Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-06-15 / 24. szám
1940, június 15. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Komárom vármegye mezőgazdasági helyzete a hideg tél és a két árvíz után Az idén vármegyénket az erős fagykárok után kétszer is meglátogatta az árvíz, ami különösen a Csallóközben érezteti káros hatását. Már az első árvíz alkalmával is aggódva gondoltunk az idei gazdasági eredményekre s ezt az aggodalmunkat a most mólóban levő második árvíz, az ú. n. zöldár még csak fokozta. Más években is rendszerint beköszönt a zöldár, azonban az utóbbi években mind veszedelmesebb arányokat ölt, aminek magyarázata abban keresendő, hogy 22 év óta nem kotorták a Dunát és így a meder emelkedése a víz szintjét is mind magasabbra emeli. A Csallóközi Armentesítő Társulat) néhány évvel ezelőtt a mederkotrás szükségességét a Nemzetközi Dunabizottság előtt is kifejtette memorandumában, de a bizottság sóhivatalnak bizonyult. Reméljük, hogy a most dúló világháború után a sok nemzetközi kérdés közt a Duna sorsa is kellő megoldást nyer. Addig azonban a Csallóköz minden évben számíthat rá, hogy a folyók vize vagy a gáton keresztül, vagy átszivárgás folytán talajvíz formájában ki megy legelni a rétekre, legelőkre és szántókra. *• Hogy ez mily káros hatással van a mezőgazdaságra, az Komárom vármegye gazdasági főfelügyelőjének a legutóbbi közigazgatási bizottság elé/ terjesztett jelentéséből is kiviláglik. Közérdekűnek találtuk, hogy ezt a részletes és mindenre kiterjedő jelentést legalább kivonatosan ismertessük olvasóközönségünkkel. lti.tXtO HOLD ŐSZI VETÉS PUSZTULÁSA! E jelentés szerint a hosszantartó kemény téli időjárás okozta károkat megtetézte az áprilisi árvíz oly mértékben, hogy mintegy 16.04)0 kai. hold őszi vetés elpusztult. Ezen kipusztult vetések pótlása még most is folyik csalamádé, köles és napraforgó elvetésével. Mindazonáltal 3—4000 kát. hold vízállásos terület vetetten maradt. A sok eső és a magasabb hegyekben május hó végén megindult rohamos hóolvadás következtében azonban a folyók ismét megáradtak és vármegyénkben a Zsilva, Nyitra és Vág folyó medréből kilépve teljesen elárasztotta árterületeit. Az ármentes területeken pedig talajvizek törtek fel és megakadályozták a belvizek lefolyását. Ennek következtében az áprilisi áradások folytán kiveszett vetések pótlásául megejtett újabb vetések tekintélyes része újból kipusztul. Ezek a földterületek, a mezőgazdasági termelés nagy kárára, kiesnek a folyó évi termelésből. Az ebből előálló károk mértéke csak a vizek lehúzódása után lesz megállapítható. A késői kitavaszodás és az árvizek munkatorlódást és késedelmet okoztak, mégis a magyar nép szociális érzékének nagyobb dicséretére megállapítható, hogy a tavaszi vetési munkálatokat mindenütt befejezték úgy, hogy szükség esetén a gazdák kisegítenék egymást. Egyes községekben katonai fogatok munkáját is igénybevették. MILYEN LESZ A TERMÉS? A május havi hűvös időjárás kedvezően befolyásolta a gabonavetésekfejlődését. A búzavetésekben ott, ahol a víz károkat nem okozott, örvendetes javulás mutatkozik. A rozsvetések azonban ritkák, alacsonyak, egyenetlenek és foltosak. Az ősziárpa vetések 50—60 százalékban kifagytak, a megmaradtak pedig a fagy- és vízkár miatt féltermést fognak adni. Az őszi repce 80 százalékban kifagyott, a megmaradt vetések alacsonyak, ritkák és foltosak, rossz termésre van kilátás. A tavaszi árpa és zab egészséges, szépen fejlődik, itt jó termés várható. A kukoricának nem kedvezett az időjárás, ellenben a cukor- és takarmányrépák fejlődése kifogástalan. Ügy látszik, hogy a sok víz kiölte a répabogarat. A burgonya szintén jó termést igér. A takarmányfélék sokat szenvedtek a fagytól és árvíztől. Az árterekben lévő rétek termése nem lesz takarmányozásra fordítható az eliszaposodás miatt. A legelők — a hullámtériek kivételével — ellátják a legelő jószágot. A vetőmaghiányban szenvedő