Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-05-25 / 21. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam____________________21. szám_____________________Szombat, 1940. május 25. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BAÄANYAY JÓZSEF DR. Főmunkalársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Vitéz Jaross Andor Jászfalun és Fürön Nagy lelkesedéssel fogadták Jarosst mindenütt Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Az ország nemes szive Komárom, —május 24. Az a rettenetes katasztrófa, amely április havában az árvíz tengerével «Inlötte el a Duna, Tisza és mellékfolyói mentén épüli falvakat és szántóföldeket, sok ezer holdra terjedő határokat pusztított el, hid lkai és útakat sodort magával, falvakat pusztított el és sokezer embert tett földönfutóvá. Számos emberéletet is kívánt a gyilkos áradat, mely nyomort és szenvedést okozott azoknak a szerencsétleneknek, akiket otthonukból kiűzőit s hajlékaikat a puszta földdel egyenlővé tefie. Rettenetesen szenvedtek a mai súlyos időkben azok a szerencsétlenek, akik a puszlíló elem áldozatai lettek s akik mindenüket elveszítenék, s csak az élelüket tudták megmenteni. A magyar társadalom, az egész ország megmozdult, hogy segítő kezével, készséges adományaival támogatási nyújtson az árvízsujioila országrészek szenvedőinek. Néhány hét alatt közei négymillió pengő gyűlt össze a károsultak számára, akik nagyrészének lehetővé lette az ország jószíve azl, hogy házaikat felépíthetik s az elveszett öltben helyébe új, a veszedelmeknek ellíntálló, jól megalapozott házat nyernek. Ezt a segítési akciót már a napokban megindították a legnagyobb pusztítást szenvedett vidékeken s a helyreállítási munkák nemcsak arra szorítkoznak, hogy a házat újraépítsék, hanem igen bölcsen arra Is gondolnak, hogy a jövőben ilyen rettenetes veszedelem ne pusztítsa cl a szegény emberek hajlékai. Maga vitéz Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter jár elöl ezzel a gondolattal, aki az árvízkárosultak házhelyszerzésének előmozdítására körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz. A rendelet szerint meg kell vizsgálni, hogy a régi házhelyek megfelelnek-e a kövelelniényeknek, vagy aránylag kis költséggel alkalmassá tehetők-e az építkezésre. A rendelet mély szociális érzékiről tanúskodik és meghaladja a pillanatnyi segítés mértékét s. előreláthatóan belekapcsolódik az országos házépítési és községfejlesztési programba. Ahol a régi házhelyek nem felelnek meg a követelményeknek, ott a házakat megfelelőbb s jobb helyen kell felépíteni. Az erre szükséges ingaiíanokat a földmívelésügyi miniszter szabad kézből való vásárlás, vagy a zsidótörvény alapján szerzi meg a telepítési alap terhére és gondoskodik a rendelet arról is, hogy tanyaközpontok létesítése céljából is lehetővé váljék ingatlanok szerzése. Sok hasznos rendelkezést tartalmaz ez a rendelet, melynek szemineltarlásával már megindult a házak, hidak, ú!ak, vasúti áljárók helyreállítása és az elpusztult házak építése. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, árvízi kormánybiztos személyesen ellenőrzi az építéseket s így azok rendes mederben történő végrehajtása biztosítva van. A társadalmi gyűjtésből befolyt közei négymillió pengő nagyrészét már kiutalták ezekre az építkezésekre, de ezenkívül maga az állam is több milliót juttatott az államvasútak, az állnmépíiészcl és folyamiisérnöki hivatalok, valamint nz árvíztársulatók állal vezetett munkákra. Valóban csodának lehet nevezni, Vitéz Jaross Andor képviselői körútja során meglátogatta Jászfalu és Für pártszervezeteit. Mindkét helyen résztvetl a Magyar Élet Pártja választmányi értekezletén és a választmány előtt lelkes ünneplés közben ismertette a jelen politikai helyzetet. Jászfalun különösképpen rámutatott arra, hogy a magyar politikai vezetés nem kíván a szlovákoktól