Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-02-11 / 6. szám
4999; február 11. KOMÁROMI LAPOK 7. oldal. Vendéglő-átvétel tp KGlönszoba bankettek és társasösszeiövetelek részére. Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a Dunarakpart 15. sz. alatti HOFFMANN- féle „Kikötő“ vendéglőt átvettem és Éttermemben és vendéglőmben a legizletesebb magyar ételeket, kitűnő és olcsó tájborokat és zamatos Haggenmacher söröket szolgálok fel kedves vendégeimnek „ARANYHORDÓ“ néven vezetem tovább. KONCZ LAJOS az Aranyhordó étterem tulajdonosa k Baross Szövetségről Azon országos jelentőségű társadalmi organizációk között, amelyek a magyar jobb jövő számára végeznek elismerésre érdemes eredményekkel nemzetépítő munkát, különösen kiváló helyet foglal el a Baross Szövetség. ■Célkitűzése teljesen gyakorlati, mert a gazdasági téren akarja a magyarság térhódítását biztosítani. Ha ismerjük a magyarság visszaszorítottságát a gazdasági életben, meg kell állapítanunk, hogy egy olyan szervezetre, mely a kereskedelmi és ipari életpályákat nem sokra becsülő magyar keresztény társadalom számára a nagyon is szükséges felvilágosító, propagalív és nemzetgazdasági érdekvédelmi tevékenység elvégzését vállalja, különösen napjainkban van szükség, amikor a Felvidékkel is megnagyobbodott ország egész politikai, társadalmi és gazdaság-szociális berendezkedéséi korszerűvé kívánja átalakítani. A Baross Szövetség irányító szervezete a keresztény és nemzeti alapon átló magyar kereskedőknek, iparosoknak, őstermelőknek és rokonszalcmákhoz tartozóknetk. A Baross Szövetség a nemzeti munka védelmi szervezete, s a szolidaritás erősítésével kívánja az egész országra kiterjedő szervezeti hálózatával a magyarabb. egészséges és szolid üzleti életnek megteremtését. A Baross Szövetség a szociálpolitikai kérdések, a magyar kereskedő és iparos nemzedék nevelése, a szakoktatás fejlesztése, az iparos és kereskedő jóléti; intézmények létesítése, tagjainak erkölcsi és gazdasági támogatását érintő ügyekben s általában a közgazdasági életben, a pénzügyi, adózási, vámügyi, kereskedelmi, közlekedésügyi, tarifális, közszállítási s ezekhez hasonló kérdésekben végez kezdeményező, véleményező és érdekvédelmi munkát. E messze kiható tevékenységet a nemzet és a nemzetgazdasági é.etében dolgozó több százezer kereskedő alkalmazóit érdekében azonban csak ügy tudja elvégezni, ha a nemzet egyetemes javát szívén viselő és a maga egyéni jogos érdekeit védeni kívánó és minden ncmzettestvérrel szolidaritást vállaló kereskedő, iparos, őstermelő, s a közvetve is nagyon érdekelt más társadalmi rétegekhez tartozókat táborába tudja gyűjteni. Nap nap után értesülünk arról, hogy a Baross Szövetségnek különböző városokban és községekben alakull meg a vidéki fiókjai. A Felvidék magyarsága megtanulta a 20 éves kisebbségi sorsban, mit jelentett az összefogás. Számbelileg a magyarság az idegen im peri um alalt alig tette ki az összlakosság 6—7<>/o-át. de ez a magyar tábor respeklust követelő erőt jelentett, mert összetartott. A Baross Szövetség célkitűzéseit a Felvidék gazdasági társadalma ezért ■érti meg s ezért jelentkeznek egyre örvendetesebb tempóval a Baross Szövetség táborába a felvidéki társadalom kereskedő, iparos rétegének tagjai, mert tudják, hogy