Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-05-25 / 21. szám

1 oldal. KOMÁROMI LAPOK 194Q, május 25. Orvosok ezrei ajánlják a Togal-t rheumatikus és kötvényes fájdal­mak ellen idegfájdalmaknál, fejfájás­nál, tag- és izületi fájdalmaknál, va­lamint meghűléses betegségek ellen. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógy­szertárban. P. 1.60. (445) Dohánytcrmclési előadás Bajcson Juhász Árpád m. kir. gazd. főta­­tanácsos, a dohányjövedék budapesti központi igazgatóságának főtisztvise­lője Bajcson dohánytermelési elő­adást tartott. Az előadáson megjelen­tek a hercegprímási uradalmak gaz­datisztjei, az érsekujvári és komá­romi dohánybeváltó hivatal tisztvise­lői, a környékbeli földbirtokosok, gazdák és dohányosok. Az előadást 120 dohánytermelő hallgatta végig. Juhász Árpád ismertette a dohány­palánták betegségeit és az ellenük va­ló védekezést. Felhívta a termelők fi­gyelmét arra, hogy kénsavas káli nél­kül nem lehet jó minőségű dohányt termelni. A dohány trágyázására hol­danként 80 kg. 48 százalékos kénsavas kálit ajánlott. A hercegprímási urada­lom valamennyi dohánytermelő gaz­dasága használ holdanként 80 kg. kénsavas kálit és 40 kg. szuperfoszfá­tot, A legnagyobb kát. holdanként! tiszta jövedelmet mindig azok a gaz­daságok érik el, amelyek nem mu­lasztják el a 48 százalékos kénsavas káli kiszórását, mert ezáltal jobb mi­nőséget és így magasabb beváltási árat érnek el. A kénsavas káli fé­szektrágyázásra is használható, ami­kor fészkenként fél dkg. (csapott kis kanál) kénsavas kálit szórunk ki és keverjük bele a talajba. A kénsavas káli oldatban is használható, úgy hogy 100 liter vízbe 4—5 kénsavas ká­lit oldunk fel és ezzel a palántákat megöntözzük. Nagy vita keletkezett a dohány ültetési távolságával kapcsolatban. Egyesek szerették volna a dohányt 60x40 cm. sor- és növénytávolságra ültetni. Juhász Árpád felvilágosításai után belátták, hogy a dohányjövedék által előírt 50x30 cm. sor- és növény­távolság a legmegfelelőbb, mert csak így lehet jó minőségű dohányt ter­melni, ezáltal magasabb beváltási ára­kat, lehal kát. holdanként több tiszta jövedelmet érni el. ,Ma: Kovrig Béla dr. előadása a Jókai Egyesületben" Igen érdekes és értékes előadás lesz ma, szombaton este 8 óra­­tkor a Jókai Egyesület kultúrpalo­tájában. Az egyesület meghívására Kovrig Béla dr. miniszteri tanácsos, egyetemi magántanár a Magyar nép­­védelem címmel tart előadást, amely­ben az ország húszéves népvédelmi és szociális törekvéseit s ilyen irányú alkotásait ismerteti. Az előadásra a Jókai Egyesüld tagjait s a várbs kö­zönségét ezúton is meghivja a ren­dező egyesület. Belépődíj nincs. — A komáromi m. kir. rendőrkapi­tánysághoz az alábbi talált tárgyakat szolgáltatták be: egy drb gépkocsira való levegőszűrőt, 1 drb esernyőt. Iga­zolt tulajdonosaik a rendőrkapitány­ságon az átvételért jelentkezzenek. Üzenlek ériem a pariok... Valami furcsa, bűvös ének: vágyaim egyre lázadoznak, hívnak a szirének. A hullámok paskolnak, vernek, körülölelnek; Szép vágj' élei, örülök, hogy élek, de hánj'kódó hajómmal messze kitérek! Fekete szíriek, bús hajóroncsok, tépett hajósok, kifoszlott lelkek: .». óh, én ismerlek, sokszínű élet! Gyönyörök éneke hívja a hajókat S aki oda