lélekváltozást, hanem csak annyit, hogy a szlovákok a magyarságot megértve együtt dolgozzanak a közös jövő érdekében. Különösen a szlovákságnak érdeke, — mondotta — hogy itt a magyarokkal együtt haladva úgy, mint századokon keresztül, biztosítsa fejlődésének lehetőségét. A politikai tevékenységgel kapcsolatosan kijelentette, hogy megjelenése a járás falvaiban semmi más, mint a becsületes ember segíteniakarása, ott, ahol baj van. Vitéz Jaross Andor volt miniszter, országgyűlési képviselő meglátogatta Für községet is. A miniszter kíséretében voltak Jaross Vilmos, Nyitra- Pozsony vm. főispánja, Kürlhy Győző, a község egykori szeretett főjegyzője, főispáni titkár, dr. Fekete Ferenc pártfőtitkár, Jókai Imre, a helyiszervezet díszelnöke, valamint O b e r t h Ferenc főjegyző. A nagy számban egybegyült párthivek lelkes éljenzéssel fogadták vitéz Jaross Andort, majd Pócs József öregbíró, a párt helyi elnöke üdvözölte a párt és a helybeli lakosság nevében a kerület képviselőjét. Kérte, hogy vitéz Jaross ismertesse az egybegyűltekkel a Magyar Élet Pártja céljait és adjon tájékoztatót a jelenlegi politikai helyzetről. Ezek után vitéz Jaross Andor emelkedett szólásra. Nagyhatású beszédében visszatekintett a múltra, felidézte azt az időt, amikor legutóbb, még Egyetlen tárgya volt a város törvényhatósági bizottsága május 22-én tartott rendkívüli közgyűlésének, mely a városi pótadó és az országos keresetiadó kulcsának újabb megállapítására vonatkozólag hozott egyhangú határozatot. A rendkívüli közgyűlést Nagy Nándor főispán vezette, aki a törvényes formaságok elintézése után felkérte az hogy a nehéz helyzetben lévő s minden oldalról igénybevett magyar társadalom a legnagyobb megértéssel állott a szerencsétlenek segítésére és szívesen hozott áldozatot magyar testvéreinek. Az ország szíve megdobbant és szent kötelességtől áthatva, teljesítette feladatát. Az árvíz ismét próbára tette az országot s Magyarország fényesen állta ki ezúttal is a próbálj mint ahogyan minden időben kész volt a támogatásra, valahányszor csak szenvedőket és sorsühiözölleket kik lett segíteni. A nagy pillanatokban megnyilvánuló együttérzés és lettrea megszállás idején Fürön járt. Akkor is összetartásra buzdította a füri magyarokat, ezúttal is ugyanazt kéri, hogy egyesült erővel munkálkodjon mindenki a haza, a magyarság érdekében. önmagára nézve csak kötelességet teljesít akkor, amikor az érsekújvári járás községeit sorra meglátogatja és most Fürön is megjelenik. Felhív mindenkit a magyar őszinteségre és kötelességteljesítésre. Minden magyarnak egy pártba, egy táborba kell gyülekeznie. A múltban az Egyesült Magyar Párt volt az összekötő szerv, jelenleg pedig bele kell kapcsolódnunk a Magyar Élet Pártjába. Nekünk magyaroknak feltétlen szükségünk van arra, hogy egy tábort alkossunk, hiszen a régi mondás is azt tartja, hogy egységben az erő Ebben a mai világ'orgatagban nekünk magyaroknak fokozottan kell összetartanunk. Ma rhég a politikának is egységesnek kell lennie. Az ígéretek politikája megszűnt. A politikának az Ígéreteket valóra kell váltania. A boldogulás nem egv-kél emberen múlik, hanem az összes erők összefogásán. 'Célunk, hogy egységesen dolgoznunk a szebb, boldogabb magyar jövőért. Gazdagnak, szegénynek ezen kell dolgoznia. — A mai .háború eredménye, — mondotta, — csakis egy igazságosabb rendszer győzelme lehet, amelyben a becsületes munka fog uralkodni. A németek hozzáláttak ahhoz, hogy a maguk igazságát fegyveres erővel szerezzék meg, nekünk is mindem-e készen kell állnunk. A magyar kormányzat arra törekszik, hogy vér nélkül érje el célját. Fel vagyunk, azonban készülve arra, hogy visszaverjünk mindenkit, aki határainkat akarná megtámadni. Ezután Pócs József helyi elnök köszönte meg a képviselő fáradozását és munkájára az Isten áldását kérte. előadót az egyetlen tárgy ismertetésére. Fridi-ich János