Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-06-22 / 25. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza

Hatvanegyedik évfolyam________ 25. szám_____________________Szombat, 1940. június 22.

Alapította: néhai TUBA JÁNOS.

— POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr.

Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZQMBATHY VIKTOR.

Elhalasztották a felszabadult területeken

a képviselőválasztásokat

Teleki Pál gróf miniszterelnök nyilatkozata

Előfizetés:

Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő.

Äldozcti a jövőért

Gróf Teleki Pál miniszterelnök néhány héttel ezelőtt érdekes nyilatkozatot télt, amelyben egyebek közölt azt is kijelentette, hogy a háború befejezése után Magyarországnak ép oly gyors tempóban hozzá kell látni a szociális problémák megoldásához, mint amilyen fokozott iramban oldotta meg honvédelmének fejlesztését. Még javában dörögnek az ágyuk, Mein tudjuk, csak reméljük a háború közeli végét és ime vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter máris olyan szociális javaslattal jött az országgyűlés elé, amelyet méltán sorozhatunk az utolsó évtized legnagyobb népvédelmi alkotásai közé.

A törvényjavaslat országos nép- és családvédelmi alapot állít fel, amelynek célja a sokgyermekes családok intézményes támogatása és a gyermekvédelem feladatainak ellátásán kívül a főként mezőgazdasággal foglalkozó, megélhetésükben veszélyeztetelt családok boldogulásának megalapozása, házhoz juttatása és olyan anyagi segítség nyújtása, amellyel önálló egzisztenciákat létesíthetnek.

A célkitűzés mar önmagában is mutatja az elgondolás nagyvonalúságát. De még kézzelfoghatóbban kifejezés-i re juttatják ezt a számok, azok az összegek, amelyeket az alap :: meg-, jelölt célra felhasználni kíván. 1940 még hátralévő hat hónapjában 28mili lió pengőt, a jövő évben 41 millió^ 1942-től kezdődően évi 46 millió pengőt szakítanak ki az állami költségvetésből erre a célra, de az alap jövedelmei közé utalják az eddig érvényben volt inségadót is, amivel az alap évi bevétele 66 millió pengő fölé fog emelkedni. Olyan nagy összeg jut tehát évenként a törvényjavaslatban megjelölt nép- és családvédelmi célokra, amivel nálunk gazdagabb országok is méltán dicsekedhetnének.

A nép- és családvédelmi alap a korszellem modem szociális irányzatához híven nem alamizsnát, nem inségsegélyekeí fog nyújtani, hanem egyrészt intézményesen megszervezi a gyermekvédelmet, rendszergondozást biztosít a magyar gyermekek tízezreinek, , másrészt kölcsönöket folyósít (szorgalmas, törekvő, de tőkével nem rendelkező kisembereknek, hogy önálló egzisztenciákat alapíthassanak. Egyiket családi házhoz segíti hozzá, másiknak talán egy fogat beszerzésével nyújt új életlehetőséget, harmadiknak kertészetet, negyediknek méhészetet rendez he, tehát olyan támogatást ad, ami pillanatnyi megalázó segély helyett egész életre szólói boldogulás lehetőségét nyitja meg.

Mit fog jelenteni ennek a törvényjavaslatnak a gy akorlati életbe való átültetése a kisemberek tíz- és százi ezrei részére? Ezt bővebben magyarázni nem is szükséges. Azt azonban meg kell említeni, hogy természetszerűleg kedvező kihatással lesz a népszaporodás előmozdítására is, mert a támogatást éppen a sokgyermekes családoknak fogja nyújtani. A népszaporodás ügye pedig elsősorban és mindenekfelelí a magyar jövő kérdése.

Hogy a javaslat terheket ró az államra és természetesen a terheket viselő rétegekre, ez kétségtelen. Ámde elengedhetetlenül szükség van olyan kiegyenlítő intézkedésekre, amelyek a szociális ellentétek kiküszöbölésére alkalmasak. Meg kell tehát hozni az áldozatot, amelyet a kor szelleme és a magyarság jövője parancsolólag megkövetel.

Ismeretes, hogy az 1939. XVIII-ik törvénycikk alapján a felszabadult területekén és Kárpátalján ez év június 30-ig meg kellett volna tartani az országgyűlési képviselőválasztásokat. A képviselőválasztók összeírását még januárban Végrehajtották, azonban a választás kiírása mindezideig nem történt meg.

A képviselőház szerdai ülésén Király József képviselő kérdést intézett ebben az ügyben a üimiszterelnökhöz. Beszédében rámutatott arra, hogy a felvidéki képviselők behívásuk első percétől lelkiismeretesen teljesítik törvényhozói kötelességükéi, a választások kiírásának törvényben megállapított időpontja azonban közeledik, éppen ezért a felvidéki választók megnyugtatása érdekében kérdi a miniszterelnököt, mit telt és mit készüli tenni a felvidéki választásokkal kapcsolatban.

Teleki Pál gróf miniszterelnök nyomban válaszolt az interpellációra és a következőket mondotta:

— Mint méltóztatnak tudni, a belügyminiszter úr 1939. október 27-én benyújtotta a visszacsatolt és visszatért területeken országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot.

— Ez a törvényjavaslat törvénnyé válva 1939. XVIII. te. formájában, 1939 december 31-én az országos törvénytárban ki is hirdettetett. Ennek alapján az országgyűlési képviselőválasztók összeírása mindjárt akkor megkezdődött és ez év januárjában be is fejeződött. Ilyenformán tehát külsőleg semmi akadálya sem volna törvényhozásilag annak, hogy ezek a választások megtartassanak. A kormányban és jelesen magamnak is abszolút szándékomban volt az európai háború fs kritikus idők ellenére, ezeket a választásokat megtartani, mert nem láttam ennek semmiféle akadályát, különösen azért, mert a háborús akciók még távol folynak hazánktól.

— Minthogy azonban különböző körülmények folytán kénytelenek voltunk néhány csapattestet mozgósítani és ezek között elsősorban éppen a második és nyolcadik hadtesteket, valamint a kárpátaljai hegyi dandárt mozgósítottuk, tehát éppen azok a területek, amelyeken a választásoknak is kellene folyni, mozgósított állapotban vannak, méghozzá olyan állapotban, hogy a csapatoknak csak egy része van helyben, más része pedig, a nyugatiak, távolabb vannak, ilyen állapotban a választás lebonyolítása nem lehetséges. Kénytelen vagyok tehát bejelenteni, hogy a választásokat június 30-ig nem tudjuk megtartani.

— A helyzet azonban az, hogy az ősszel, illetőleg még a télen*is azzal lehetett, sőt kellett számolni — mert hiszen a kormánynak minden lehetőséggel számolni kell —, hogy esetleg hosszú háború lesz. A tavaszi események és különösen a nyári események azt bizonyították — és én ezt egypár héttel ezelőtt már megmondottam —, hogy most már gyors háborúval, illetőleg a háborús események gyors lebonyolódásával kell számolnunk. Mármost ennek következtében az időpont, amelyet természetesen precízen nem tudok meghatározni, mert a különböző külpolitikai eseményektől függ, nézetem szerint Item lehet nagyon távol, amikor újra abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy a választások mindenféle zavaró körülmények nélkül megtarthatók lesznek.

— Ha hosszúnak látnám ezt az időpontot, akkor is próbálnék módot keresni, hogy ezek a választások minél előbb megtarthatók legyenek. Én azt hiszem, hogy a jelen körülmények között jogosult a remény arra, hogy ez az időpont nem fog nagyon Soká késni és azt megmondhatom', hogy amint lehetővé válik, azonnal fogjuk foganatosítani a kellő intézkedéseket. Mert semmi más nem akadályoz ebben, mint ez a vis major, am(e- Iye! most bejelentek. Ennek következtében ez a kormányra is azt a kötelezettséget is hárítja, hogy amint tsz a vis major megszűnik, a kor!mány azonnal állapítsa meg a választások időpontját. Addig természetesen a behívott képviselők megbízatása érvényben marad. (Éljenzés és taps.)

A képviselőbáz a miniszterelnök válaszát tudomásul vette.

Leánygimnázium vagy kereskedelmi?

Ez a kérdés foglalkoztatja városunk vezetőségét, ezen a krédésen vitatkoznak az érdekelt szülők pro és kontra.

Kétségtelen, hogy a mostani kor nevelési iránya a gyakorlati kiképzés felé tendál, mert a parancsoló szükség azt kívánja, hogy ifjúságunkat olyan életpályára készítsük elő, ahol elhelyezkedésük és megélhetésük biztosítottnak látszik. A kereskedelmi iskola iránt megnyilvánuló érdeklődésből örömmel látjuk, hogy a szülők és a magyar ifjúság megértették a kor szaJ vát és nem idegenkednek a kereskedelmi és ipari pályától, amely megfelelő képesítéssel és szakismerettel ugyanolyan társadalmi helyzet mellett jobb megélhetést biztosít, mint bármelyik lateiner pálya.

Komárom vármegye törvényhatósági bizottsága június hó 28-án d. e. 10 órakor tartja tavaszi rendes közgyűlését a Jókai Egyesület kultúrházának nagytermében. A közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai: Alispán! jelentés. A számonkérőszék üléséről felvett jegyzőkönyv. A m. kir. belügyminiszter leirata a törvényhatósági kisgyűlés ügyrendjéről alkotott szabályrendelet módosítása tárgyúban. Társtörvényhatóságok átiratai: Bars és Hont k. e. e. • vármegyék átirata a csehszlovák jogszabályok alapján ideiglenes házadómentességben részesült épületek pótadója tárgyában. Bars és; Hont k. e. e. vármegyék átirata a közmunkaváltság megfelelő rendezése és arányosabb elosztása tárgyában. Esztergom vármegye alispánjának javaslata a csehszlovák állam által okozott tényleges károk megtérítése tárgyában. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara átirata a dohánykertészek válságos helyzetén való segítés tárgyában. Vas vármegye átirata Mátyás király emlékének megörökítése tárgyá-Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

A gimnázium hívei ezt nagyon helyesen azzal egészítik ki, hogy a gimnázium klasszikus irányú nevelése amellett, hogy a kiváló tehetségek előtt megnyitja a tudományegyetem kapuit, a gyakorlati pályák lehetőségeit is fokozza, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az elméleti ismeretek elsajátítása után rövidebb ideig tartó, egy-két évfolyamos gyakorlati kiképzés szilárdabb alapot ad a gyakorlati pályának.

Mi az utóbbi felfogás hívei vagyunk, s az az álláspontunk,, hogy ha módunkban áll választani a két iskolatipus között, maradjunk meg a kipróbált és jót bevált gimnázium mellett. Kár lenne gyermekei n k elől korai szakirányú neveléssel elzárni azokat a pályákat, amelyekre csak később bontakozik ki a tehetségük. A szakképesítést gimnáziumi tanulmányaik .befejezése után is megszerezhetik, mint ahogyan megszerezte több jónevű komáromi iparos és kereskedő.

Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium komolyan foglalkozik a Komáromban létesítendő állami leányközépiskola ügyével és kérdést intézett a város vezetőségéhez, hogy a helyi viszonyok mellett milyen iskolatípust tartana a legmegfelelőbbnek. Ebben az ügyben a napokban járt városunkban dr Szombatfalvy György tanügyi főtanácsos, aki beható tanácskozást f oly tiltott Alapy polgármesterrel. A 8 osztályos leánygimnáziumon kívül felvetődött olyan keres-, kedelmi iskola gondolata is, amelynek alsó négy osztálya leánygimnázium, a felső tagozata pedig kereskedelmi iskola lenne.

A polgármester javaslatának megté-, tele előtt meghallgatja az érdekelt szül löket, hogy gyermekeiket milyen iskolába kívánják járatni. Névre szóló kérdőíveket küldött ki azoknak a szülőknek, akiknek leánygyermekei áz 1939 —40. iskolaévben a Sz. Benedek-rendi főgimnázium alsó négy osztályának: növendékei voltak, vagy a polgári-, illetőleg az elemi iskola IV. osztályát végezték. A többi érdekelt szülők kérdőíveiket a polgármesteri hivatalban vehetik át.

A város polgármestere kéri a szülőket, hogy a kérdőíveket pontosan töltsék ki és azt a lehető legsürgősebben adják le a polgármesteri hivatalban.

ban. Tolna vármegye átirata a közigazgatási alkalmazottak normállétszám ának új béli megállapítása tárgyában. Komárom thj. szab. kir. város átirata az ipartörvény módosítása tárgyában. Vas vármegye átirata Szent László király 900 éves születési évfordulójáról méltó megemlékezés tárgyában. Vas vármegye átirata a kórházi ápolási költségek viselésére vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. Hivatalos órák megállapítása a vármegyei hivatalokban. Egyes törvényhatósági közutak elnevezésének megváltoztatása. A komárom-gútai helyiérdekű vasút törzsrészvényeinek felkutatása és a törvényhatóság képviseltetése a vasút igazgatóságában. A gyámpénztári pénzkezelési rendszerről, a gyámpénztárban kezelt pénzek gyümölcsöztetéséről és a tartalékalap javára levonható jutalékokról szóló szabályrendelet megalkotása. A nemzeti lobogó használatáról szóló szabályrendelet megalkotása. A »Thaly Ferenc alap« kezelésére vonatkozó közgyűlési határozat módosítása és

A vármegye tavaszi közgyűlése