Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-08-17 / 33. szám

1 . H11Q. augnsztus-17,. KOMAROMI LAPOK 7, Oldal. Tarka-barka Csokrot gyűjtöttem, a héten: átnyújtom, tessék. Egy mezőről való minden szála a csokornak. Az illatában el lehet egy kicsikét gondolkodni. Hiszen, Istenem, mi­lyen boldogság az manapság, ha gondol­kodni tud az ember!... Minapában tárgyalás volt a komáromi törvényszéken. Rágalmazási ügy volt, vád­lottja egy jónevű komáromkörnyéki or­vos, aki nemesi előnévvel rendelkezik. Arról volt szó, hogy az orvosnak nem­régen fia született a kórházban! s a .kór­ház a fiú születését annak nemesi elő­­nevének feltüntetésével jelentette ä városi anyakönyvi hivatalnak. Mivel azonban a 33607/933. számú miniszteri rendelet ér­telmében a nemesi előnév csak akkor je­gyezhető be az anyakönyvbe, ha azt a belügyminisztérium által kiállított bizo­nyítvánnyal igazolják, a városi anyakönyv­vezető felhívta az orvost a nemesi előnév előírásszerű igazolására. Az orvos nem tudta kellőképen igazolni a nemesi elő­név viselésére való jogát, ezért a szüle­tést a nemesi előnév nélkül jegyezték be az anyakönyvbe. Az orvos erre levelet írt a városi anyakönyvvezetőnek s különböző vádakkal illette. A vádak olyan mérté­ket ütöttek meg, hogy a városi anya­könyvvezető a polgármester felhatalma­zása folytán feljelentést telt az orvos el­len. Hivatalból üldözendő becsületsértés vétsége miatt állították bíróság elé a ne­mesi előnevéhez ragaszkodó orvost s fel­tételesen 50 pengő pénzbüntetésre ítél­ték ... 2. A belcgsegélyzőben jártunk s egy be­jelentőlapot mutallak, mint érdekességet. A bejelentőlapot, valamelyik alkalmazott­járól, egy földbirtokos küldte be, egy felvidéki földbirtokos, aki azt a boldog­­emlékezetű húsz esztendőt itt töltötte ve­lünk. A bejelentőlapon egy pecsét van, a gazdaság bélyegzője, szép nagy, kitünően vésett betűkkel, majdnem tíz centiméter­nyi hosszúságban. A pecsét szövege így szól: Mélt. ... úr gazdasága«. Olvasva: Méltóságos X. Y. úr gazdasága. .. Hangsúlyozzuk: ez egy kitünően vésett pecsét szövege. Az OTI-ban, mondanunk sem kell, nagy népszerűségnek örvend ez a pecsét, annyival is inkább, mert szinte naponta találkoznak vele. Az illető mélt. úr rengeteg bejelentőt küld tudni­illik . .. 3. »Csizmadia« — ez a szó olyan régi, szép tősgyökeres magyar szó s az az iparág, amelyet jelent, megbecsülni való, S lisztes. A komáromi csizmadiák mcsz­­sze földön híresek voltak, portékáikat keresték, kapkodták. A minap, ahogy az uccákat róttuk, egyik csizmadia-műhely fölött ezt a cégtáblát láttuk: »Csizma­­specialista«. Mosolyogtunk s clgondolkodtunk. Mert — mint mondottuk — olyan boldog, aki gondolkodni tud manapság... 4. Végezetül ideiktatunk egy levelet. Most kaptuk. Ez áll benne: »A Komáromi Lapoknak f. hó 10,-i számának Alázatos tisztelettel... círgű cik­ke az alázkodó megszólítások és címek ellen bizonyára minden jóizlésű ember helyeslésével találkozott. Evvel kapcsolat­ban azonban talán helyén való rámutatni arra a visszásságra, hogy amíg ma már, különösen a visszacsatolt felvidéki terü­leteken több méltóságos úr, akit ez a cím; állásánál fogva megillet, maga kéri kör­nyezetét, hogy tekintsen el ettől a címtől és használjon egyszerű, foglalkozását vagy állását kifejező megszólítást, addig sokan azok közül, akik legjobban dörgedeznek a méltóságos és kegyelmes cím ellen, a legnagyobb mértékben meg vannak sértve, ha őket például levélen nem címezik nagy­ságos úrnak vagy kedves nejüket nem szólítják nagyságos asszonynak, annak ellenére, hogy állásuknál fogva a nagy­ságos cím nem is illeti meg őket. Ez ismét az a gyakran tapasztalt je­lenség, hogy a legtöbb ember csak fel­felé követeli az egyenlőséget, csak fel­felé demokrata, lefelé azonban arisztok­ratikus érzéseket melenget keblében. Nem ismer el különbséget maga és