számvevőségi főtanácsos terjesztette elő Alapy Gáspár m. kir. kormány főtanácsos, polgármester javaslatát a következőkben. Komárom város 1940. évi költségvetési előirányzatát május 3. és 4. napján egy miniszterközi bizottság, melynek tagjai a m. kir. belügyminisztékészség ismétlődőit meg újra, felemelő példáját szolgáltatva ismét a nemzeti egységnek. Az ország jó szívének áldott, nemes felbuzdulása ezreknek törli le könnyeit, ezreknek teremi új hajlékot, meleg otthoni. Milyen boldog ludat az, hogy a nemzet a legnehezebb időkben is megértéssel, áldozó készséggel áll áz elemek áltat sújtottak mellé, hogy testvéri szívének melegével felemelje a porból s magához ölelje őket és hozzájáruljon jövő jüknek biztosításához! A mindenható Istennek áldása ez, legyen hála érte! Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. rium részéről dr. Cserzy István miniszteri titkár és dr. Hódy Sándor számvevőségi tanácsos, a pénzügyminisztérium részéről d r. S z e n d y Tibor miniszteri titkár voltak, — tételről tételre át, illetve felülvizsgálták. A tárgyaláson a város közönségét a polgármester és Fridrich János szv. főszámtanácsos, szv. főnök képviselte, míg a jegyzőkönyvvezetői tisztet Kreschka Károly szám tiszt töltötte be. A miniszlerközi bizottság részéről a legnagyobhfokú jóindulat és bölcs belátás volt tapasztalható s ennek következménye azután az lelt, hogy a szükséglet, valamint a fedezeti részen több módosítás eszközöltetett, mely után a város adófizető polgárságára nehezedő 125 százalékos pótadó 98 százalékra mérsékelteiéit, azonban ezzel szemben a keresetiadó kulcsát 6 százalékról 7 százalékra kellett felemelni. A fentebb előadottak alapján javasolja a polgármester: mondja ki a törvényhatósági közgyűlés, hogy az előterjesztést tudomásul veszi s egyben az 1940. évre a pótadó kulcsát 98 százalékban, a keresetiadó kulcsát pedig 7 százalékban állapítja meg. Fridrich János főszámtanácsos ezután felolvasta a m. kir. belügyminiszternek 133.000/1939. IX. B. M. sz. rendeletét, mely a kereseliadó kivetési kulcsát állapítja meg. A rendelt a következőképen szól: Az általános keresetiadó fizetésére kötelezettek az 1939. évi október-december hónapokra az általános kereseliadó alapjául vett adóalapnak 0.5 százalékát, az 1940. évre pedig 2 százalékát kötelesek inségjárulék címén fizetni. Azokban a községekben (városokban) azonban, amelyekben az általános keresetiadó kivetési kulcsa 6 százalékot meghaladó százalékban állapíttatott meg, az általános keresetiadót fizető kötelezetteknél az inségjárulék kivetési kulcsa olvkép csökkentendő, hogy az egy teljes évre átszámítva, az általános keresetiadóval se haladja túl az általános keresetiadó alap 8 százalékát. A javaslatot a közgyűlés egyhangúan elfogadta és határozatilag kimondotta, hogy a városi pótadó kulcsát az 1940. évre 98 százalékában állapítja nug, az általános keresetiadó kulcsát pedig 7 százalékban. Ezzel a rendkívüli közgyűlés végétért. Takarékoskodjunk a nyersanyaggal Az európai háborúban ezidőszerint még nem minden ország, még csak nem is minden nagyhatalom vesz részt. A háború hatásait mégis mindenki megérzi, akár közel van a csataterekhez, akár azoktól távolabb éli aránylag zavartalan életéi. Ennek az a magyarázata, hogy a világkereskedelem forgalma nagy nehézségekbe ütközik. A tengeri szállítás bizonytalanná vált és megdrágult. A hadviselő államok nemcsak ellenfeleinknek, hanem a semleges 'országoknak sem adnak elegendő nyersanyagot s a Háború folytatásához szükséges legfontosabb anyagot s azzal való kereskedelmet nem is engedik ki kezükből. Ez érthető, hiszen a gazdasági, élet. megszervezése a mai kor háborújában a hadsereggel egyenrangú tényező. Nem lehet ma már háborút megnyerni jól megszervezett és fe-98%-ra csökkentette a miniszlerközi bizottság az 1940. évre a városi póiadót Rendkívüli közgyűlés a városnál r