téved, vissza nem térhet: knegöleled és összclépcd... Valami furcsa, bűvös ének: vágyaim egyre lázadoznak, hívnak a szirének. Ilánykódó hajómmal messze kitérek. Nem magamnak élek. Engem úgj' küldtek. Kincseket hoztam a kincsteleneknek. Sietnem kell. A csalóka hangok nem igéznek meg. Üzentek értem a partok, én arra tartok! Én arra tartok! Mézes Lajos. — Pénzügyőri szempontból való te­rületi változások. M. kir. Pénzügymi­niszter f. évi május hó 1-vel Dad, Kocs, Kömlőd községeket a hozzájuk tartozó tanyákkal.és pusztákkal a kis­béri pénzügyőri szakasz kerületébőL úgyszintén a Szőny községhez tartozó Almásfüzitő pusztát a komáromi pénzügyőri szakasz kerületéből a ta­tai m. kir. pénzügyőri szakasz kerü­letéhez csatolta. 1124 „CORSO” ÉTTEREM ÉS SÖRÖZŐ Mérsékeli polgári árak 1 Gondos kiszolgálási KOMÁROMUJVÁROSBAN, Nagyigmándi-ut 13 Gyönyörű kérthelviség, modernül berendezett éttermek és söröző helyiségek. Elsőrendű ételek. Kitűnő italok. Menürendszer. Havi étkezőknek kedvezmény. Cigányzene. Társasebédek és összejövetelek legalkalmasabb helye. Öt világrész várja a magyar gyümölcsöt A magyar föld ezer fáradsággal ter­melt világhírű gyümölcsei az egész világon keresettek, állapította meg nemrégiben egy előadásán dr. Gesz­­tely Nagy László, aki arról beszélt, hogy Houkongtól Argentínáig, Kana­dától a Filippi-szigetekig majdnem minden államban megtalálhatók a magyar föld terményei. Nálunk, ahol az éghajlat cs a nap erős sugara nagyfokú cukor- és vitamintartalmat kölcsönöz a gyümölcsnek, azt ver­senyképessé teszi az örök nyár hazá­jában termelt kaliforniai gyümölcs­csel. ízben és zamatban a világ egyetlen gyümölcse sem veheti fel a versenyt a magyarral. Az Egyesült .Államok, Szíria, Marokkó, Afrika, Dél- Amerika, sőt még Kína is fogyaszt magyar gyümölcsöt, csakúgy, mint Európa lpgtöbb országa. Figyelem Fátyol Misi és cigányzenekara minden este a TŰMÜL étteremben muzsikál Utólagos áldozatkészségének nagyszerű példáját nyújtja liapről­­napra a magyar társadalom, amely­nek önkéntes adakozásából már há­rom milliónál is nagyobb összeg gyűlt össze az árvízkárosultak segé­lyezésére. Az adakozók, gazdagok és szegények hatalmas névsorát olvasva azonban minduntalan felötlik ben­nünk a gondolat: mi lehetett volna, ha ezt az utólagos áldozatkészséget előzetes áldozatkészséggé sikerült vol­na átalakítani? Vitéz Endre László alispán a minap állapította meg, hogy Pest-megye csatornahálózatának ki­építésére, amely az árvízveszedelmek elhárítására okvetlenül szükséges, másfélmilló pengőre volna szükség. Ha még azt is meggondoljuk, hogy az ár Pest-megyében végezte a legna­gyobb pusztításokat, megkérdezhet­jük: nem lehetett volna-e a társadat lom áldozatkészségét ennek az ősz­szegnek, vagy egy részének előterem­tésére még a baj előtt igénybeven­ni? Nem azt mondjuk, hogy az épí­tendőket mindenütt a közönség épít­se fel, de meg kell értetnünk vele, hogy. ahol a hivatalos segítség el­akad vagy elapad, önmagának kell segítenie önmagán. Ez az előzetes ál­dozatkészség az, amelyet a magyar társadalomtól minden munkánkhoz kérni szeretnénk: a baj előtt fog­junk össze, a baj előtt építsünk gá­takat, telepítsünk, s állítsunk népfőis­kolákat ha kell: a magunk erejéből. Mórocz Péter Komárom Nádor u. 15. Telefon 44 Rádió*, villany- és műszaki szaküzlet. CORDATIC autógumi, R1V golyóscsapágyak, a világ­hírű STEYR-PUCH motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok és rendes kerékpárok, a CONTINENTAL Írógépek és PFAFF varrógépek körzetképviselete. A PÁTRIA gramafonlemez újdonságok és egyéb gyártmányok is, valamint az összes cikkek nagy választékban raktáron. Villanyszerelési Javító műhely! Hatezer faluban tartják meg a.vasnapot A Fémgyüjtő központban lázas munka folyik a »vasnapok« elő­készületeivel kapcsolatban. Mintegy 6 ezer faluban, a vidéki városokban és a fővárosban is megtartják a »vas­inapokat« és az errevonatkozó hir­detményeket az egész ország területén már a legközelebbi napokban kifüg­gesztik. Ezúton is közli azonban a Fémgyüjtő, hogy a »vasnapokon« nemcsak a testületek és egyesületek gyűjtött anyagát veszik át, hanem a magángyüjtők és magánüzempk hulla­­dékanyagát is. A gyűjtött hulladék­­anyagot a Fémgyüjtő igazolvánnyal ellátott megbízottai vehetik át, mert csak így van biztosítva az, hogy a gyűjtött nyersanyag megfelelő helyre kerül. Számos levél érkezett — kü­lönösen vidékről — a Fénygyűjtőhöz, melyekben az átvétel módozatai iránt érdeklődnek. Erre vonatkozóan a hir­detmény részletes felvilágosítással fog szolgálni, ezúton is közli azonban a Központ, hogy a gyűjtött anyagot a megbízottak egy egyelőre meghatáro­zott helyen, napi áron veszik át. A gyűjtésre vonatkozóan egyébként minden érdeklődésre szívesen vála­szol a Fémgyüjtő központja: Buda­pest, V., Alkotmány ucca 10. Telefon; 121—752, 121—753 és 121—754. — A bundás Király-díj a Színházi Ma­gazinban. Az arisztokrácia és a sportvilág legnagyobb eseményéről, a Király-díjról hoz nagy képes riportot a Színházi Maga­zin új száma. Beszámol Bajor Gizi és Bókay János érzelmes és vidám válásáról a 200-ik »Feleség« után, az Operaház új szerzőjének kalandos életéről és arról, hogy »Mit csinál Hunyady Amerikában?« »Operettet írtam« címmel Farkas Imre írt vidám megemlékezést a direktorral, primadonnákkal és társszerzőkkel átélt ka­landjairól. Egy naj) Karádv Katalin éle­tébői, »Tükörpályázat«, víccrovat, nagy divalrovat, regény, novella tarkítja a ki­tűnő számot, melynek mellékletei a »Nem vagyunk házasok- című nagysikerű víg­játék és a Kis Magazin Sicc úrfi vidám kalandjaival. — Rossz gyümölcstermésre van ki­látás. A gyümölcsösökben az erős fagy, valamint a nyulak, különösen a fiatalabb fákhan igen jelentős károkat okoztak. A barackfák mintegy 40 szá­zaléka kipusztult. A cseresznye és al­mafák szépen virágoztak, úgyhogy eb­ből a gyümölcsökből szép termés vár­ható. Szlovák, vagy tót? A Magyar Tudományos Akadémia a ma­gyar nyelv védelmére egy ügyesen szer­kesztett folyóiratot ad ki. Ennek a kiváló folyóiratnak a címe: »Magyarosan« kifejezi az egész mozgalom célkitűzését: édesanya­­nyelvünknek nemzelies irányú művelését. A lap féltő szeretettel figyeli nyelvünk éle­tét, fejlődését, új hajtásait, szépségeit fel­iárja, az idegen mintájú képződéseket, a betolakodott idegen szavakat és nyelvi idegenszerűségeket pedig kiirtja. A folyóiratnak egyik legutóbbi számában találunk egy különösen érdekes cikket. En­nek tanulságait rövid összefoglalásban ol­vasóink okulására ide iktatjuk. Tót