Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-20 / 29. szám
1940. július 20. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. A magyar politika egyenes, nem változott, nem változik, önérzetes és — magyar. Mert barátaink azt kívánják tőlünk, hogy a mi politikánk magyar legyen« — mondotta a miniszterelnök a Magyar Élet Pártjában. Világos szavak ezek, amelyek minden egyes magyar ember számára megmutatják, hogy miért becsülnek meg bennünket és mitől várhatjuk sorsunk régóta óhajtott fordulatát. Csakis magyarságunktól, becsületességünktől és önfegyelmünktől várhatjuk. Kötelességünk tehát egységesen, bizalommal és engedelmesen állani azok mögött a magyar államférfiak mögött, akikben a két új nagyhatalom lángelméjű és lánglelkű vezérei: Hitler és Mussolini megbíznak. Éltől a bizalomtól, a magyar közvélemény osztatlan támogatásától és rokonszenvétől függ most már minden. Érzi ezt lelkében és megérti a miniszterelnök szavaiból az igaz magyar ember. És mert ebben az országban az igazok vannak óriási többségben, nyugodt lélekkel és elszánt akarattal tekinthetünk a jövőbe. Lugkő nem.de nagyon erős, darabos lugkőpótló kapható a TUREK festékházban. Megjárja, aki hisz a cigányasszonynak Szinte hihetetlen, hogy még mindig vannak emberek —• s az intelligensebb városi lakosok között is, — akik felülnek a kóbor cigányasszony babonáinak, mézes-mázos szavának. Nemrégen az egyik fazekas-uccai családhoz kopogtatott be ennek a széltoló fajtának egyik díszpéldánya. Csak a ház asszonya tartózkodott otthon, akit a ravasz cigányasszouy körmönfont beszédével, hazudozásaival egészen hatalmába kerített. Mikor a ház úrnője elpanaszkodott a mai nehéz megélhetési viszonyokról, a cigányasszony bebeszélte neki,' hogy a család átok alatt van s elhilet- I le, hogy az átkot csak ő tudja eltávolítani a családról. A cigányasszony nagy hókuszpókuszok között elsötétítette á szobát s szívszaggató hangon hosszú imádkozásba kezdett. Végül azonban mégis kijelentette, hogy az átkot csak a saját otthonában tudja levenni a családról, mert a szükséges eszközök csak ott állnak rendelkezésére. Kijelentette azt is, hogy mindez csak akkor áll módjában, ha a megszédített asszonytól a legkedvesebb tárgyait két napra kézhez kaphatja. Ezzel a “mesével kicsalta az asszonytól í nehéz arany nyakláncát, 1 pár arany fülbevalóját, 37 pengő kész- I pénzét s több kedves ruhadarabot. Azzal távozott el, hogy két nap múlva visszahoz mindent. Természetesen ebből nem lett semmi s két nap múlva az aszszony ráeszmélt, hogy csaló áldozata lett. Feljelentette a magát Varga Mária győri lakosnak valló cigányasszonyt, aki ellen a rendőrség erélyes nyomozást indított. — A m. kir. Földművelésügyi Minisztérium rendeleti utón szabályozta a burgonyaértékesítést az egész ország területén. A burgonyaellátásban a Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülés (Budapest V., Gr. Tisza István u. 6. Telefon 18-28-70.) is bekapcsolódik. Az Egyesülés a vármegyék székhelyein vidéki eladó bizományosi szerveket létesített. A vármegye egész területét a Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülés bizományosa látja el. Akinek tehát vagontételbcn van szüksége burgonyára, az forduljon a vármegye székhelyén lévő Futura bizományoshoz vagy kirendeltséghez, mint a Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülés eladó bizományosához. AZ AUTÓBUSZBAN, amely az esti vonathoz viszi az utasokat, magas, fölényeshangú férfi ül. Fővárosi ember, — ezt elárulja rögtön a harmadik mondatnál, — de »vidékihez méltóan« öltözik, nehogy »kirívó« legyen a többi vidékiek közül. Vastagtalpú barna félcipőt hord, pepita golfnadrág, zöld kabát, turistanyakkendő, vadászkalap teszi teljessé a stílust. Csak az aktatáska és a brilliánsgyűrű árulja el, hogy műkedvelő vidéki, semmi köze a komáromi hegyvidékhez. Ügyvéd, vagy mérnök. Hivatalos úton járt Komáromban. Ismerjük ezt a típust. Nem bírja megállni, hogy rögtön önmaga fontosságáról ne nyilatkozzék s hogy azonnal el ne árulja, ki ő és mily jelentékeny ember. — Egyszer, tanácsos koromban jártam Komáromban, — mondja s elmélázva folytatja, — főtanácsos koromban pedig Pozsonyban is megfordultam. Ez minden, amit a megszállás ideje alatt láttam. Akkor hivatalosan jártam itt, tanácsos koromban, most magánügyeim vannak. Egy ismerősének mondja ezt, hogy az egész autóbusz meghallja. Ez volt a bevezetés. Utána rögtön a szapu. — Nem ér semmit ez a Komárom, — biggyeszti el az ajkát, — nem laknék itt semmi pénzért. Kis város, poros, enni nem lehet benne, micsoda rossz kosztot kaptam, uram! Ugyanannyi pénzért Pesten, vagy éppen Budán milyen finomat kaphatok. Nem történt itt semmi változás, nem épí tettek semmit, az emberek vidékiek, nyugalmasak, naivak, á, kérem, csak itt ne ... GYORSVONAT. Minden vasutivonalnak más-más a közönsége. Mondd meg, melyik vasúti vonalon fogsz utazni, elárulom, milyen emberekkel találkozol. Még így, csökkentett, vonaláratok idején is érdekes a szemle. A legváltozatosabb, legérdekesebb éppen a mi vonalunk, a Bécs—pesti járat. Különösen békeidőben érdekes és jellegzetes ez a vonal, a maga sok külföldijével, — mert erre áramlottak a külországi utasok, — külön kocsijaival, dúsan étkező közönségével, nagyszerű poggyászaival, illatos nőivel. Képviselők és főrendek nyújtózkóztak az első osztályban, gyárosok érkeznek és tudósok: egy kissé Európa ez a vasutivonal. Miskolc felé már több a »tájékozatlan vidéki.« A kassai s a miskolci vonal palócos beszédű, gyorsan s idegesen mozgó utasokat visz, rengeteg a csomagjuk, télen silécekkel szaladgálnak, nyáron nyaralófelszerelést visznek, itt már sok a rövidnadrágos turista, a vadászkalapos vidéki dzsentri, és több az öntökéty. Mintha valami kisvárosi kaszinóban lennénk, ahol mindenki ismeri egymást s a kaszt tagjai összetartanak. A dunántúli vonatokon jellegzetes a balatoni utas. Zajos és türelmetlen. Pénze sok van s a dús étkezésnél ez rögtön meglátszik. A kereskedelmi utazók is erősen szeretik ezt a vonalat, már a kocsiban dicsérik az árut. Elégült házaspárok érkeznek a tengerpartról, a mezőgazdák világviszonylatban gondolkoznak. Debrecen, Szeged felé sok a diák. A közönség erre a legszintelenebb, 1 Budapest, Dunaparton Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6'- P-től, kétágyas szoba már 12 - P-től. Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. — Ékköves gyűrűi megcsillannak, méltatlankodva emelgeti a kezét, megfázza a fejét, nem tetszik neki a helyzet. Körülnéz, a város valóban kissé poros, kissé elhanyagolt: nem tehet róla, húsz évig önmaga erejéből küzdött a létért, nem segítette senki. A szidás folyatódik. A Duna piszkosabb, mint Pesten, az emberek unalmasak s a gaz csehek nem építettek semmit. így dünnyög, morog, kifogásol hangosan, fölényesen s csak leszálláskor jelenti ki csendesen, hogy ez jó napja volt, az ügy, amelyet Komáromban képviselt s amelyért érkezett, nagyon jól áll, lehet keresni vele. No, lám. Egész nap szidta, üldözte a várost s mégis itt kereste meg a zsíros falatokat. Minek jön az ilyen ember ide? Nem vagyunk elfogultak, ismerjük városunk előnyét s minden hátrányát becsületesen, mégis azt gondoljuk, hogy aki közénk jön, hacsak egy napra is, az ne ócsárlással kezdje s ne szidással végezze, különösen olyankor, amikor úgyis mélyebb anyagi értelmet nyújt számára az ittartózkodás. Maradjon az ilyen zsörtölődő, fölényes ember otthon, üljön egy magas torony tetejére s onnan nézze le a világot. Megnyílt a Béka-csárda az Erzsébetszigeten, az uszoda közelében. Kellemes kirándulóhely. Gyönyörű kerthelyiség. Naponta cigányzene Elsőrendű italok. Hideg és meleg ételek. Gondos kiszolgálás. - Szives látogatást kér KflBTI LAJOS vendéglős 282 nincsen különösebb jellegzetessége, a debreceni cívis nem nagyon utazik, a jellegzetesség a harmadosztályú kocsikban húzódik meg: rutének utaznak munkára, vagy munkáról, — otthagyva Szegeden a tutajt, — hosszúszakállas, pájeszes utasok indulnak titokzatos vándorlásukra. Minden vidék más illat, más táj^* szólás, más magatartás. Van barátságos, közlékeny vonat, van rideg, magára sokat adó. Van dúsan evő és van szegény. Van jólöltözött s van megtépett. Add, Uramisten, hogy minél meszszebb szaladjanak ezek a vonalak ez országban s hogy nemsokára hírt adhassunk arról is, milyen a MÁV Kolozsvárt s Brassóban, s hogyan utazik a harisnyás székely Budapestre. Musttal pótoljuk majd a cukrot Legújabb befőzési mód Az édes lekvárt cukor nélkül így főzik: mindenféle gyümölcslekvárt a régi szokás szerint — de cukor nélkül — megfőzik, az edényben, lehűlés után a lekvár tetején vékony bőr képződik, erre cukorport hintenek egy ujjnyi vastagon, hogy a penészesedéslől, megromlástól óvja a lekvárt őszig. Amikor a szőlő jól megérik, kibogyőzzük az édes, egészséges szőlőszemeket, ritkás vászonba tesszük és kézzel kisajtoljuk a szinmüstöt — melybe nem kerül belé az összetört szőlőmag kesernyés anyaga. A színmust igazi tiszta szőlőlé, ezt használjuk lekvárédesítőnek utólagosan. A cukor nélkül főzött lekvárt újra felfőzzük tiszta mázas edényben, hozzá szinmustot öntünk és fővéssel, folyton keverve a vízrészét elpárologtatjuk, míg a szükséges lekvársűrűséget elértük. Mindenki ízlése szerint édesítheti a télire készülő lekvárját színmusttal. Ez az édesítő orvosok megállapítása szerint háromszor táplálóbb, mint a répából csinált gyári cukor és csak egyharmadába kerül az édesítés színmusttal. FIGYELEM! FIGYELEM! Cserkészeknek és turistáknak omorf álnál kedvezmény! Csemege különlegességek, kitűnő tájborok és cukorkák - Naponta friss s savai, Krasznahorka váraljai juhluró. Fűszeráruk külön helyiségben, hol naponta frissen pörkölt kávékülönlegességek. Szolid árak! Kiapka-tér 9. leiden: 215. ERDELY Te, húszesztendős vérző sebünk! ... már fényesedik érted fegyverünk! A Sok hulló könny, korbács és vér: Egekig vág... csak kitartás testvér!... Meg ne rettenj a hazugság előtt!... ...a becsületed óriássá nőtt! Ma rólad zeng a himnusz és a vágy! .