Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-28 / 4. szám

1939. január 28. KOMÁROMI LAPOK Közgazdaság Az értelmiségi munkanélküliek kor­mánybiztosságától nyert értesülés folytán felhívjuk azon munkaadókat, akik, bár nem értelmiségi munkakör­ben négy polgárit végzett tanoncot, vagy segédet alkalmaznak, hogy ezen alkalmazottaikat jelentsék be az ér­telmiségi kormánybiztosságánál. Ez a bejelentési kötelezettség nemcsak a 10 vagy ennél több alkalmazottat tar­tó munkaadóra vonatkozik, hanem minden olyan munkaadóra, akinek al­kalmazottja négy polgári iskolai, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel bír, tekintet nélkül arra, hogy milyen munkakörben áll alkalmazásban. A bejelentést első alkalommal az 1939. január 31.-i állapot szerint 1939. évi február hó 15-ig kell megtenni. A további változásokat mindenkor au­gusztus 15-ig, a július 30.-iki, és feb­ruár 15-ig a január 31.-iki állapot sze­rint kell megtenni ugyancsak a XIV. sz. űrlapon. A fenti rendelkezéseket be nem tartó munkaadó ellen kihá­­gási eljárás indul, mely szerint a vét­kesek két hónapi elzárás, vagy 8.000 pengő pénzbüntetésig büntethetők X Papiros felhasználásúnak tilal­ma a lábbelikészítésnél. A 48.900— 1938. K. K. M. sz. rendelet szerint olyan cipőt, csizmát, és más lábbelit, melynek talpa papirosból, vagy papi­ros felhasználásával készült anyagból készült, előállítani vagy forgalomba­­hozni tilos. Olyan cipőt, csizmát és más lábbelit, amelynek talpbélése, kérge, vagy lábizombetétje (talpkö­zép kitöltő rész) továbbá a csizma szára, papirosból, vagy papiros fel­­használásával készült anyagból van 1938. dec. 28. után előállítani, és 1939. dec. 31. után forgalombahozni nem szabad. E tilalom nem vonatkozik a báli és. egyéb kimondottan női divat­félcipőkre. 635. szám t. k. 1938. Hirdetmény. Komárom sz. kir. megyei városnak telekkönyvi átvitellel és telekkönyvi helyesbítéssel kapcsolatos, az átvitt ingatlanokat tartalmazó szőnyi tkvi beté- Ekből újra szerkesztett telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-cikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak át­adatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve a §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. §-aiban és az 1891; XVI. t.-cikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891. XVI. t.-cikk 15. §. b) pontja alapján — ide­értve ezeknek az 1912: VII. t.-cikk 35. §-ában foglalt kiegészítését is — esz­közölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési kerese­tüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-cikk 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1939. évi július hó 31. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított tör­lési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886:XXIX. t.-cikk 16. és 18. §-ainak esetei­ben -- ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése el­lenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1939. évi július hó 31. Papjáig bezárólag a telekkönyvi ha­tósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő le­telte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülírt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vétik — ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának áz 1889: XXXVIII. t.-cikk 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják —, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1939. évi július hó 31. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után a betétek tar­talmát csak a törvény rendes útján és csak az időközben nyi főkönyvi jo­gokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok felek, akik a betétek szerkesztésére ki­küldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag be­nyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A komáromi kir. járásbíróság paint telekkönyvi hatóság 1938. lió 1. napján. A kiadmány hiteléül: dec. Dr. Wiener Elemér s. k. kir. járásbíró. Németh László s. k. telekkönyvvezető. Téli idényvégi árusítás A kassai kereskedelmi és iparka­mara 1933. évi XVII. t.-c. 9. §-ában 'apott felhatalmazás alapján a 35.000/1933. K. M. sz. rendelet 14. §-a értelmében az összes szakmákhoz tartozó kereskedőkre és iparosokra vo­natkozólag az idényt, vagy divatját­­mult, raktáron maradt, kiselejtezett stb. áruk 1939. évi első alkalmi áru­sítási időszakát január hó 30-tól, feb­ruár hó 11-ig bezárólag állapította íheg. Amennyiben tehát a kereskedők és iparosok alkalmi, idényvégi, leltári vagy hasonló árusításokat kívánnak rendezni, ezt csak ezen határidőn be­lül tehetik. Részletes információt min­den ipartársulatnál és kereskedelmi testületnél kaphatnak. * Y A kassai kereskedelmi és iparka­mara a Felvidék összes társulatainak ős Grémiumainak vezetőit értekezlet­re hívta össze folyó hó 30-ára. Az ér­tekezlet tárgya a magyar iparjog életbelépésével felmerült kérdéseknek, különösen a magyar ipartörvény al­kalmazásának és az ipartársulati szer­vezetek további működési lehetőségé­nek megbeszélése, e mellett pedig kü­lönböző adó- és közlekedési ügyek. Értesülésünk szerint az értekezleten a minisztérium is képviseltetni fogja magát. A tanácskozás célja autentikus információkat adni azokban az ügyek­ben, amelyek most tömegesen merül­nek fel s amelyeknek miként való el­intézésére nézve az iparhatóságok és az érdekeltek körében egyformán igen sok a tisztázandó kérdés. Az értekez­let nem helyi jellegű, tárgyalásainak eredményei az egész visszacsatolt Fel­vidéket érdeklik s annak egész ipari közigazgatása számára vannak hivat­va útbaigazításokkal szolgálni. 11, oldal. Komárom vármegyei mezőgazdák szövetkezete felszámolás alatt. Pénzkészlet Veszteség MÉRLEG-SZÁMLA 1923 1938. évekről. Vagyon: Teher: 5624.75 Üzletrészek 1380.35 Nyugdíjalap Hitelezők 4073.25 2430.35 501.40 P 7005.­P 7005.­NYERESÉG- ÉS VESZTESÉG SZÁMLA 1923/1938. évről. Veszteség: Veszteség áthozat 5892.41 Leírás tartalékalapból 2899.14 P 2993.27 Veszteség értékpapíroknál . 658.59 Veszteség házeladásnél . . 7834.24 Adó és illeték......................641.18 Felszámolási költség . . . 2846.— * P 14973.28 Komárom, 1938. december 31. (631) Komáromi lábbeli készítő kisiparosok termelő szövetkezete Komárom. MEGHÍVÓ. az V.-ik évi rendes közgyűlésre, mely 1939. február 12-én, d .e. 9 órakor a Kopócs-vendéglő külön helyiségében, határozatképtelenség esetén egy órá­val későbben lesz megtartva. T árgysorozat: 1. Az 1938. április 24-én tartott IV.-ik évi rendes közgyűlés jegy­könyvének a felolvasása. 2. Az igazgatóság jelentése. 3. A felügyelőbizottság jelentése. 4. Az 1938. évi zárszámadások jó­váhagyása, határozat a veszteség fedezéséről és a felmentvény meg­adása. 5. Határozat a szövetkezet továb­bi fenntartása ügyében. 6. Esetleges indítványok. Komárom, 1939. január 28. Fehérváry Mihály igazgatósági tag. Csonka József (626) elnök MEGHÍVÓ. A Komáromi Vendéglősök jég- és Szikvíz Szövetkezete XXXIII. évi ren­des közgyűlését a Komáromi Lapok 1939. évi január 21-én megjelent 3-ik számának 9-ik oldalán hirdetett tárgy­­sorozat az alábbi módon helyesbíte­tik: 3. Indítványok helyett: 3. ponl. Elnök választása. 