Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-05-25 / 21. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam____________________21. szám_____________________Szombat, 1940. május 25. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BAÄANYAY JÓZSEF DR. Főmunkalársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Vitéz Jaross Andor Jászfalun és Fürön Nagy lelkesedéssel fogadták Jarosst mindenütt Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Az ország nemes szive Komárom, —május 24. Az a rettenetes katasztrófa, amely április havában az árvíz tengerével «Inlötte el a Duna, Tisza és mellék­folyói mentén épüli falvakat és szán­tóföldeket, sok ezer holdra terjedő határokat pusztított el, hid lkai és úta­­kat sodort magával, falvakat pusztí­tott el és sokezer embert tett földön­futóvá. Számos emberéletet is kívánt a gyilkos áradat, mely nyomort és szenvedést okozott azoknak a szeren­csétleneknek, akiket otthonukból ki­űzőit s hajlékaikat a puszta földdel egyenlővé tefie. Rettenetesen szenved­tek a mai súlyos időkben azok a sze­rencsétlenek, akik a puszlíló elem ál­dozatai lettek s akik mindenüket el­veszítenék, s csak az élelüket tudták megmenteni. A magyar társadalom, az egész or­szág megmozdult, hogy segítő kezével, készséges adományaival támogatási nyújtson az árvízsujioila országré­szek szenvedőinek. Néhány hét alatt közei négymillió pengő gyűlt össze a károsultak számára, akik nagyrészé­­nek lehetővé lette az ország jószíve azl, hogy házaikat felépíthetik s az el­veszett öltben helyébe új, a vesze­delmeknek ellíntálló, jól megalapo­zott házat nyernek. Ezt a segítési ak­ciót már a napokban megindították a legnagyobb pusztítást szenvedett vi­dékeken s a helyreállítási munkák nemcsak arra szorítkoznak, hogy a házat újraépítsék, hanem igen böl­csen arra Is gondolnak, hogy a jövő­ben ilyen rettenetes veszedelem ne pusztítsa cl a szegény emberek hajlé­kai. Maga vitéz Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter jár elöl ez­zel a gondolattal, aki az árvízkáro­sultak házhelyszerzésének előmozdí­tására körrendeletét intézett a tör­vényhatóságokhoz. A rendelet szerint meg kell vizsgálni, hogy a régi házhe­lyek megfelelnek-e a kövelelniények­­nek, vagy aránylag kis költséggel al­kalmassá tehetők-e az építkezésre. A rendelet mély szociális érzékiről tanúskodik és meghaladja a pillanat­nyi segítés mértékét s. előreláthatóan belekapcsolódik az országos házépí­tési és községfejlesztési programba. Ahol a régi házhelyek nem felelnek meg a követelményeknek, ott a háza­kat megfelelőbb s jobb helyen kell felépíteni. Az erre szükséges ingaiía­­nokat a földmívelésügyi miniszter sza­bad kézből való vásárlás, vagy a zsi­dótörvény alapján szerzi meg a telepí­tési alap terhére és gondoskodik a rendelet arról is, hogy tanyaközpon­tok létesítése céljából is lehetővé vál­jék ingatlanok szerzése. Sok hasznos rendelkezést tartalmaz ez a rendelet, melynek szemineltarlásával már meg­indult a házak, hidak, ú!ak, vasúti áljárók helyreállítása és az elpusztult házak építése. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, árvízi kormánybiztos sze­mélyesen ellenőrzi az építéseket s így azok rendes mederben történő végre­hajtása biztosítva van. A társadalmi gyűjtésből befolyt közei négymillió pengő nagyrészét már kiutalták ezek­re az építkezésekre, de ezenkívül ma­ga az állam is több milliót juttatott az államvasútak, az állnmépíiészcl és folyamiisérnöki hivatalok, valamint nz árvíztársulatók állal vezetett munkák­ra. Valóban csodának lehet nevezni, Vitéz Jaross Andor képviselői körútja során meglátogatta Jászfalu és Für pártszervezeteit. Mindkét he­lyen résztvetl a Magyar Élet Pártja választmányi értekezletén és a vá­lasztmány előtt lelkes ünneplés közben ismertette a jelen politikai helyzetet. Jászfalun különösképpen rámuta­tott arra, hogy a magyar politikai ve­zetés nem kíván a szlovákoktól lé­­lekváltozást, hanem