gazdák közt a termelés biztosítása céljából 550 mázsa vetőzabot, 325 mázsa — Felvétel a győri kir. kai. líceum I. évfolyamára. Akik a polgári és középiskola IV. osztályát sikerrel elvégezték s tanulmányaikat az 1940—41. iskolai évben az intézet líceumában (latinmentes gyakorlati középiskola) akarják folytatni, a Tanulmányi Értesítőjük megküldésével június 30-ig jelentkezhetnek az intézet igazgatóságánál, (Győr, Gárdonyi-u. 2. AKNA kereskedelmi képviseleti iroda KÁRÁSZ JÁNOS. KOMÁROM Jókai-utca 21. — Telefon: 318. Postatakarékpt. esek sz.: 71.084. Kőszénbányák, gázművek, koksz — ALFA separátor R. T., mezőgazdasági gépek képviselete és lerakata. házhoz szállítva legolcsóbban kaphatók 238 vetőkölest és 300 kg. napraforgómagot osztottak ki. AZ ÁLLATOK ÁRAI. Az állatárak emelkedlek. A hízott marha ára 0.80—1.10 P, a hízott sertésé 1.10—1.30 P között mozog élősúlykilogrammonként. A ló- és ökörárak tartottak. Az állatállomány a múlt évihez viszonyítva apadást mutat. Szarvasmarhában 4804 drb., sertésben 10799 drb., juhállományban 2962 drb. az apadás. Ennek oka egyrészt az, hogy az elköltözött telepesek állataikat magukkal vitték, másrészt pedig, hogy a külföldi szállítások emelkedtek. • * Mezőgazdasági munkásokban nagy, a kereslet s így a munkanélküliség megszűnt, minden munkás elhelyezkedhetik a mezőgazdasági sürgős munkáknál 2—3 P napszám mellett. Helyenként, főleg a tatai és geszlesi járásokban munkáshiány mutatkozik. A telepes- és maradékbirtokokat ismét haszonbérbe adták ki szeptember 30-ig igen jutányos áron. Ezeken az ingatlanokon őszi vetés nincs, mert csak tavasszal voltak bérbeadhatók, a tavaszi munkálatok pedig a késői kitavaszodás és vizes talajállapotok miatt hiányosak. On expón«... Mi előhívjuk, másoljuk és nagyítjuk felvételeit a legszebben DOBOS fotoszaküzlei Komárom, Vármegye-utca 9. ( ** szemben. ) Szépen sikerült a Városi Zeneiskola növendékhangversenye Á Komáromi Városi Zeneiskola, mint minden évben, ezidén is kedves növendékhangversenyt rendezett a tanév bezárásának alkalmából. Az idei hangversenyt az elmúlt szombaton délután tartották a Kultúrpalotában. A növendékhangversenyek iránt mindig élénk érdeklődés nyilvánul meg zenekedvelő társadalmunk köreiben, most is sokan eljöttek, hogy meghallgassák a pöttöm kis művészeket, akiknek a dolga bizony valóban művészet, hiszen sok közülök alig látszik ki a földből s máris olyan otthonos a nehéz zenetudományban, hogy emlékezetből játszik Gurlittot meg Söchtinget! De az idei hangverseny néhány egészen és komolyan tehetséges növendéket is megismertetett s legfőképpen meggyőzött mindenkit arról, hogy milyen szép s eredményes kulturális munkál folytai a Városi Zeneiskola. Valóban minden elismerést megérdemelnek az iskola tanárai, akik hivatásuk magaslatán állva, fáradságot s türelmet nem kímélve, szinte bámulatos eredményeket érnek el. A hangversenyt kedves s közvetlen szavakkal Szijj Ferenc dr. m. kir. kormányfőtanácsos, a közs. iskolaszék elnöke vezette be. Az élet nagyon sivár volna, mondotta, ha csak azt tennők, ami elkerülhetetlenül szükséges. Vannak olyan dolgok, amelyek ha nem is életfontosságúak, de széppé, könnyebben elviselhetővé teszik az életet, s ilyen a zene. A zenetudás áldásairól, szépségéről szólt s méltatta a! tanárok működését. A megnyitót lelkesen megtapsolták, majd sorba kifutottak a pódiumra a kipirult arcú, de bátor, mosolygós apró leánykák s fiúcskák és bemutatták tudományukat. Votisky' Emmy, Thiel Janka és Krizsán József tanárok növendékei léptek fel s természetesen nagy tapsot arattak egytől-egyig, ki a zongorán, ki pedig a hegedűn előadott, ügyesen betanult számával. A »művészek és művésznők« neveit talán nem fontos megemlítenünk, mert valamennyien a legjobban szerepeltek s így, ha a nevekhez ragaszkodnánk, éppen harmincat kellene ide írnunk, mégis azt gondoljuk, Almay Bélus külön is megérdemli azt, hogy megemlítsük: Bartók-számai