Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-03-18 / 11. szám

1939. március 18. KOMÁROMI LAPOK 5. olaai. Árvizsgálatok a visszacsatolt területeken A visszacsatolt Felvidék lakosságá­nak legszélesebb rétegeit a legköze­lebbről érinti a közszükségleti cik­kek árának, továbbá a Felvidék álta­lános árszínvonalának kialakulása. Már a katonai közigazgatás átmeneti ideje alatt is árkormánybiztossági ki­küldöttek működtek a katonai pa­rancsnokságok polgári osztályán a fel­merülő árkérdések megoldása céljá­ból. A honvéd hadtesteknek ezek az árpolitikai előadói a katonai közigaz­gatás megszűnésével Budapestre visz­­szarendellettek. A Felvidék helyes árszinvonalának kialakítása azonban a kormányzat ál-i landó gondoskodásának tárgya. i Dr. Laki] Dezső műegyetemi tanár az Árellenőrzés Országos Kormány-« biztosa a legfontosabb közszükségleti cikkek áralakulásának a helyszínen történő megvizsgálása céljából a visz­­szacsatolt Felvidékre legutóbb négy kiküldöttet rendelt, akiknek felada­tukká tétetett a visszacsatolt Felvidé-1 ken érvényben levő termelői, nagyke­reskedői és fogyasztói árak felől, to­vábbá az árképződés Szerkezete fe-' lől való tájékozódás. Feladatukká té-> tetett továbbá az is, hogy azokon a helyeken, ahol a közszükségleti cik­kek áralakulása egészségtelen és a ter­melési költségek által kellően nem indokolt áremelkedést mutat, az árak mérséklése érdekében lépjenek közbe. Az árkormánybiztosnak a visszacsa­tolt Felvidéknek Losonctól nyugatra fekvő területeire rendelt kiküldöttei: dr. Solty Ernő közélelmezési felügye­lő és dr. Vargha Sándor miniszteri előadó, az árkormánybiztos segédre­vizora, folyó hó 6-ától Komárom vá­rosában végezték a legfontosabb köz­szükségleti cikkek árvizsgálatát Ko­márom vármegye főispánjával dr. Bartal Ivánnal, továbbá a helyi köz­igazgatósági hatóságokkal, így különö­sen Fiilöp Zsigmond polgármesterrel,, dr. Igó Aladár városi tanácsnokkal, úgyszintén az iparosok és kereskedők érdekeltségeivel teljes egyetértésben. Ennek a munkának során a kikül­döttek ismételt tárgyalásokat folytat­tak a tüzelő- és építőanyag-kereske­delem, a sütőiparosol<\ a mészáro­sok és hentesek, a bőr- és cipőkeres­kedelem, továbbá a textilkereskedelem, liszt és más kereskedelem képviselői­vel. Komárom városának tűzifa ellátása kérdésében megállapítást nyert, hogy átmenetileg bizonyos nehézségek mu­tatkoznak. A város ellátása szempont­jából számbaj övő erdőségek, ugyanis cseh-szlovák területen maradtak és így a város évi kb. 500—600 vagon tü­­zifaszükséglete csak jelentékenyen ma­gasabb beszerzési árakon és csak igen körülményesen volt biztosítható. A helyi kereskedők ezért kénytelenek voltak nagyrészben Dunántúlról szár­mazó fát beszerezni. Ez a körülmény is a tűzifa beszerzési árának jelen­tékeny emelkedését vonta maga után azért, mert Csonkamagyarország maga is évente 100.000 vagon (import)-tü­­zifa behozatalra szorul. A kiküldöttek a tűzifa önköltségi számítását megvizsgálták. A lefolyta­tott tárgyalások során megállapodás jött létre a tüzifakerekedelmi érde­keltségekkel arra nézve, hogy a bükk hasáb tűzifát házhoz szállítva és be­rakva mázsánként 4 pengő 28 fillér legmagasabb fogyasztói áron fogják árusítani. Minthogy azonban a meg­lévő készletek a folyó idény szükség­leteit kb. 50«/o-ban fedezik, a kikül­döttek megtették a megfelelő lépéseket abban az irányban, hogy a már ko­rábban, olcsóbb beszerzési áron le­kötött mintegy 70—80 vagon csehszlo­vák tűzifa Komáromba mielőbb be­jöhessen. Ennek a tételnek mázsán­­kénti fogyasztói ára az előzetesen vég­zett számítások szerint előrelátható­lag már 4 pengőnek alatta kell ma­radjon. A kiküldöttek megvizsgálták a ko­máromi hentesipari árakat és az ér­dekeltekkel teljes egyetértésben meg­állapították az új irányárakat, melyek­nek betartására az Ipartestület hús­ipari szakosztálya kötelezettséget vál­lalt. Megvizsgálták a kiküldöttek a ko­máromi lisztárakat is. A malomérde­keltség a kiküldöttek felhívására kö­telezettséget