Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-05-11 / 19. szám

6. oldal. f KOMÁROMI LAPOK 194Q. május 11. A város gyomra Komárom város polgármestere hir­detményt tett közzé, amely szerint a földművelésügyi miniszter megen­gedte, hogy a város területén a hústa-t lan nap ezentúl nem kedden, hanem szerdán legyen. A pénteki hústalan nap megmarad. Tehát: hústalan nap ezután szerdán és pénteken. * * * Igen érdekes következményei vannak a cukorjegyadagolásnak: a város fü­­szerkereskedői megállapították, hogy amióta a cukorjegyet rendszeresíteí­­ték, mindazok az élelmiszerek, ame­lyeket a háziasszony a cukorral' együtt süt, — alaposan megcsappant keresletnek »örvendenek«. így a sü­tőpor, a mazsola, dió, mogyoró, man­dula, fahéj, aztán különösen a kávé, sőt a pótkávé is, a mák, a lekvár for-, galma erősen csökkent. Több, mint ötven százalékos a visszaesés süte­mény-cikkekben. Ezzel szemben vi­szont a méz forgalma nem emelke­dett jelentősen. Elenyésző emelkedés mutatkozott mézkeresletben. A házi­asszonyok pünkösdkor nemigen ké­szülnek sütemény-sütésre. A cukorel­osztó hivatalra két megjegyzése van a közönségnek: osszanak cukorjegyet délután is — ez az egyik kívánság, a másik pedig az, hogy az elosztóhiva­talt tegyék másüvé. A városnak for­galmi szempontból legrosszabb pont­ján, éppen a Jókai ucca legszűkebb helyén nem lehet ötven-hatvan főnyi tömeget összeszorítani! * Nagy a drágaság a főzelékpiacon. Pénteken egy fej saláta 20 fillér volt. Árkormánybizlost kérünk! Komárom tűzharcosainak közgyűlése Másfél évi előkészítő munka után az egyesített Komárom tűzharcosai ápri­lis 28-án megtartották alakuló közgyű­lésüket a Járási Ipartársulat nagyter­mében. Már a felszabadulás első heté­ben megmozdultak a komáromi tűz­harcosok, akik Geöbel Károly dr. fő­szolgabíró vezetésével megindították a szervezkedést, hogy megalakítsák az Országos Tűzharcos Szövetség Komá­romi Főcsoportját. A szervezés mun­kájában készséggel vettek részt a bal­parii tűzharcosok, akik szintén ennek a főcsoportnak lettek tagjai. Az eltelt idő alatt a felszabadult városrész tűz­harcosainak harctéri szolgálata igazo­lását befejezték s így most már lehe­tővé vált a végleges megalakulás. A közgyűlést Oláh László, a régi szervezet alelnöke nyitotta meg és lel­kes beszédben emlékezett meg vitéz Horthy Miklós kormányzó 20 éves fé­nyes eredményű országlásáról, majd a bajtársias szellem ápolására, a tűzhar­cosok összetartására hívta fel a baj tár­sakat. A tisztújítás végrehajtására dr. Geöbel Károly főszolgabírót. kérte fel, aki ismertette a főcsoport megszerve­zése érdekében végzett előkészítő mun­kát. Majd bejelentette, hogy a tisztikai* megalakítására két lista készült, az pgyik a jelölő bizottság listája, a másik pedig több baj társ által aláírt lista, melyei szintén a közgyűlés elé terjeszt. A kérdést Polony Béla dr., Somogyi István, Hasek Ferenc és Pathó Gyula felszólalása után akként intézték el, hogy Pathó indítványára egy tizenkét tagú jelölő bizottságot küldött ki a köz­gyűlés az egységes jelölő lista össze­állítására. A közgyűlés a bizottság jelölését el­fogadta és javaslatára a következőkből választotta meg egyhangúan a Komá­romi Tűzharcos Főcsoport tisztikará­nak tagjait: Elnök Nagy Nándor fő­ispán, társelnök Geöbel Károly dr. — Berinkey grafológus és köllőnő Ko­máromba érkezett. Turnéja során május 27-ig városunkban tartózkodik az egész országiján közismert íéleklátó írásszakér­tő szaktekintély, aki bárkinek írásából (fényképéről) mindent megmond. Díjtalan hasznos élettanácsokat ad jövőjére bárki­nek. Levelekre azonnal válaszol. Állandó levélcíme: Nagykanizsa, Főposta, posta­­restant, (Vidékiek 2 P-t bélyegben mellé­keljenek.) Fogad helyben: Emke-szálloda, 10-es szobában, vasárnap is. *— Analízis kiskorúaknak félárban. 