Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-04-20 / 16. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1040. április 20. A szomorú emlékű világháborúban a cukor havi fejadagja 1 kg volt egész Magyarországon mindenütt — s azt hisszük, hogy a városok nem támasztanak különös nagy igényi ak­kor, amidőn a fejadagnak 1 kg-ra való felemelését, illetve megállapítását kérik. Ha a világháború alatt ezt a havi fejadagot biztosította az akkori kormányzat a városok lakosságának, nem gondoljuk, hogy a mostani sem­leges helyzetünkben nagyobb megter­helést jelentene az 1 kg fejadag meg­állapítása. Hogy a cukor cs zsír jegyrendszer bevezetésénél hiba történt, maga gróf Teleki Pál miniszterelnök is elis­merte abban a beszédében, melyet a MÉP pártülésén mondott a jegyrend­szerrel kapcsolatban. A miniszterel­nök a jegyrendszer bevezetésének fokairól tájékoztatta a pártot és a következőket mondotta: — Amikor az élet mintegy kikénv­­szerítette belőlünk a eukorrendeletet, erre az szolgáltatott okot, hogy az új termésig nem rendelkezünk megfele­lő készlettel ahhoz, hogy a szabad cukorfogyasztást továbbra is megen­gedhessük. "Cukrot ma külföldről aranyért vásárolni nagy hiba volna, a nemzet ellenállóképességét csökken­teni azzal, hogy a teánkba nem fél kockát, hanem két darabot teszünk. A cukor-fejadagban törtéüt megkü­lönböztetés okára mutatott rá ezután a miniszterelnök. Az a cukorul env­­n.yiség, amit a jegyrendszer engedé­lyez, közel kétszerese annak, amit ma a falun fogyasztanak. A fővárosban pedig a mai jegyrendszer mellett a normális fogyasztásnak mintegy két­harmad részét, sőt kevesebbet enge­délyeznek. Ha tehát kedvezésről lehet beszélni, tulajdonképpen a falunak kedveznek. Van valami igazságtalan­ság: az, hogy nagyon nehéz különb­séget tenni a vidéki városok között, mert cukorfogyasztásuk nagyon kü­lönböző. Nincs olyan kérdés, amit százszázalékos igazsággal lehetne meg­oldani. A rendelet végrehajtása során 3—4 hét múlva fog kiderülni, mekkora fel­halmozott cukorkészlclek vannak a magánháztartásokban és ez módot nyújt esetleges részletmódosításokra. A fejadagot egységesen megállapítani Inem lehetett a fővárosban és a vidé­ken, mert országos lánckereskedés in­dult volna meg, amelynek megféke­zése nagy szervezetet igényelt volna. Nem lehet agitálni a rendelet ellen azzal, hogy »másodrendű állampol­gárokká« szállítja le a vidék lakos­ságát. A cukorjegyek kiosztásával kapcso­latos munkát a város polgármesteri hivatala megkezdte és a szükséges intézkedéseket megtette. Komárom thj. szab. kir. város tör­vényhatósági kisgyűlése pénteken fog­lalkozott a kérdéssel és Fúlöp Zsig­­mond kormányfőtanácsos indítványá­ra egyhangúan elhatározta, hogy a fej­adagnak havi 1 kg-ra leendő föleme­lése végett feliratot intéz a földműve­lésügyi miniszterhez. (*) Kiskereskedők, kisiparosok figyel­mébe. Felajánlom a Grémium és az Ipar­társulat tagjainak, hogy mindenféle köny­velésre vonatkozó saját üzlethelyiségük­ben egész április hó végéig díjtalan felvi­lágosítást adok. Például a mostani könyv­­vezetés, könyvfelfektetés, egyedül elvégez­hető megfelelő könyvelés, stb. ügyekben. Érdeklődni lehet az Ipartársulatban vagy a Grémiumban a hivatalos órák alatt, irodámban bármikor. Spielberger Béla, Komárom, Halász u. 4. (141) Toronyban: E Z F F E L - Bútorban: EICHEL Helyszíni szemle Nehéz anyagi gondokkal küzd a komáromi kórház. megszaporodtak a betegek s kevesebb lett a jövedelem Sok szó esik mostanában a komá­romi kórházról, panaszok hangzottak el a kórház zsúfoltságával kapcsolat­ban s ezért személyesen győződtünk meg — helyszíni szemlénk során — a komáromi kórház mai bajairól. Valóban: a komáromi kórház anyagi kérdésekkel küzd. A kórház vezetősé­ge és tizenkét ormsa mindent elkövet, hogy a betegápolásban mulasztás, a gyógyításban semmi hiba ne történjék. Ebben nincs is baj: a komáromi kórház messze földön jónevű, népszerű s híre kitűnő. A baj ott van, hogy a kórház anyagi ellátása nem kielégítő. A kórház betegeit eleddig a Csalló­köz keleti részéről s az ógyallai járás­ból kapta. A Csallóköz nyugati felének 1 »elegei Pozsonyba mentek. Most ez a helyzet természetszerűleg megválto­zott: az egész Csallóköz, Komárom me­gye jobb s balparti területe a komá­romi kórház illetékességi körébe tar­tozik, sőt Galánta és Szene vidéke, a vágsellyei járás és az érselcujvári járás egy része is Komáromba küldi betegeit, mivel az újvári kórház csak 1W ágyas és így befogadóképesség­­csekély. A győri kórház viszont elutasítja az igmándi s a tatai járás betegeit. Ezek tehát mind a komáromi 300 ágyas kór­házban zsúfolódnak össze. A komáro­mi kórház legtöbb osztálya túlzsúfolt, egyedül a fertőző osztályon van köny­­nyebbedós, jelenleg 32 ágy közül csak 5 van elfoglalva. Tele van a tüdőbe­­teg-osztály, a belgyógyászati, nemibé­­leg, sebészeti osztály. Az állam a ne­mibetegek ingyen gyógyítását is a kór­házalap terhére rendelte el. Igv történik meg aztán. amit Ko­máromban is sokszor emlegetnek. — hogy néha egy. ágyon két beteg fek­szik, sőt néha még a folyosóra is jut. Kevés az ágynemű s az ellátásban is lett húsadagokkal a s a tízórai meg­szüntetésével. Miért van mindez? Mert a kórház havi, állami java­dalmazása mindössze öt ezer hat száz, pengő. A kórház néhány hónappal ezelőtt még havi 16.500 pengő állami támogatást kapott, ez az összeg azóta egyharma­­dára csökkent. Ilyen kis összegből csak vergődni tud a 300 ágyas kór­ház, hiszen a kórháznak nagyon sok ingyen belege van: fí-i százaléka a be­tegeknek ia szegényalap terhére kerül a kórházba! Csak 35 °/o a fizető beteg, ezek egyrészét is az OTI, OTBA s más hasonló szervezet fizeti s ezek sem fizetik túl az ápolás költségeit, sőt... Ezért van kevés ágynemű s ezért kellett behozni a betegfelvételnél a szigorítást. A kórház nem győzi: sok •a beteg, kevés a pénz. Egy betegre naponta 1.18 pengő, azaz egy pengő tizennyolc fillér jut összesen. Ebből nyolcvan fillért felemészt maga a koszi, harmincnyolc fillér jut orvos­ra, gyógyszerre, fűtésre, világításra, fehérneműre s más fontos kiadásra. Valóban: harmincnyolc fillérből ezt nem lehet megoldani! Az utóbbi hónapokban 25.000 pengő értékű fehérneműt rendeltek mégis, a megrendelt anyag azonban nagyon las­san érkezik, szállítani csak részletek­ben tudják a gyárak. Száz lepedőt kaptak eddig összesen. Háromszáz ágy. Tizenkét orvos: nő­gyógyász, tüdőszakórvos, belgyógyász, sebész, bőrgyógyász, laboratóriumi ve­zető. Pénz erre: liavönta 5600 pengő. Nem csoda tehát, ha kórházunk felsze­relésben nem áll a kor színvonalán, ha zsúfolt, ha szegényes: az anyagi fel­tételeit kellene megváltoztatni. Alapi] Gáspár polgármester a na­pokban fog vizsgálatot s teljes szemlét tartani a kórházban, hógy személye­sen győződjék meg a