csak annyit, hogy a szlovákok a magyarságot meg­értve együtt dolgozzanak a közös jö­vő érdekében. Különösen a szlovák­ságnak érdeke, — mondotta — hogy itt a magyarokkal együtt haladva úgy, mint századokon keresztül, biztosítsa fejlődésének lehetőségét. A politikai tevékenységgel kapcso­latosan kijelentette, hogy megjelenése a járás falvaiban semmi más, mint a becsületes ember segíteniakarása, ott, ahol baj van. Vitéz Jaross Andor volt miniszter, országgyűlési képviselő meglátogatta Für községet is. A miniszter kíséreté­ben voltak Jaross Vilmos, Nyitra- Pozsony vm. főispánja, Kürlhy Győző, a község egykori szeretett fő­jegyzője, főispáni titkár, dr. Fekete Ferenc pártfőtitkár, Jókai Imre, a helyiszervezet díszelnöke, valamint O b e r t h Ferenc főjegyző. A nagy számban egybegyült párt­­hivek lelkes éljenzéssel fogadták vi­téz Jaross Andort, majd Pócs József öregbíró, a párt helyi elnöke üdvö­zölte a párt és a helybeli lakosság nevében a kerület képviselőjét. Kérte, hogy vitéz Jaross ismertesse az egy­begyűltekkel a Magyar Élet Pártja céljait és adjon tájékoztatót a jelen­legi politikai helyzetről. Ezek után vitéz Jaross Andor emel­kedett szólásra. Nagyhatású beszédé­ben visszatekintett a múltra, felidéz­te azt az időt, amikor legutóbb, még Egyetlen tárgya volt a város tör­vényhatósági bizottsága május 22-én tartott rendkívüli közgyűlésének, mely a városi pótadó és az országos kere­setiadó kulcsának újabb megállapítá­sára vonatkozólag hozott egyhangú határozatot. A rendkívüli közgyűlést Nagy Nán­dor főispán vezette, aki a törvényes formaságok elintézése után felkérte az hogy a nehéz helyzetben lévő s min­den oldalról igénybevett magyar tár­sadalom a legnagyobb megértéssel ál­lott a szerencsétlenek segítésére és szívesen hozott áldozatot magyar test­véreinek. Az ország szíve megdobbant és szent kötelességtől áthatva, telje­sítette feladatát. Az árvíz ismét pró­bára tette az országot s Magyarország fényesen állta ki ezúttal is a próbálj mint ahogyan minden időben kész volt a támogatásra, valahányszor csak szenvedőket és sorsühiözölleket kik lett segíteni. A nagy pillanatokban megnyilvánuló együttérzés és lettre­a megszállás idején Fürön járt. Ak­kor is összetartásra buzdította a füri magyarokat, ezúttal is ugyanazt kéri, hogy egyesült erővel munkálkodjon mindenki a haza, a magyarság érde­kében. önmagára nézve csak köteles­séget teljesít akkor, amikor az érsek­­újvári járás községeit sorra meglá­togatja és most Fürön is megjelenik. Felhív mindenkit a magyar őszinte­ségre és kötelességteljesítésre. Min­den magyarnak egy pártba, egy tá­borba kell gyülekeznie. A múltban az Egyesült Magyar Párt volt az össze­kötő szerv, jelenleg pedig bele kell kapcsolódnunk a Magyar Élet Párt­jába. Nekünk magyaroknak feltétlen szükségünk van arra, hogy egy tá­bort alkossunk, hiszen a régi mondás is azt tartja, hogy egységben az erő Ebben a mai világ'orgatagban ne­künk magyaroknak fokozottan kell összetartanunk. Ma rhég a politikának is egységesnek kell lennie. Az ígéretek politikája megszűnt. A politikának az Ígéreteket valóra kell váltania. A bol­dogulás nem egv-kél emberen múlik, hanem az összes erők összefogásán. 'Célunk, hogy egységesen dolgoznunk a szebb, boldogabb magyar jövőért. Gazdagnak, szegénynek ezen kell dol­goznia. — A mai .háború eredménye, — mondotta, — csakis egy igazságo­sabb rendszer győzelme lehet, amely­ben a becsületes munka fog uralkod­ni. A németek hozzáláttak ahhoz, hogy a maguk igazságát fegyveres erővel szerezzék meg, nekünk is mindem-e készen kell állnunk. A magyar kor­mányzat arra törekszik, hogy vér nél­kül érje el célját. Fel vagyunk, azon­ban készülve arra, hogy visszaver­jünk mindenkit, aki határainkat akar­ná megtámadni. Ezután Pócs József helyi elnök kö­szönte meg a képviselő fáradozását és munkájára az Isten áldását kérte. előadót az egyetlen tárgy ismerteté­sére. Fridi-ich János számvevőségi fő­tanácsos