egy ke­gyelmes úr között, de ha egyszerű mester­emberrel, gazdával vagy munkással áll szemben, természetesen »az más«, a kü­­, lönbség itt ég és föld. Még a háború előtt, ha egy magyar ember valamelyik középosztálybelit isko­lázottságánál vagy állásánál fogva meg akart tisztelni, tekintetesnek szólította. Mi­lyen kár, hogy ez a szén magyar meg­szólítás kiment a divatból. Ma mindenki nagyságos, főleg az asszonyok. Mennyi­vel johbizlésű volna a francia »madame« mintáidra az egyszerű »asszonyom« meg­szólítás. Szóval nagyon helyes, félre a méltósá­gos és kegyelmes címmel, de legyünk kö­vetkezetesek és igazságosak, a lomtárba a nagyságos és hasonló egvéb címekkel is! (Égy olvasó.) Szalqy VEGYTISZTÍTÓ ÉS RUHAFESTŐ 70 Komárom. Nádor-u. 14. Fest, tisztít, plisséroz és gouvriroz Gallérok tisztításai — Postai megbízásokat azonnal elintézek! IRODALOM Dr. Fali Endre: Jogunk Erdélyhez E kérdésről foliansok, testes nagy köny­vek jelentek meg, hiányzott azonban egy ilyen könyv, amelyik összefogja az egész problémát, megadja a tökéletes történelmi hátterét, kifejti minden részletét, össze­függését, s mindezt ilyen meglepően kis terjedelemben teszi. Ma nincs égetőbb, izgatóbb, időszerűbb sorskérdése a ma­gyarságnak ennél, de úgy a hazai, mint külföldi közönség nagy részének nincs ideje e bonyodalmas s nehéz kérdés könyvtárnyi stúdiuma átnézéséhez, amiért is hézagpótló s pótolhatatlan Fali Endre könyve. Nehezebb feladat, szinte misz­­sziószerű vállalkozás is volt ezt az óriási: anyagok, az érvek s dokumentumok e sokaságát úgy tömöríteni egy kis könyv­be, hogy az magába foglaljon mindent. Dr. Fal], mint "a Magyar Revíziós Liga igazgatója, összegyűjtötte e probléma egész anyagát. Megdönthetetlenül bizonyítja, hogy Erdély Magyarország elválasztha­tatlan szerves része. Ezt bizonyítja a könyv ama fejezete, amely Erdély egész történelmi kialakulását adja, továbbá a jó későn felbukkanó s lassanként be­­sziiremkedő nomád románok históriáját, megjelenésüktől kezdve a jogokban való teljes részeltetésükig. Bizonyítja a geo­politikai törvényszerűségekkel, amelyek Erdélyt Magyarországhoz kapcsolják. Er­dély nemzetiségi megoszlásának s a nép­rajzi összefüggésnek ismertetésével, a Kár­pátok védelmi vonala jelentőségének s ama szerepének kidombórításával, amely lehetővé tette, hogy Magyarország ön­magát, s ezen keresztül Éurópa civilizá­cióját, nyugalmát, egyensúlyát megvéd­­hesse a Keletről újra s újra előretörő imperialista törekvés ellenében. Hisszük, hogy e kiváló könyvecské­nek, melynek igazságait ügyes térképek teszik szemléltetővé, komoly sikere lesz. (-) — Atilla címen szépirodalmi és művé­szeti havi folyórat jelent meg, mely célul tűzte ki az ősiség ápolását és a magyar jövő építését. A lap augusztus 1-i száma Baross Endre dr. országgyűlési képviselő közgazdaság Papramorgó, nem morogsz a télen!... Siratják a barackot végig az öreg Duna mentén Komárom, aug. 15. Beállít hozzánk a napokban az öreg Bellabás József bácsi, aki sze­rény személyünkkel kapcsolatban ar­ról vált nevezetessé, hogy sóira nem; jött úgy fel a télen a komáromi heti­vásárra, hogy egypár deci jó moréi barackpálinkával meg ne ajándéko­zott volna. Nagyon lógott most az or­ra az öregnek, nem tudtuk elgondol­ni, micsoda nagy bánat nyomhatja a szivét. — Bizony, ifiur, — mondta, mikor megfirtattuk az ügyet, — nem lesz, tiki az idén a papra morogjon... Azonnal megértettük a képletes be-, szédet s vele együtt Bellabás József bánatát. — Egy szem barack se termett az idén, becsukhat a mocsi szeszfőzde, — mesélte, — pedig most annyi barack­evő összecsődült a faluba, hogy meg­gazdagodhattunk volna... Tavaly annyi barack termett arra az én falum táján, hogy el lehetett volna rekeszteni vele a Dunát. Akkor azon sírtunk, hogy a kutyának se kell a barack, mind a nyakukon maradt a gazdáknak, még a