komáromi kór­ház súlyos helyzetéről. korlátozást kellett bevezetni: csökken-Budapest, Dunaparton Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6'- P-től, kétágyas szoba már 12’- P-től Ki­tűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. — J Komárom város közkönyvtárának múlt évi működése A fővárosi sajtó a könytár gazdag anyagáról. -- A budapesti rádió is megemlékezett a komáromi könyvtár nagy forgalmáról. — Az olvasók és a kiolvasott kötetek hatalmas számot érnek el. — A cseh uralom alatti kellemetlenkedések. Komárom szab. kir. város nyilvános közkönyvtárának múlt évi forgalmáról és gyarapodásáról a könyvtártanács vezető­sége az alábbi jelentésben számolt be a polgármesteri hivatalnak: Könyvtárunk a legörvendetesebb hala­dást mutatja a fölszabadulás óta. Testvér­­városunkkal, Komáromújvárossal újra ősz­­szeforrván, igen sok olvasó lépett be könyvtárunk kötelékébe testvérvárosunk­ból. Igen nagy számmal van képviselve ol­vasóink táborában a hadsereg tisztikara és az ide bevonult katonák, akik elragad­tatással dicsérik könyvtárunk gazdagsá­gát. Szerintük kevés város dicsekedhetik ilyen gazdag könyvtárral, mint mi. Föl­említeni érdemesnek tartjuk, hogy könyv­tárunk gazdagságáról már több fővárosi napilap emlékezett meg a legnagyobb el­ismerés hangján. Nemrég pedig a buda­pesti rádió egy felolvasás keretében mu­latott rá a komáromi közkönyvtár csodá­latos nagy forgalmára. Mindezek csak örömmel tölthetik ei leb künket, hogy könyvtárunk jó hírneve sző­kébb hazánk határait is átlépte. Az 1939. esztendőben az olvasók száma 1268 volt. Ilyen magas számot még egy évben sem értünk el. Ez a hatalmas olva­só tábor a múlt évben 43.227 kötet köny­vet olvasott. Egy olvasóra 34 kötet esik. Az olvasók és az olvasott kötetek nagy száma révén könyvtárunk a vidéki könyv­tárak sorában az elsők közé küzdötte "föl magát. Ez az előkelő hely a gazdag anyag révén is megilleti Komárom sz. kir. város közkönyvtárát, mert kevés vidéki könyvtár dicsekedhetik olyan gazdag könyvanyag­gal, mint könyvtárunk. Büszkeség tölt el bennünket, hogy ilyen gazdag könyvállo­mányról számolhatunk be. Az 1939. év elején a kötetek száma 12.226 voll, ehhez hozzáadjuk az 1939,-i év 882 kötet gyarapodását, a könyvtár az 1939. év végén 13.108 kötetből állott. E hatalmas szellemi kincses bányában kép­viselve van a szépirodalmon kívül a tudón mánynak majdnem minden ága és gazdag ifjúsági irodalom is. A fentieken kívül a vidéki könyvtárak között első helyet biztosít könyvtárunknak az a körülmény is, hogy a városi könyv­tárnak immár nyolc címjegyzéke, kataló­gusa jelent meg nyomtatásban. Ezek egy­mást kiegészítik. Otthon, kényelmesen ki­kereshetik a katalógusokból a nekik meg­felelő könyveket. A nyomtatolt katalóguso­kat nélkülöző könyvtárakban a kézi kata­lógus körül állandó torlódás van és a könyvtárkezelést nagyon megnehezíti. A nyolc kinyomtatott címjegyzék közül az elsőt néhai dr. Alapy Gyula, volt városi könyvtáros szerkesztette, a többi hetet dr. Baranyay József, jelenlegi városi könyvtáros rendezte sajtó alá. Az elmúlt évben is kaptunk sok ajándék kötetet, így a Bibliágraíiai Központ, a Ma­gyar Tudományos Akadémia küldött ér­tékes könyveket a többi ajándékozón kí­vül. Könyvtárosunk: dr. Baranyay József, hi­vatásos könyvtáros, aki ezen a pályán már 33 éve, 1907 óta működik és azóta kezeli a városi népkönytárat. Eredmé­nyes