Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-06 / 27. szám
Lapunk mal száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam_____________27. szám______________Szombat, 1940. július 6. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 16 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. ' Szerkesztő BARANYAI7 JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A nemzet három kincse Ma közel kell kerülnie az embereknek egymáshoz — mondotta vitéz Jaross Andor Lélekbemarkoló Komárom, — július 5. Teleki Pál gróf miniszterelnök a Magyar Élet Pártja keddi értekezletén nagyszabású beszédben mutatott reá a kormány nagy felelősségére és arra a kölelcsségtudatra, mely a kormány minden tagját eltölti a nemzet és az ország érdekeinek érvényesítésénél, amikor a napról-napra váltakozó helyzetekben is állandóan résen áll és legjobb tudása szerint teljes erejével szolgálja a magyar hazát. Megállapította a miniszterelnök, hogy a nemzet három főkincse: a nemzet becsülete, a nemzet függetlensége és a nemzet nagysága. A nemzet becsülete jelenti a nemzet öncélúságát is, tehát lelki függetlenségét, a saját erejére való támaszkodást és a baráti hűséget. A miniszterelnök ezeket igyekezett ápolni, és erre törekedett a nemzet különböző rétegeit nevelni. A hemzetben meg vannak az értékek, csak hangoztatni, csak életre kelteni kell, hogy átérezzük a nemzet becsületének, függetlenségének és nagyságágának jelentőségét. Majd szólt a miniszterelnök a magyar világnézetről, amely szintén há|rom tényezőből áll. Az egyik a magyarság, a másik az európai elem és a harmadik a kereszténység. Ez a három tényező szab irányt nemzeti munkánk elvégzésében. A magyar ragaszkodik a tradíciókhoz, a tradíció kontinuitásához, amely jelenti a múltból (való fejlődési s ebből meríti a jövő fejlődéshez az erőt. Az európai elem úgyszólván már kezdettől fogva megvolt a magyarban. A kereszténység gyújtotta ezt az elemet már akkor, amikor a nemzet elfogadta a keresztény kultúrát s almikor kapcsolatot teremtett Nyugat népeivel. Amikor a magyar állami élet minden külbefolyástól független volt s igazán önálló életet élt, Erdéllyel együltórezve össze tudott kapcsolni mindent, amiből ez a nemzet áll, s mint nemzet, mint állam egy maradt, bár nagy volt a széttagoltság. A miniszterelnök utalt arra, hogy Magyarországnak ez volt a feladata a Dunamedencében, ennek erkölcsi gyakorlása mindnyájunknak kötelessége, mert ennek a kiegyenlítő, szereteten alapuló egységnek a gyakorlata a mi nemzeti mivoltunk. A miniszterelnök ezután beszélt a tisztviselők felelősségéről és szociális érzékéről, két olyan lelki alapkövetelményről, amelyek nélkül sem az országos igazgatásban, sem a közigazgatásban nem lehet eredményes munkát végezni. De ezeken kívül még a hemzetiségekkel való helyes bánásmód és megértésnek érzéke és a vallási türelem is szükséges ahhoz, hogy hivatásunkat és feladatunkat betöltsük. Ezzel kapcsolatban bejelentette a miniszterelnök, hogy a tisztviselői kérdés rendezése és a közigazgatás reformja a közeljövőben napirendre kerül. A kérdések megoldása a közigazgatás egyszerűsítését fogja megteremteni. A zsidótörvény kijátszása ellen szükségesnek látszik a törvény á*"lkítása, vagy ha ez sem használ, új törvény életbeléptetése. A földreforrnak olyan végrehajtásáról kell doskodni, amely a termelés konU■■”tását és a termelés fokozását lehe'ő'é teszi. Érintette a nemzetiségi kérdést is s kijelentette, hogy a nemzetiségi jogok megvalósításában az evolúciós Ünnepélyes keretek között zajlott le a Magyar Élet Pártja kisbaromlaki szervezetének választmányi értekezlete. Vitéz Jaross Andor meglátogatta a Magyar Élet Pártja kisbaromlaki helyiszervezetét. A párt elnökének üdvözlő szavai után Malcsovics Magdi gyönyörű virágcsokorral