ahhoz a nagyszabású társadalom újjáépítő munkához,i amely ma folyik, kivétel nélkül minden magyar köteles a maga kisebbnagyobb részmunkájával közreműködni. A Baross Szövetség minden helyen, ahol legalább 25 tay jelentkezik fiókot állít fel, inelyne k szoros kapcsola- I la a Szövetség központjával a gazdasági érdekvédelem hatékonyságát biztosította. A Szövetség évi tagdíja a vidéken 6—18 pengőig terjedhet, a pártoló tagok évi díja 2 pengő. Komárom az ország legrégibb s legértékesebb tradíciókkal rendelkező kereskedő-iparos városa, s — miután tudomásunk szerint — Komáromból is már számosán közvetlenül a Szövetség központjába léplek tagul, kívánatos lenne Komáromban a Baross Szövetség f ólján k megalakítása. Minél több tag jelentkezik, annál hathatósabb, átfogóbb és eredményesebb lesz a vidéki szervezet munkája. A komáromi járásban több mint 2000 iparos cs kereskedő van, járásunkban tehát egy Baross Szövetség fiók felállítása nem okoz különöseblo nehézséget, ha az érdekeltek belátván a gazdasági téren különösen ma nemzeti szempontból és országunk boldogulása érdekében kívánatos összetartás szükségességét, a Baross Szövetség fiókjának megalakításához mielőbb jelentkeznek. A Szövetség iránt érdeklődőket — mint értesülünk — a fiókot szervező bizottság rövidesen értekezletre fogja összehívni. A Baross Szövetségre vonatkozó felvilágosítást készséggel ad a Szövetség szervezési helyi megbízottja Ivánjfy Géza, Komárom, Király püspök ucca 52. Telefon 189. A szerzői jogvédelem o Felvidéken Irta: Borka Géza. A visszacsatolt Felvidék kultúrmunkásainak tájékoztatására az alábbiakban közlöm a szerzői jogvédelemre vonatkozó praktikus tudnivalókat. Pontosan meg kell különböztetnünk a műkedvelő előadásokért járó színpadi szerzői díjat és a zene és énekműsorszámok után járó zenei jogdíjat. 1. Műkedvelői szinielőadásokat az 1932. évi 109.000. sz. belügyminiszter; rendelet szerint a rendőrségi, illetve főszolgabírói hivatalok csak a szerzői engedély bemutatása után engedélyezhetnek. A szerzői engedélyt a visszacsatol! Felvidéken a PÓDIUM színházi iroda adja meg, melyet a felvidéki szerzők, továbbá a budapesti jogvédő irodák a felvidéki színpadi jogvédelemmel megbíztak. A PÓDIUM iroda (Komárom I.. Br. Eötvös u. 16.) ezt a szerzői engedélyt a szerzői díj lefizetése ellenében állítja ki. A felvidékre külön megállapítod és mérsékelt szerzői díjak ezek: 5000 lakosnál kisebb községekben operettért előadásonként 10 Pengő, egyéb 3 felvonásos színdarabért 7 Pengő, 1 felvonásos darabért 3 Pengő. 5000 lakosnál nagyobb községekben operettért 12 Pengő, egyéb 3 felvonásért 10 Pengő, 1 felvonásos darabént pedig 5 Pengő. Az előadás megismétlésekor újra le keit fizetni a szerzői dijat. Hangsúlyozom. hogy az engedélyt az iroda a pénz előzetes beküldése után állíthatja csak ki. A zavarok elkerülése végeit a szerzői díj beküldésekor a következő adatokat kell közölni a szerzői engedélyhez : A felelős rendező neve, foglalkozása, a község és járás neve, a darab írója, a színdarab címe, az előadás napja. (Válaszbélyeg' csatolandó.) A PÓDIUM postafordultával megküldi az engedélyi, amire az illetékes főszolgabírói, rendőrségi hivatal kiadja a hivatalos engedélyt. Az engedély nélküli előadást a szerzői törvény szigorúan bünteti. 