30 o/o-os grafológiai szelvény Érvényes május 24-ig. főszolgabíró, tisztek ti jeli elnökök: dr. Zsindely Ferenc államtitkár, Alapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármes­ter, Reviczky István alispán, Fülöp Zsigniond kormányfőlanácsos bank­­igazgató, Sulacsik Lajos ny. főszám­tanácsos. Alelnökök: Somogyi István és Oláh László, központi kiküldött Weszelovszky János dr. j. b. elnök' póttag Stark István, ügyész Prónay Aladár dr., titkár Kaubek Emil és Kossár József, pénztáros Wachenhu­­zen János, ellenőrök Vörös Béla és Pusztelnik Károly, számvizsgálók vitéz Gábor József, Keszegh Zoltán és Szath­máry Lőrinc, póttagok vitéz Lovász Ferenc és Lukovics István. A választ­mány tagjai: Csukás István dr., Hassek Ferenc, Jancsó Sándor, Kecskés Béla. Pathó Gyula, Polony Béla dr., Ray Imre, Vásárhelyi Károly, póttagok: Dosztál József, Kemenczky Lajos, Szo­­kolóczy Béla és Zeve Imre. A fegyel­mi bizottság elnöke Pyber Kálmán dr. A megválasztottak nevében Geöbel Károly dr. társelnök köszönte meg a bizalmat és megígérte, hogy rövid időn belül helyiséget fog biztosítani a fő­csoportnak, ahol működését megkezd­heti. EGY KISLÁNY EMLÉKKÖNYVÉBE... Maga még fiatal, feslő rózsabimbó. Maga még azt hiszi, hogy négylovas hintó Robog be Magáért, királyfi ül benne És kérleli Magát, hogy ővele menne! És elviszi Magát — Tovább szövi álma — Valami csodaszép tündérpalotába, Ahol szolgák hajlongnak, a parancsát várják S Maga boldogítja az ország királyát. Királyné lesz, ki a parancsokat osztja! És boldog lesz mindhalálig. Oszt’ a Boldogsághoz pompa, fény, gazdagság járul Élete fogytáig, míg sírja bezárul. * Maga még most sző sok rózsaszínű álmot, Maga még azt hiszi, ember közt nincs álnok, A szerelem örök, a barátság is szinte, Ember mind jóbarát, igaz és őszinte, Csak szeretni tudnak, gyűlöletet távol Messze kiűzik a szívüknek honából!--------­----------Maga még azt hiszi, sírnak a sírókkal, Örülnek, nevetnek örvendező jókkal, Mások szerencséjét senki se kívánja. Hisz’ mindenki bölcs, jó é földi világba’----------Hiszi, hogy sose hull le a virág szirma, Ha Maga búsongnék, egész világ sírna, Rózsás arcál redő soha föl nem szántja, örökké tart ez az üde ifjúsága.---------­----------Maga még azt hiszi, hogy szép ez az élet, Az emberi lelkek tiszták és fehérek. Hiszi, hogy csalódni Maga nem fog soha, Hogy sírásra sose válik majd mosolya, Hogy amit álmodik, a rózsaszín álmok, A tündérkirályfi mind valóra válnak. Maga még azt hiszi, hogy érdemes élni, Érdemes a jóban, szépben is remélni, Vannak álmok, szépek, amik valósulnak* Hogy a záporkönnyek értük sose hullnak. Hogy az égi tűznek, napnak nincsen foltja, Hogy az örökké ég, sfemmi ki nem oltja, Rózsának tövise, fénynek nincsen árnya, Sose kell gondolnunk a gyilkos halálra! * Óh csak lűgyjen, bízzon, ne gondoljon véle, Hogy ennek fájdalmas csalódás lesz vége, Álmodjék, ne bánja, szétfoszlik az álom, Hisz’ csak álmodni jó e sivár világon... Baranyay József dr. I Budapest, Dunaparton Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6’- P-től, kétágyas szoba már 12*- P-től Ki­tűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. — I Tizenkét évi távoliét után hazaiött Afrikából egy neves komáromi művész földink Rafael Győző itthon. Már elemi iskolás korában feltűnt raj­zoló készségével, rajzolni, festeni és vo­natozni szerelésével Rafael Győző a komáromi Majláth-iskolában. Ez a vele­született isteni tehetség mindig erősebb lelt és amikor elvégezte a komáromi bencés főgimnáziumot, hamarosan szár­nyat bontott művészi tehetsége és kire­pült szőkébb hazájából, Komáromból és nem kisebb távolságra repült, mint Pá­­ris, a tehetségek világvárosába, ahol ha­marosan ismert nevet szerzett magának. Két évi párizsi és berlini tanulmány után a »művésznek hazája a nagyvilág« nála ugyancsak valóra vált, mert ismét mérföldés lépésekben tette meg az új otthon keresést és Afrikában telepedett le. Itt becsületet és tiszteletet szerzett a magyar névnek és egyben Komáromnak, mint szülővárosának, inert hogy mást ne említsünk, a libanoni nemzeti múzeum­ban, mint komáromi születésű művész van elkönyvelve, nyilvántartva. Erre iga­zán büszkék lehetünk mi komáromiak, mert ezen a réven a kairói sajtóban gyakran megfordult Komárom városának neve, mint ahol .Rafael Győző művész bölcsője ringott. ■ Sajnos, terünk nem engedi, hogy mű­vész földink, Rafael Győző sorozatos si­kereit mind fölsoroljuk lapunk hasábjain, itt csak főbb vonásokban említünk föl egypárat. 1931-ben az a megtiszteltetés érte, hogy Cairóban felhívták, hogy tervezze meg a cairói nemzetközi gyapotkiállítás dekorá­cióját. Az egész világsajtó elismeréssel adózott a művészi alkotás irányában. 1932-ben Szíriában a Hotel Bloudám-ot dekorálta hatalmas sikerrel. 1935- ben a párizsi Louvre múzeum ré­szére a föníciai és bizánci freskókat má­solta le. Szóval a párizsi összeköttetések •állandóan foglalkoztatták. 1936- ban Bagdadban a királyi palota átalakítását tervezte meg igen nagy mű­vészettel. A világsajtó sok meleg sort írt ekkor is Rafael Győzőről. 1936- 39-ig a libanoni Emir Bechir tör­ténelmi nevezetességű palotájának restau­rálásával ért el nagy művészi sikert. 1937- ben ugyanott a Szent József nővé­rek templomát építette és dekorálta, ha­talmas siker koronázta ezt a munkáját is. 1938- ban Weygand generális beyruthi villáját alakította át nagy művészi ízlés-; sei és a villa kertjében egy két méter magas művészi szobrot faragott. É hatalmas, nagy munkák közölt sok­szor rendezett kiállításokat és az a kitün­tetés is érte, hogy a libanoni nemzeti múzeum sok képét és szobrát vásárolta meg és a párizsi művészakadémia keleti csoportja is beválasztotta tagjai sorába. A fenti dicsőségek azonban nem tud­ták lelkében elaltatni a honvágyat, amely mindinkább hazavonzotta és most haza­érkezett. Komáromban is töltött pár na­pot szülei és testvérei, barátai, ismerősei látogatásával, különben Budapesten telep­szik le és reméljük, hogy megfelelő művé­szi körben talál elhelyezkedést. Lúgkő, sósav, ecetsav í. Paulovics Jánosné vértesket­­helyi menyecskét az anyása tettleg bántalmazta. Az érzékeny asszonyt ez annyira elkeserítette, hogy a szappan­­főzésből visszamaradt tömény lúgkö­vet öngyilkossági szándékkal megit­ta. Igen súlyos állapotban került a komáromi kórházba. 2. Bartos Margit 20 éves komá­romi háztartási alkalmazott hétfőn reggel a vár melletti parkban na­gyobb mennyiségű sósavat ivott ön­gyilkossági szándékkal szerelmi bá­natában. Beszállították a komáromi kórházba. Állapota súlyos. 3. KólLarich Milosné szigetma­jori 20 éves menyecske, jobb módú telepes neje, családi viszályok miatt öngyilkos akarl lenni és megitta a ház­tartásban használt ecetsavat. Beszál­lították a kórházba, ahol megállapí­­tották, hogy az öngyilkosságra nem alkalmas ecetsav csak múló termé­szetű rosszullétet okozott. A komáromi háziasszonyképző iskola A mai nehéz viszonyok között különösen hézagpótló a Komáromban működő házi­asszonyképző iskola, amely megadja min­den leánynak a háztartás vezetéséhez azt a szükséges elméleti és gyakorlati isme­reteket, amelyek nélkül a mai nehéz viszo­nyok között boldogulni alig lehet. Minden szülő a saját gyermeke jövőjét biztosítja, ha beíratja leányát ebbe a nagy nemzet­­fentarló munkát végző intézetbe, ahol a magyar hazának művelt, munkás, dolgos és hű honleányokat nevetnek, akik életük legszentebb célját, a meleg családi tűz­hely ápolását, á legszebb hivatás: a csa­ládanyai és háziasszonyi hivatás isme­reteit, feltételeit, alapjait sajátítják el. Az emberi boldogtalanságnak hányszor, csak­nem mindig az az oka, hogy hiányzik a rendes, okosan berendezett családi élet, a puha, meleg és boldogságot sugárzó csa­ládi tűzhely, mert a ház női rossz gazda­­asszonyok, rossz családanyák. A férj hiába dolgozik, hiába fárad, otthon elpazarol mindent a rosszul nevelt nő. Ez ellen a mindegyre gyakrabban előforduló családi boldogtalanság ellen ad védőpaizst a ko­máromi háziasszonyképző iskola, amely­nek tanári kara (Kapitány Mária igazgató­nővel az élén Molnár Böske, Herman Sári, Bazsó Margit, Benedek Ilona tanárnőkkel) meleg családi otthont alkot a növendékek­kel. A tanuló leányok valósággal otthon érzik magukat, mert csupa meleg szív és kedves szeretet veszi őket körül. Köny­­nyű itt a tanulás, mert közvetlen, meg­kapó és könnyű előadásban részesülnek a tanárnők és az igazgatónő részéről. Az intézetbe 15. évüket betöltött leá­nyokat vesznek fel. A növendékek benn­lakók, de bejárókat is fölvesznek. A gya­korlati oktatást szolgálja az intézet mo­dern, új, tökéletes berendezése és felsze­­reelése (munkaterem, mosó, vasaló he­lyiség, konyha, varroda, kéziunmkaterem), a külső gyakorlati oktatást pedig a kerté­szet, baromfitelep, sertéstenyésztés, tehe­nészet, tejház, továbbá a gyakorlati szem­léken értékes mezőgazdasági tapasztalato­kat nyújt az intézet szomszédságában le­vő Téli Gazdasági Iskola szakszerűen fel­szerelt és vezetett 300 holdas miutagazda­­sága. í i ; a A tanulmányi év tízhónapig tart, szep­tember elejétől június végéig. Az intézet Komáromban van, a városló)! 4 kilométer­nyire, a gazdasági iskola szomszédságá­ban, a gúlái vasútvonalon van az állomá­sa. Az ‘iskola szép parkban épült pavillo­­nokban van elhelyezve, kedves, egészsé­ges otthoni ad a leánynövendékeknek. A fölszerelés új és modern, vízvezeték, vil­lanyvilágítás, rádió, telefon, zongoraterem, könyvtár, fürdők stb. Magyar szülök! Biztosítsátok leányaitok jövőjét, boldogságál, Írassátok be a komá­romi háziasszonyképző iskolába. A taní­tás, ellátás nagyon csekély összegbe ke­rül. Kérjelek képes prospektust az inté­zet igazgatóságától. Az .intézet a föld­művelésügyi miniszter fennhatósága alatt áll. Loránd Papír írószer Könyv Újság KOMÁROM, KLAFKA-TÉR 9. (Somorjai és Braun cég között) TELEFON: 316. Mindennemű papíráruk és író­szerek, irodai és iskola-cikkek, könyvek és újságok, levélpapí­rok és képeslapok, csomagoló­papírok és zacskók, papirkülön­­legességek (szalvetták, szönyeg­­papir, falvédók, cellophán stb. ölesé és jé beszerzési forrása nagyban és kicsinyben.

Next

/
Thumbnails
Contents