Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-04-06 / 14. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1940. április 6. Tavaszi újdonságok női es férfi szövetekben, divat-selymekben. Nagy választék vászonárúban divatházban Komárom, Baross u. 173 SZABOTT ARAK! Emberek a gáton Apadnak már a vizek a Csallóközben Az árvízveszedelem a múlt hét vé­gén érte el környékünkön a csúcs­ponté I. Évtizedek óta nem volt ilyen magas vízállás a Dunán s mellékfo­lyóin, mint ezidén. A töltéseknek, szi­vattyútelepeknek köszönhető, hogy az áradás nem járt »legnagyobb vesze­delemmel. Komáromban, az Erzsébel-szigeten s a külvárosokban lassan visszahúzói dott a víz. Az Erzsébet-szigelnek csak a közepén van víz. A zsilipeken ke­resztül egyre több talajvíz fut le. A pusztítás a házakban s az elöntött lakásokban nagy, volt. Számos helyen alaposan megrongálódott a ház fala, a bútor, elázott az élelmiszer s a ruhakészlet. A Csallóközben még sokezer hold áll víz alatt, de egyes helyeken már erős tisztulás mutatkozott. Az Ármen­tesítő Társulat mindent elkövetett a talajvizek levezetésére. Hogy mit je­lent a széles csatorna s a jó szivaty­­tyú telep, az a csörgői szivattyúval s a kapcsolatos csatornákkal bizonyít­ható. A gútai tájakról csaknem el­tűnt a talajvíz. Ahol a szivattyúépí­tést abbahagyták s a csatornáit nem szélesíthették, ott a talajvíz még ma is magas. A zsilipek nagyrésze kinyílt, a víz távozik. Az Ármentesítő Társulatnak óriási kiadást jelentettek a vizek. Szi­vattyúkat adott kölcsön a községek­nek, erősítette a töltéseket. Különös szép példáját adta az együttműködési nek s a munkakészségnek Felsőnyá­­rasd község lakossága. Mindenki ki­vette részét az árvédelemből, szegény s gazdag egyaránt védte a falu hatá­rát. Martos község lakosai viszont annyira nem törődtek a Zsitva árjá­val, hogy alig akartak a töltésre men­ni, csak csendőri beavatkozásra vol­tak hajlandók sokan a mentési mun­kálatokat végezni. A víz tehát lassan apadni kezd. A vetés, a gyümölcs s az egész gazdaság azonban alaposan megsínyli. Késműves, műköszörűs, acéláruk szaküzlete I RASCHER JÓZSEF Komárom, Kórház-tér 6. (A katonai kórházzal szemben) Ernyőjavítást és áthúzást vállalok! MEGHÍVÁS A KANARI SZIGETEKRE. Van egy kitűnő amerikai bará­tunk, Washingtonban lakik s lelkes magyar-párti. Évekkel ezelőtt megjó­solta, hogy Csehszlovákia felbomlik s mi visszakerülünk Magyarország­hoz. Megjósolta a lengyeleket is. Ma­gyarországnak általában a legjobba­kat jósolja s magyar barátaival az összeköttetést igen erősen ápolja. Spalato és Raguza közölt találkoz­tunk, egy nyári reggel, a hajón. Ő Arbéból jött, mi Trauból. Egy óra alatt megtekintette Spalato t, —j úszó­nadrágban futotta be, — s éjjel meg­nézte Raguzát. A Balkánt repülőgép­ről látta. Míg mi valahol az Adrián szuszogtunk, ő már Kolozsvárról írt, majd rögtön utána a Tátrából, két nappal utóbb Königsbergből. Akkor már Norvégia felé járt. Nagyszerű fiú. Minden évben át­jön egy kicsit szétnézni Európába. E tavaszon azonban igen szomorú­an közölte, hogy nem tud áthajózni a Nagy Vizen. Amig a háború el nem múlik, amerikai állampolgárnak Eu­rópába nem adnak útlevelet. Azon töri az eszét, hol töltse a nya­rat. »Mexikóban már jártam — ír­ja, — nem érdekes. Átmennek Cu­bába, vagy Haiti szigetére, de ez túlközel van hozzánk, mit csináljak ott. S általában, Cubába csak akkor megyek, majd ha Ön meglátogat Amerikában. A háború után, kérem, biztosan, töltse a nyarat Gubában, vagy Portoricoban. Szép regényté­mák után nézünk. Kérem, jegyezze elő magának Cubát.