vállalt arra, hogy a rozs­liszt árát kg-ként 35 fillérről 30 fil­lérre csökkenti. Az ekként elért meg­takarítás a komáromi pékeknek je­lentékeny előnyt biztosít. Ennek elle­nére a sütőipari érdekeltség a leg­merevebben és indokolatlanul elzárkó­zott a mintegy három héttel ezelőtt életbeléptetett magasabb kenyérárak mérséklése elől. A kiküldöttek által végzett számítások szerint a komá­romi sütőiparosok a méltányosnál ma­gasabb haszonkulccsal dolgoznak és igy a kenyéráraknak kg-ként mintegy 2 filléres mérséklése volna indokolt. Ezért a kiküldöttek jelentést tesznek az Árellenőrzés Orsz. Kormánybizto­sának, hogy ezen a téren az árdrágítás jelei látszanak fennforogni. Megvizsgálták a [kiküldöttek a hely­beli Kereskedők Grémiumával teljes egyetértésben a szegényebb lakosság szükségletei szempontjából legjelentő­sebb textilanyagok, valamint a bőr­én cipőkereskedelem árait. Ruházati cikkekben jelentős olcsóbbodás előre­láthatólag nem lesz elérhető mindad­dig, amíg a textiliáknak gyári árai nem mérsékelteinek. Az ezirányú vizs­gálatok és tárgyalások az árkormány­biztos részéről éppen ezidőszerint van­nak folyamatban. Minthogy azonban a textiliák fogyasztói ára túlnyomóan a gyári árak függvénye, a helyi ke­reskedelem csupán arra nézve tehetett ígéretet, hogy kalkulációjában nem lépi túl a tisztességes polgári haszon kereteit és hogy a szegényebb nép­osztály szükségletei szempontjából leg­jelentősebb karton-, strux-, molinód és bár eh end-anyagoknál a legminimá­lisabb haszon-rést fogja alkalmazni. A cipőkereskedőkkel lefolytatott tár­gyalások eredményeként az érdekelt­ség kötelezettséget vállalt arra, hogy az úgynevezett népi cikkeknél maxi­málisan 15«/o, a comm erc-áruknál maxi­málisan 25°/o, és a /urus-cikkeknél maximálisan 35»/o brutto haszonkul­csot fog a beszerzési árak után szá­mítani. Az ekként megállapított árak természetesen legmagasabb fogyasztási árak, melyek büntetőjogi következmé­nyek nélkül nem léphetők túl és ame­lyeknek betartására a helyi kereske­dők kötelezettséget vállaltak. Az e tárgyban kelt kötelező nyilatkozat az árkormánybiztos kiküldötteinek birto­kában van. Keszthely mellett, 6V2 km. a Balatontól. Magyarország legnagyobb gyógyfürdője. Évi állandó vendéglétszám: 20.000. Javalva: ischias, rheuma, anyagcsere, izületi csúzos betegségeknél, anyagcserebántalmaknál, csonttörések után, műtétek utókezelésénél. Előidény május 1-től június 15-ig. Napi pensió 7— 8P, amelyben a lakás, háromszori étkezés, egyszeri für­dőzés és a gyógydíj bennfoglalva. Prospektust küld és felvilágosítást készséggel ad a fürdő igazgatóság. 7 napi ittartózkodás után ingyen visszautazás. 727 ÚJ MAGYARNEVŰ de a régi és felülmúlhatatlan Modiano­­minőségö a most forgalomba kerülő SZÍV ARKAPAPÍR ÉS SZIVARKAHÜVELY Az egyéb megvizsgált árak közül az élőállat árak, valamint a nyers­bőr árak,1 továbbá a tej árak az országos árszínvonalhoz viszonyítva teljesen kiegészítőknek találtattak. Az építőanyagok terén a helyzet az, hogy a magyar cement ára magasabb ugyan a korábbi cseh cement áránál, ez az árkülönbség azonban ellensú­lyozva van a magyar cementnek szak­értők szerint hasonlíthatatlanul jobb minőségével, minek következtében a beton készítésnél mintegy 10— 15°/o-os cement-anyag-megtakarítás érhető el. A magyar mész ára olcsóbb és minő­sége jobb (még 5.40-es átszámítási kulcs mellett is), mint a cseh mészé volt. A nagyméretű falitégla ezren­­kénti ára a csonkaországi árakhoz vi­szonyítva magasnak látszik ugyan, mindamellett az árak a visszacsatolás előtti árakhoz képest még 5.40-es át­számítás mellett ■ sem magasabbak. Javult a helyzet a visszacsatolás után a tetőcserép ára alakulásának szem­pontjából is, amennyiben ennek fo­gyasztói ára jelenleg Komáromban és környékén még 5.40-es átszámítási kulcs mellett is mintegy 12%-kal ala­csonyabb, mint korábban volt. Kielégítőnek találták a kiküldöttek a borbély- továbbá a szabóipari ára­kat, magasaknak, de a 7-es átszá­mítási árfolyam folytán