Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-03-18 / 11. szám

1939. március 18. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. kel: Mindent vissza! — Fiedler János Lenipari Rt. A zászlókat a város nevében F ü - löp Zsigmond polgármester vette át megindítóan lelkes beszédben, hálás köszönetét mondva az adományozó Pápa városnak és a Fiedler gyárnak. Mint kedves és értékes ereklyéket fog­ja a város megőrizni a zászlókat, me­lyek ápolni fogják azokat a drága testvéri kapcsolatokat, amelyek mind­két adományozói Komáromhoz fűzik. Majd bejelentette, hogy az ereklyés országzászlót a napokban küldötte el a Kiskunhalasi Jótékony Nőegylet el­nöke, aki március 15-ének forduló­ján meleg üdvözletét küldött. Az üd­vözlet a következőképen hangzik: »A magyar szabadság ünnepén ki­bontott ereklyés országzászló legyen mindenkor az Alföld és Felvidék ösz­­szetartozásának szent jelvénye s az árboc csúcsára röppenve, hirdesse időtlen-időkig minden magyarok test­véri egységét, Nagymagyarország új­jászületését! Testvéri szeretettel haza­fias üdvözletét küldi Kiskunhalas né­pe nevében, Nőegylet és zászlóbizott­ság megbízásából vitéz dr. Kúti Ber­tái anné.« A Kiskunhalasi Nőegylet és Halas, város társadalma által adományozott remek hímzésű és művészi kivitelű országos ereklyés zászlóra a követ­kező feliratokat hímezték: Egyik oldalon a teljes tországcimer, felette: Győzött az igazság és a hit! — Alatta: így volt, így lesz! A zászló másik oldalán aranykalá­szokból és mezei virágokból hímzett koszorú közepén: Felszabadult testvéreinek a Kiskunhalasi Jótékony Nőegylel és Halas város társadalma. 1938. Fülöp Zsigmond polgármester igen meleg szavakkal mondott köszönetét az országos ereklyés zászlóért, amely­nek felavatására Kiskúnhalas társa­dalmából sokan fognak a felszaba­dult Komárom ősi falai közé elza­rándokolni. Végül vitéz dr. Horváth Béla szé­­kesfőv. főjegyző, az Országzászló Or­szágos Szövetségének képviselője mon­dott lelkesítő szép beszédet. KATONAI ÚJONCOK ESKÜTÉTELE Megható s egyben impozáns már­ciusi ünnepet rendezett a komáromi helyőrség is: március 15-én, reggel kilenc óra­kor telt esküt kétezer újonc a ka-i tonai Sportpályán. Ez a sportpálya ilyen lelkes, nagy­szerű ünnepélyt még nem látott: ez volt az első alkalom, amikor a komá­romi polgárság s katonaság együtt­­érzett s együtt ünnepelt. Kilencven évvel ezelőtt laktak honvédek először a komáromi várban s most, kilenc­ven év után ismét magyar honvédek esküdtek a vár mezején. Felemelő, könnyekig megható ünnepély volt a kétezer büszke, elszánt fiatal honvéd eskütétele akkor, amikor már a hon­védség csapatai a Kárpátok felé me­neteltek éppen, a régi hazai föld visz­­szafoglalására... Az eskütétel előtt tábori istentisztelet volt, majd dr. Horváth Dénes ka­tolikus tábori lelkész és Sári Imre ref. lelkész beszélt az újoncokhoz!. Az ország legnagyobb keresztény üzlete. Felvidéki magyar! A felvidéki magyarság találkozó helye a Kárpátia étterem és söröző 677 Budapest, IV., Ferenciek tere 7. Felvidéki ételkülönlegességek. ÜZLETHÁZ Szabó Károly ezredes mondott gyújtó hatású beszédet a fiatal hon­védekhez, majd Fülöp Zsigmond polgármester a város nevében inté­zett lelkeshangú beszédet az újoncok­hoz, mely után Feketehalmy- C z e i d n e r Ferenc vezérkari ezre­des, helyőrségparancsnok szólt eny­­nyit: »Katonák, előre a Kárpátokig!« Jane só Erzsébet remekül clszavalta a »Talpra magyar«-t. Kétezer újonc tette le ezután esküjét a vár mezején, lelkesen, magabízóan, ahogyan csali honvédek esküdhetnek. Az eskütétel után négy katonai kitüntetés pompás pillanata következett el: Magyaror­szág Kormányzója Feketehalmy- Czeidner Ferenc vezérkari ezre­dest a Magyar Érdemrend nagy ke­resztjével, Szabó László ezredest, a Magyar Érdemrend tiszti kereszt­jével Asztalos Lajos, Hauer Bé­la, P e n ke Lajos alezredest érdem­renddel s legfelsőbb elismerésével tüntette ki. A kitüntetéseket a hely­őrségparancsnok adta át. A katona­ság végül díszmenetben vonult el a helyőrségparancsnok előtt. Az esküté­telen B ar t a 1 Iván főispán, Re­viczky István alispán, Fülöp Zsigmond polgármester vezetésével Komárom megye s város polgársága, hivatalai, iskolái, cserkészei, s leven­téi is kivonultak, hogy örömmel néz­zék végig az első honvédesküt Ko­márom várának mezején. KÉT ÜNNEPÉLY A JÓKAI EGYESÜLETBEN A Jókai Egyesület két ünnepélyt tartott: március 14-én este hét órakor ve­títettképes előadást, 15-én este ti órakor ünnepi estét. Mindkét ünnepélye zsúfolt terem előtt zajlott le. Március 11-én P e t h ő Sán­dor, a községi iskola igazgatója tar­tott igen érdekes és vonzó vetítettké­pes előadást 1848. március 15-ről, Kossulról s Petőfiről. Az előadást a Jókai Egyesület a leg­szélesebb társadalmi rétegeknek szán­ta s így iskolásgyermekek, Parlosuj­­falu s Benedülő népe is eljött s együtt lelkesedett a Belváros ma­gyarjával, igazi magyar összefogásban s népi egyetértésben. A vetített képek érdekesen s vonzón tárták elé a már­ciusi eseményeket s a két nagy már­ciusi vezér életének történetét. Az előadást két szép szavalat élénkítette: Bratkovics Lóránt és Kürthy Júlia polgári iskolai tanuló remekül elszavalt hazafias verse. Március 15-én este hat órakor tar­totta márciusi emlékező-esljét a Jókai Egyesület, szintén hatalmas számú közönség előtt .Megjelentek a hiva­talok, intézmények vezetői s tagjai is, megjelent úgyszólván egész Komá­rom, hogy az első ünnepi esten részt­­vegyen. A Komárom Dalegyesület Schmidt Viktor vezetése alatt há­­romizben lépett föl az ünnepély so­rán s a Magyar Hiszekegyet, a Szózatot s a Himnuszt éne­kelte el pompásan, lendületesen, humanizmusa. S ezeknek hiába való­­aknak kell lemiiök ma is. A látható Istent megláttuk mi nemrég Jókai szobrában s a visszacsatolás tényé­ben! Ma egy új világ küszöbén ál­lunk, de a felelőtlen érzések hullám­zása közben, amelyek a nemzet ere­jét sorvasztják, meg kell találnunk egymást: hittel és bizalommal. Ha testvéri szeretettel egymásra tudunk borulni, akkor előbbre vittük a szebb magyar jövőt! Két pompás szavalat tette még szí­nesebbé s lelkesültebbé az estét: Varga József pápai teológus szaval­ta el nagy lendülettel s átérzéssel Petőfi »Talpra magyar«-ját, Kossá­­ny i József pedig egy remekbeszabott, alkalomszerű, de időtálló saját köl­teményét szavalta nagy hatás mellett. Mindkét szavaiét nagy szeretettel ün­nepelte a közönség. Az ünnepi est a Himnusz hangjaival ért véget. nagyszerű együttesben. D r. S z i j j Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke nyi­totta meg áhítatos lélekkel az ünne­pélyt s emlékezett meg arról, hogy húsz éven keresztül a magyar ember Csehszlovákiában csak lélekben ün­nepelhetett. Melegen üdvözölte a pá­pai vendégeket, akik siettek, hogy ve­lünk együtt ünnepeljenek. Az est ünnepi szónoka, a pápai Jókai Kör főtitkára, dr. Horváth Endre tanár volt, aki szépen felépített, tartalmas és és időszerű beszédben méltatta a nagy napot. Beszédének elején a pápai Jókai Kör üdvözletét tolmácsolta, majd a maga örömének adott kifejezést afö­lött, hogy ő lehet az, aki ezt az üd­vözletét a testvér Komárom város kö­zönségének, éppen ezen a felemelően szép ünnepen, elhozhatta. Azután gyönyörű szavakkal rátért március 15-ike jelentőségének méltatására. — Vannak, akik nem látnak mást ebben a napban, — mondotta Hor­váth Endre dr. — mint csak azt, hogy pár lelkes fiatalember forradalmat csinált a pesti utcán. De akik gon­dolkodni tudnak s a dolgok mélyére tudnak látni, azok megértik s elisme-, rik a negyvennyolcas márciusi ifjak megmozdulásának nagy jelentőségét. Szükség volt egy napra, amely lendületet adott az idők kereké­nek, amely felszabadította a gyil­kos formák közé szorított magyar életet. Ezen a napon nem véres csaták em­lékét ünnepeljük, de talán ennél na­gyobbat: ez a nap harsogja felénk a legszentebb magyar esküt: Rabok tovább nem leszünk! Ez a nap hozza felénk a tavasz lehelletét, a feltáma­dás hitét! — Jókai, a márciusi ifjak egyik vezére a látható Istenről ír egyik regényében, — folytatta Horváth Endre dr. — s 1848. március 15-ike volt az a nap, amely megláttatta velünk a látbaló Istent. Ezen a napon a nemzet akarata az Isten akaratá­val találkozott. A magyar szivek felébredtek, a tespedésből a nem-' zeti hivatás útjára tértek. Hiába volt már minden erőszak, csa­logatás, ígéret s az áldemokráciák Felvilágosítást ad: TÓTH JÓZSEF Győr, Vitmoscsászár-út 43. (759) ADLER 2 LITER 5410 pengő ADLER 2.5 LITER ?18© rengő JUNIOR 1 LITER 3900 pengő Dunántúl legnagyobb keztyű és harisnya szakiizlete Keztyűk, harisnyák, fűzők, . női selyem fehérneműek óriási választékban! H ö fle keztyűs és fűzős Győr, Baross ut 7. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents