Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-06-24 / 25. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939. június 24. A miniszterelnök és a felvidéki miniszter átvette Udvard község díszpolgári oklevelét Teleki Pál gróf és Jaross Andor nagy beszédben ismertette az orszagépités feladatait BEFŰZŐPORRAL? szeretettel, bizalommal várjuk a felvidéki magyar testvéreinket ide a magyar törvényes képviselőházba, mert tudjak, hogy kipróbált férfiakról van szó, akik sokszor veszedelmekkel néztek szembe, sokszor életük kockáztatásával is küzdöttek a magyar gondolat, a magyarság érdekei, az integer Magyarország érdekében. — Ebben, az ünnepélyes órában, amely ünnepe az egész magyar nemaetnek, mert nemzeti álmaink egy részié valósult meg. (Úgy van, úgy vau! a jobboldalon.) Mert kipróbált magyar testvéreket, a magyar dondolatnak, a magyar államiságnak kipróbált harcosait várjuk magunk közé örömmel, hogy belekapcsolódjanak abba a munkába, amely munka útját járjuk és amelynek útján az elmúlt képviselőházban már munkatársaink is voltak. De nagy az örömünk azért is, mert felvidéki képviselőtársainkat a felvidéki magyarságnak nehéz és üldöztetésekkel teli időszakában a magyarság választotta hivatott képviselőkül (Úgy van, úgy van! a jobboldalon) és kilenccel többet üdvözölhetünk körünkben ezek közül a képviselőtársaink közül. (Úgy van!) Kilenccel többet az elszakított és a sok megpróbálta* táson keresztülesett magyarság hivatott vezérei közül, akik addig is, amíg lehetséges lesz, hogy a Felvidéken megejtjük a választásokat, teljes oda-1609 június 17. napja vasárnapra ísett, ezt pedig a Betsületes Tserződarcja Tzéh alakuló leveléből tudjuk. Az alakulás e napon történt a pergamentra írtak szerint az közönséges jónak öregbítéséért és megmaradásáért tzéh ük igazsága és folyása szerint; melhez tartsák magukataz öszves miniden jámbor tserzővarga mesterek és léginek. Ez alakuló tzéhgyülésen különben jelen voltak a győri, a posoni, a pápai és újvári kiküldött uramék és legintársaság is, kik egyetemben minden neheztelés és károk [nélkül rendelek és végezék el a regulákat és artikulusokat, melyek megh maradhassanak. Ez artikulusok penigh valának 67-en és és idejében hejtállók is; ma azonban derűt keltenek és mosolyt fakasztanak. Első artikulusuk szerint: az ökör bőrt, iú bőrt tilalmas, azonkívül szabad más bőrt a lúgba vetnyi a leginnek. 2. art.: Vándorló leginnek ne légjen szabad magának gazdát keresni, hanem az Atyjamester hírével szerezzen. 6. art.: Nelédjen szabad a legiinzen. 6. art.: Nelédjen szabad a leginnek az mester házán kívül laknyi, büntetése 33 bocs. (A bocs szó a böcsület rövidítése, és igen gyakran fordul elő. Értelme, mivel 10 pénznél magasább büntetést ki nem szabhattak; ezért azt a megbüntetett vétkéhez méradással, a tőlük megszokott lelkesedéssel és ha kell, lemondással fogják szolgálni a magyar ügyet, azt a magyar gondolatot a törvényhozás munkáján keresztül, amely ebben az országban hivatva lesz megteremteni mindazt, amit minden magyar érez a lelkében. Kérem a magyarok Istenét, hogy áldja meg az ő munkájukat és a mi munkánkat is azzal, hogy végre valahára tényleg felvirr^d reánk a boldogabb, a szebb magyar