indokoltak- Ulak a cipészipari árakat. A kiküldöt­tek elhárították a szabóipari árak ter­vezett emelését. Az érdekeltek a közigazgatási ha­tóságok útján köteleztettek arra, hogy a 3310/1918. M. E. sz. kormányren­deletnek megfelelően a közszükségleti cikkek árait az üzletek kirakatában, valamint bent az üzlethelyiségben szembetűnő helyen függesszék ki. Sor kerül a fentieken kívül egyéb élelmiszerek és közszükségleti cikkek, továbbá ipari és más hasonló szolgál­tatások így különösen a villanyáram árvizsgálatára is. A kiküldöttek komáromi feladataik végeztével felkeresik a visszacsatolt Felvidék nyugati részén fekvő más jelentős városokat és községeket is az árkérdések rendezése céljából. kell használni, ameiyet a leg­többen utánoznak, ha siker­telenül is. Biztos, enyhe fáj­dalommentes hatás jellemzi az ART fM M»hajtő dragáak at. Este 2-3 szem Artlnl 6#yéve, reagál;» kellemes UrUlést biztosit R 203/1939. Rádiótula j donosok figyelmébe! Az új rádióengedélyeket a rádióelő­fizetőknek kézbesítettük. Felhívom a rádiótulajdonosokat, akiknek készülé­kük üzemben van és akik ezideig új engedély birtokában nincsenek, új en­gedély elnyerése céljából a Komárom 1. számú postahivatal főnöki irodájá­ban jelentkezzenek. Rádió készüléket csak az tarthat üzembén, aki erre előzetesen az enge­délyt már megkapta. Különben ki­hágást követ el, amit a törvény 10 P-től 100 P-ig terjedhető pénzbünte­téssel sajt. (1878. V. t.-cikk.) Mindazok a rádiótulajdonosok, akik­nek a készülékük nincs üzemben ési mindezideig nem pecsételtették le, ké­szülékeiket becsomagolva a postahiva­tal főnöki irodájába lepecsételés végett hozzák be. A lepecsételés díja 50fillér. Felhívom a rádióhallgatókat, akik hallgatás közben rendszeres üzemza­vart észlelnek, szíveskedjenek észle­letüket írásban a postahivatalnak be­jelenteni, feltüntetve a rádióengedély számát, a rádióelőfizető nevét, pontos lakását és hogy a nap melyik szaká­ban észlelte a zavart s az miben áll? (zúgás, kattogás, stb.) Komárom, 1939 március 16-án. Slachla Margit és Sík Sándor előadása Komáromban A komáromi kulturális évad egyik legkiemelkedőbb, legszínvonalasabb estjét rendezte a »Magyar a magyar­ért« mozgalom múlt szombaton a Jó­kai Egyesület Kulturházának nagy­termében: Schlachta Margit és Sik Sándor lépett fiel s aratott gazdag si­kereket. Schlachta Margit, volt ország­­gyűlési képviselő, a szürke nővérek egyik lelkes vezető tagja, európai s magyar sorskérdésekről beszélt szé­lesvonalú, vonzó előadásában. Af ki­sebbségi magyarság kérdéseit igen is­meri, hiszen a szürke nővérek éppen a megszállott területeken telepedtek le nagyobb számmal s nemcsak kizáró­lagosan hitéleti, hanem elsőrangú mó­don szociális és magyar kérdésekkel is foglalkoznak. Schlachta Margit elő­adását nagy figyelemmel s egyetértés­sel hallgatta a termet zsúfoltig meg­töltött közönség. Sűrű tapsok s meleg tetszésnyilvánítások között lépett a do­bogóra Sik Sándor, a szegedi egye­tem tanára, a kiváló cserkészpedagó-. gus, hogy remekbecsiszolt verseiből bemutasson egy csokorra valót. Sik Sándor a témák sok-sok húrján ját­szik, virágot, dalt, embert, békessé­get, gyermeket szeret, megénekel: iro­dalomtörténeti nagyság már Sik Sán­dor s Komárom megértő közönsége a költőnek kijáró tisztelettel s hódolat­tal fogadta a város kitűnő vendégét s tapsolta hálás szeretettel Sik Sándor gyönyörű, lélekből fakadt költemé­nyeit. A két vendéget Biró Lucián üd­vözölte s ugyancsak ő ismertette a két előadó életének útját, munkásságát s jelentőségét a magyar életben s iro­dalomban. Kedves jelenet volt, ami­kor Sik Sándornak átadta Biró Lucián a bencés gimniázium egyik régi érett­ségi vizsgálatának Sik Sándorról írt írásbeli dolgozatait. Az estet a Szózat eléneklése s mozdulatkórusa fejezte be. 1 S Z EIF E B T kávéház, étterem Szegedi József m. kir. postafőfelügyelő hivatalvezető. Margithíd budai hídfőnél Csorba Gyula cigányzenekara Szántó Gyula énekel. 7% T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents