Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-04-27 / 17. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1940. április 27. Komárom város közgyűlése megállapította az 1940. évre szélé költségvetést gélyezésére, majd ez év husvétjén elkészíttette a Szent András templom részére azt az új szentsírt, amely szépségével anynyira megnyerte a komáromi közönség tetszését. Nemes lelke további terveket is szövögetett. Alig három héttel halála előtt boldogan mutogatta még komáromi látogatóinak a szenlsírkápolna részére megrendelni szándékolt további két szinesablak tervrajzait, ugyanakkor melegen érdeklődött, mit tudna még tenni, aminek a komáromiak örülnének? ígérte, hogy rövidesen ismét eljön s maga is alaposan szemügyre veszi a helyi viszonyokat. Sajnos, hirtelen bekövetkezett halála meggátolta szeretette] szövögetett tervei megvalósításában. Eljöll ugyan, de már koporsóba zártan, élettelenül, hogy örök nyugalmat keressen a komáromi temetőben egy évvel ezelőtt eltemetett felesége és még gyermekkorában elhunyt kisfia hamvai mellett. Nyugodjék békében az oly nagyon szeretett komáromi földben, emléke pedig éljen a hálás utókor lelkében. —y. Négy udvardi gazda példaadó munkája Háromszáz holdat műveltek meg ingyen,hogy a jövedelmet szegény zsellérek között oszthassák szét Rendkívül megható módon s nagyszerű eredménnyel fogott össze négy udvardi gazda, Pintér Béla országgyűlési képviselő. Pintér Ferenc, Istenes Lajos és Vadkerti Menyhért, hogy a szegény udvardi nincsteleneken segítsen. Tavaly februárban megtudták, hogy Udvard és Jászfalu között, a Brousekfél-e volt cseh maradékbirtok eladásra kerül. A birtok 326 holdas. Kieszközölték, hogy a birtok tie kerüljön még eladásra vagy szétosztásra, hanem ők négyen ineg, művelhessék s a tiszta jövedelmet szétoszthassák, így is történt: a négy gazda — 50—80 holdas gazdaember — saját felelősségére s veszélyére kezdett a birtok megműveléséhez. 12.000 pengős kölcsönt vetlek föl a bankban, gondoskodtak a birtokon maradt cselédT családokról és dohánykertész-családokról, bevetették, megművelték a földeket, gondozták a hetven holdas gyümölcsöst. Saját állataikkal dolgoztak; Karácsonykor már 22 mázsa lisztet tudtak az udvardi szegények között szétosztani, úgyszintén cipőt, ruhát, élelmiszert. A tiszta jövedelem, ami az ajándékozásokból megmaradt, csaknem 5000 pengő. Ebből száz szegény, családos udvardi zsellérnek kisbirtok-haszonbérletét tervezték kifizetni, az első esztendőre. A kisbirtokok felmérése, kiosztása megtörtént s a |négy udvardi gazda már le is fizelte a bért. Mindezt önzetlenül csinálták. Mint mondták, azért, mert a csehszlovák világban azt Ígérték a szegényeknek, hogy minden jóra fordul, ha a »miagyar világ« bekövetkezik. Akkor majd kapnak földet, munkát. Az udvardi Ígérők szavuknak álltak. A jó gazdák megsegítették a szegény, nincsteleneket. Ha a termés nem sikerül: ők maguk fizettek volna rá többezer pengőt! Négy jógazda dolgozott idegen földön a szegényekért. Száz zsellérnek jutott ebből az önzetlen munkából haszonbérlet. Bár minden gazdag magyar s minden nagyot-igérő ugyanezt tenné, lelkiismeretesen, szeretettel faja s hazája iránt! Április 23-án, kedden délután tartotta Komárom thj. szab. kir. város törvényhatósági bizottsága rendes közgyűlését, melyen több fontos ügy, köztük az 1940. évi költségvetés is került tárgyalás alá. A tárgysorozat pontjai, tekintettel arra, hogy a napirendre tűzött ügyeket már a pénzügyi bizottság és a kisgyűlés részletesen megtárgyalta, gyorsan elintézést nyertek s egyedül a költségvetésnél volt nagyobb vita. De végeredményben a papirend tárgyait a pénzügyi bizottság és a kisgyűlés javaslatai szerint fogadta tel a közgyűlés. A közgyűlést Nagy Nándor főispán nyitotta meg, aki a törvényes formaságokat -ehntézvén, felkérte az előadókat a napirend ismertetésére. Előadók voltak dr. Csukás István főjegyző, dr. Vizkelety Sándor, dr. I g ó Aladár tanácsnokok, dr. S u - la esik László tb. főjegyző, Haj da Jenő főmérnök és Fridricb János szv. főtanácsos. Ä kisgyűlés által előkészített egyek A közgyűlés a kisgyűlés által javasolt segélyek, illetmények és egyéb pénzügyi jellegű ügyeket határozattal intézte el. Ezeken kívül fontosabb tárgyak voltak a következők: A közgyűlés a Kormányzó Űr kormányzásának huszadik évfordulója alkalmából küldött hódoló feliratra küldött köszönetét örömmel vette tudomásul. Dr. K ál lay Endre kir. közjegyző biz. tag javaslatára egyhangúan kimondotta a közgyűlés, hogy a felszabadult városrész felekezeti temetőiben nyugvó hősi halottak sírkövén levő csehnyelvű feliratokat magyar nyelvű feliratokkal cseréli ki. A város természetbeni illetménnyel biró alkalmazottainak mellékjárandóságát állapította meg ezután a közgyűlés, mely határozat a város gazdaságában, a vágóhi dáknál, a csatornatelepnél szolgáló alkalmazottakat érinti. A törvényhatóság egyik -előző közgyűlésében hozott határozata szerint felírt a belügyminiszterhez, hogy a városi közkórházit vegye át állami (kezelésbe. A belügyminiszter a város e kérelmét nem teljesítette, melyről most értesítette a várost. A közgyűlés kénytelen volt tudomásul venni a leiratot, de N agy Nándor -elnöklő főispán indítványára kimondotta, hogy a város ezzel a kórház átvételi ügyét nem tekinti befejezettnek és reméli, hogy alkalmasabb időben teljesülni fog a város kérelme. Balogh Miklós javaslatot nyújtott be az ipartörvény módosítására, mellyel a közgyűlés magáévá tett. A javaslattevő biz. tag hosszas felszólalásában kérte, hogy vegyék nagyobb ellenőrzés alá azokat az eseteket, amikor a törvényt kijátszók és a kihágást elkövetőkkel a legszigorúbban járjon el a város illetékes hivatala. Nagy Nándor főispán reflektálni kívánt a felszólalásra és megjegyezte, hogy ha valaki ezt a felszólalást hallja, abba ,a téves hitbe kerülhet, hogy ebben az ügyben nem történt semmi, ő maga is -eljárt az iparügyi minisztériumban, aminek az lett a következménye, hogy az iparügyi miniszteri titkár megjelent Komáromban és megtartotta a vizsgálatot. Ennek a vizsgálatnak jelentékeny eredménye lett, a kihágást elkövetőket szigorúan megbüntették. A közgyűlés a főispán szavait helyesléssel fogadta. Majd Igó Aladár dr. jelentette ki, hogy mint az ipari kihágások intézője, mindenkor a törvény teljes szigorával kezeli -ezeket az ügyeket. A törvényhatósági közúti alap 1940. évi költségvetésének megállapításánál Csizy István biz. tag felhívta a figyelmet a csoportmunkások nagyobb ellenőrzésére. A városrendezés szempontjából H a j d a Jenő főmérnök előterjesztésében az építési és szépítészeti bizottság javaslatára megállapította a közgyűléjs a városunk, a Duna mindkét partján elterülő részén a beépített és beépítésre szánt területet. Kimondta a közgyűlés a jobbparti Asztalos Béla-, Uri-, Kun Miklós-, Beöthy Zsolt- és Bánáti uccák rendezését. A fizetésemelés, fűtési és világítási segély, fuvarátalány, pótilletmények iránti kérelmeket a közgyűlés a kisgyűlés javaslatai szerint intézte eL A községi iskolánál múlt év szeptember 18-tól működő három tanító havi 100 pengős illetményét a közgyűlés visszamenőleg kiutalta és felhatalmazta a polgármestert, hogy hasonló esetben a város terhére utalványozhassa előlegként az esedékes fizetéseket. A Duna jobbparti rendőrségi épületnek a kincstár részére való átengedésére hívta fel a belügyminiszter a várost. A város hajlandó az épületet átengedni a szerződésben foglalt feltételek mellett. Az átengedés esetén a városnak visszatérítendő a már megfizetett 97.000 pengő. A MABI által építendő többemeletes bérház céljára a közgyűlés ingyen telket (a szegényház telkét) és 15 évi pótadóm-entességet szavazott meg-egyhangúan, a főgimnázium kibővítésinek végrehajtásánál Csizy István mérnök, biz. tag tervét fogadta el a közgyűlés. A megszállás idején beszüntetett városi levéltárosi állást F ü 1 ö p Zsigmond volt polgármester indítványára újra megszervezi a város, amit a közgyűlés egyhangú határozattal mondott ki. Balogh Miklós biz. tagnak egyszobakonyhás OTI-lakások építésére vonatkozó indítványát a közgyűlés m agáévá tette. A sétatéri kertész alkalmazásával felmerülő kiadásokhoz 600 pengővel járul a város. Az államrendőrség komáromi révkapitányságának kérelmére a vizi mentőszolgálat megszervezésére 1000 P-t szavazott meg a közgyűlés. A komáromi mozgófényképszinházak engedélyeseinek vigalmi adóját a folyó évre 7 és fél százalékban állapították meg. A Horthy Miidós nemzeti repülőalap támogatására tíz éven át évi 250 P-t ad a vó-. ros, a népmozgalmi nyilvántartó hivatal költségeire 4000 P-t és a közélelmezési hivatal felállítására 6000 P-t szavazott meg a közgyűlés. A koppánmonostori közs. elemi