vágj« szlovák? — veti fel a kérdést Pollner Ödön szellemes fejtegetése. Megál­lapítja, hogy a »tót« ősrégi magyar szó, a »szlovák« elnevezést csak 1918-ban kap­ták fel tótajkú nemzettestvéreink, mert a »tót« megjelölés sértette önérzetüket. A magyarság figyelembe vette ezt a kicsi­nyes kívánságot és ma már általában csak szlovákokról beszélünk. Pedig ez éppen olyan, mintha francia helyett ezentúl azt mondjuk: »transzé«, az angol helyett: »inglis«, az olasz helyett: »italiano«-, vagy akárcsak »tálján«, a lengyel helyett: »pol­­szki« vagy »pólyák«? A tótnak »szlovák« elnevezése tökéletesen olyan, mint ami­lyenek volnának ezek a megjelölések. Miért kell tehát a »tót« szavat a ma­gyar nyelvből 20 év óta kiküszöbölni? A mellőzésre irányuló kívánság egyedüli okául csak azt hallhattuk, hogy a tót el­nevezés sértő, lenézés van benne. Hogy a »tót« megjelölésben van valami gúnyos, lenéző, az merő ráfogás. Ellen­kezőleg, ha van valamely elnevezésben csúfondárosság, a »szlovák«-ban van épp­úgy, mint a »polyák«-ban, »talján«-ban vagy a »dájcs«-ban (p. o. »niksz dájcs«). Éppen a saját nyelvükön használt vagy abból torzított megnevezése az idegen népeknek a csufondáros, mert hiszen ide­gen szó állandó használata valamely nyelvben mindig csúfság. Ezért p. o. mi magyarok nem is igen szeretjük a han­gulati velejáró miatt, ha a németek min­ket »Madjáren«-nek és nem »Ungaren«­­nek neveznek. A tisztességes elnevezés bizony a »tót« és nem a »szlovák«. Elterjedt szokás volt ezelőtt a tótokat mint alyafikat megszólítani. Milyen kedve­sek Mikszáth Kálmán elbeszélései: »A tót atyafiak«. Egyetlen más nemzetiségről sem mondtuk azt, hogy atyafi. Az atyafi pedig testvér. Tehát a magyar testvérnek nevezte a tőtol már akkor is. Szlováknak csak akkor kezdte hívni, mikor ellenséggé vált. Ha tehát ismét atyafiságos indulattal for­dulunk feléjük, akkor csak térjünk vissza a »tót« megnevezéshez. A »szlovák« leg­feljebb a csehtótokra illik, azok azonban nem atyafialt. — Rádióellenőrző csoport Komá­romban. A kereskedelem- és közle­kedésügyi miniszter rendeleté alapján városunkban is megalakult a rádióel­lenőrző csoport. A csoport rendelte­tése az, hogy a közönségnek a rádió­vétel elleni panaszát helyben felvegye és annak megszüntetése iránt intéz­kedjék. Felhívjuk tehát a rádióhall­gatókat, hogy a csoport látogatásait bizalommal fogadja és ne vegye zak­latásnak, hiszen éppen a hallgatók érdekében tevékenykedik. Adja tehát elő mindenki bizalommal az esetleges panaszait és legyen meggyőződve ar­ról, hogy a m. kir. posta mindent el­követ a rádióvétel élvezhetővé tételé­re. A csoport vezetője dr. Körme n­­dy Miklós póstatisztviselő. A csoport látogatásakor annak vezetője az iga­zolványát mindenkor minden külön felszólítás nélkül felmutatja. ÉRTESÍTÉS. A mélyen tisztelt közönség szives tudomására hozom, hogy I fűszer, gyarmatáru, liszt és csemege kereskedésemet Komáromban, Ferenc fózsef-rak­­part 44- szám alatt (volt helyisé­gemben) újra megnyitottam. További szives támogatást kétek, tisztelettel JEDLIK ISTVÁN N O JA '<U V) '<U a> 3í CD N O JA 5' 50 , ■>0) * t N : Cfl ' 3 A3 »O . 3 3 3 3 s O -JA ■ »aj 3 • s_ :0 • JA ' <C < I ( § ( ■P I I i H m a o o Dl O 2

Next

/
Thumbnails
Contents