocsá­tása is, a fuvarozási kötelezettség, a szá­razföldi és vizi járművek, illetve gépjár­művek, valamint kerékpárok szolgáltatása is. E dologi szolgáltatások fejében az ál­lam a szolgáltatók részére előre megsza­bott térítést fizet, a fövény eUen szegülő­ket pedig megfelelő büntetéssel sújtja. A honvédelmi szolgáltatásokhoz tartozik ezenfelül terményeknek, szellemi találmá­nyoknak, hadiipari üzemeknek és gazdasá­gi közületeknek a szükséges mérvben elő­írt rendelkezésre bocsátása is. A hadi szolgáltatások megszabott teher­bírását mindenkor az a határ fogja megje­lölni, amelyen belül a hadsereget tápláló anyaország termelésének biztosítása még lehetséges. E határ rendszerint a hadviselés inten­zitásától és szükségeleteitől függ. Amint azonban a jelenleg dúló nagy mérkőzés eseményeiben igazolja, a sikerek mindig ahhoz szegődnek, ame'yik fél anyaországá­nak nélkülözéseit hősiesen és igazságosan megosztva elvállalja és mindenét küzdő hadserege szolgálatába állítja. „CORSO” " ÉTTEREM ÉS SÖRÖZŐ K0MÁR0MUJVÁR0S8AN, Nagyigmándi-ut 13. Gyönyörű kerthelyiség, modernül berendezett éttermek és söröző helyiségek. Elsőrendű ételek. Kitűnő italok. Menürendszer. Havi étkezőknek kedvezmény. Cigányzene. Társasebédek és összejövetelek legalkalmasabb helye. Minden vasár- és ünnepnapon katonaze Mérsékelt polgári áraki Gondos kiszolgálás! n e.

Next

/
Thumbnails
Contents