Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-04-27 / 17. szám
4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. április 27. Rheumatikus fájdalmaknál, idegfájdalmaknál, fejfásásnál, izületi- és tagfájdalmaknál, valamint meghűléses betegségeknél, gyorsan és biztosan hatnak a TOGAL-tábletták. Orvosok ezrei ajánlják a TOGAL-t, tehát ön is bizalommal vásárolhatja. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban 1.60 Pengő. (936) Muskátlis ablakok A nagykeszi műkedvelők Komáromiban játsszák le Borka Géz|a s Miliőim Gyula színdarabját, a komáromi kórház javára. Igen érdekes szinielőadás lesz Komáromban május 2-án, áldozóesűlöríökön, délután 5 órákor. A nagykeszi műkedvelők tehetséges, jól felkészült gárdája érkezik Komáromba, hogy bemutassa ügyességét, tehetségét, rátermettségét. A nagykesziek Borka Gézának, a kitűnő színműírónak Mihola Gyuszi által megzenésített kedves, népszerű darabját, a »Muskátlis lablakok« címűt játsszák el a komáromi Katolikus Legényegylet színpadán. Sokat beszélünk a városnak s a falunak összefogásáról: á falu jelentkezik ezúttal a városban, kéri. hogy szeretettel fogadják s jutalmazzák azzal, hogy a falunak, a színjátszásnak kedvelői jelenjenek meg az előadáson. Borka Géza és Mihola Gyuszi darabja kitűnő, színes, hangulatos, a nagykesziek játékában is talál a komáromi közönség sok érdekességet, kedvességet: zárja szívébe a komáromi közönség az áldozatos nagykeszieket, már csak azért is, mert .a nagykesziek a komáromi kórház felszerelése javára ajánlották fel bevételüket. Komáromi célt szolgálnak! Jegyek 20 fillértől 2 pengőig az Únio könyvesboltban. Jókarban levő 208 Tátra autó 3000 P-ért Bánkeszin Cím: Dr. Kadlecovits körjegyző, Bánkeszi. Újra tárgyalták Komáromban a lévai arzénmérgezés pőrét Néhány évvel ezelőtt, .— nem sokkal a tiszazugi arzénpör után, — Léva környékén is történtek gyanús arzénmérgezések. Az arzénpör fővádlottja Szlankó Veronika volt, egy idős falusi asszony, akinek lelkét hét ember élete nyomta. Annakidején halálra Ítélték Komáromban, de az életfogytiglani fegyház kegyelmét kapta. Az elvetemült asszony megölte férjét s két gyermekét is. A pör egyik vádlottja, ifj. Repisky János volt, akivel atyja, id. Repisky János, rosszul bánt. A Csánk faluban dívó szokás szerint a fiatal Repisky Szlankó Veronikához fordult, hogy rajta segítsen. Sztankó Veronika arzént adott a fiatal Repiskynek, megtanította a méreg használatára s az idősebb Repisky nemsokára meg is halt. Az arzénes gyilkosságok kiderültekor exhumálták id. Repisky holttestét, s nagymennyiségű arzént találtak benne. A fiatal Repiskyt pörbefogták, esküdtszék elé állították. Mindváltig tagadott, Sztankóné azonban ellene vallott. A komáromi esküdtszék annakidején életfogytiglani íegyházra ítélte Repiskyt. A visszacsatolás után a bűnügyet újból tárgyalás alá kellett venni s a komáromi törvényszéken dr. Nagy Géza tanácsa foglalkozott az üggyel. A vádiolt erősen tagadott, de a bizonyítékok ellene szóltak s az apagyilkos Repiskyt 15 évi fegyházra ítélték. Figyelem! |Hl WkjB Március 1-iől F ályol Misi és ciqányzenekara minden este aTŰMÜL étteremben muzsikál Égi/ riport meglepő fordulata Látogatás Ácson, a cukorgyár szociális gondoskodása alatt álló faluban Egyik fővárosi napilapnak szerkesztősége azzal bízott meg, hogy vizsgáljam ki az ácsi cukorgyárban és általában Ácson a munkások szociális helyzetét, mert egy ácsi cukorgyári munkás, »A lap régi olvasója« aláírással igen súlyos panaszokkal terhelt levélben kérte a lap támogatását. A szerkesztőség megküldte a panaszos levelet is. A levél súlyos vádat tartalmazott a cukorgyár igazgatóságával szemben. Hogy lehetetlen órabéreket fizetnek, hogy a munkásvédelmi rendelkezéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyják, a levél szavaival élve »azokat lábbal a sárba tiporják«. Egyáltalában az egész levél egy magát kiuzsorázottnak érző munkás jajkiáltása volt. Azzal az erős elhatározással keltem útra, hogy lerántom á leplet. De a kirándulás meglepő eredményre vezetett. Az ácsi cukorgyár gazdáiról nem vádiratot, hanem himnuszt kel! szerkesztenem. A MUNKÁSOK BESZÉLNEK... I-eszállva a vonatról, a falu felé a kitűnő karban tartott beton úton haladtam el a cukorgyár mellett. Azt alaposan szemügyre véve, már kívülről is megállapítottam, hogy egy kifogástalanul tiszta, rendezett iparüzem az ácsi cukorgyár. Természetesen az volt az elhatározásom, hogy előbb a gyáron kívül, a faluban informálódom a cukorgyári munkás viszony okról és csak akkor fordulok a gyár vezetőségéhez, ha már kívülről adatokat szerzek ä gyár állítólagos Özeiméiről. Rövid séta után beértem a faluba, ahol mindjárt utamba esett a nagy vendéglő. No, ide bemegyünk, határoztam el. Nemcsak azért, mert korán reggel nem árt egy kupica barack, de azért is, mert itt bizonyára megfordulnak a gyárimunkások és bizonyára nem rejtik poharazás közben véka alá nagy sérelmeiket. Mikor a vendéglőstől megtudtam, hogy a cukorgyár munkásai sűrűn megfordulnak nála, feltettem a kérdést : — Ugy-e tele vannak panasszal?« A vendéglős megütközve nézett rám, és azt a meglepő választ adta, hogy nem panaszkodnak azok, de nincs is rá okuk. Majd mikor kirándulásom célját felfedtem, odaszólított égy munkás kinézésű embert, aki a cukorgyári kampányban évről-évre dolgozni szokott. Ez az ember olyan dicsérő hangon nyilatkozott .a gyár gazdáiról, a P a t ze nho f f e'r családról, hogy elállt a szemem-szám. Szavainak az volt az értelme, hogy a gyár igazgatója, valamint felesége a munkásság jótékony barátai, akik a bajbajutott munkásokkal szemben napról-napra csak jót tesznek. Elhagytam a vendéglőt, még egész sereg embernél, kereskedőnél, gazdálkodónál, munkásoknál informálódtam. Kivétel nélkül mindenki csak jót mondott a gyár vezetőségéről, annak a bajban sinylődőkkel szemben való segítő készségéről. Beszéltem egy cukorgyári munkással is, akit valami okból beküldtek a faluba. Ezzel részletesen ismertettem ácsi utam célját, sőt »a régi olvasó« levelét is felolvastam, neki. A munkás kijelentette, hogy ezt a levelet nem írhatta a munkások egyikei sem. Aki ezt a levelet írta, az egy gazember. Felvilágosított, hogy a gyárban most is 200-nái több ember dolgozik, pedig kevesebb is elég volna és még most is napról-napra újabbakat vesznek fel,, hogy a túlszigoni és hasszú tél miatt bajbajutott nincsteleneken segítsenek. Felviágosító szavait ezzel végezte: — Nem az a baj, hogy csak 30 fillér az órabér, hanem az, hogy csak délután 4 óráig dolgozunk. Pedig mi dolgoznánk 7—8 óráig is. De erről a gyár nem tehet. BŰN HELYETT JÓSÁGOT TALÁLTAM... Miután nem hivatalos oldalról ilyen örvendetes értesüléseket nyertem, felkerestem a község főjegyzőjét, aki azután a következő szakszerű felvilágosításokkal szolgált. A 6800 lelket számláló lakosság kivétel nélkül a legnagyobb szeretettel csüng a cukorgyár urain, amit azok teljes mértékben ki is érdemeltek. A lakosságnak körülbelül 20 százaléka a nincstelen. Hogy ezek viszonylag jobb helyzetben vannak, mint a környező községek nincstelenjei, az tisztán a cukorgyár érdeme. Igaz ugyan, hogy a munkások a mezőgazdasági munkák idején a környéken levő sok nagybirtokon alkalmazást találnak, azonban késő ősszel, amikor már a mezei munkák szünetelnek, a cukorgyári kampány 2—3 hónapja alatt több mint 900 munkás jut a mezőgazdasági napszámnál magasabb, olyan keresethez, amely másutt teljesen hiányzik. A Patzenhoffer család azon felül a munkásság nehéz helyzetével szemben állandóan annyi megértést, akkora segítő készséget tanúsít, ami ritkán tapasztalható. A téli hónapokon át több mint 100 szegény gyermeket láttak el az; igazgató neje ellenőrzése mellett ízletes és kiadós ebéddel. A kicsike Concó-patak a tavasszal Dunává szélesedett. Több vályog ház összedőlt. Ezeket a szegény károsultakat a gyár gazdái cementtel, téglával látták el. A gyár igazgatójának felesége kézimunkadélutánokat rendez, melybe belekapcsolódtak a község úriasszonyai, leányai és a gyár notisztviseiői. Ezeken a délutánokon az igazgatóné által rendelkezésre bocsátott anyagból gyermekruhákat varrnak a szegény gyermekek részére. De nehéz volna — mint a főjegyző mondta — felsorolni azt a sok jótékonysági akciót, mely a cukorgyárból indul ki. Elmondta még a főjegyző, hogy a gyárigazgató neje vasárnap délutánonként a gyár előtti sportpályán játék-délutánokat rendez, melyen ott nyüzsög a falu leányserege, melynek csokoládéval, cukorkával, naranccsal kedveskedik. Ezután bementem a cukorgyárba, ahol a munkásérdekek legfőbb őrevei, az üzemi titkárral, majd Sebesy Ferenc főpénztárossal és Sz. Tóth József intézővel beszéltem. Itt meggyőződtem arról, hogy az iparügyi minisztériummal múlt év szeptember 20-án kötött megállapodást lefelé szigorúan betartják, hogy nincs egyetlen munkás sem, aki a minimumnál alacsonyabb órabért kapna, ellenben sokan élveznek magasabbat. Az intéző szobájában tanúja voltam annak, amikor egy munkás fuvart kért a saját használatára. Természetesen a kérést azonnal teljesítették. Azonban, ahogy az a munkás a kérését tisztességtudóan előterjesztette, látszott rajta, hogy a siker biztos tudatában él, hogy ebben a gyárban a munkás emberszámba megy. Megállapítottam, hogy Ács községre valóságos áldás a cukorgyára és a munkásság megértő, segíteni kész barátja a gyár igazgatósága. Egy rosszindulatú ember levelétől félrevezetve, bűnök feltárása céljából rándultam ki Ácsra és örömmel állapítom meg, hogy ahol bűnöket kerestem, ott erényeket, jóságot találtam. Emberi kötelességemnek tartom, hogy ezeket az erényeket a Komáromi Lapok hasábjain azzal az óhajtással mulassam meg a nagy nyilvánosságnak, hogy adjon az Isten sok olyan munkaadót ipari üzemeinkbe, mint az ácsi cukorgyár derék urai, a Patzenhoffcr-család. Dancz Ferenc. QKW, BMW autók, DKW, Ardie, Tornax, Hcrex motorok körzeíképviselete Oosztálés Lipscher gépműhely Komárom, Megye u. 18. Tel. 177. — Elítélték az alsópéli szövetkezet betörőit. Rafael Pál, Randa Ferenc és egy fiatalkorú rokonukból álló betörőszövetkezet felett Ítélkezett a komáromi törvényszék. A bárom cigánylegény az alsópéli szövetkezetei szemelte ki. 1939 december és 1940. évi január hónapban leifeszítettek egy szál deszkát a szövetkezet szénraklárának oldalán és azon keresztül több métermázsa szenei hordtak el. Majd február 2-án a szövetkezet udvari ablakát bezúzták és a kistermetű fiatalkorú cigány bemászott az üzletbe, ahonnan körülbelül 150 pengő váltópénzt és dohányt, szivart, cigarettát, valamint cukorkát adott ki a künn várakozó társainak. Az üzlettel szomszédos szobában az üzletvezető családjának két nőtagja aludt. Hallották a zajt, azonban annyira meg voltak ijedve, hogy mukkanni se mertek és csak akkor léptek be az üzletbe, amikor ott a zaj már elült. Megállapítva a hiányt, azonnal 'zajt csaptak és a nyomban értesített1 csendőrség a társaságot lefülelte. A komáromi törvényszék á banda vezérét, Rafael Pál alsópéli cigányt 1 év 8 hónapi börtönre, Randa Ferencet 4 havi fogházra, a fiatalkorút pedig 6 havi fogházra Ítélte. A 30 évi íegyházból 15 év lett A magymácsédi koldus rablógyilkosainak büntetését felére mérsékelte a komáromi törvényszék. A 