Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-20 / 3. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam 3. szám __________ Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Teleki Pál gróf miniszterelnök nagyiontosságu beszédben emlékezett meg a velencei tárgyalásokról és ismertette a kill- és belpolitika feladatait Élnünk kell és élni fogunk! Komárom, — január 19. Ezt mondotta Teleki Pál miniszter­­elnök pártjának ülésén tartott nagy­horderejű beszédében, miután u párt­tagok előtt feltárta a politikai helyze­tet. Becsületes nyíltsággal, az ő mindenkit lebilincselő közvetlen mo­dorával, áJLamférfiúi felelősségének teljes komolyságával figyelmeztette az ország népét, hogy az európai hábo­rú esetleges nagyobbmérvű terjeszke­­«lésével nehéz idők következhetnek el reánk, amelyek tőlünk is áldozatot követelnek s nagyobb lemondásra kényszerítenek bennünket, mint ed­dig. A miniszterelnök egész őszintén megmondja, hogy mire kell gondol­nia a nemzetnek, távolról sem akarja szépíteni a dolgokat, tiszta tekinteté­vel belenéz a jövőbe és a bölcs elő­relátás sugallatával készíti elő az or­szágot a senki által sem kívánt, de rajtunk kívül álló erők és hatalmak elhatározásából keletkezhető lehető­ségekre. És épen azzal, hogy őszin­tén és egyszerű közvetlenséggel szó! az országhoz, sz ív u mindenütt a megnyugtatás hatását keltik és min­denkinek megerősíti a biztonság ér­zését. A miniszterelnök külpolitikánk is­mertetése folyamán kihangsúlyozta, hogy a velencei találkozásra szükség volt, mert hiszen olyan két állam­nak, amely egymással a legjobb ba­ráti viszonyban van, tehát Olaszor­szágnak és Magyarországnak az őket közösen érdeklő kérdésekben állandó összeköttetést kell fenlaitani és közö­sen kell megvizsgálniuk a helyzet«!. Az az odaadó, rendkívül nagy értékű ba­rátság, mellyel Olaszország viseltetik irántunk, megköveteli, hogy időnként és pedig minél gyakrabban megbeszé­léseket folytassanak a két állam kül­ügyminiszterei, mert így egyrészt a nézetek és vélemények összeegyezte­tésével a teljes egyetértést, másrészt pedig a barátságos viszony foko­zottabb megszilárdítását érhetjük el. A velencei találkozáshoz fűzött külön­féle külföldi megjegyzések és követ­keztetések egyáltalában nem voltak befolyással a felfogások azonosságá­ra, s nem érinthették azt a szoros barátságot sem, melyet Magyarország Olaszországgal és hosszú évek óta Németországgal állandóan fenlart. Ami az ország belső helyzetét il­leti, a miniszterelnök elsősorban a gazdasági téren folytatott munkára utal, mellyel a nyersanyagok beho­zatalának biztosítására és a gazda­sági élet zavartalan fenntartására tö­rekszik, a kormány. De nemcsak a behozatalt mozdítja elő, hanem a ki­vitelre is törekszik, mert érdekünk, hogy Németországnak és más álla­moknak is szállítsunk, A helyzet elő­reláthatóan nehezebb lesz a követ­kező hónapokban, ez azonban nem jelenthet meglepetést, mert hiszen más államokban már az ősz óta a leg-» nagyobb korlátozásokat vezették be a kormányok. Az eddigi korlátozás sú­lyosbítása azonban csak akkor fog be­következni, ha arra elkerülhetetlen szükség lesz, Nekünk élnünk kell és élni Is fogunk, — jelentette ki ön­érzetes határozottsággal a miniszter­­elnök. Ennek egyik frappáns kife­jezője az, hogy a parlamenti munka- január 19. A Magyar Élei Pártja január 16-án tartotta ez évben első ülését, melyen Vay László báró pártelnök meleg sza­vakkal üdvözölte a miniszterelnököt és a kormány tagjait, akiket biztosí­tott arról, hogy a párt támogatására változatlanul számíthatnak. Feszült figyelem közben emelkedett szólásra Teleki Pál gróf miniszterel­nök, aki