hajnal. Bárczay Jánost beszéde után lelkesen megéljenezték és számosán üdvözölték. Horváth Zoltán üdvözölte ezután a Kisgazdapárt nevében a behívandó felvádéki képviselőket. Csoór Lajos szintén elfogadta a javaslatot. Módosító indítványt nyújtott be, amely szerint hatalmazza fel a képviselőház a minisztériumot, hogy a mi választójogi törvényünket az új területen megfelelő formában alkalmazza, de úgy, hogy ne sértsük a már megszerzett jogokat. Rassay Károly a Polgári Szabadság Párt, Szeder Ferenc pedig a szociáldemokrata párt részéről szólaltak fel. Mindketten elfogadták a törvényjavaslatot. — Nagyszabású szabadtári előadás Komáromban. A nyár folyamán nagyszabású szabadtéri előadás lesz Komáromban. Mint értesülünk, a napokban városunkban járt R é k a y Nándor, a m. kir. Operaház főrendezője és a város polgármesterével, valamint a honvéd állomásparancsnoksággal egy szabadtéri előadás rendezésének tervérő tárgyalt. Az előadás színhelyéül a várat jelölték ki, ahol a vár történelmévé, összefüggő eseményeket tárgyaló színdarab adatnék elő a fővárosi színművészek legkiválóbb reprezentánsaival. A tervet úgy a város polgármestere, mint az állomásparancsnokság nagy örömmel fogadta s biztosra vehető, hogy a kiváló rendezői kezek által előkészített szabadtéri előadás Komáromnak vonzóerejét emelni fogja. ten annak hányadosára becsülték és emelték.) 11. art.: az a mester légin tartozzék az eő gazdájának urának felkelni téli időben éjjel két óra után és nappal nelégyen szabad sétálni dologtevő napon. Í4. art.: Ha valamel betsületes mesternek tanuló if fia nints*n és bőre az Dunán vadjon, tartozzék az légin oda menni és őrizni. 15. artikulus szószerinti szövege: »Tartozzék a mesterlegin Kisasszonynap előtt két héttel felkelni gyertyához, a gazda is tartozzék egy kakassal, há-í romfont petsenvével és két pint borral; s tegyen az légin eleibe egy pénz árú gyertyák az gazda; helyet ha el nem égetne azon éjjel munkálkodván tehát tartozzék ugyan ollan vatsorával az Urának. 17. art.: Az Dékányniester tartozzék megkérdezni az attya iáktól kinek, kinek mi az nyavalája Urától, vagy Ura tselédjeitől. Ha ezt nem tselekszi, büntetése 33 bocs.« 18. art.: Amikor edjütt vágynak az attyafiak, senkinek ne légyen szabad az asztalt megütni, sem a tzéhládát taszintani avagy kézzel fogni, illetlenül káromkodni. Büntetése 33 bocs. 19. art.: Valamely az attyafiak közül panasszkodni akar és fel nem kél, büntetése 33 bocs., ha le is ül mig el nem végeztetik dolga annak is büntetése 33 böcs, 20. art.: Valamel légin kimegyen addig az attyafiak közül mig a láda Teleki Pál gróf miniszterelnök s /aross Andor tárcanélküli miniszter vasárnap hatalmas tömeg jelenlétében, ünnepélyes keretek közt vette át díszpolgári oklevelét Udvardon. Az ünnepélyes aktus közönsége soraiban ott volt Jaross Andor miniszter felesége, Holota János, Turchányi Imre, Cselényi Pál s Füssg Kálmán országgyűlési képviselők, továbbá Jaross Vilmos főispán, Majthényi József br. alalispán, Galla Ferenc dr. egyetemi tanár, Lépőid Antal prelátus, Király József esperesplébános, Siposs Antal esperes, Dukon Zoltán ref. lelkész, Istenes Károly igazgató, tanulmányi felügyelő s sokan mások. A