« Angyali fiú. Közöltem, bőgj' egyelőre nem me­hetünk Cubába, sem San-Domingóba. Nem is annyira a háború akadályoz, mint inkább a Cuba-guba hiánya. Te­gyük cl gubább napokra Cubát. A napokban ismét érkezett tőle egy1 levél. A 0811. számú gibraltári angol cenzor is átvizsgálta, s mivel úgylát­szik, nem talált benne kivetnivalót, átengedte a határzáron. Azt írja a barátom, hogy szeretné, ha találkoznánk, ő ugyan nem jöhet Európába, de én bizonyosan kaphat­nék útlevelet s devizát is, a Kanári szigetekre. Legjobb lenne tehát, ha júliusban vagy augusztusban Afrika partjain, a Kanári-szigeteken sétálgat­nánk. Kiesik a hadizónából s egyfor­— 2 (évi, majd l(í évi fégyház után fel­mentés bizonyítékok híján. A csendőrt nyomozás és a bírósági vizsgálat alapján annak idején vádat emelt a cseh-szlovák ügyészség Pesadik József vágsellyei lakos ellen, hogy 1934 december hó 13-án éjjel betört Dicenty Emíliához, akinél sok pénzt sejteti. A lakás egyik nyitva levő udvari ablakán mászott be a lakásba, ahol rátá­­madl Dicenlynérc, azt a vele vitt vas­darabbal fejbeütötte és pénzt követelt tőle. A megrémült Dicentynétől 550 cschkoro­­nát el is vitt. A zsákmányon a künn őr­ködő Drietovszky Jánossal mcgosztozkod­­lak. A csendőri nyomozás azonnal Pesa­­dikra terelte a gyanút, aki más ismerősét is meg akarta nyerni a betörés eszméjének, de az nem Vállalkozott rá. Úgy Pesadik, mint Drietovszky beismerte a rablást és részletekre kiterjedő vallomásuk egybe­hangzó volt, sőt Drietovszky anyja meg is térítette a kárt. Beismerő vallomásukat a vizsgálóbíró előtt is fenntartották. A sértett kezdetben nem tudta Pesadikban a tettest felfedezni. De az eset után hóna­pokkal az esküdtbíróság előtt rávallott Pesadikra, aki viszont már frontot változ­tatott tettestársával együtt és azt hangoz­tatták, hogy semmi közük a betöréshez, mind a ketten alibire hivatkoztak. De ezt nem tudták kétséget kizáró módon be­bizonyítani. A nyitrai kerületi bíróság, mint esküdtbíróság el is ítélte őket. Pe­sadik József 2 évet kapott, amjt a brünni legfelső bíróság 10 évi fegyházra súlyos­bított. Drietovszky pedig 21/2 évi fegyház­­zal úszta meg az ügyet. Azt le is ülte, így az ő dolga ezzel végleges elintézést nyert. De Pesadik József ügyét, miután a 10 év még nem telt ki, újra kellett tárgyalni. Ez a komáromi törvényszék előtt lefolyt tárgyalás azután igen érde­kes helyzetet teremtett. Úgy Pesadik, mint a tanúként kihallgatott Drietovszky ko­ma távolságra van. Európától is, Afri­kától is. Nem olyan nagy út! Ebben maradtunk. Ha nem jön köz­be semmi, akkor találkozunk a Kaná­ri-szigeteken, ott rögtön a kiálló szirt­inkön, jobbra az első vendéglőtől. Az