Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-03-30 / 13. szám

(5. oldal. KOMÁROMI LAPOK UHU. március ‘10. Egyszer az életben. adódik az a ritka alkalom, hogy a világ fővárosaiban tomboló sikert aratott az egyiptomi ezerarcún csodavarázsló és társulatának csodálatos varázsrevüjében gyönyörködhessünk! 32 számból álló vllágattrakciő! Tündéri látványosság ! Káprázatos kiállítás 1 Eredeti keleti kosztümök! 21ji órás előadás ! Élmény! Humor! Szórakozás! Előadások: 1940 április 9 10-11-én, (kedd, szerda, csütörtök) a Katolikus Legényegylet színháztermében. Helyárak: 2.-, 1.60, 1.30, 1.­­pengö, 70 és 50 fillér. Jegyelővétel .UNIÓ' könyvkereskedésben. Ajánlatos a jegyeket előre biztosítani! 156 A hadigazdálkodás kérdései A hadigazdálkodás feladata a háború tartama alatt ágy a haderő, mini a pol­gári lakosság ellátásának biztosítása. I'. feladat megoldása körültekintő eljárási igényel, mert a hadisziikséglelek, a béke­szükségletekkel szemben, erősen megnöve­­kednek, minőségben is megváltoznak. A mai hadiszükséglelek nagyságáról megközelítő képet alkothatunk a hadvi­selő nemzetek háborús kiadásairól beszá­moló hírekből. Legutóbb pl. egy híradás a franciák napi hadi-kiadásait közel egy­­mUliárd frankra becsülte. Ez kereken 7ö millió P-nek felel meg. Ita kereken 1 mil­lió embert számítunk a haderő köteléké­ben, csak mintegy 10 millió pengői lehet számítani a b’ékeélethez hasonló napi el­tartásra, — mint élelmezés, elhelyezés stb-re, — lehát napi 65 millió P maradna olyan rendkívüli kiadásra, ami békében nincs meg, mint a hatalmas mérvű lőszer-, üzemanyag-elhasználás, hadianyagok vesz­teségeinek pótlása, szállítások slb. Na­ponta ennyi rendkívüli kiadás francia viszonyok közöli is óriási erőfeszítést tesz szükségessé, amire kényszer nélkül a gaz­dasági élet nem lenne kész. A meglehetősen szabad keretek közölt mozgó békegazdálkodási rendszer nem lenne alkalmas ilyen 'hatalmas mérvű feladat megoldására. A békegazdálkodás­nál a személyi érdek a legerősebb moz­gató rugó. A vállalkozók telszésétől függ, hogy termelési eszközeiket mikor, milyen célra és milyen mérvben használják fel. A tetszést az érdek mozgatja, ha valami­lyen ok mialt érdemes termelni, a vállal­kozó belevág. A háborús szükségletek ki­elégítésének lehetőségéi nein lehel ilyen egyéni tetszéstől függővé tenni. A háború az állampolgároktól megköve­teli, hogy szükség esetén életükéi is fel­áldozzák. Emellett jogosan megkövetel­heti az állam lakosaitól azt is, hogy gaz­dasági javaikkal is a nemzeti érdeknek megfelelő módon vegyenek részi a hábo­rús gazdálkodásban s szükség esetén anyagi áldozatot is hozzanak, egyéni ér­dekeiket a nemzet gazdasági érdeke alá rendeljék. Ezt ma már minden állam megköveteli, a háborús egyéni pénzszerzés lehetőségé­nek pedig ma minden állam gátat vet. A hadigazdálkodásnak a háborús ellá­tás megalapozásához nagyban rögzíteni kell a haderő és a polgári lakosság ellá­tási szükségleteit bizonyos időpontokra, .pl. egy hónapra, egy évre alapozva. E szükségletet a rendelkezésre álló kész­letekkel és. egyéb utánpótlási lehetősé-' gekkel összevetve kell a háborús ellátás lehetőségét és anyagi követelményeit meg­állapítani. Az összevetés eredménye min­den államban körülbelül csak azt adhalja. hogy a háború időtartamának .bizonyta­lansága miatt, a legtöbb anyaggal, a ha­dicél érdekében még megengedi lelő. leg messzebbmenő takarékosság szükséges. A nyersanyagok, élelmi készletek slb. anya­gok rendesen korlátolt mennyiségnek s utánpótlásuk is korlátoz. >11. a. gyártási lel jesílöképcsségek is határollak, ezért ta­karékoskodni kell. A takarékosság megkívánja a szükség­letek s azzal a fogyasztás .szabályozását, továbbá az ipari teljesítőképességnek, a háborús cél érdekében leginkább szük­séges anyagok gyártására való felhaszná­lását. A békegazdálkodási rend mellett megkötőn fogyasztás és termelés ilyen nein lehetséges. A polgári lakosság ellátásánál a takaré­kosság a békeszükségletok alapos minő­ségi és mennyiségi felülbírálását és meg­­roslálásál kívánja meg. E szükséglelek kö­zül a hadigazdálkodás csak azoknak a kielégítéséi engedheti meg. amelyek vagy az élei fen níarláshoz nélkülöz belel lenek, vagy bú nem olyanok, előállításuk vala­mely lényegesebb egyéb anyaggal való el­látás háiránva nélkül történhet. \ pol­gári lakosság részére az erős gazdasági megszorít ást jelent, a békeélet gazdasági szabadságával szemben. Ennek kedvezőt­len lelki visszahatása van. amely egyé­nenként változóan, annál inkább mutat­kozik, minél jobb viszonyokhoz voll va­laki szokva a békeéleiben. A megfelelő felvilágosító nevelés feladata e lelki be-, folyás erősebb kifejlődését és az összes­ség szempontjából való káros hatását mega kadáiyozni. A haderő ellátásánál a takarékosság kö­vetelményeként ugyancsak szükséges kor­látozott anyagi ellátás lelki kihalási ke­­vésbbé eredményez, meri ill annak a fegyelem útjai állja, de a békeé.letlel szembeni különbség sem oly szembetűnő., mint a polgári lakosság jelentékeny ré­szénél. A magas erkölcsi készség amint azt számos háborús példa mutatja igen nagy anyagi nehézségeken segílliel ál. Kü­lönösen anyagiakban gyengén álló nem­zetnél az ilyen irányú erkölcsi nevelésnek fokozol! jelentősége van. De nem lehel túl sokai az erkölcsre építeni, meri van egy határ, ahol az anyag hiánya legyőzi az erkölcsül. Ezt nem szabad a hadigaz­dálkodásnak megengednie. Figyelem 1 Március 1-től Fátyol Misi és cigányzenekara minden este a TURUL étteremben muzsikál Bizantinizmus a helyesírásban Igen. ilyen is van. Egy szcrkcszlo­­ség postájában sokmindenlele bekül­dött cikk, vers, hír jelentkezik napon­ta s egy idő óla egyre több mozgalmi hírünk van, egyesületek, szövetségek, iskolák, intézmények jelentkeznek hí­reikkel, propaganda írásaikkal. Ennek lényegében csak örülni kell, méri ez azt mulatja, hogy zajlik az élet, min­dig történik valami. Legfeljebb a megíráson mosolygónk néha. A különböző intézmények hí­reinek', közleményeinek írói bocsá­nat hadüzenetei küldtek a magyar helyesírásnak. Már Mindent Nagy Betűvel írnak. A küldemények írói! oly roppant lisztelel fogja el az intéz­mények, vagy a közreműködő szemé­lyek iránt, hogy e lisztelel következ­ménye aztán az írásos bizan tin izmus­nak egy fajtája. Az a fajta tudniillik, amely Nagy Betűvel Fejezi Ki a mély meghajlást, a hatalmas elismerést, az őszinte tiszteletei. S ez nem volna baj, lia a magyar helyesírás nem szen­vedné meg. A magyar helyesírás azonban csak nagyon kevés esetben engedi meg a szavak nagybetűs írá­sál. Ha azt mondom, Magyarország: ez nagybetűvel írandó. De bármennyi­re szerelem is lajtárnál, a magyar szó, bizony, csak kisbetűvel. Finnor­szág mondom, és finn emberi írok. S bizony nem Elnök l'r, hanem el­nök pír, és nem Vizsgabiztos Úr ő-DKW. BMW autók. DRW. finite, Tornax, Horex motorok körzetképviselete Oosgiál én Lipscher gépműhely Komárom, Megye u. 18. Tel. 177. nagysága, hanem csak: vizsgabiztos. Mert már nemcsak személyekkel kapcsolatban írunk Nagy Belükkel, liánéin kaptunk ilyen írásokat is: A Terembizios a Város képviselőtestüle­tének Tisztelgő küldöttségéi eligazí­totta. Vagy például, aszongya, hogy: Irányadó Gabona Arak. Nem­csak a gabonád, hanem az árál és az irányadását is megtiszteljük. Az Egyesület Székházában tartóiba nagy gyűlését a Választmány. A Pénz­táros Úr felolvasta az Évi Jelenlést, azt a Jelenlévők elfogadták írja egy érettségizett ember s Egyházak­ról, Társadalmi Egyesületekről, Isko­lákról cikkezik. Egyszóval, mit idézzünk sokai: a szedőszekrényekben lassankint nem lesz elégséges nagybetű, hogy a sok nagybetűs szót kiszedjék belőle. Cso­dálatos szokás ez, amit nem értünk. Nem értjük, mert tanult és iskolázott emberek vezették be ezt a nagybetűs szokást, és nem falusiaktól származik ez. S még valamil, bocsánat. Azt vesz­­szűk észre, hogy a beküldött cikkek, írások stílusa, magyarsága rendkívül romlik. Szomorodott szívvel tesszük magunk elé a papirost,' amikor egy­­egy beküldött cikket végigolvasunk s megdöbbenünk az írás slíluslalansá­­gán, fogalmazási zavarán, magyarta­lanságán. Hölgyeim, Uraim. Tessék Kevesebb Nagy Betűi Használni, de lessék szebben, gondosabban, egész­ségesebben fogalmazni, írni magyarul. Hogy jásítás nélkül azonnal nyomdá­ba adhassuk a kéziratul. Hogy ne hemzsegjenek benne fogalmazási 'hi­bák. Hogy ne legyenek nenne kanyar­gós, ingovány >s-alapú végeérhetetlen körmondal >k. Hogy ne levesszük ű-.z­­sze a többes számol az egyessel. Mert nem így írjuk, hogy: Az elnök s a titkár megnyitották az. ülést , hanem: az elnök s a titkár megnyiióllal. Jaj. istenem, jaj. szegény magyar nyelv s magyar fogalmazás: Vigyáz­zunk rá egy kicsit, ügyeljünk jobban épségére, uraim, hölgyeim, akik állí­tólag magyarul írtok s beszéllek és magvarul írni-olvasni landolok! Gcrhát Gyula Komárom, Király piispök-ulca 4t Hangszerkészítő, orgona, zongorajavttó és hangoló-Gróf Eszterházy Ferenc Tata zeneiskolájának állandó hangolója. Az alumíniumról Az alumínium nyersanyaggazdfükodá­sunk egyik legnagyobb ígérete és re­ménysége. Ennek a könnyű fémnek mű­szaki, ipari és kereskedelmi jelentőségét ma még teljes egészében fel sem érté­kelhetjük. A vele való foglalkozás annál is inkább indokolt, miután Európa alu­minium szükségletének előállításához szükséges bauxit lelőhely?i Franciaorszá­gon cs Olaszországon kívül hazánkban vannak. A bauxit az aluminium gyártására még nem alkalmas. Üllesztő és lugozó eljárások után abból előbb timföldet termelnek. Ebből viszont elektromos ki­­választás árán nyerik a különféle ötvö­zetekben felhasználásra kerülő alumíni­umot. Felhasználása persze csak akkor gazdaságos, ha az, alapanyagoknak alu miniummá való felhasználása a baúxitot termelő országban történik és külföldön való feldolgozása miatt nem lesz drága. Az aluminium előállítására való be­rendezkedés különös fontosságot nyer oly országokban, ahol a nehéz fémek­ben a Készletek szűkösek, vagy éppen­séggel hiányoznak olyannyira, hogy ily nyersanyagban behozatalra szorulnak. E könnyű fémnek ezenfelül értékes műszaki tulajdonságai különösképpen .ab­ban nyilvánulnak meg, hogy tetszetőssé­ge mellett, viszonylagos szilárdsága és rugalmassága a szükségszerint fokozha­tó, az időjárás iránt is elég érzéketlenné alakítható. Tulajdonsága miatt ezért sok helyütt a vörösréz pótszereként villamos vezetékül, a rézötvözetek helyettesítésé­re az építőiparban és a háztartásban használhatják fel. Nyersanyagban sze­gény országokban, ahol a vörösréz a ha­diipar elsőrendű és nélkülözhetetlen nyersanyaga, az aluminium előbbi fel­használása folytán a vörösrézgazdálko­dás előnyösebb képet mutathat. A könnyű fém természetében rejlő előnyeinél fogva A repülőgépvázak részé­re alkalmas és gazdaságos súlyviszonyo­kat biztosít. Ugyanezt mondhatjuk el az Európa-szertc elhasznált vasúti kocsi­park felfrissítésénél mindegyre jobban térthódító aluminiumvázakról is. A ko­csik tengelyein, kerekein és faburkolatán kívül majdnem minden fémrész alumí­niumból állítható elő. Ez pedig az olcsó­ságon kívül azzal a nagy előnnyel is jár, hogy a kocsik önsúlya kisebb, mint a rendes vasúti kocsiké, hasznos teherbí­rásuk tehát sokkal jobban növelhető. Ez közlekedéspolitika szempontjából is fel­becsülhetetlen előnyt igér. Mindezekért hazánkban is nagy súlyt helyeznek az alumíniumgyártásra, amit legjobban az újonnan létesített tatabányai aluminium­­művek üzembehelyezése is igazol. A m, í. keresztény társa­dalom szíves figyelmét fel­hívom Komáromban, Jókai utca 15 szám alatt lévő férfi- és gyeimekruha áruházamra, ahol nagyon jutányos árban a fenti cikkek be­szerezhetők. Szives támogatást kérve, maradok teljes tisztelettel MAJOR JÁNOS szabómester.

Next

/
Thumbnails
Contents