működéséért a Múzeumok és Könyv­tárak Országos Tanácsa díszoklevéllel tün-A népszerű „Igmándi“-víz kúra otthon! PÁRATLAN SIKER! (ette ki. Irodalmi tevékenységet is fejt ki, 12 munkája jelent meg és több lapot és folyóiratot szerkesztett. A könyvtár ke­zelésében több újítást vezetett be, amely a nagy forgalom lebonyolításánál meg­könnyíti a könytári szolgálatot. Ezeket az újításokat több könyvtár, mint az ér­­sekujvári és a lévai is átvette. A könyv­iárnak kisegítője is van: Ipovitz Teréz, aki már 12 évé működik a városi könyv­tárnál és nagy gyakorlattal bír. A cseh megszállás előtt a könyvtári kisegítőt min­dig a könyvtárat fenntartó fizette. A cseh uralom, hogy egyéb kellemetlenségeken kívül dr. Baranyay József könyvtárosnak még jobban kellemetlenkedjen, a kise­gítő fizetését megtagadta és azt kényte­len volt dr. Baranyay József a sajátjából fizetni, mert könytári kisegítő nélkül a könyvi ári forgalmat lebonyolítani képte­lenség. ötven évvel ezelőtt is ketten dol­gozlak a komáromi népkönyvtárban, az­óta pedig a könyvtári forgalom megszáz­­szorosodolt. Hogy a magyar könyvtári élet meg ne szűnjön a. cseh uralom alatt, dr. Baranyay József könyvtáros meghozta a magyar kultúráért azt az anyagi áldo­zatot," hogy nem magas jövedelme mellett a sajátjából fizette a kisegítőt és mivel még most is fizeti, a város bölcs vezető­sége bizonyára talál módot arra, hogy ez alól a könyvtáros tchermentesíttessék, mert hiszen á cseh éra magyar kultúr - cllenes Intézkedése a magyar éra alatt fönn nem tartható. Az elmúlt évben Koppánymonostoron létesítettünk fiók-könyvtárat, amelyet az ottani igazgatótanító kezel. Ezzel fiók­­könyvtáraink száma kettőre emelkedett, mert két éve Partosujtelepen állítottuk föl az elsőt és tavaly a már kiolvasott könyveket újakkal cseréltük ki. Mindakét fiók-könyvtárunkban 100 —100 kötet könyv van. A fenti jelentésünk megtétele után ar­ra kérjük a város bölcs vezetőségét, hogy könyvtárunkat, mint városunk kultúr­­büszkeségét, további jóindulatában tartsa meg. Komárom, 1940. április 4. Teljes tisztelettel: aláírások. Hűvösre került egy országszerte körözött tolvaj A múlt év novemberében dr. Len­gyel László, majd márciusban Pásztor István komáromi lakosoknál betörő járt. A tettest nem tudták kinyomozni. Március 27-én a budapesti rendőrség letartóztatta Velent István 28 éves budapesti kosárfonót, akiről megál­lapították, hogy 1938 május 16-án bo­csátották feltételes szabadságra és az­óta minden munka nélkül, tisztán lo­pásból tartotta fenn magát Saját be­ismerése szerint 18 besurranó tolvaj­­lás tettese. Ezeket a lopásokat mind az ország nagyobi) városaiban követte el. Velent mint könyvügynök kereste fel az egyes városokat a szökésben levő Varga Gyula állásnélküli tanító társaságában, aki segített a megfelelő helyet kiszemelni és amíg Velent a la­kásban dolgozott, addig ő künn őr­ködött, azonkívül a zsákmány értéke­sítése is az ő hatáskörébe tartozott. Ha egy városban sikerült az operáció, azonnal elutaztak. Velent Józsefben az ország egyik legveszedelmesebb be­surranó tolvaját tették ártalmatlanná. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1105 Boldog Otthon 1940. évi árjegyzékünk szenzációs] Kérje Ön isi Új búiorküiönlegességek! EICHEL LAKBERENDEZŐK BUDAPEST, IX., ÜLLŐI ÚT 71. SZÁM. Látogassa meg kiállításunkat a Nemzetközi Vásáron!

Next

/
Thumbnails
Contents