megköszönve a párt bizal­mát, utalt arra, hogy a párt az egész országban megerősödött s már több­szörösen megnyilvánult, hogy a ma­gyar nép rendületlenül bízik, a ma­gyar kormányban és a pártban. — örömmel tölthet el bennünket folytatta, - hogy a inai rendkívüli nehéz időkben ott tartunk, ahol va­gyunk. Az ország helyzete, mini min­den európai országé, súlyosodon, — ezt lclkiismerellenscg volna titkolni, de ez a súlyosbodás nem önmagunk­ból . adódik. Európa helyzete súlyos­bodott. Nem a csónakban történt vál­tozás, hanem a tenger állapotában. A csónak azonban halad, amit érzünk’ politikai vonalon, de társadalmi vona­lon is, mert olyan az ország nyugal­ma, hogy majdnem amiatt érez az ember felelősséget, vájjon nem túlsá­gosan nagy-e a nyugalom, s nem kei­­lene-e gyakrabban rámutatnunk arra, hogy azért mégsem élünk rózsakert­ben a, körülöttünk levő világban. Ezl úgy értem, hogy jogos nyug I nunk ne­veszítse cl komoly jellegét és ne men­jen az áldozatkészség rovására. A miniszterelnök ezután annak a reményének adott kifejezési, hogy az összetartás és a barátság eddigi érzé­se hatja át a pártot továbbra is, majd a külügyminiszter nevében, aki meg­hűlése miatt nem vehetett részt az ér­tekezleten, a velencei találkozóról tá­jékoztatta a párt tagjait. OLASZORSZÁG REÁNK SOKAT TART.- A velencei találkozóval kapcso­latban — úgymond — különböző hí­resztelések keltek szárnyra, jóllehet ez a találkozás természetszerűen adó­dott a két ország közölt fennálló mélységes barátság, közös érdekekés egyforma felfogás alapján. Hosszú esztendők szoros barátsága fűzi össze a két országot, ezt a barátságot csak megpecsételi az, hogy Olaszország mindig a legodaadóh­­ban viselteiéit irántunk, akár po­litikai, akár kulturális, akár gaz­dasági kérdésről volt szó. folyik nyugodtan tovább, s hogy a kormány olyan törvényjavaslatokat terjeszt a parlament elé, melyeknek nagyrésze szociális célokat szolgái s á legszélesebb n epret egeknek javát mozdítja elő. A törvényhozásnak e munkája is megerősíti az országban uralkodó rendet és fegy elmezett nyu­galmat. Az ország megérti a kormány tői hogy a kél állam intimen érintkezik egymással, ami a legegyszerűbben a k ü I ügy miniszterek által történik, kü­lönösen ma, amikor a technika hala­dása már nem ismer távolságot, a szemtől-szembe való .beszélgetés köz­vetlen formája pedig könnyebbé és részletesebbé is teszi a megbeszélést Aki normálisan nézi a dolgot, semmi csodálatosai nem láthat tehát abban, ha két ennyire baráti állam külügy­minisztere találkozik; a csodálatos az volna, ha nem így történnék. — Olaszország és Magyarország ma teljesen hasonló helyzetben van. Mind a kettőnek'ugyanazok a politikai kap­csolatai. Mind a kellő szoros barátságban Németországgal és normális diplo­máciai viszonyt tart fenn Európa többi államaival, többek között a hadviselő (elekkel is. Mindkét állam kívül van a hadicse­­lekményeken, így szokás ma a sem­legességet kifejezni. S mert ugyanaz a helyzet, ugyanazok a meggondolá­sok is abban a vonatkozásban, hogy mi a tennivaló az adott helyzetben a gazdasági szerződések tekintetében, a nyersanyagellátás biztosítása szem­pontjából, Németországgal szemben, a hadviselőkkel .szemben, a semlegesek­kel szemben. A különbség a két ál­lam közölt csak az, hogy Olaszország­nak tengerpartja van, nekünk nincs s hogy Olaszország nagyobb, erősebb, hogy Olaszország nagyhatalom, amely azonban reánk igen sokat tart. A velencei megbeszélések termé­szetesen kiterjedtek valamennyi euró­pai problémára és a felfogások töké­letes azonosságát tükrözték vissza, ami nem hivatalos közleményszerű