Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-28 / 4. szám

6. oldal. 11 I »­KOMÁROMI LAPOK 1939. január 28, SZÁLLÓ Budapest, Rákóczi ut 5. Elsőrangú családi szálló a város központjában* Egyágyas szobák 5 P-től 12 P-ig, kétágyas szobák 9 P-től 18 P-ig-. Polgári A visszacsatolt felvidéken lakó kedves vendégeinknek 20% kedvezményt 8f3K! nyújtunk szobaárainkból. Pensió rendszer is bevezetve, qo Meghűléses betegségeknél, rheuma­­tikus és köszvényes fájdalmaknál, idegfájdalmaknál, fejfájásnál, vala­mint izületi- és tagfáj daJm akn ál, gyor­­san és biztosan hatnak a TOGAL- tabletták. Orvosok ezrei ajánlják, te­hát ön is bizalommal, vásárolhatja. Tegyen még ma égy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógy­szertárban. P. 1.G0. (445) A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének pályázata A Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetsége pályázatot hirdetett az egye­temi és főiskolai ifjúság olyan érte­kezéseinek jutalmazására, amelyek az elszakított magyarság problémáival foglalkoznak. Tekintettel a lefolyt történelmi ese­ményekre, amelyek a Felvidék egy Vészét nemzetünkkel újra egyesítet­ték, a bíráló bizottság a pályázatot 1939. február 20-ig meghosszabbította, hogy azon a felvidéki ifjúság is részt­­vehessen. A bizottság 200 és 300 Pengős dí­jakkal és a művek kiadásával jutal­mazza a benyújtott legértékesebb tanulmányokat. Pálya létetek: A cseh-szlovákiai magyar kisebbség és Csehszlovákia ismertetésére vonat­kozó tételek: I. Kulturális tételek: 1. Magyar ifjúsági mozgalmak a Felvidéken. 2. A hungarizmus gondolata a Fel­vidéken. II. Jogpolitikai tételek: 1. A csehszlovákiai nemzetiségi ki­sebbségi autonomista célkitűzései. 2. Csehszlovákiai nemzetiségi jog, összehasonlítva a háború előtti ma­gyarországi és ausztriai nemzetiségi joggal. A pályázaton résztvehetnek a ma­gyarországi tudományegyetemekre beiratkozott rendes és szigorlati évü­ket töltő, végzett hallgatók, valamint a többi főiskola hallgatói is. A pályamunkák terjedelme nyom­tatásban számítva 2 és fél—3 fanéi ke­vesebb nem lehet. Pályadíjak: 2 .pályadíj egyenként 300 P. 5 pályadíj egyéként 200 P. Az értékesebb munkák ezen kívül külön jutalom-díjban részesülnek. A gépírásos pályamunkákat a bo­rítékon »Pályázat« jelzéssel, jeligés le­véllel ellátva 1939 február 20-ig bezá­rólag a M. A. N. Sz. központjába (Bu­dapest, VII., Rózsa u. 23. sz.) kell beküldeni. — Szerelmes legény gyilkossági kí­sérlete Komáromban. Lévai Julia 17 éves komáromi lány, — aki az erőd­lakások egyikében lakik, — moziba ment jegyesével, Csécs János 19 éves [napszámossal. Á mozielőadás végezté­vel a fiú valami ürüggyel sétálni hív­ta a lányt a katonai parkba. Ott egy sötét helyen, a fiú hirtelen kést rán­tott és »most meghalunk mindketten!« — mondotta s alaposan összeszurkál­ta a lányt. A lány hat súlyos sebből vérezve esett 'össze. Halottnak tette magát, amire a legény megijedt s a rendőrségre szaladt, ahol feljelentette in agát. Vallomásában azt adta elő, hogy közösen készültek a halálba. A leányt, súlyos sérülésével, a kórház­ba szállították. AZ UJ 42-1K M. KIR. OSZTÁLYSORSJÁTÉK 1. OSZTÁLYÁHOZ sorsjegyeket már rendelhet KELLNER G. bank és vált-1 üzlet ni. kir. osztalysorsjegy főárusítónál BUDAPEST VII, Erzsébet körút 36. Hivatalos játékterv és minden felvilágosítás ingyen A budapesli rádió megkezdte iskolai előadásait Szerdán, január 18-án a budapesti bemondó ajkán is elhangzott az első »Halló, hahó, itt a budapesti iskola­­rádió!« örömmel várták az iskolák tanulói ezt a napot, mert a felvi­déki gyermek hozzá volt szokva a pozsonyi és a kassai iskolarádió le­adásaihoz. Annál kellemesebben ha­tott az a hír, hogy a 'budapesti rádió is bevezette ezt, még pedig olyképpen, hogy ad úgynevezett gyermekdélelőt­­teket a 10 évnél fiatalabb gyermekek részére s ifjúsági előadásokat 10—15 éves gyermekek számára. A tavaszra tervezik a tarka gyermekdélutánok be­vezetését is. Ennek keretében dalokat, tréfákat, zeneszámokat, meséket, stb. hallgathatnak a kis rádiózók félórán át. Az ifjúsági rádió megszervezését az intézet Kilián Zoltánra, a szórakoz­tató és oktató esték régi kipróbált népszerű szerzőjére bízta. Szerdán és ma, szombaton hangzott el az első ilyen iskolarádió leadás. Szerdán a »Muzsikáló képeskönyv Má­tyás királyról« címmel, a mai, szom­bati előadás a Himnusz zenéjének a szüleléséről szólt. Hogy milyen ne­velő és oktató hatásuk van ezeknek az iskolarádió leadásoknak, azt minden­ki ludja. Megismerkednek a gyerme­kek a magyar történelem, földrajz, (néprajz, a magyar zene és dal, stb. világával. Ajánlatos, ha eddig nem volt az iskolában rádió, az igazgató­ságod hassanak oda, hogy a kisebb iskolák 1—2 lámpás, a nagyobbak pedig több lámpás gépet szerezzenek be. Az anyagiak előteremtését ifjú­sági előadások bevételeiből lehet fe­dezni. Ismerünk iskolát, a komáromi községi elemi iskolát, ahol szintén ugyanilyen módon szereztek be 6 lám­pás, 10 hangszóróval működő rádiót. Azok az iskolák, amelyek már ren­delkeznek készülékkel, kísérjék figye­lemmel az igazán közhasznú iskola­rádió leadásait. — Igás- és hasznosfogatok szépség­­versenye a mezőgazdasági felállításon. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a március 22-én megnyiló országos me­zőgazdasági kjiállítáls fogatversenye, iránt. Az OMGE a lótenyésztés sok­oldalú gazdasági jelentőségének ki­domborítása céljából a múlt évhez hasoiilóan ismét megrendezi az igás- és üzleti fogatok szépségversenyét, amely a fogatversenyeknek egyik leg­érdekesebb száma lesz. Ezen a szép­ségversenyen részt vehetnek a teher­­árut fuvarozók, gyáripari és egyéb vállalatok és a mezőgazdasági üze­mek igásfogaiai, azaz minden nem luxus jellegű hasznosfogat. A rende­zőség igen ériékes tiszteletdíjakat tű­zött ki a verseny díjazására, ennek is bizonnyal része van abban, hogy igen sok érdeklődő fordult már a kiállítást rendező OMGE-hez (Budapest, IX., Köztelek utca 8.), bejelentve az igás és hasznos fogatok szépségversenyén való részvételi szándékát. A verseny­re bejelentett igás és hasznos fogato­kat az ünnepélyes megnyitáson és a lovasmutatványok keretében rende­zett fogatbemutatókon is előhajtják. A kiállítás rendezősége ezulon is fel­hívja a fogatszépségversenyen részt­­venni szándékozókat, hogy legkésőbb február 15-ig jelentkezzenek, mert a később érkező bejelentéseket el nem fogadhaija. Érdeklődőknek részletes tájékoztatást szívesen küld a rende­zőbizottság. ! $ — Több mint tizenkétezer kötettel várja a Kultúrpalotában elhelyezett városi könyvtár szeretettel az olva­sókat. A téli esték unalmát üzzük el a jó olvasnivalókkal. Beiratkozni le­het hétfőn, szerdán és pénteken dél­után 2—5 óráig. Beiratási díj nincs. A könyvkölcsönzés díja csekély. Sies­sünk beiratkozni. — Miért van szükség Szociális Kur­zusra? Normális időkben a jótékony­­sági munka minden különösebb meg­szervezés nélkül is kellő segítségben tudta részesíteni a társadalom eleset­téit. Nehéz időkben azonban — mint a mai is — érre nem képes. A gazda­sági válsá.g, a munkanélküliség, az el­szegényedés olyan méreteket öltött, hogy nem elég már az elszórt jótékony­kodás. A szociális problémák nem kép­zelt fontossággal törnek elő és nem le­het felettük közönyösen napirendre tér­ni, vagy az idő gyógyító folyamára bíz­ni. A társadalmi problémák szisztema­tikus, rendszeres gyógyításra várnak. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az állam, a közhatóság miunkáját a társa­dalom is támogatja. Ismernünk kell tehát a szociális jogszabályokat, a se­gítés és megelőzés minden lehetőségeit. Életünk jogszabályok keretei között fo­lyik, a jog életviszonyaink rendezője, tisztában #kell lennünk ezekkel a kere­tekkel. Hiányosnak találjuk általában az egyének műveltségét, ha nem isme­rik a görög mithologiát, vagy a világ­­irodalom remekeit, de csodálatoskép-Komárom, január 2G. A polgári közigazgatás bevezetése óta csütörtökön ítélkezett először a komáromi kir. törvényszék. A napi­renden két főtárgyalás szerepelt, egy lopási és egy gyilkossági ügy, mind a két főtárgyalás nyilvános volt és nagy érdeklődés mellett folyt le. A tárgyalótermet csaknem zsúfolásig megtöltötte a közönség s ez az érdek­lődés talán nem is annyira a kitű­zött tárgyalásoknak, mint inkább annak a ténynek szólt, hogy a ko-f ináromi törvényszék palotájában húsz év után ezen a napon hirdet­tek először ítéletet a Magyar Szent Korona nevében. Pontosan kilenc órakor vonult be a terembe dr. Nagy Géza tanács­elnök vezetésével a bíróság. Dr. Nagy Géza ünnepélyes keretek között nyi­totta meg az első főtárgyalást. Rö-‘ vid beszéd keretében utalt arra az öröm teljes lényre, hogy végre a magyar igazság szolgála­tában kezdheti meg működéséi a komáromi kir. törvényszék, pár szóban kifejtette a Magyar Szent Korona jelentőségét, amely minden igazságnak a legszentebb szimbólu­ma, majd az első ítélethozatalra összeült bíróság tiszteletteljes hó­dolatát fejezte ki Magyarország kor­mányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós iránt. Ezután került sor a napirendre tű­zött két főtárgyalás lefolytatására. LOPÁSÉRT NYOLCIIÓNAPI FOGHÁZ. Az első ítéletet Széles László 27 éves ipolysági illetőségű földműves bűnügyében mondta ki a bíróság. Széles László múlt év szeptemberé­ben álkulccsal behatolt Tóth Lajos ipolysági földműves pincéjébe s on­nan Károm zsák mákot ellopott, kö­rülbelül 148 pengő értékben. A mákot később egy lévai kereskedőnek elad­ta. A bíróság a kihallgatott tanuk vallomása és a vádlott beismerése alapján bűnösnek mondotta ki Széles Lászlót s nyolchavi fogházbünte'é re, három­évi hivatalvesztésre és politikai jo­gainak három évig való felfüggesz­tésére ítélte. Az ítélet jogerős. ZOKOGVA VALLOTT A DUNAMOCSI GYILKOS. Tíz óra tájban került sor Zámbó János 47 éves dunamocsi volt hajó­-pen nem szokták kifogásolni, ha orvo­sok, mérnökök, tisztviselők és azok fe­leségei, főiskolát végzett gyermekei tel­jesen tájékozatlanok a magyar állami­­polgár alapvető jogai és kötelességei felől. A művelt embernek illik tudnia a vitamin-fajtákat, de az nem baj, ha teljesen tájékozatlan a magyar köz­­igazgatás szervezete, az , állami gyer­mekvédelem stb. felől. Mindent