terjesztette elő Alapy Gás­pár m. kir. kormány főtanácsos, pol­gármester javaslatát a következőkben. Komárom város 1940. évi költségve­tési előirányzatát május 3. és 4. nap­ján egy miniszterközi bizottság, mely­nek tagjai a m. kir. belügyminiszté­készség ismétlődőit meg újra, feleme­lő példáját szolgáltatva ismét a nem­zeti egységnek. Az ország jó szívének áldott, nemes felbuzdulása ezreknek törli le könnyeit, ezreknek teremi új hajlékot, meleg otthoni. Milyen bol­dog ludat az, hogy a nemzet a legne­hezebb időkben is megértéssel, áldo­zó készséggel áll áz elemek áltat súj­tottak mellé, hogy testvéri szívének melegével felemelje a porból s ma­gához ölelje őket és hozzájáruljon jö­vő jüknek biztosításához! A minden­ható Istennek áldása ez, legyen hála érte! Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. rium részéről dr. Cserzy István mi­niszteri titkár és dr. Hódy Sándor számvevőségi tanácsos, a pénzügymi­nisztérium részéről d r. S z e n d y Ti­bor miniszteri titkár voltak, — tételről tételre át, illetve felülvizsgálták. A tár­gyaláson a város közönségét a polgár­mester és Fridrich János szv. főszám­tanácsos, szv. főnök képviselte, míg a jegyzőkönyvvezetői tisztet Kreschka Károly szám tiszt töltötte be. A miniszlerközi bizottság részéről a legnagyobhfokú jóindulat és bölcs be­látás volt tapasztalható s ennek kö­vetkezménye azután az lelt, hogy a szükséglet, valamint a fedezeti részen több módosítás eszközöltetett, mely után a város adófizető polgárságára nehezedő 125 százalékos pótadó 98 százalékra mérsékelteiéit, azonban ez­zel szemben a keresetiadó kulcsát 6 százalékról 7 százalékra kellett fel­emelni. A fentebb előadottak alapján java­solja a polgármester: mondja ki a törvényhatósági köz­gyűlés, hogy az előterjesztést tudo­másul veszi s egyben az 1940. évre a pótadó kulcsát 98 százalékban, a ke­­resetiadó kulcsát pedig 7 százalékban állapítja meg. Fridrich János főszámtanácsos ez­után felolvasta a m. kir. belügyminisz­ternek 133.000/1939. IX. B. M. sz. ren­deletét, mely a kereseliadó kivetési kulcsát állapítja meg. A rendelt a következőképen szól: Az általános keresetiadó fizetésére kötelezettek az 1939. évi október-de­cember hónapokra az általános kere­seliadó alapjául vett adóalapnak 0.5 százalékát, az 1940. évre pedig 2 szá­zalékát kötelesek inségjárulék címén fizetni. Azokban a községekben (váro­sokban) azonban, amelyekben az álta­lános keresetiadó kivetési kulcsa 6 százalékot meghaladó százalékban álla­píttatott meg, az általános kereseti­­adót fizető kötelezetteknél az inségjá­rulék kivetési kulcsa olvkép csökken­tendő, hogy az egy teljes évre átszá­mítva, az általános keresetiadóval se haladja túl az általános keresetiadó alap 8 százalékát. A javaslatot a közgyűlés egyhangú­an elfogadta és határozatilag kimon­dotta, hogy a városi pótadó kulcsát az 1940. évre 98 százalékában állapítja nug, az általános keresetiadó kulcsát pedig 7 százalékban. Ezzel a rendkívüli közgyűlés végét­ért. Takarékoskodjunk a nyersanyaggal Az európai háborúban ezidőszerint még nem minden ország, még csak nem is minden nagyhatalom vesz részt. A háború hatásait mégis min­denki megérzi, akár közel van a csa­taterekhez, akár azoktól távolabb éli aránylag zavartalan életéi. Ennek az a magyarázata, hogy a világkereske­delem forgalma nagy nehézségekbe ütközik. A tengeri szállítás bizony­talanná vált és megdrágult. A hadvi­selő államok nemcsak ellenfeleink­nek, hanem a semleges 'országoknak sem adnak elegendő nyersanyagot s a Háború folytatásához szükséges leg­fontosabb anyagot s azzal való ke­reskedelmet nem is engedik ki ke­zükből. Ez érthető, hiszen a gazdasági, élet. megszervezése a mai kor háború­jában a hadsereggel egyenrangú té­nyező. Nem lehet ma már háborút megnyerni jól megszervezett és fe-98%-ra csökkentette a miniszlerközi bizottság az 1940. évre a városi póiadót Rendkívüli közgyűlés a városnál r

Next

/
Thumbnails
Contents