sertések is 'kajszi­­barackon éltek. Akkor panaszkod­tunk, hogy a kormány se törődik az errefelé termett barackkal, pedig az is van olyan jó, akár a kecskeméti. Itt van, most a kormány csomagoló­állomást is létesített s éppen fi una y mocson, most nem termelt semmi. A tavalyi kereslet-hiányból az a ha­szon lett mégis, hogy sok pálinkát főz­tek. — Most se pálinka, se píz — intett csüggedten Bellabás bácsi. Vigasztaltam, de csak azzal, hogy — A komáromi országos vásár forgalma. A hétfőn megtartott országos vásár állat­ban való összes felhajtása 6GG drb. volt, ebből gazdát cserélt összesen 318 drb. Részletezés: felhajtottak 5 bikát, 64 ökröt, 113 tehenet, 126 növendéket, 29 borjút, 175 lóval, illetve csikót, 134 sertést. Elad­tak 2 bikát, 26 ökröt, 95 tehenet, 63 nö­vendékállatot, 18 borjút, 93 lovat, illetve csikót, 21 sertést. Általában azt mond­hatni, hogy a vásár meglehetősen gyenge volt, a kínálat is sokkal kisebb volt a legutóbbi vásárhoz képest, de a kereslet is kicsi volt. Az árak elég magasak vol-Budapest, Dunaparton Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas sznba 6’- P-től, kélágvns szóba már 12'- P-lől Ki­­liinő élterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. — másfelé se jobb a helyzet. Mulattam a hivatalos termésjelentést, amiben ez ált: A barack Békés, Baranya és Győr megyékben közepes, a többi vüir^ megyében ross'z... Az ország összes baracktermése az idén a tav lyi 55 millió kg-mal szemben mindössze 11 mii ió kilogramm. Bizony, az idén nemcsak a Du­na mentén nem isznak barackpálin­kát sokat, de máshol se. Nem tudom, ha a walesi herceg ideruccanna, tud­nának-e adni neki egy kupicával...? Elmerengtünk kicsit a magyar ba­rackpálinka sorsán. — Bizony, világhírű valami ez a mi barackpálinkánk. A híre akkor kelt igen-igen szárnyra, mikor 1935- ben itt forgolódott nálunk az akkori Edward walesi herceg, aki azótá ki-1 rály is volt, de megint csak herceg lett egy szépasszony miatt. <3 »fedezte fel« a híres, különleges ízű »báráckot« s az ő hírverése avatta világmárkává. Lehet bizony, hagy az idei ross'z ba­­rgektermés miatt megcsappan a ma­gyar barackpálinka népszerűsége s az egész pálinlca-propagdndát jövőre újra kell kezdenie az országnak... Bellabás bácsi még inkább elszon­tyolodott, mert az még a kisebbik bá­nat, ha mi nem ihatunk barackpálin­kát a télen, de hogy ebből a keserves helyzetből ez a szegény ország is meg­károsodjék, az már igazán nagy baj. Mikor kiballagott a szobából, visz­­sizafordult s már egy kissé mosolygott az arca: — Azér egy literre való van ám még a tavalyibul, — súgta. — De azt csak akkor húzzuk meg, mikor a fiam azt írja, hogy bevonultak Kolozsvárra! (nf) tak. Bika kg-ként 6!) fillér, ökör 90 fillér, tehén 70 fillér, növendék 90 fillér, borjú 0.9C—t P, választási malac darabonként 12—15 P, süldő 8.30—50 P, hízott sertés kg-ként 1.30—1.35 P ökör darabonként 600—700 P. ló 300-1000 P. — Fé'ároYi szállít.! a a pos'fi a gyümiílés­­csomágokát. A földművelésügyi minisz­térium felhívja a gyümölcstermesztők fi­gyelmét, bogy a kereskedelmi és közleke­désügyi miniszter felismerve a gyümölcs termesztésének nagy gazdasági jelentősé­gét, a szállítás és értékesítés megkönnyí­tésére évekkel ezelőtt »filléres csomag« néven közisitiértté vált kedvezményes díjú csomagtípűst vezetett be. A filléfes cso­magok, szállítási feleannyiba kerül, mint a rendes c- omagoké. A csomagok házhoz kézbesítéséért is csak a rendes házhoz kézbesítési díj fele jár. Természetesen az ulánvételi, expressz és egyéb díjakat éppúgy teljes egészében meg kell fizetni a filléres csomagoknál is, mint a rendes postacsomagoknál. főszerkesztőtől, vitéz Mérey László altátor­­nagvtól, özv. , Halász G.vuláné koronáőr­­ézredesnétől, Málé-Török Gyula nyug­­testőrezredestől, Murgács Kálmán zene­szerzőtől, Széli Erzsébet, Ölbey Irén stb. Íróktól, Csizmadia Sándor szerkesztőtől hoz cikkeket és verseket. Előfizetési díja egy évre 5 pengő, félévre 3 pengő. Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Komádi, Bihar megye. Csekkszámla: 47.258. — A folyó­irat kapható az Ibusznál. Mütatványszá­­möt szívesen küld a kiadóhivatal. — A német nagy támadás és Erdéjy uralja a Drótkefe e heti számát. Az or­szág első, humoristáinak vidám ötletei és kitűnő tréfás rajzok szinte hangos ne­vetésre késztetik még a íegkomorabb ol­vasót is. Egyedüli magyar közéleti elő­lapunk kiadóhivatala: Budapest IV.,'Veres Pálné ucca 35. — Muzsikáló pesti térképpel kedveske­dik olvasóinak Szent Istvánra a Színházi Magazin új száma, amely nagy képes ri­portban mutatja be Albrecht kir. herceg feleségének és kislányának, a csöppnyi Sarolta főhercegnőnek életét a rózsa­dombi villa parkjában. Izgalmas detek­­tívregény, amelynek első fejezetét Bókay János írta, Lázár Mária fürdőlevele Ti­­hanyból, Gál Franciska a Balatonon. Ter­­sánszky J. Jenő novellája és Bókay János »Első szerelem« című nagysikerű vígjáté­ka a Színházi Magazin ünnepi számának kiemelkedő érdekességei, amely Szent Ist­vánra nagyobb terjedelemben“ de a régi árban jelent meg. Sorozást hirdetmény A m. kir. honvédelmi miniszter úr 31911/eln. 16. 1940. szám alatt elren­delte, hogy a visszacsatolt felvidéki és a visszatért kárpátal jai területeken lakó 1901—1917 születési évfolyamok­ba tartozó azok a hadkötelesek, akiket az egykori csehszlovák hatóságok an­nakidején a) sorozás alá vontak, de alkalmat­lannak osztályoztak, b) besoroztak ugyan, ennek ellenére azonban a csehszlovák hadseregben katonai szolgálatot egyáltalán nem tel­jesítettek, vagy ha teljesítettek is,' az két hónapnál rövidebb tartamú volt, egyizben sorozásra előállíttassanak. A sorozás Komárom városban 19W. évi augusztus hó 30, 31 és szeptember hó 1-én reggel 8-tól 1 óráig és délután 3 órától este 7 óráig a Kát. Legény­­egyesület Eötvös uccui székházában lesz megtartva. A sorozás rendje a következő: augusz­tus 30-án (pénteken) délelőtt az 1901, 1902. 1903 és 1901. — Augusztus 30-án (pénteken) délután az 1905, 1906 és 1907. — Augusztus 31-én (szombaton) délelőtt az 1908. 1909, 1910,. 1911 és 1912. — Augusztus 31-én (szombaton délután az 1913, 1914 és 1915. Szep­tember 1-én (vasárnap) délelőtt az 1916 és 1917 évben született állítás­kötelesek. Felhívom a sor alá eső állításköte­leseket, hogy a sorozás helyén a fenti időben pontosan a sorozás megkezdé­sekor tisztán jelenjenek meg. Tájékoztatás céljából közlöm még a következőket: 1. A honvédelemről szóló 1939. évi II. te. 42—45. §-áiban meghatározott kedvezményekre (papok, pap jelöltek, öröklött mezei gazdaságok birtokosai, családfenntartók és a több katonát adó családok kedvezménye) való igény-1 emelés esetén a kérvényeket az iga­zoló okmányok csatolása mellett ide­jében, még a sorozás megkezdése előtt nyújtsák be. 2. A fenthivatkozott törvénycikk 36. §-a szerinti tartalékos tiszti kiképzés­re való szándékot kérvénnyel az iga­zoló okmányok csatolása mellett a sorozás megkezdése előtt, vagy a so­rozás után a legrövidebb időn belül kell benyújtani. Az 1939. IV. tc.-kel kapcsolatos (zsidó törvény) igazolá­sok céljaira szolgáló állami anyaköny­vi kivonatok kiállítása ill ték és díj­mentes. A felekezeti anv üönvvekből készített kivonalok kiállításáért 1 P díj szedhető. Figyelmeztetem az ösSz'3 érdekéi­teket, hogy az állítási kötelezettség nem teljesítésé, a kedvezményi kér­vények benyújtására előírt határidő be noih tartása é; é1' ’ than a hon­védelemről szóló Tör 'ayből folyó kö- Iclezéllségek élriri á jz.ása, a hirdet­ményben közzélet' tue ni Valóknak vagy a törvénynek n m'.udása által nem mehtheíő. Komárom, 191(1. évi augusztus 13. Alapg Gáspár s\ k. m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents