Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-08-17 / 33. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. augusztus 17. A Komáromvármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet idei munka­­programját megállapította Kupecképzö- és háziipari tanfolyamok — Meg ebben az évben kiosztják a telepesföldeket és a maradékblrtokokat (Vármegyénknek főkép a szegényebb sors­ban élő lakossága igen nagy érdeklődés­sel kíséri a Komáromvármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet munkáját. Ez Hnnál a felette fontos, a lakosság ezreit létérdekében érintő hivatásánál fogva, me­lyet alapításakor a szövetkezetnek szán­tak, érthető is. Hisz ez a nemes célú szövetkezet egyrészt az általános életnívó emelésén dolgozik, másrészt pedig a proletár tömeg anya­gi helyzetét akarja jobbá, elviselhe­tővé, emberivé varázsolni. Ez szinte parancsoló módon késztet ben­nünket arra, hogy a szövetkezet munká­ját éber figyelemmel kísérjük és a ki­tűzött cél felé tett minden lépéséről ol­vasótáborunknak hűségesen beszámoljunk. Felkerestük a szövetkezet irányítóját, dr. Kiss Istvánt, a szövetkezet otthonában, a vármegyeházán és tőle a szövetkezet eddigi munkaeredményéről és a legkö­zelebb megoldásra kerülő problémákról az alábbi felvilágosítást nyertük: — Az eddig végzett alapvető, szervező munkák során eljutottunk azoknak a meg­oldásra váró problémáknak a felismeré­séig, melyek a lakosságot egyetemesen érintik, vagyis amelyek kollektive jelent­keznek. Ezeket a problémákat teljesen tisztáztuk és azok megoldása is világosan áll előttünk. A vármegye területén 7 ilyen problémát ismertünk fel, melyek részben a szövetkezet kebelén belül, részben azon kívül oldhatók meg. — Az első nagy kérdés a nem a gabanaféleségek közé tartozó termények értékesítése. Ez főkép a Csallóköznek igen nagy prob­lémája Pozsonynak, mint felvevő piac­nak elvesztése folytán. Ezzel a problémá­val szorosan összefügg főkép ugyancsak a Csallóközben, elsősorban Dunaszerdahe­­lyen az értékesítéssel foglalkozók megszer­vezésének a zsidókérdés folylán elő­állott szükségessége, mint második probléma. Ennek eredmé­nyes megoldása érdekében a télen kupec­­tanfolyamot rendezünk. Az itt kiképzett gazdaíegényeket egyrészt ellátjuk majd a szükséges forgó tőkével, másrészt pedig megteremtjük részükre a kereskedelmi kapcsolatokat. — Alapjában véve ugyancsak értékesí­tési probléma az is, mely a várme­gyénk visszacsatolt területein azért állt elő, mert ezek a területek elvesztették országos viszonylatban azt a korábbi ked­vező helyzetüket, mely a visszacsatolás előtt aránylag igen jelentős primőr ter­melésre késztette őket. A megváltozott helyzetben hazánk délibb fekvésű vidékei­vel' szemben a közvetlen fogyasztás cél­jára történő forgalomba hozatal tekinte­tében a visszacsatolt területek verseny­­képességüket elvesztették. Ezt a kérdést pedig nem a mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt igen jelentős ter­melés leállításával, hanem á helyi fogyasztást meghaladó terme­lésnek konzervipari nyersanyagként ' való felhasználása útján lehet és kell megoldani. A konzervipari célokra történő termelés­nek pedig előfeltétele a kollektív szerző­déses termelés, hogy elegendő nyersanyag legyen biztosítható. Ezt a kollektív szerző­déses termelést megszervezzük és azon felül a már meglévő konzervipari vállala­tokhoz újabbakat fogunk beállítani. — Komárom vármegye majdnem egész területének igen nagy problémája a víz­kérdés, mely két formában is probléma­ként jelentkezik. Először mint egészséges ivóvízhiány, másodszor pedig mint igen káros belvízbőség. Az egészséges ivóvíz hiányát kutak fúrásával fogjuk megszün­tetne Az Országos Közegészségügyi Inté­zet a legodaadóbb támogatását helyezte kilátásba. De azonfelül mi magunk is beszerzünk egy kútfúró gépet. ■ El kell érnünk, hogy a vármegye min­den községének kifogástalan, egész­séges ivóvize legyen. Különösen az idén oly sok kárt okozott belvíz kérdésének sürgős orvoslását pedig a földművelésügyi minisztériumnál és az ármentesítő társulatoknál szorgalmazzuk. — Külön problémát képez a cigánykér­dés megoldása. A kóbor, munkakerülő ci­gányokat hasznos munkára fogjuk. De nemcsak a cigányokat, hanem minden notórius munkakerülőt is kényszermun­kára utalunk az e célra létesítendő kény-, szermunkatáborokban. További probléma a felvidéki föld- I birtokreform, vagyis az úgynevezelt telepes és maradék birtokoknak az arra érdemes és rászoruló földműve­seink közölt való sürgős felosztása. Ennek a mai rendkívüli viszonyok követ­keztében az illetékesek hibáján kívül csi­galassúsággal kezelt kérdésnek sürgős megoldását a felvidéki kormánybiztosság­nál már szorgalmaztuk és Ígéretet kap­tunk, hogy a szétosztás az előkészített területeken még az idén megtörténik. Meg kell itt jegyeznem, hogy minden alapot nélkülöz az a helyenként felvetődött kósza hír, hogy ezeket a földeket a régi tulaj­donosaiknak visszaadják. Kijelentette a kormánybiztos, hogy erről csak olyan te­rületeknél lehet szó, amelyekre nem akad igénylő. — Az egész ország földműves társadal­mát érintő probléma a nagy fokú eladó­sodottság. Ezt a kérdést az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet a vezető pénzinté­zeteink bekapcsolásával országosan fogja megoldani. Ennek megoldásánál a szö-I. Kisgyülés Komárom vármegye törvényható­sági bizottsága augusztus 13-án tartot­ta szokásos havi kisgyűlését 9 órai kezdettel, amelyen Nagy Nándor fő­ispán elnökölt. A kisgyülés megnyitása után vitéz Hunyadi László dr. főjegyző is­mertette a Kormányzó úr Öfőméltó­­sága leiratát, melyben megköszöni a vármegye részvétnyilatkozatát. A le­iratot a kisgyülés hódolatteljes tiszte­lettel tudomásul vette. Ugyanily érte­lemben tett javaslatot a közgyűlésnek. Csorba István dr. másodfőjegyző előadásában tárgyalta a kisgyülés a Magyar Revíziós Liga segély iránti kérvényét. A kisgyülés javasolja a közgyűlésnek, hogy évi 200 P segély­­összeget szavazzon meg a kérelmező Liga részére visszavonásig. A legutóbbi közgyűlés üdvözlőtávi­ratot intézett Teleki Pál gróf minisz­terelnökhöz és Csáky István gróf kül­ügyminiszterhez abból az alkalomból, hogy Erdély visszacsatolása tárgyá­ban a baráti nagyhatalmakkal Mün­chenben tárgyalásokat folytattak. Mindkét miniszter leiratban köszönte meg az üdvözlést, amit a kisgyülés tudomásulvételre ajánl a közgyűlés­nek. Sopron sz. kir. város felirattal for­dult a kormányhoz, hogy a tisztvise­lők fizetéscsökkentése tárgyában ho­zott régi rendeletet a nehéz megélhe­tési viszonyokra tekintettel helyezze hatályon kívül és megkereste Komá­rom vármegyét is, hogy a feliratot hasonló szellemű felirattal támogassa. A kisgyülés ezt javasolja a közgyű­lésnek. A vármegyei székház átalakításával kapcsolatosan felmerült a szükséges­sége annak, hogy új házi telefonköz­pontot létesítsenek. Ám erre a célra a költségvetésbe annak idején csak 5000 P-t vettek fel, most azonban ki­derült, hogy egy teljesen modern köz­ponti berendezés 21.000 P-be kerül. A vetkezet szerepe a kérdés felszínen tar­tására. a megoldás szorgalmazására kor­látozódik. — Ezeknek a közösen, kollektive jelent­kező problémáknak felismerése, áttekin­tése után a további teendő részint az egyé­ni problémákig való eljutás (annak érde­kében a családi kartotékok felvétele már folyamatban van), részint pedig az egyes segítő akciók megszervezése. Ezek között legsürgősebb, legfontosabb az idén a há­ziipari tevékenység megszervezése tekin­tettel arra, hogy a háborús anyaggaz­dálkodás következtében a házépítési és állat juttatási akciók az idén teljes gőzzel nem indulhatnak meg. bár a megszerez­hető építési nyersanyag és állatmennyiség keretében ezek is kihasználást nyernek. Azon felül a szövetkezet az idei program­jába beiktatta a kiskert-akciót is, mely abból áll, hogy a családi házzal bíró egyébkén I szegénysorsú családokat 600— 800 pi-öles kerthez juttatja, hogy ott vetőmag ellátás és kellő szaktudású irá­nyítás mellett megélhetésükről legalább részben maguk gondoskodhassanak. A háziipar akció keretében előre láthatólag 1 3 szövő-fonó, 7 zsákszövő, 8 magyar perzsaszövő. 5 varró. 19 kukorica- I liáncsfonó. 7 gyékényfonó és 4’nád­­feidoigoző háziipari tanfolyamot szer­­■ vez meg a háziipari felügyelőség közreműködésé­vel a szövetkezet. Ezen kívül azokon a helyeken, ahol háziipar már van, a házi­ipari termelvények értékesítését is a ke­zébe veszi. Az értékesítés kérdésével kap­csolatban meg kell jegyezni, hogy mind a meglévő, mind az ezután megszervezen­dő háziipar termelvényeinek megfelelő értékesítése biztosítottnak vehető. (d. f.) hiányzó 16.000 P fedezetéről tehát gondoskodni kell. A kisgyülés java­solja a közgyűlésnek, hogy tezt áz ösz­­szeget az 1941. évi költségvetésbe ál­lítsa be, különös tekintettel arra, hogy a házi telefonközpont igen nagy mér­tékben megkönnyíti az adminisztráci­ót és a postaközpontnak a házi be­szélgetésekből kikapcsolásával évi 800 P megtakarítás érhető el. A kisgyülés legutóbb akként hatá­rozott, hogy’ a vármegye nagyjai kö­zött Beöthy Zsolt mellszobrát is elké­szítteti az átalakítandó székház elő­csarnoka részére. Megállapítást nyert azonban, hogy Beöthy Zsolt nem Ko­márom vármegyében született, miért is a kisgyülés elhatározta, hogy he­lyette Takács Sándor, a kiváló ko­máromi történész mellszobrával dí­szíti a várócsarnokot. A vármegyei t. főállatorvos javasol­ja, hogy a vármegye járásonkint ló­­rühesség kezelésére szolgáló gázkam­rákat létesítsen. A kisgyülés a javasla­tot magáévá tette avval, hogy éven­­kint 2 járásban létesít ilyen gázka­marát. A folyó évben Dunaszerdahe­­lyen és Tatán létesíti ezeket és a költ­ségek fedezetére az ebadóalap terhé­re 1400 P-t szavazott meg. A1 kisgazldatársadalom marhaállomá­nyának megmentése céljából ugyan­csak a megyei t. főállatorvos javasla­tára a kisgyülés elhatározta, hogy az idei esős, nedves időjárás után vár­ható nagyobbfokú mételykór járvány leküzdése céljára 10.000 P-vel disztol­­alapot létesít, mely alap támogatásá­val a vagyontalan és a 3 holdnál ki­sebb vagyonú gazdák ingyen, a 3 hold­tól 10 holdig rendelkező gazdák pedig féláron kapják az állataik beoltásához szükséges disztolt. A vármegyének ezt a szociális érzékre valló határozatát a legnagyobb elismeréssel üdvözöljük. Ezután a kisgyülés nyugdíjazás és segély iránti kérvényeket tárgyalt, va­lamint elintézte a községek jóváha­gyásra felterjesztett határozatait, s tu­domásul vette a Szlovákiai Magyar Ház Mozgalom átiratát, melyben a po­­zsonypüspöki magyar ház céljára megszavazott 3000 P-t köszöni meg. II. Közigazgatási bizottság Ugyancsak augusztus l3-án 11 órai kezdettel tartotta havi ülését a vár­megyei Közigazgatási Bizottság, ame­lyen szintén Nagy Nándor főispán elnökölt. Napirend előtt P y b e r László biz. tag a gazdák panaszát ismertette a gabonabeváltással kapcsolatosan. E panaszokat írásban fogja beterjeszte­ni az alispánhoz s már most kéri, hogy a viszásságok megszüntetése iránt a vármegye vezetősége tegye meg a szükséges lépéseket. Az alispán július hóról szóló jelen-Köszvényes fájdalmaknál, rheuma­tikus bántalinaknál, idegfájdalmak­nál, fejfájásnál, izületi- és tagfájdal­maknál, valamint meghűléses betegsé­geknél, gyorsan és biztosan hat a TOGAL. Orvosok ezrei ajánlják a TOGAL-t, tehát ön is bizalommal vá­sárolhatja. Tegyen még ma egy kísér­letet. Kérje kifejezetten a kiváló ha­tású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárba 1.60 Pengő. tését vitéz Hunyadi László főjegyző ismertette. Eszerint a vármegye köz­­igazgatását súlyosan érintik a "katonai, behívások, melyek folytán a tisztikar létszáma jelentékenyen megcsappant. Egyelőre azonban a megmaradt tiszti­kar fokozott munkateljesítményével pótolható volt a hiány. Az aratás fennakadás nélkül befejeződött, ami a közszellem emberics voltának és az aratási szabadságoknak köszönhető. A csendőrség 533 esetben nyomozott, ebből 531-et sikeresen fejezett be. — 10 esetben volt tűzvész 10300 P kár­ral. — Fegyelmi eljárás nem folyt le egy tisztviselő ellen sem. — A várme­gye régi, érdemekben gazdag orvosa, Mezey János dr. nyugalomba vo­nult, egyelőre azonban még ellátja a járási t. orvosi teendőket, tekintettel a bevonult orvosok nagy számára. — A kiutalt árvízsegély igénybevételével az új házak építése folyamatban van. A bizottság a jelentést tudomásul vet­te. Boncz Nándor dr. árvaszéki el­nök jelentése szerint a megcsappant . árvaszéki tisztikar és kezelőszemély­zet elismerésre méltó szorgalommal igyekszik a nehézségeket leküzdeni. Az árvaszék intenzív munkája folytán a házasságon kívül született gyerme­kek száma utólagos törvényesítés és örökbefogadás által jelentékenyen csökkent. Nehezíti az eljárást a sok­szor hiányos anyakönyvezés és az a körülmény, hogy sok esetben idegen­ből kell beszerezni a szükséges okmá­nyokat. Ily esetben az árvaszék se­gítségükre van a feleknek. Jánossy Károly pénzügyigazgató az adókivetések befejeztéről számolt be jelentésében. Az adók a múlt évi eredményeket jóval meghaladó mér­tékben folynak be. Elekes Imre gazd. főfelügyelő je­lentését a most aktuális gazdasági helyzet fontosságára való tekintettel; külön cikkben közöljük. Vitéz Rády Ödön dr. t. főorvos jelentése szerint a közegészségügyi ál­lapot kielégítő. 64 községben 117 eset­ben fordult elő szórványosan fertőző­­betegség. A vármegye területén a múlt hónapban 602 születéssel szemben 233 haláleset áll, ami jelentékeny termé­szetes szaporodást mutat. Az 1 éven aluli elhaltak száma 43, ami 18 o/o-nak felel meg. Legkisebb volt a gyermek­­halandóság a gesztesi járásban: 2.07 °/o. A hatósági és magánorvosok egy­­harmad része katonai szolgálatot tel­jesít, akiket a szomszédos körorvosok helyettesítenek. 50 községben műkö­dik nyári napközi otthon, amelyek legnagyobb részében a gyermekek ét­kezésben is részesülnek. Az élelmi­szert társadalmi úton szerzik be. Itt fogyasztják el a gyermekek a zöldke­resztes tej- és cukor adagjaikat is. Az orsz. Stefánia Szövetség, az ált. Egész­ségvédelmi körzetek, a Zöldkereszt és a tüdőgondozók feladatukat lelkiisme­retesen végzik. Vitéz Szabó István kir. tanfelü­gyelőnek a nyári szünidő következté­ben fontosabb jelentenivalója nem volt. A kántortanítói javadalmak ösz­­szeírása folyamatban van. Az isko­­lánkívüli népművelés keretében most készülnek a munkatervek. Bajor László dr. th. főállatorvos a vármegye állategészségügyét ismer­tette, amely kielégítőnek mondható, bár a fertőzőbetegségek száma némi­leg emelkedett a multhónapihoz ké­­post. Ahyala puszta szegénysorsú cse­lédemberei sertéseinek pestis elleni oltására a vármegye 222 P értékű ol­tóanyagot adományozott. Az állatke­reskedelem és vásári forgalom élénk volt. Külföldre 128 vasutikocsi és 15 gépkocsi élőállatot szállítottak. Beme Kálmán dr. kir. főmérnök tette meg ezután részletes jelentését, majd az egyes albizottságok tartottak ülést. Rádióelöfizetö akar lenni ? Vásároljon néprádiókészüléket! A készülék ára: Készpénzfizetés esetén . 44 P 60 f Hat havi részletre . . 49 P 60 f A néprádióra igényét bármely rádiókereskedőnél bejelentheti, rádió­­engedélyt azonban csak akkor váltson, ha a rádiókereskedő értesí­tette, hogy igénylését ki tudja elégíteni. 1 Egy hónap a vármegye éleiéből

Next

/
Thumbnails
Contents