2. A zene és énekműsorszámok után — kivéve a színdarabokba beleírt dalokat és táncszámokat, amelyek szoros tartozékai a színdarabnak — zenei jogdíj fizetendő. Ezt a zenei jogdíjat a 168809/24. számú belügyminiszteri rendelet írja elő az 1921. évi 54. sz. törvény alapján. A zenei jogdíj előzetes lefizetése nélkül a hatóságok a zenei produkciói nem is engedélyezhetik. Az engedély nélküli zenélíelés jogbitorlást képez és súlyos anyagi következményeket vonhat maga után. A zenei jogdíjak a következők: a) Táncmulatságok, bálok, zenés összejövetelek stb. jogdíja megyei és járási székhelyeken a legmagasabb személyjegy árának tízszerese (de legalább 10 Pengő), más községekben a legmagasabb személyjegy árának nyolcszorosa (de legalább 5 Pengő). b) Dalárdái hangversenyek zenei jogdíja megyeszékhelyeken 5 Pengő, más községekben 3 Pengő előadásonként. c) Szerzői nótaestek zenei jogdíja a legmagasabb belépőjegy árának tízszerese. d) Vegyes műsorú (színdarab, ének, zeneszám egy műsoron) előadások zenei jogdíja (színdarabért külön fizetendő szerzői díjon kívül) megyei székhelyen 10 Pengő, járási székhelyen és 1000 lakoson felüli községben 5 Pengő, ezen aluli községben 3 Pgő. A zenei jogdíjakat a zeneszerzők egyesületének illetékes körzetéhez kell befizetni. (Pl. Pozsony, Nyitra, Komárom, Esztergom és Bars vármegyék visszacsatolt részei a zenei jogdíjakat a 70.212 sz. csekken <lr. Mihola Gyula körzetvezető címére fizetik be.) 3. Zenés énekes színdarabért csak színpadi szerzői díj fizetendő a PÓDIUM jogvédő irodának. Ezekéri külön zenei jogdíj nem jár. 4. IIa a színdarab után táncmulatság van, akkor a színdarabért külön szerzői díj fizetendő a PÓDIUM irodának — és a táncmulatságért külön zenei jogdíj fizetendő a zeneszerzők i leiékes körzeti irodájának. 5. Iskolás gyermekek által rendez ti színdarabokért vagy zenés énekes műsorért szintén kell fizetni szerzői jogdijat. Ha azonban az előadás teljesen ingyenes, (nincs belépődíj, sem kötelező müsormegváltás, vagy más címen szedett adomány,) akkor nem kell jogdíjai fizetni. (A jogdijakra vonatkozó bármilyen kérdésre a PÓDIUM iroda készséggel nyújt felvilágosítást, válaszbélyeg ellenében. Komárom 1, Br. Eötvös u. 16. sz.) A rendezők saját érdekükben tartsa.; meg a szerzői törvény rendelkezéseit. A jogdíjak lefizetése nemcsak törvényes kötelesség, hanem a szerző munkája iránti igazságosság és méltányosság követelése is. Kern csak a színdarab előadása kullúrérdek, hanem a színdarab megírása is és kiadása is. Egyiket sem szabad a másik hasznára megkárosítani. A tnsszacsctSoIf Felvidéken nélkülözhetetlen jogi könyvek: Dr. Czebe: Magyar községi ill. jog- és a magyar állampolgársági jog szabályai . . Kuncz: Kereskedelmi jog I.-IÍ. Kuncz: Kereskedelmi jog III. Kuncz: Biztosítási jog . . . Kuncz: Kcrcsk és Váltójog tank.................................. Pengő 16.— 32.-20.— 20.— 24.— Szladits: Magyar jog I. . . . 20.— Szladits: Magyar jog II. . . 28.— Pengő Kuncz: Magyar hiteljog I.-II. 96.— Fabinyi: Polg. perrendtartás I.-II.............................. 55.— Vincenli: Végrehajtási eljárás 20.— Klug: Illetékjog I.-II....................48.— Izsák: Büntető törvénykönyv 24.— Izsák: Bűnvádi perrandtartás 24.— Izsák: Btk. Kihágás .... 24.— Döntvénytár 1933-as .... 28.