kiemelkedtek a műsorból. Érzéssel s értelemmel játszott. i — Felvétel a pápai in. kir. mezőgazdasági szakiskolába. Felvétetnek legalább 17. életévüket betöltött gazdaifjak. Felvételért folyamodni július hó 1-ig lehet. A kérvényt a m. kir. mezőgazdasági szakiskola igazgatóságának, Pápa címre kell beküldeni. Részletesebb felvilágosítást és tájékoztatást ugyancsak fenti iskola igazgatósága ad, személyesen vagy írásban. -Telefon: Pápa: 12—14. Erzsébet-szigetbeliek jajkiállása Első számunkban már jelentettük, hogy több szigetlakó panaszos sorokat intézett hozzánk. A levelet itt közöljük: »Ismét elöntötte a víz az Erzsébet-szigetet« írják a lapok évek óta és napirendre térnek felette s ha elmúlt a veszély, alig tesznek valamit illetékes helyen, hogy meg ne ismétlődjék. Mi, akik ott lakunk, aggódva figyeljük a legmagasabb helyről tett felhívás és azon kijelentés következményét, hogy »Egyszer és mindenkorra meg kell szüntetni azt a pusztítást, amit az árvizek okoznak«. Felemelő tudat a társadalom segítő készsége, hogy olyan nagy összeget adott a mai nehéz időkben. Komárom kapott 50 000 pengőt — olvassuk. A múltból ismerjük a város gazdálkodását, ami hála Istennek megszóid és reméljük, hogy most már minden összeget arra fordítanak, amire adva van. Ha nem töltik fel a szigetet, akkor felemelik a védőgátal a nagy Duna felől, ne kelljen nekünk, ottani ház- és kerttulajdonosoknak kétségbeesetten figyelni, rettegni, hogy_ a gáton melyik percben zúdul be a víz költséggel és fáradsággal rendbehozott, megművelt házunkba, kertünkbe. Irigyeljük a túlsó oldalon levő töltést. Miért nem lehet azt itt is annyira felemelni? A kis Duna felöli gondozatlan töltés sem engedi át a vizet, meg lehetne ezt hasonlóan a nagy Duna-ágnál is csinálni. Van elég kavics a Dunában és ráfér a kotrás. Ahová kultúrember letelepszik, ott kulrát teremt. Nem illik ez a mondás a szigetre, itt kultúrát teremteni senki sem fog, pedig ez a hely Komáromhoz tartozik. Nincs beláthatatlan területről szó és a látszat-munkák helyett véglegest, alapost kell végeztetni. A kapott összeget Uz utolsó pengőig csakis erre fordítani. Azzal, hogy egymás után beállítanak embereket a gáton a keréknyomok elgereblyézésére, nincs előbbre semmi. Az csak addig látszik, míg az első autó vagy kocsi át nem megy rajta. Nem jelentette be mindenki a kárát, mert úgysem remél érte semmit, azt azonban reméljük, hogy most már olyan kezekbe kerül a sziget ügye, aki azt hozzáértéssel és komolyan, véglegesen fogja elintézni. Azután köszönetét fogunk mondani. vagy panasszal élni illetékes helyen. Több szigctlakó. A kisalföldi mezőgazdaság helyzete a nyár elején A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara a Kisalföld mezőgazdasági helyzetéről terjedelmes jelentésben számol be. A jelentés szerint a rendkívül nagy májusi esőzések miatt a folyók ismét megáradtak s a Kisalföld mélyebb fekvésű helyei ismét magas talajvizet kaptak. Májusban a vetési munkák befejeződtek. Az őszi búzavetések elég jól fejlődnek s ha az időjárás megfelelő lesz, közepes termésre lehet szár mítani. A rozs ritka, de szép kalászú. A tavaszi árpán az időjárás még segíthet. A kukorica fejlődését az időjárás hátráltatta, a répafélék szépek, kártevők nem jelentkeztek. A takarmányfélék visszamaradtak, közepes termést Ígérnek. A rétek s legelők ennél valamivel jobb képet mutatnak. Az olajos növények gyengén fejlődtek, nagy területek kerültek kiszántásra. A kender visszamaradt. A gabonaneműek üzleti forgalma szünetel, csak szórványosan jelentkeztek malmi vásárlások. Az érdeklődés az új termés felé fordul, erről azonban még nem lehet tiszta képet alkotni. A mái jusi hideg időjárás akadályozta a gyapjúhyirást s a gyapjúforgalom csak a hónap második felében tudott kialakulni. A korai zöldségfélék csak későn jelentek meg aj piacon, árük magas volt. Ugyanez a helyi zet a gyümölcsféléknél. A kereslet tartózkodó volt.