a kis útlevélnehézség, vagy guba­­dohány-ügy nem számít. Majd a ka­nári-fütty elintézi. NÉHÁNY TAVASZI VICC. Az egyik vidéki laptársunk idény­­vicceket közöl, olvasói örömére. Csak néhány olvasónak nem tetszik a do­log s mint laptársunk szerkesztői üze­neteiből látjuk, kifogásolták a tréfá­kat. Laptársunk a mai szomorú hely­zetre céloz s azzal mentegeti magát, hogy rosszabb vicc úgy sem kell a mai világhelyzetnél, bírjuk ki tehát a nyomtatott tavaszi vicceket is. A viccek, amelyek miatt az olvasók s a szerkesztők között a harc kitört, például ezek: Megjött a friss retek, örömmel kö­zöljük, hogy Retek Árpádné egészsé­ges fiúgyermeknek adott életei. Itt a tavasz! Tavasz Elvira, liosz­­szabb távoliét után megérkezett váro­sunkba. No, végre! Egy kisvárosi kávéiuí/.b.m rettenete­sen rossz cigánybanda nyúzza a he­gedűt. Az egyik vendég rájuk szól: Mindent el tudtok húzni? — Hát per­sze! — Na, akkor húzzátok el a cim­balmot más helyre, mert megőrülök a hangjától. Van még teli erszény a világául A budapesti állatkert kenguru-mamá­ja ma öt újszülött kis fiókát hordoz erszényében. Úgy kell a tavasznak! Kába Benő, a fűzfák poétája tegnap megénekelte a tavaszt. Szélesedik a Siegfried-vaniaL Sieg­fried Jakabné erős hízásnak indult és féltve őrzött vonalai szemlátomást szélesednek. Áprilisi csillaghullás. Csillag Pál magántisztviselő kieseti a robogó au­tóbuszból. óriási arányú fosztogatás Kecölön. Hivatalos becslés szerint Kecölön az elmúlt téli hónapokban kétmázsa lúd­­lollat fosztottak az asszonyok. S még mondja valaki, liogj- nincsen áprilisi kedvünk! römszakadlig tagadlak. Dicentyné időköz­ben meghall, őt kihallgatni nem lehetett. A bíróság, miután annak idején a sértett vallomása ingadozó volt, a vádlóit és a büntetését kitöltőt! vádlottárs tagadásával szemben megnyugtató bizonyítékot nem látóit bűnösségük megállapítására, mert a nyomozás és vizsgálat, során állításuk szerint kényszer alatt lett vallomásukat ilyen bizonyítékul elfogadni nem lehet. Ezért Pesadikot felmentették és azonnali szabadlábra helyezését rendelték el, mi­után már több mint 41/4 évet kitöltött. Ez ellen a vád felebbezéssel, illetve fel­folyamodással élt. — Szegény, szegény szarvastehén. Az ember ingatag s jókedve hamar fordul bo­rúra, együttérzéséből könnyen válik ellen­szenv. Ennek a szeszélynek áldozata lett Nagymaroson egy szép, kifejlett szarvas. A hidegek, havazások, olvadások és áradá­sok sok kárt tettek a vadállományban. A Nagymaros mögött elhúzódó hegyek vad­jai is meneküllek s egy szarvastehén nem tudott magának jobb menedéket találni, mini rögtön a falut. Az agyoncsigázott szarvastehén bevetődött a nagymarosi sze­gények uccájába, magához valókhoz. A közös sors melegséget gerjesztett a szegé­nyek elfásult szívében: a szegény embe­rek táplálni kezdték a szárvastehenét. A szarvas jobban lett, magához tért, gömbö­­lyödni is kezdett s már-már megszokta az embereket. Ekkor azonban a rokonszenv ellenszenvvé változott. »Ingyen fogunk táp­lálni?« — kérdezték haragosan az embe­rek s előjegyeztették a szarvas húsát, hatósági utón maguknak. S míg a szegény szarvastehén arról álmodozott, hogy újra visszatér a Börzsöny rengetegeibe, ható­sági úton elővezették, elitélték halálra, ki­végezték s félkilónkinl kimérették a húsát. Ne bízz állat az emberben! Figyelem! Figyelem! Sonkát, felvágottat csak Somorjai János fűszer- és csemege üzletében vegyen. Továbbá kitűnő fajborok, likőrök, cukorka, déli gyümölcs különlegességek nagy választékban. Naponta friss TEAVAJ, - tavaszi JUHTURO­­Szolid árak! Klcpkn-lér 9. Telefon: 215, Íz OKLE titkári karának ülése Komáromban Mint ismeretes, az Országos Refor­mátus Lelkész Egyesület a nyáron, augusztus hó második felében Komá­romban tartja négy napra terjedő konferenciáját. A Lel készegyesület a felszabadult terület ősi magyar váro­sál keresi föl, hogy lélekben egybe­forrjon a húsz évi idegen uralom alatt gerincesen és hűségesen kitartott de­rék magyarsággal. Ez alkalomból városunkba érkezett Szabó Imre budapesti ref. esperes, m. kir. kormányfőtanácsos és Vasadig Béla dr. debreceni egyetemi profesz­­szor, akiknek vezetésével tartották meg a konferencia rendezésével kapcsola­tos leendőket megállapító értekezletet. Előző nap, csütörtökön az ORLE titkári kara a Jókai uccai ref. temp­lomban vallásos ünnepélyt tartott, me­lyen Szabó Imre esperes, Vasady Béla dr. egyetemi tanár és Darányi Károly ref. lelkész tartott emelkedett szel­lemű, tartalmas előadásokat, igaz lelki épülésére a nagy számban megjelent gyülekezetnek. A Ref. Tanítóképző ve­gyeskara Teleki/ Miklós vezetésével működött sikeresen közre. Persely István V. é. tank. hallgató pedig Adj» egyik költeménynél szavalta cl hatáso­san. Pénteken, április 5-én tartotta meg ülését az ORLE huszonnégy tagú lit" kári kara, ameljT a komáromi ref. egyház elnökségével és a presbitérium állal kiküldött előkészítő bizottsággal tárgyalta a rendezésre vonatkozó mun­kaprogramot. Az értekezlet kimondot­ta, hogy az ORLE konferenciáját augusztus 21., 22. és 23-án tarifa, 2'i-én országos nevű kiválóságok köz­reműködésével a Jókai uccai temp­lomban ünnepélyt rendez és augusz­tus 25-én, vasárnap lesz az Országos Református Presbiterek Szövetségének konferenciája, melyre az egész ország­ból mintegy háromezer presbiter érke­zését várják. Az értekezlet megbeszélte az elszállásolás és étkezés, valamin! a fogadás módozatait és elhatározta, hogy a helyi rendezőbizottsággal együtt készíti elő az országos ünnepélyeket. (*) Kiskereskedők, kisiparosok figyel­mébe. Felajánlom a Grémium és az Ipar­társulat tagjainak, hogy mindenféle köny­velésre vonatkozó saját üzlethelyiségük­ben egész április hó végéig díjtalan felvi­lágosítást adok. Például a mostani könyv­­vezetés, könyvfelfektetés, egyedül elvégez­hető megfelelő. könyvelés, stfa. ügyekben. Érdeklődni lehet az Ipartársulatban vagy a Grémiumban a hivatalos órák alatt, irodámban bármikor. Spielbergcr Béla, Komárom, Halász u. 4. (141) 177 Budapest, Dunaparton Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6 pengőtől, kétágyas szoba már 12pengőtől Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. tüneményes HENDY BENDY ÁPRILIS 9-10-11 ÉN

Next

/
Thumbnails
Contents