— Grüli: törvénytár 1—5-ig . . 30.— Kaphatók; az „UNIÓ" könyvkereskedésben. Óriási sikert aratott a dunamocsi SzMKE a János vitéz előadásával Süllőn A dunamocsi SzMKE-fiók mükedvelőgárdája a Süttői R. Kát. Leánykor meghívására Süttőn előadta a »János vitéz« című daljátékot. A visszacsatolás óta első eset volt, hogy a felvidék imagyar falu az óhazában megmutathatta magát, bemutathatta kultúráját s azt, hogy igenis, húsz év alatt nem aludt, hanem dolgozott, küzdött s méltó tudott maradni arra, hogy elismeréssel és szégyenkezés nélkül fogadják az anyaországba való visszatértekor. A dünamocsiak vendégszereplésében ezt a jelentőséget kell látnunk s nem szabad úgy elmennünk az ő cselekedetük mellett, mint egyszerű műkedveíősdi-játék mellett, mert a dunamocsi SzMKE János vitézelőadása valóban képviselni tudta a Felvidék sok üldöztetésen átesett, de tűrhetetlenül magyarnak maradt s fejlett falusi kultúráját. Leírhatatlan az az érdeklődés, amely az előadást megelőzte. Nyolc óhazabeli faluból verődött össze a közönség Süllőre, a községi vendéglő gyönyörű nagyterme a jegyigénylőknek egyharmadát sem volt képes befogadni. Az Esztergomból, Komáromból s Tatabányáról érkező autóknak vissza kelleti fordulniok. A szereplőgárda csónakokon kelt át a Dunán, ugyan a Csehy-féle motoros kishajó is indult, de az kizárólag csak a francia király udvara kedvéért, no meg a fázós tündérkisasszonyok érdekében, akik viszont nem földi lények... A huszárság azonban, félretevőn kardját, vígan forgatta az evezőket s úgy fújta ;íy indulót: Szép a huszár, ha ladikra pattan...« Az előadás ünnepélyes keretek közt kezdődött. Pozsonyi Ferencné, tanítónő, a Süttői Kai. Leánykor vezetője megindító szavakkal üdvözölte a dunamocsiakat, akiknek nevében Nehéz Ferenc köszönte meg a meleg fogadtatást. Az előadás: könnyesen és boldogan nagy siker volt. A közönség lelkes hangulata úgy átragadt a szereplőkre is, hogy sokszor azok is sírva fakadtak. Ilyet még soha se láttunk műkedvelő előadáson! * / Mikor Iluska felpántlikázta a magyar zászlót, amelyet az itthoni előadások alkalmával, két évvel ezelőtt, í nem díszíthetett jel, a magyarruhás lányok s huszárok hangja megcsuklott az ének közben ... A szereplőket ne dicsérjük meg, a dicsérettel mi már úgyis elkéstünk. Kukorica Jancsi Bábi György volt, Iluska: Pinke Teri, a strázsamester: Ke le Jenő, a francia király: Patkány Endre, a királykisasszony: Bese Bözsi, a gonosz mostoha: Kukola Lajosné, Bagót maga a rendező: Nehéz Ferenc alakította. A többiek is kitettek magukért: Papp Vilma, Fülöp Etus, Bellabás Eszti, Szalay Gizi, Lajos Manci, Fülöp Zsigmond, Viczena István, Boross Béla, Bábi János, Tóth Géza, Kovács Kálmán, Pinke József, Egyeg István, Kukola Sándor, Egyeg András, Vecserka Ernő. A zenckiséretet a dunamocsi SzMKE saját zenekara látta el Kukola Lajos vezetésével, a díszleteke’ is maguk a dunamocsi fiúk festették, mégpedig egy héten át minden nap este 7 órától éjfél' után 2 óráig, mivelhogy napközben a mesterségükben dolgoztak, némelyek Komáromban, mások Bátor-, avagy Kurtakeszin ... A dünamocsiak süttői előadására büszke lehet a felvidéki magyar műkedvelés ! ISTVÁN KIRÁLY-------a SZÁLLODA Budapest VI.. Podmaniczky u. 8. A nyugati pályaudvar közelében. Felvidékieknek 20% engedmény. T