megállapítás, hanem a valóság. Tel­jes volt az egyetértés a felfogásban azért is,, mert eltekintve azoktól a kö­zösségektől, amelyeket a két ország azonos helyzete szempontjából ko­rábban említett; mindkét állam a ke­reszténység őrének tekinti nugát, Olaszország földközitengeri tradíciója folytán, Magyarország pedig mint a kettős kereszt országa. ÉLNÜNK KELL ÉS ÉLNI FOGÚNK. — Kétségtelen azonban, hogy ne­héz időknek megyünk elébe. A tava­­szodás« bizonyos jelei mutatkoznak a a nemzetközi politikai életben, anél­kül azonban, hogy valami konkré­tumot tehetne még tapasztalni. Csodá­latos volna, ha tavasszal vagy a nyár elején nem élénkülne meg a harci te­telességel. Számol a bekövetkezhető isúlyosabb helyzettel is, de ez csak megszilárdíthatja abban az elhatáro­zásában, hogy a haza és a nemzet érdekéért hűségesen kitart a semle­gesség kívánta feltétlen nyugalom és rend mellett. Egész Európa válságos időket ét, négy nagyhatalom fegy­verrel keresi az igazságot és véres vékonysi*« a hadban álló lőlek között, hiszen ami eddig történi, az kétség­telenül csak tapogatódzás, amit mind­két tél részéről erőfeszítés követ, csak azt nem tudhatjuk, hogy hol, mikor és milyen módon. — Ha a háború ilyenformán ko­moly stádiumba lép, nyilvánvalóan nálunk is súlyosbodik majd a hely­­zei, mert a háború kihat egész Euró­pára, akár elsüti valaki a puskát, akár nem és akkor kétségtelenül ná­lunk is bekövetkeznek majd a meg­szólalások, amelyek nemcsak kél hús­talan napra korlátozódnak. Nem élünk azonban a korlátozá­sokkal addig, amíg nem okvellen szükséges. Ezeket morgás nélkül elviselni haza­fias kötelesség. Ezt számon is fo­gon: túrta- ;. Ami belső helyzetünket illeti, állandóan, törekszünk nyers­anyagok behozatalának biztosítására és gazdasági életünk fenntartására, s ugyanekkor igyekszünk szállítani Né­metországnak is, de másfelé is, hogy gazdasági életünket normálisan fenn tudjuk tartani. A helyzet nehéz s a következő hónapokban előrelátha­tólag még nehezebb lesz, de gondol­junk azokra az erőfeszítésekre, ame­lyeket "körülöttünk látunk. Gondol­junk arra, hogy például mii visel el a német nép. — Élnünk kell és élői fogunk s en­nek egyik kifejezője az is, hogy nyu­godtan tovább folyik a parlamenti munka. A kormánynak az a szándéka, hogy a társulati adóról szóló javaslat uián a Ház társadalompolitikai bi­zottsága letárgyalja a plénunban már elfogadott egészségügyi javaslatot, az­után a felsőháztól visszaérkezett föld­reformjavaslatra kerül sor. A föld­­mívclésügyi miniszter benyújtja a legkisebb mezőgazdasági munkabé­rekről szóló törvényjavaslatát, a pénzügyminiszter az .egyenesadó-ja­vaslatot, az igazságügyminiszter a sajtóreformot és a rehabilitációról szóló törvényjavaslatot és ezekhez so­­rakozhatik a belügyminiszter javas­lata a szociális alap létesítéséről. Valószínűleg körülbelül március első feléig tart, amíg a Ház ezeket a javas­latokat letárgyalja. Kívánom — fejezte h-c szavait a miniszterelnök, hogy a parlament és a párt az új esztendőben is hasz­nos, komoly és egyetértő munkát vé­gezzen. A párlgyűlés a miniszterelnök be­szédét hosszas éljenzéssel és kitörő tapssal kísérte. áldozatok árán reméli a győzelmet. Az emberiség legalacsonyabbrendíí indulatait isinél szabadjukra eresztet­ték, elfogta őket (a pusztítás véreskezíí hatalma s míg az emberi szívbe vissza nem tér a jobb belátás és testvéri ér­zés, addig hiába várjuk a békét. Arra kell tehát törekednünk, hogy a jobb belátás kerüljön felül s ez győzedel­meskedjék a nyers erők felett. (. — Az ilyen barátság természetessé teszi Fekvését és készséggel teljesíti kö-

Next

/
Thumbnails
Contents