45 éves Láncz Ferenc nagyinácsédi koldusról az volt annakidején a nép között az általános hiedelem, hogy nagy összegű pénzt hord magával. Tudomást szerzett erről a rosszhírű Csadóné Hegedűs Juliánná is. Közölte a hallomását Potocki András többszörösen büntetett előételű napszámos ismerősével. Elhatározták, hogy a koldust elteszik láb alól és elrabolják a pénzét. Egy nyári reggel kileste Csadóné, amikor Láncz a faluból távozott, szólt Polockinak, hogy vegyen kötelet magához és jöjjön utána a málasi utón. Az asszony a koldúst néhány száz lépésről nyomon követte és amikor Po'<)cki biciklin utolérte, megbeszélték, hogy Potocki előre haji kerékpárján és elbújik az erdőben, ahová azután Csadóné szerr bili pásztorára űrügye alatt becsalja a koldúst. így is történt. Potocki előre hajtott, elbújt az erdőben, az asszony pedig az út melletti fa alatt pihenő koldushoz csatlakozott és becsalta az erdőbe. Potocki, aki leshelyéről figyelte őket, amint az erdőben leültek, azonnal lecsapott a koldúsra, akitől pénzt követelt és mivél felszólításának eredménye nem volt, a vele hozott kötélből hurkot készített, azt hátulról Láncz nyakába csapta és percek alatt megfojtotta. A halottól elszedték a 159 csekkoronáí kitevő pénzét, majd Potocki a hullát a huroknál fogva egy sűrű bokorba vonszolta, ahol csak napok múlva akadtak rá a rőzse-szedő kislányok. Potocki és Csadóné a csendőrség, a vizsgálóbíró, majd annakidején a nyitrai esküdszék előtt töredelmes vallomást tettek. Az esküdtszék mindegyiket 20—20 évi fegyházra ítélte, ezt a brünni legfelső bíróság 30—30 évre emelte fel. Mivel á viszszacsatolás után Potocki magyar börtönbe került, ügyét újból kellett tárgyalni. A komáromi törvényszék, dr. Nagy Géza tanácsa a beismerő vallomásait visszavonó, a bűncselekményről tudni sem akaró Potockit 15 évi fegyházra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Bűntársa a német protektorátus alatt álló területen tölti a jogerős 30 éves fegyházbüntetését. MEGNYÍLT Klapka-tér 9. sz. alatt a komáromi lerakafa, (13;) ahol nagybani eladás mellett 9 féle jóminőségű bor előnyös áron kapható. Viszonteladóknak lényeges árengedmény! Kedvezményes jegy e k a Budapesti Nemzetközi Vásárra a Komáromi Lapok kiadóhivatalában P 2.80 árban kaphatók. A Komárommegyei Hitelbank r. t. Komárom-ujvárosi fiókja beolvad az anyainlézeibe A Komárommegyei Hitelbank rí. f. hó 18-án tartott közgyűlésén az eddigi Igazgatóságot változatlan összetételben újból megválasztotta és az intézet elnökévé egyhangú lelkesedéssel újból dr. mándi Mándy Lajost, a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatóját, alelnökeivé pedig Alapy Gáspár polgármestert és Szekeres Emilt, a Magyar Általános Hitelbank ny. igazgatóját választotta meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen, melyen dr. Mándy Lajos elnökölt, a komárom-újvárosi fiók május 4-ével történő megszüntetését, illetve az intézet székhelyének Ó-Kománomba történt áthelyezése folytán, annak a Főintézetbe való beolvasztását határozta el, a beolvasztással: kapcsolatos teendők elvégzésével pedig az intézet ügyvezető igazgatóját, Mersich Armandot bízta meg. Az intézet ókomáromi főintézete a komáromujvárosi fiók egész üzletállományát beolvasztja és kománomujvárosi ügyfeleinek érdekeit a legmesszebbmenően szem előtt tartva, folytatja működését. A pénzintézet a Magyar Általános Hitelbankkal áll szerződéses viszonyban. FIGYELEM! FIGYELEM! Cserkészeknek és turistáknak omorj csinál kedvezmény! Csemege különlegességek, kitűnő tájborok és cukorkák. - Naponta friss teavaj, Krasznahorka váraljai juhturó. Fűszeráruk külön helyiségben, hol naponta frissen pörkölt kávékülönlegességek. Szolid árak! Klapka-lér 9. Telelőn: 215.