4. pont. Igazgatóság és Felügyelő bizottság választása. 5. ponl. Indítványok. 6. ponl. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két tag választása. Egyebekben az eredeti meghívó és a többi pontjai érvényben maradnak. Komárom, 1939. január 25. (634) Igazgatóság. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Gadóc-telepen (Ó-Komárom mel­lett) lévő, a cseh-szlovák hadsereg ál­lal visszaadott gazdátlan lovak értéke­sítése céljából f. évi február hó 1-én reggel 8 órakor a helyszínen (Ga­dóc-telepen) árverés tartatik, amikor is a gazdátlan lovak azonnali fizetés mellett a legtöbbel Ígérőknek eladat­nak. Komárom, 1939. január hó 27-én. Dr. Geöbel Károly s. k. főszolgabíró. 470/1939. sz. ÉRTEKEZLET. A Kassai Kereskedelmi és Iparka­mara a forgalmi (tarifális) kérdések megbeszélése céljából folyó hó 30-án (délután 3 órakor a kamara tanácster­mében értekezletet tart, melyen a m. kir. államvasutak képviselője is részt­­vcsz. Érdekelteket az egész felszaba­dult Felvidékről szívesen lát a ka­mara. HANGOS MOZI A Városi Mozgószinház (Tisziipavillon) műsora: Ma és holnap este még a Péntek Rézi nagyszerű jelenetei kacagtatják meg a közönséget, január 30.—31-én, hétfőn és kedden pedig már KÍSÉRTET A VÁROSON KERESZ­TÜL Jt című, Harry Pici-film izgalmai, ka­landjai kerülnek bemutatásra. Ber­linben játszódik az esemény, ahol Harry, mint taxisoffőr működik tár­sai nem kis irigységére, mert nagy­szerű, jófellépésű fiú, biztoskezű ve­zető és örökké jókedvű. Véletlen foly­tán hozzájut egy láthatatlanná tevő készülékhez, melynek révén sok pénzhez jut, de lakótársa ellopta a készüléket és megszökött vele. Harry üldözőbe vette, izgalmas, hajmeresz­tő kalandok után végül is győztesen került ki a küzdelemből. Február 1—2-án magyar film kerül leforgatásra. CAFÉ MOSZKVA a film címe, amelynek nem kisebb művészek, mint Tőkés Anna és Csor­­tos Gyula a főszereplői. Tamás Ist­ván regénye (Csak egy éjszakája) után készült ez a pompás film. Szu­­harov orosz tábornokról és feleségé­ről: Verjusáról szól a történet, akik ottmaradtak a megszálló csapatok be­vonulása után az elfoglalt orosz vá­rosban. Szilágyi főhadnagy, akit az asszony arra kért, hogy segítse őket vissza Oroszországba, megsérti az asz­­szonyt. De a szerencsétlen véletlen, úgy hózta magával, hogy az oroszok visszafoglalták a várost és Szilágyi két bajtársával ottmaradtak. Izgal­mas kalandokon mennek keresztül, amelyekben része van a megsértett asszonynak is, aki beleszeretett a da­liás magyar főhadnagyba. De a vé­gén minden tisztázódik és jön a... happy and. Pénteken, szombaton és vasárnap, február 3—4—5-én A REND KATONÁI című 10 felvonásos bűnügyi törté­netet adja a filmszínház. James Cag­ney, Margaret Lindsay, Aim Dvorak és Robert Armstrong a főszereplői ennek az érdekfeszílő filmregénynek. A bűntettek, a szerelem, a gangszter­­élet képei vonulnak el a néző szeme előtt. Izgalmas és megható képek váltják fel egymást a mozivásznon és a szemlélő hol sír, hol nevet, vagy, meghatódik. Ez a film nem a sablo­nos bűnügyi filmek mintájára készült s ez dicséri William Keigley munká­ját. Mozikedvelőink figyelmét már most felhívjuk Jókai Mór örökbecsű re­gényéből készült filmre, az Uj föl­desé r-ra, amely február 6.-a után kerül majd bemutatásra. T !

Next

/
Thumbnails
Contents