Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-03-11 / 10. szám
1939. március 11. KOMAROMI LAPOK 7. oldal. A Felvidék szomorú halászai! viszonyai Húsz évig tartó rabló halászat. — A halállomány pusztulása. — Sürgős intézkedések szükségesek. — A tilalmi idő elrendelése. — A halutánpótlás biztosítása. Á visszacsatolt Felvidék folyóinak halállománya szomorú képet mutat. Könnyű elgondolni, hogy ahol húsz évig intézményesen nem gondoskodtak a halak védelméről és csak rabló halászat folyt, ott a halállománynak évről-évrc történő folytonos csökkenésével és a teljes kipusztulással kell számolnunk. Ilyen szomorú állapotban kerültek vissza folyóvizeink. Ennek a határtalan nemtörődömségnek köszönhetjük a folyókban rejlő közgazdasági halvagyon elpusztulását és nyomában a hivatásos halászok százainak (mindannyian magyarok!) megélhetésben okozott felmérhetetlen kárt. A halászat történetében még nem "volt olyan időszak, mint ez a húsz év, mely a kézigránát mellett a legagyafúrtabban kieszelt halfogó eszközök kíméletlen használatára adott alkalmat. Természetes, hogy ily körülmények közöli a halállomány egyre fogyoftt s a még megmaradt, agyonhajszolt hal búvóhelyeken, fészkek-, ben kereseti menedéket, de hiába. A rablölialász keze ott is utóiért e. Sőt a legkegyetlenebb pusztító: a bin várhalász. A maga összeállította kezdetleges búváröltözetében a legmélyebb helyeken rejtőző halakat is felkutatta. Vakmerő bátorságánál csak a.halra éhessége volt nagyobb s bogyi milyen eredménnyel működött, mutatja, hogy Ggy ilyen búvárhalász képes volt Komárom vízvidékének halállományát kipuszlítani. Az utóbbi években úgy látszott, hogy a cseh hatóságok megelégelték a vandalizmust s a halvédelemre intézkedést tettek. Azonban kitűnt, hogy ez a hátvédeiéin helyett a magyar halászok megszorítását és boszszantását szolgálta. Húsz év alatt itt semmiféle hatóság nem gondoskodott arról, hogy a tavaszi áradások után az árterületeken, kubikgödrökben kintrekedi apró halnemzedék a folyókba visszakerüljön. Ott pusztult el valamennyi a kiszáradt gödrökben. Ilyen előzmények után a magyar államhatalomnak a halászat és a halvédelem ügyét elősegítő erejére a legnagyobb szükség van, hogy a teljes kipusztulással fenyegető veszedelmet, amelyet a húszéves múlt előidézett, a halászati törvény életbeléptetésével és a jobbrafordulás lehetőségének előmozdításával megszüntesse. Erre nézve javasoljuk a következőket: 1. A Felvidék vizeire a halászati felügyelőségek hatáskörét ki kell terjeszteni. A felügyelőségeknek a halászat fellendítésére irányuló tevékenységében segítségére legyenek a létező és a szükséghez képest megalakítandó halásztársulatok és sporthorgász egyesületek, mint gazdásági tényezők, illetőleg mint érdekképviseletek. 2. Az idei tilalmi időre intézkedéseket kell tenni. 3. Egyszersmindenkorra meg kell tiltani a búvárhalászatot, valamint a koca- és dobóháló használatát. 4. Létesüljenek költőhelyek. (Komárom környékén erre négy alkalmas hely kínálkozik.) A keltetést már áz idén meg kell kezdeni. 5. A megszabott méretnél kisebb halak kifogását és árusítását meg kell tiltani. 6. Kötelezicssenek az ármenlesítő társulatok és általában a vízjog tulajdonosai, hogy a területükön küimrékedt apró halakat a folyókba juttassák. Ezek volnának a legszükségesebb és legsürgősebb intézkedések, melyeket az államhatalom részéről kérünk. Bizton reméljük, hogy a halászat közgazdasági jelentőségére és ahhoz fűződő érdekekre való tekintettel a szükséges intézkedések megtörténnek egy pusztulásba siető speciális termelési ág megmentése végett. Vaskó Imrei E Z E TÚL MAGYAR SZIVARKAPAPÍR- ÉS SZIYARKAHÜVELYGYÁR RT. az eddigi felülmúlhatatlan M o d i a n ominőségben hozza forgalomba a 834 SZÍ VARKAPAPIRT SZIVARKAHÜVELYT Egy történelmi giccs Irta: Doma Ervin. A felvidéki kisváros téli éjszakájában — ki tudja már hányadszor — ismét feltűnt egy jellegzetes, lélekharapó, felrázó giccs: a rongyokhan didergő, hajléktalan, a vissza nem csatolt területről, a még ottmaradt Felvidékről kiulasítolt szerencsétlen magyar család. A polgár, aki a kávéházi újságok hasábjairól magávalhozott gondolatokkal, jobb üzletek, nyugodtabb élet, egy békésebb és derűsebb világ vágyaival bíbelődve sietett megszokott, puha otthona felé, miközben a maró, ködös hideg kifejezetten érezsem, akiket nem a saját politikai vagy erkölcsi elbotlásuknak és a hatalommal való összeütközésüknek súlya és irama, hanem csupán a nagy térképváltozás vetett ki az otthon jogaiból, soha nem ártott senkinek egyik sem, és ha a változás nem is juttatta őket vissza óhazájukba, ideiglenes otthonukban is magyar becsülettel vállalták kötelességeiknek ponlos teljesítését. A kiutasított joggal kérdezheti tehát, hogy miért hontalan, amikor ő azt a földet, ahova sorsa ültette, teljes mivoltában életének, kenyerének telte vele az »otthon jelentőségét, megdöbbenve állt meg a nagy és népes embergyűrűben didergő látványossá« előli. íme ill volt szeme előtt a megrázó giccs, a reszkető korregény, az elcsépelt téma, amely az újságok lapjain csak fekete betűtömeg, de így a valóságban találkozni vele, bizony nem kellemes, még azoknak a háta is végigborsózik tőle, akiknek a testéi bunda fedi, meleg szoba, otthon, kenyér és a holnap biztonsága várja. Ez itt a kiutasított, majdnem hontalan család, metropoliszok, országúlak és hivatalok kényszerű vándora. A férfi révedező szemmel magaslik a középen, az asszony magába roskadva már talán nem is lát semmit és az egész nagy életből csak a hozzálapuló gyermekek melegét érzi, a gyermekekét, akik az egész nagy sorstragédiából nem értenek semmit. Főleg azt nem értik ,hogy miért, hogyan vált hontalanná az, Akinek valamikor hazája, otthona, megélhetése volt, akinek még az iratai is rendben vollak és nem tehet arról, hogy magyarnak született. De az a sok ezer 727 Keszthely mellett, 6V2 km. a Baiatonlól. Magyarország legnagyobb gyógyfürdője. Évi állandó vendéglétszám: 20 000. Javalva: ischias, rheuma, anyagcsere, izületi csúzos betegségeknél, anyagcserebán^almaknál, csonttörések után, műtétek utókezelésénél. Előidény május 1-től június 15-ig. Napi pensió 7- 8P, amelyben a lakás, háromszori étkezés, egyszeri fürdőzés és a gyógydíj bennfoglalva. Prospektust küld cs felvilágosítást készséggel ad a fürdőigazgatóság. 7 napi itfarfózkodás után ingyen visszautazás. érezte? Ezt kézdezle a kiutasított család is a felvidéki kisváros téli éjszakájában, — mini egy szörnyű szoborcsoport, amely ezrek nevében beszéli és vádolt. A megdöbbent polgárok mélyebben bújtak kabátjaikba és szorongva folytatták útjukat hazafelé. Ez a család kiutasított, a történelmi végzet árad belőle, különben is ilyenekről manapság igen gyakran lehet olvasni. Az »elcsépelt téma« pedig a rendőrség jóvoltából az éjszakára fedél alá került s a jó emberek vacsorát is juttattak nek.k. A kiutasított család nem halt meg és nem fagyott meg, az a nap számukra valahogy elintéződött, de a következő többi rejtélyét és az egész problémát vájjon ki, mikor és hogyan oldja majd meg? Vigyázat t A Oarrnol hashajtót utánozták. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMÓL" ezónak ésT alakú bevágásuk kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. A nagy háború lilán huszonegy esztendővel, amikor a volt ellenségek: politikusok, nemzeigazdászok, frontharcosok, művészek, kereskedők, emberbarátok sűrű rajokban látogatták és látogatják is egymás országát, kongresszusokat, megbeszéléseket, konferenciákat, előadásokat tartanak a népek és államok közeledéséről, újságcikkekben, rádióbeszédekben, felköszöntőkben a békét, megértést cs emberiességet hirdetik, még mindig ezer és ezer azoknak a száma, akik a hontalanság, kiutasítás emésztő bizonytalanságában élnek és töltik el napjaikat, míg egyszer csak egy adminisztrációs emeltyű ebből a féléiéiből is kimozdítja őket. Mert Pozsonyban, Nyitrán, Eperjesen, és N agy szollősön »reviziö« kutat a dolgozók soraiban »idegenek« után, akik a bennszülöttek helyét »bitorolják«, vagy ha a magyar munkás odaát segélyre szorul, akkor lecsap a drákói kar és jön a kiutasítás — a kiutasított pedig mint történelmi giccs, elindul az országutakon ... A véletlen biztosította egyesek nyugodt otthonát, másokat megfosztott tőle, fölöslegessé bélyegzett. Megértjük — igaz, hogy nem egészen, — ha politikai és gazdasági nézőpontok közrejátszanak a hontalanság fenntartásában egyes országok életével kapcsolatban, de soha senki meg nem értheti, hogy miért nem látják be ennek a kegyetlen fegyvernek a kezelői, hogy ez úgy politikai, mint gazdasági tekintetben teljesen céltalan. A politikai harcok eldöntésében s mondjuk a munkanélküliség leküzdésében, néhány ezer ember aligha játszhatik fontos szerepet, amikor százezrekről számol be a statisztika, de annál nagyobb jelentősége van a civilizáció és humanitás történetében. Mindkettőre katasztrofálisan a gyöngeség, sőt a liaszontalanság bélyegét nyomja rá. Mit érnek a humanista jelszavak, technikai és művészi teljesítmények, amíg a kiutasítás is eszköz lehet embertelen szándékok levezetéséhez? Ez az oknélküliség éppen az a súly, amely a kiutasítottak sorsát embertelennél is szörnyűségesebbé teszi. A kiutasított a vélt hazájában, ott honában született vagy legalább is élte javarészét ott töltötte el, ott nevelte fel gyermekeit, ott dolgozott, ott maradi magyar — egy szép nap pedig kiderül, hogy mindene megvan, amire egy jó állampolgárnak szüksége van: két szorgalmas keze, jó magaviseleté, törvénytisztelete, ragaszkodása az otthon talajához, csak épben, hogy magyar és ezzel minden felsorolt kelléke és erénye hiábavaló, jómaga pedig fölöslegessé válik. Mert a világot, az ottani hirtelen-változott világot csak a sovinizmus papírformulái igazgatják. És ott, ahol a demokrácia gyökerén építették és erősítették hajdan a társadalmat és az állami rendet, ma a mások által elsütött fegyver kél évtizeddel a háború után is büntet. Van más politikai fék és van más gazdasági gyógyszer, mint a kiulasílási módszer éleiben tartása. Mert, ha készülnek rendszabályok arra, hogy egyeseket a már meglévő állampolgárságuktól és otthonuktól megfoszthassanak, miért nem készítenek olyan törvényeket, amelyek mindenkinek megadják a i vhetőséget arra, hogy nemzetiségén való tekintet nélkül a neki megfelelő szerény munkakört betölthesse. Az állampolgárság adománya kétségtelenül az államok diszkrecionális joga. De a lakhatás, megélhetés, boldogulás is jog: természeti, emberi és civilizációs jog. Mégha éppen magyar emberekről is van szó Pozsonyban, Nyitrán vagy Eperjesen!...