díszoklevelek átadása díszközgyűlés keretében történt, amelyet a szövetkezeti ház előtt tartottak. Galla Lajos községi bíró megnyitója után Orbán Ferenc községi jegyző felolvasta a díszpolgárrá választásról szóló jegyzőkönyvet s a díszpolgári oklevelek szövegét. Teleki Pál gróf miniszterelnök nagyhatású beszéddel köszönte meg díszpolgárrá való választását. »ÖSSZE KELL TARTANUNK, HOGY FELVÉRTEZZÜK MAGUNKAT A VESZEDELMEK ELLEN« A miniszterelnök beszéde elején utalt arra, hogy először van alkalma a viszszacsatolt Felvidéken beszélni, örömét fejezi ki, hogy éppen Udvardon beszélhet, azon a földön, ahol legerősebben állta a helyét, legerősebben tartolt ki a magyarság. — A mai világversenyben különös ügyességgel és szorgalommal azon kell dolgoznunk, — "folytatta a miniszterelnök, — hogy minél többet s jobbat tudjunk termelni ezen a földön. Komoly időket élünk, ezért össze kell tartanunk, erőseknek kell lennünk, hogy felvértezzük magunkat mindenféle veszedelem ellen. Nekünk, akikre az ország gazdasági életét bízták, arra kell törekednünk, hogy azokért az értékekért, amelyeket termelünk, jó Arat kapjunk, hogj' necsak megélni tudjunk belőle, hanem be is tudjuk fektetni a magunk gazda- Siágába. A termelés kérdéseivel foglalkozott nyitva vagyon és iszik ottkün, tehát valamel eáinbül iszik, ugyan azönt tartozzék az attyafialmak tele borral. 23. atr.: Minden üllő napokon valaki az attyafiak közül elmulasztja az Istennek Szent Igéjét, misét tudniillik, avagy predikátziót, az ki nem tselekszi, büntetése 33 böcs. 24. art.: Mikor az attyafiak Szent Egyházba mennek, tartozzanak egymásnak tisztességesen köszönni és jómódjával rendet állani, aki ezt nem tselekszi, büntetése 33 böcs. 25. art.: Senki az Szent Egyházban félférden ne imádkoznék se szunnyadozzék, hallgatván Isten Szent Igéjét, büntetése 33 böcs. 26. art.: A Szent Egyházba senki az attyafiak közül az aszszongok székéhez ne támaszkodjék, se plédig a Dékány előtt ki ne menjen az Egyházból, 33 az büntetése. 28. art.: Virágvasárnap tartozzanak az attyafiak ki-ki religiója szerint előbb megkövetvén egymást, meggyónni és az Űrvatsorával élni. Ki nem tselekszi, büntetése 33 böcs. 30. art.: Senki az attyafiak közül ne légyen szabad mezítelen lábbal se méhel-helén, se szobába, se ottkün közbőrrel járni, büntetése 33 böcs. 31. art.: Nelégyen szabad az attyafiak közül senkinek is tsudára menni hajadon fővel, büntetése 33 böcs. 32. art.: Kotzkát, kártját, kuglit mindenkitől megtiltunk, sőt pénzt se adjon senki ijeténre másnak azoknak való játszására, se maga ne játzék pénzbe 33 böcs az büntetése. Ha penigh valóid az attyafiak közül jközül afélékkel játzókat látna és megh Iné mmondaná az gyűlésnek, máskép penigh kitudódik, mindmagáért s mind ezután a miniszterelnök. Az idén elég jól állunk, —< mondotta, — szarvasmarhánkat, hála az olaszokkal kötött megállapodásunknak, újra ki tudjuk szállítani. A búzatermést, amely reméljük, hogy jó lesz, teljes egészében értékesíteni tudjuk. Az ára is biztosítva van, körülbelül úgy, mint tavaly. Természetesen a túlzott búzatermelésről lassanként át kell térnünk olyan termelési ágazatokra, amelyek többel hoznak s több munkáskezet foglalkoztatnak. — Termelésünket sokoldalúbbá, és gazdagabbá kell lennünk. — Az elmúlt húsz esztendő legyen tanulságunk. Az egyenetlenség, a megtorpanás, az, hogy hamis prófétának hittünk, legyen tanulságunk, hogy, újabb ilyen húsz esztendő ne következzék. A fiatal magyarok gondoljanak arra, hogy mit érezhetünk mi idősebbek, teljenek el ezekkel az érzésekkel s íjgy ünnepeljék meg ezt a napot, az egymásratalálás napját, amely nagy és szent nap mindnyájunk számára. Teleki Pál gróf miniszterelnök beszédét a több ezer főnyi hallgatóság lelkes tapssal s éljenzéssel fogadta. Jaross Andor miniszter szólalt fel ezután. Mindenekelőtt hangoztatta: Teleki Pál gróf miniszterelnök mindenkor zászlóvivője volt a nemzeti gondoláinak, a szegedi ellenforradalomtól kezdve, a trianoni béke ellen folytatott küzdelmen át, a komáromi tárgyalásokig most pedig az ország élén áll, hogy egybefoglalja az építeni akaró magyarokat. A továbbiakban ‘ rámutatott arra, hogy a trianoni nagy tragédia, amely a magyarságot húsz éve sújtotta, mégis hozott valami jót is: a magyar lelkekben felszította az összetartás és a közösség gondolatának a tüzet. A szenvedések tüzében a trianoni magyarság is megtanult egy nagy dolgot: országot építeni, az elszakított magyarság pedig nemzetet építeni. Az országépítésben a trianoni Magyarország területén kitermelődött a munkakészség, ia fegyelem, az alkotmányos maszekért duplát fizeti. 33. art.: Nelégyen szabad az mi tzéhbeli legineninknek tisztátalan asszonyokkal járni, avagy társalogni, se pedigh neki pénzt adni. Aki ezt tselekszi, légyen bizonyos büntetése mit amint elvégezheti az attyafiakkal. 34. art.: Valaki az tsapzéken egy meszely borinál többet megiszik azt is penigh fönállva és ott valakivel öszve vész, annak is 33 böcs az büntetése. 36. art.: Minden légin tartozzék az atyamestert attyának, az atyamesternél anyjának megnevezni, ki nem tselekszi, büntetése 33 böcs. 39. art.: Ne légyen szabad senkinek S.z attyafiak közül az piatzra nadrág igéikül elő ruhájánál avagy lúgos tzipővel járni. Büntetése 33 böcs. 41. art.: Mikor gyűlések vágynak az attyafiaknak nelégyen szabad az Atyamester és Dékány hive nélkül senkive valami nagy fejbe bort köszönni 33 böcs büntetése nélkül, se tánezba ne légyen szabad menni az Atyamester és Dékány híre nélkül, büntetése 33 böcs. 42. art.: Szabad légyen az leginneknek lakozás közben a háznál ahol öszve gyűlnek az eő akarattyuk szerint vígság tévőt avagy hegedőst fogadni. 43. art.: Valómét légin bor ital közben megrészegedvén kihányja az bort, egy pint borral tartozzék. 44. art.: A lakozásból ne légyen szabad senkinek az Dékány hive nélkül az attyafiak közül haza menni, valaki elmégyen büntetése 33 böcs. 45. art.: Tartozzék az gazda az inast az légin után küldeni az lakozásban. 46. art. Tartozzék az inas minden szombaton urá-Helytelen magyarsággal fogalmazott hirdetéseket vagy fizetett híreket nem közlünk. A szerkesztőség és a kiadóhivatal joga, hogy a rossz magyarsággal fogalmazott hirdetéseket megmagyarosítsa s az idegen szókat jó magyar szavakkal helyettesítse. A komáromi cserzővargák Mennyi veszödsége volt szegény timárlegénynek a boritallal — az inas pedig gazdája lábának mosásával fáradozzék!