<.már nem vagy többé bús — halotti ágy. Tavaszt dalol ma Zilahon a szél... — húsz év reménye: nem átúszik... él! Mindent vissza!... ma hangorkánná kél; Csak egy szó zendül, egy, csak egy: Erdély! Radványi Sándor. Takarékoskodjunk a szappannal Mivel a szappankészítéshez használt nyersanyagok egy része külföldi eredetű, behozataluk a mai háborús gazdasági viszonyok között sokszor nehézségbe ütközik, minden magyar háziasszonynak érdeke és kötelessége, hogy takarékoskodjék a szappannal. A szappannal való takarékoskodás nem* azt jelenti, hogy kevesebbet mosakodjunk, vagy ne tartsuk tisztán ruházatunkat és egyéb holmijainkat, hanem, hogy fölöslegesen ne pazaroljuk és mosásnál a szappan egész mosóképességét használjuk ki. Legelső feltétel az, hogy a mosáshoz lehetőleg mindig lágy vizet használjunk, azaz eső- vagy folyóvizet. A vízvezetéki vagy kút vizek kevés kivétellel keményvizek, aki ilyen vízzel mos, mindig több szappant használ, mert a szappan egy részét arra kell fordítani mosás közben, hogy a vizet lágyítsa és mosásra alkalmassá tegye. Ha nincs esővizünk vagy folyóvizünk, akkor előre lágyítsuk meg a vizet szódával, vagy más,, e célra kapható Szerrel s a Iruhát már a mosás előtti napon áztassuk be ebbe a vízbe. Ne használjuk a szappant kefének, vagyis ne dörzsöljük vele a ruhát, hanem szappan habjával mossunk. A szappant ne áztassuk a vízben és használat után a habot leöblítve róla, tegyük olyan helyre, ahol megszáradhat, hogy új használatnál megint száraz és kemény legyen. A kisebb darabokat a ruha beáztatásához használjuk fel. Ne használjunk szappant padlómosáshoz, mert azt ilyen esetben szódával, kőporral is lehet helyettesíteni. Ha ezeket a szabályokat betartjuk, a szappanfogyasztást egy-egy háztartásban 8—10 százalékkal lehet csökkenteni, ami' országos érdek is, mert így a fogyasztás nem fogja túllépni azt a mennyiséget, amit a mai rendkívüli viszonyok között az ipar elő tud állítani. Falun az úgynevezett szappanvirágot, amely bőven terem az árkok, folyók, patakok partján és amellyel a gyerekek pancsolni szoktak, remekül fel lehet használni kis, .könnyű, finom holmik mosásához. A virágját langyos vízben meg keli áztatni, leszűrve a levét nagyszerűen lehet mosni benne. Éppen úgy habzik, mint a szappan. A gyökere, amit festékkereskedésekben és drogériákban mint szappangyökeret veszünk kényesebb holmik mosásához, nem habzik, de éppen olyan tökéletesen tisztít, ha magunk szedjük, megtisztítjuk és feldaraboljuk, mintha pénzt adunk érte. A vadgesztenye nem habzik, de ahol sok van belőle, jelentékeny mennyiségű szappant megtakarít. Külső héját le kell húzni és a gesztenyét meg keit reszelni. Annyi vizet öntünk rá, hogy jól ellepje. Egy napi állás után az egészet átszűrjük, a gesztenyéből a vizet alaposan kinyomjuk és a tejszerű levet duplájára felhígítva tökéletes mosóvizet kapunk. Úgy oldja a piszkot, mint a szappan. A Ííinyomott gesztenyére azután friss vizet öntünk és' rögtön beleáztatjuk a konyharuhákat. Előnye ennek á vadgesztenyéből készült mosószernek az, hogy a gyerekek játékból is szívesen összeszedik, hogy sok tárolható belőle és télen, amikor már teljesen megszáradt, jobb, mint friss állapotban. Használatban annyi csupán a különbség, hogy télen a megreszelt vadgesztenyére forró vizet öntünk.