iskolánál egy kisegítő tanítót kell alkalmazni a jövő tanévtől kezdve havi 100 P fizetéssel, amit -a közgyűlés megszavazott. A cukor fej adag fölemeléséi kéri a közgyűlés F ü 1 ö p Zsigmond kormányfőtanácsos, biz. tag indítványt terjesztett a közgyűlés elé, melyben javasolta, hogy kérj-e a törvényhatóság feliratban a földmívelésügyi minisztert a városi lakosság cukorfejadagának felemelésére, s a közgyűlés a határozatot küldje meg a városoknak hasonló felirat felterjesztése végett. A közgyűlés az indítványt egyhangúan elfogadta és a határozatot megküldi az A. népszerű „Igmándi“-víz kúra otthon! OLCSÓ, EREDMÉNYES! ország többi városának is. A szegényházhoz két szegénygondozó nővér felvételét határozták el, Nemesik Lajos városi csőmestert pedig előrehaladott kora miatt 29 évi szolgálat után nyugdíjazta a közgyűlés, mely buzgó és odaadó szolgálataiért elismerését fejezte ki. ! Végül rákerült a sor a város 1940. évi költségvetésére, mellyel kapcsolatban több felszólalás történt. Ezt megelőzően dr. S z i j j Ferenc kormányfőtanácsos, nyug. polgármester kérdést intézett a polgármesterhez a vízellátás körül napok óta tapasztalt hiányok oka miatt és felvilágosítást kért a minimumra csökkent vízszolgáltatással működő vízmű mai állapotáról. Az interpellációra H a j d a Jenő főmérnök válaszolt, aki kijelentette, — amit különben minden komáromi ember tud, — hogy a kutak rosszak, kevés vizet szolgáltatnak s a napokban előállott főnyomócső törése újabb zavarokat okozott. A csőhálózat régi és elavult, de a gépek sem képesek anynyi vizet termelni, mint amennyire szükség volna. Szükséges egy új kút építése, amelyre vonatkozó előkészítő munkálatokat a közgyűlés már elrendelte. A próbafúrások végrehajtására a budapesti vízmű szakértői vállalkoztak s a napokban fog Budapestre utazni, hogy a próbafúrást megsürgesse. Költségvetési vita A válasz tudomásulvétele után dr. Kun Árpád biz. tag foglalkozott hoszszabb beszédben a költségvetéssel és kérte a város vezetőségét, hogy a költségvetés kiegyensúlyozására szolgáló 250.000 P államsegélyt -eszközölje ki. Kifogásolja a katonabeszállásolás címén beállított nagy szükségleti tételt. Mivel a városi zeneiskola csak súlyos ráfizetéssel működik, javasolja annak megszüntetését. A Hefler-árvaház kiadásait soknak tartja, -egy árva eltartása közel ez-er pengőbe kerül, ami valóban túlmagas. Egy bizottság kiküldését javasolja, amely vizsgálja ki az árvaházi helyzetet. A város adósságainak konvertálását kéri, mert a mai helyzetben a szükséglet 24 o/o-át teszik ki az esedékes kamatok és törlesztési részletek. A községi pótadó megállapításánál az 1940. évi adóalapot ajánlja figyelembe venni s akkor a pótadó csak 98 o/o lesz. Kevesli a vízműre felvett előirányzatot s az a nézete, hogy a vízműnél radikális munkát kell végezni. Az -előadott javaslatokat írásba foglalta és beterjeszti a közgyűlésnek elfogadás céljából. Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester válaszolt $ felszólalónak. Kijelentette, hogy az államsegélyre nézve nincs biztos Ígérete, de természetesen mindent el fog követni, hogy azt a város megkapja. A zeneiskolát fenn kell tartani, mert kultúrintézmény s pi unkája ban még áldozatok árán is meg kell segítenünk. A H-efler-árvaházat sem lebet beszüntetni, ez a nagyemlékű hagyományozó nemes akaratával való szembebelyezkedés lenne. Mivel ő is úgy látja, hogy feltűnően nagy a kiadás az árvaháznál, hozzájárul egy vizsgáló bizottság kiküldéséhez. A pótadó kulcsa csak az ismerL 1939. évi adóalap lehet, tehát a 125 o/o megállapítása szükséges. A tartozások konvertálása egyelőre lehetetlen, mert a tartozások legnagyobb része külföldi. Már pedig a belügyminiszternek az az álláspontja, hogy külföldi tartozások után kamatot fizetni nem szabad. A polgármester nagy súlyt helyez arra, hogy a vízmű kiépíttessék s ebben az irányban mindent -el fog követni. A rendőr-BRISTOL SZÁLLODA Budapest, Dunaparton i____________ Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6'- P-től, kétágyas szoba már 12- P-től Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. — I Toronyban: EIFFEL Bútorban: EICHEL „Boldog Otthon’ 1940. évi árjegyzékünk szenzációst Kérje Un is] Új húlorkülönlegességek LAKBERENDEZŐK BUDAPEST, IX., ÜLLŐI ÚT 7L SZÁM. Látogassa meg kiállításunkat a Nemzetközi Vásáron! EICHEL