él aka­runk követni, hogy ez a közfelfogás megváltozzon. Olyan állampolgárokat akarunk nevelni, akikben meg van az állampolgári öntudat, a nemzethez való tartozás érzése, az állampolgári jogok és kötelességek ismerete és azok gya­korlása fontosságának a tudata. Ügyel­nünk kell arra is, hogy az egyre szé­lesebb szociális támogatás mellett vé­denceinket ne szoktassuk le az önálló­ságról, a termelő munkáról és az em­beri önérzetről, hanem ébresszük fel bennük az állampolgári, a szülői, a gyermeki kötelességérzést. Jól tudjuk, hogy a kurzus ideje túl rövid volt ahhoz, hogy mindezeket az ismereteket meg­adja, de nem is ez volt a célja. Ha sike­rült hallgatóinkban felébreszteni az é r­­deklődést a szociális problémák iránt, ha sikerült meggyőzni arról, hogy az eredményes szociális munka milyen nagy mértékben függ az önkéntes mun­kások áldozatkészségétől, akkor nem volt igyekezetünk hiábavaló. Fábry Mária a »Magyar a Magyarért« mozgalom szociális megbízottja. kormányos bűnügyének főlárgyalásá­­ra. Zámbó szándékos emberölés vádjá-1 val állt a bíróság elé. A vádirat szerint Zssinhó 1938 július 20-án baltával többször fejbevágla anyósát, Szalai Jánosnét, aki súlyos sérüléseibe még ugyanaznap belehalt. A vádlott a bí­róság előtt azzal védekezett, hogy fölindult állapotban követté el tettét. Anyósával és annak családjával hosz­­szabb ideig rossz viszonyban élt, mert azok vagyonából kiforgatták s állan­dóan üldözték. Zámbó zokogás közt mondta el, hogy 1921-től 1935-ig a csehszlovák hajóslársaságnál teljesí­tett szolgálatot mint kormányos s ez alatt az idő alatt minden keresetét anyósáékhoz küldözte haza azzal, hogy azok a pénzt takarítsák ‘ meg vagy földekbe fektessék bele. Szerinte körülbelül százezer csehkoronát kül­dött haza, erről az összegről azonban, mikor 1935-ben elbocsátották a hajó­zástól, Szalai Jánosné nem tudott el­számolni. Emiatt állandó volt köztük a veszekedés. Múlt év julius 20-án egy otthoni, feleségével való összekü­­lönbözés után, felindult állapotban el­ment anyósa házához s éppen, mikor az öregasszony a konyhában krump­lit hámozott, baltával többször fejbe­­vágta, amiből kifolyólag Szalai Já­nosné csakhamar meghalt. Zámbó a tett elkövetése után jelentkezett a csendőrségen. A bíróság dr. Csongrády Béla és dr. Laky Ferenc orvosszakértők vé­leményének meghallgatása után több tanút hallgatott ki, ezek elmondták, hogy Zámbó készült a gyilkosságra s többször fenyegetőzött azzal, hogy kiirtja anyósa családját. Dr. M i h o 1 a Gyula védő azt az in­dítványt tette, hogy a vádlott elme­állapotát vizsgálják meg, azonban a bíróság az indítványhoz nem járult hozzá. Dr. Gáspár Árpád ügyész nagy hatást keltett vádbeszédének el­hangzása után a bíróság kihirdette az ítéletet, amely szerint Zámbó Jánost a bíróság szándékos emberölés bün­­téltében bűnösnek találván nyolcévi fegyházbüntetésre s ötévi hivatalvesz­tésre ítélte. A bíróság Ítélethozatalá­ban alkalmazta az enyhítőszakaszt, amennyiben beszámította a vádlott iz­gatott lelkiállapotát s azt az áldatlan viszonyt, amely közte és a meggyil­kolt családja között fennállt, vala­mint azt a tényt, hogy a vádlott csa­ládos ember. Az ítélet ellen úgy a vádlott, mint az ügyész felebbezett. Nyolcévi fegyházra Ítélték ss d anamocs i anyósgyilkost A komáromi kir. törvényszék első Ítélkezése a Magyar Széni Korona nevében

Next

/
Thumbnails
Contents