köszöntötte a megjelent képviselőt. Vitéz Jaross Andor megköszönte az üdvözlést. Beszédében rámutatott arra, hogy mint politikus először érkezett Baromiakra, mivel Kisbaromlak a csehszlovák megszállás ideje alatt szlovák többségű falu volt és ő mint pártszervező, a magyarság megszervezésével foglalkozott. Kihangsúlyozta, hogy mái* a csehszlovák megszállás ideje alatt is volt néhány olyan derék család, aki magyar politikai elveket vallott, de csak az 1938. évi felszabadulással tehettek nyilvános hitvallást magyar elveik mellett. A politikai eseményekkel kapcsolatban kijelentette vitéz Jaross Andor, hogy másfél év óta Európában sok változás történt és aki helyesen mérlegel, annak rá kell jönnie arra, hogy-' az 1918. évben kialakult Europa csak átmeneti állapot volt. 1938. tavaszán kezdett ingadozni a régi Európa és már akkor látszott, hogy egy új, igazságos árrendeződés rövidesen bekövetkezik. 1938 őszén a magyar igazság hajnalhasadását értük meg. Fölszabadulásunk után nekem az a szerep jutott, — mondotta vitéz Jaross Komárom, — július 5, A képviselőház pénteken tartotta a nyári szünet előtt utolsó ülését. Somogyi Ferenc előadó ismertette az országos nép- és családvédelmi alapról szóló törvényjavaslatnak a bizottságok által megállapított és elfogadott egyes paragrafusait. A képviselőház a módosításokat elfogadta és így a fontos, szociális célt szolgáló törvényjavaslatot részleteiben is megszavazta. Majd a mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalására tértek át, ennek befejezése után tizenegy óra felé véget ért az ülés és a képviselőház arairányt kell követni, a dolgoknak a természet törvénye szerint való megoldását. Rá kell a közönséget nevelnünk a nemzetiségi kérdésre, a kérdés megértésére és átérzésére, de ugyanennek kell történnie a nemzetiségek részéről is. Senkit sem lehet befolyásolni abban, hogy milyen nem- Kétiségűnek vallja magát. Szükségesnek tartja a miniszterelnök, hogy az állam megfelelő iskolákat állítson fel s ezekben az iskolákban az anyanyelven a legteljesebb államhűségét kell tanítani. A magyar állam a többnyelvű, több nemzetiségű magyar nemzet állama. Az államhűség ennek a közösségnek, en-Andor, — hogy a felszabadult területnek visszaillesztését elvégezzem. Sokat tettünk, de még nem minden kérdést oldottunk meg. Ma azonban olyan időket élünk, hogy cselekedeteinket legnagyobbrészt a külpolitikai események irányítják. Ezen események alól nem tudjuk kivonni magunkat és a gazdasági életünkre is az európai helyzet súlya nehezedik. A termelés nemcsak nálunk, de egész Európában a háborút szolgálja és így nem csodálkozhatunk azon, hogy az iparcikkek ára állandó emelkedést mutat. Aránytalanság van a mezőgazdasági terinelvények és az iparcikkek ára között. A kormány féltő gonddal kell, hogy őrködjék afölött, hogy ez az aránytalanság mielőbb megszűnjék. Magyarország ma a lábhoz tett fegyver politikáját folytatja. Senki más érdekeiért nem áldozhatjuk fel a magyar vért. Ma nem vagyunk hadviselő fél, de nem vagyunk semlegesek sem, mert a mai háborúban rólunk is szó van, a párisi békediktátum megsemmisítése reánk is fontos. Nekünk össze kell forrnunk. Közel kell kerülni az embereknek egymáshoz. Pártunk, a Magyar Élet Pártja se legyen semmi más, mint a becsületes émberék őszinte összefogása. A választmányi ülés után vitéz Jaross Andor meghallgatta a község lakosainak kívánságait és panaszait. Utján elkísérte Jaross Vilmos főispán és dr. Fekete Ferenc vm. főtitkár. tási szünetre ment s augusztus végéig nem is tárgyal érdemben. A Ház ülése után a mentelmi bizottság tartott ülést, melyen Gruber Lajos és Paczolay György nyilas képviselők mentelmi ügyét tárgyalták. Július 11-én a képviselőház összeférhetetlenségi bizottsága fogja tárgyalni Teleki Pál gróf miniszterelnöknek Hubay Kálmán és Vágó Pál nyilaskeresztes képviselők ellen tett ismert összeférhetetlenségi bejelentését. Másnap összeül a képviselőház, ez ülésen ismertetni fogják a Házzal az összeférhetetlenségi bizottság jelentését. nek a nemzetnek a hűségét jelenti. Az anyanyelvel nemcsak az elemi, hanem a középfokú iskolákban is tanítani kell, de abban, hogy a gyermek milyen iskolába járjon, a szülők akarata a döntő. Beszéde végén bejelentette a miniszterelnök, hogy előkészület alatt vannak a munkaszabadság biztosításáról, a munkaközvetítés államosításáról szóló törvényjavaslat, a sajtójavaslat, a sajtókamarára vonatkozó törvényjavaslat és teljesen készen van a rehabilitációs törvényjavaslat, a képviselők összeférhetetlenségér*el szóló törvényjavaslatot az igazságiigyminisztérium a nyári hónapok alatt elkészíti. Tehát a szopja j annak a nemzetnek, mely nem készül fel a legvégsőkig a nagy erőmérkőzésre — mondotta vitéz Bart h a Károly honvédelmi miniszter, amikor a magyar rádióban tartott nagyszabású beszédében a Vöröskereszt Egyesület támogatására hívta fel a magyar társadalmat. Katonásan tömör, kemény és mégis lélekbemarkoló volt ez a rádiószózat. Megjelenítő erővel tárta nagy hallgatósága elé, hogy ma már nincsenek harcterek, a modern hadviselés átfogja az országok egész területét, mert a repülőtámadások pillanatok alatt csatatérré tudják rombolni a legbékésebb városokat. Mi hát itt a legelső teendő? Ma már hála Isten, büszkén hivatkozhatunk arra, hogy van átütőerejű hadseregünk, kiváló az iparunk, amely elő tudja állítani a hadsereg szükségleteit, jól és kifogástalanul szervezett légvédelmünk, ám mindez nem elég, meg kell szerveznünk az egész ma-) gyár társadalmat, az egész nemzetet a totális védekezésre. A nemzetvédelem új feladatai előtt állunk Gondoskodnunk kell arról, hogy sebesült hőseink, a légitámadások során megsebesült asszonyaink és gyermekeink sebeit gyógyítani tudjuk, szenvedéseit enyhíthessük. Ezt a magasztosan szép és nagy célt szolgálja a Magyar Vöröskereszt Egylet. Fogalom ez ma már, hiszen mindnyájan ismerjük áldásos munkáját, amellyel önfeláldozóan vett részt a világháború nehéz éveiben. Nyitott szemmel kell néznünk s tudnunk kell, hogy az esetleg’ ránkszakadó jövő háború még az eddiginél fokozottabb feladatokat ró a Vöröskeresztre. Vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter a katona pontosságával jelölte meg mindjárt azt a nagyon szép, de nagyon nehéz és nagyon fontos munkakört, amely a Vöröskereszté s amelynek a lényegét így foglalta össze: betegszállító gépkocsioszlopok, kórházvonatok, kórházak, üdülők felállítása, gyógyszerek, kötszerek és orvosi műszerek beszerzése a hadseregnek és az itthoni Ínségeseknek meleg ruhával, takaróval való ellátása, mindezek mellett a hadifoglyok és eltűntek felkutatására szolgáló szervezet fenntartása a Magyar Vöröskereszt hivatása. Széles skála ez, amelynek hibátlanul jó megvalósításához hatalmas összegek, milliók kellenek. Ám ezek a milliók nincsenek, hiányzanak, mert a vesztett háborúk, a forradalmak után a trianoni békeparanccsal temberhen összeülő parlamentnek lesz munkája. A miniszterelnök fokozott bizalmat kért a MÉP-tőI, amit a párt tagjai készséggel meg is adtak. Az egész nemzet, az egész ország bizalma, megértése kíséri Teleki Pál miniszterelnök és a kormány tagjai munkáját, akik ebben a súlyos időkben az ország legfontosabb kérdéseiben, a haza fennmaradásának és gyarapításának kérdésében mindent elkövetnek, mindent megtesznek. A nemzet nyugalommal, bizalommal és önérzettel néz (szembe a nehéz időkkel és készen áll a kormány legmesszebbmenő támogatására. ( Megkezdte a képviselőház nyári szabadságát Részleteiben is megszavazták a nép- és családvédelmi alapról szóló törvényjavaslatot
