Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-12-30 / 52. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1939. december 30. FELHÍVÁS. Ezennel kérjük a tisztelt közönséget, hogy a nálunk elhelyezett cipő javításaikat szíveskedjenek 1940. január hó 31-ig kiváltani. CIKTA. Komárom rendkívül dicsértük az önök vállalatát. Később találkoztunk is autóbuszukkal, valahol a Baross-uccában: rejtélyes útjai egyikét járta. Uraim! Ez így nem mehet tovább. Mi eddig szokva voltunk rendes kiszolgálásihoz s tudtuk, hogy megfelelő helyeken s a kellő időben vár ránk egy autóbusz, tágabb, mint az önöké, magasabb s csomagok felvételére is alkalmasabb. Még két fillérrel olcsóbb is. Ez az autóbusz udvariasan beszólt az utasokért a kávéházba is, megbízható öreg szekrény, baj nem volt vele. Azt hittük, hogy az autóbuszok ügyében új intézkedés jobbat hoz. Logikus, hogy minden új intézkedésnek jobbnak kell lenni az előzőnél. Most nem úgy történt. Az önök járatai határozottan rossz kritikát vívtak ki rövid pályafutásuk alatt, járataik szinte szeszélyesek, félkerékkel Tatát, félkerékkel Komárom—Dél-t intézik el, ládáik szukek, a szájtátó utasokat nem mind vehetik fel s néha nem is jelentkeznek a kellő időben. Miért volt szükséges ez? Uraim! Érdeklődjenek vállalatuk komáromi ága iránt s lesújtó nyilatkozatok tömegét fogják hallani. Önök a komaromi utasforgalom gyors, zökkenésmentes, pontos lebonyolítására vállalkoztak. Ezzel, sajnos, baj van. Mi a régi autóbuszjáratokkal meg voltunk elégedve, az új vállalkozás, kezdettől fogva, nem váltotta be a reményeket. Uraim! Mi nem akarunk állandóan attól félni, mikor maradunk le a vonatról, nem akarunk találós kérdéseket játszani: hol áll meg az autóbusz s hol siklik tovább, nem akarunk menetrendrejtvényeket fejteni: mi rendes, jó, pontos és kényelmes városközötti forgalmat kívánunk. Szíveskedjenek a vállalkozást ilyen értelemben folytatni tovább. Tisztelettel: aláírás. ÚJÉVI IMA 1705-BEN 1704 december 27-én nagy járáskelés volt a városházán. Komoly arcú férfiak állták körül a tanácsterem ajtaját s egy-egy ki jövőt elfogva érdeklődtek a bent történtekről. Mert komoly, nagy dologra készült Komárom népe. Sylvester napjával a státus megbízatása lejárván, új főbírót és elöljáróságot választottak. Ez az akkori súlyos időkben nehéz feladatot rótt mind a választókra, mind a választottakra. A kuruc Komárom alatt állt, a város tűzzel-vassal való elpusztítására törekedett, ezért erős szívű, egész ember kezébe kellett a kormánykereket adni, hogy kivezethesse e sokat szenvedett népet ez újabb veszedelemből. Primus Menyhértre, a takácsok céhmesterére esett a választás. Primus határozott, erős jellemű, istenfélő, vallásos ember volt. Megválasztása után egymaga ment a kuruc táborba, hogy fegyverszünetre bírja a kurucokat mindaddig, amíg követe Bercsényitől, a kuruc hadak legfőbb parancsnokától, meg nem jő». Bírói székét 1705 január 1-én foglalta el. Öt éven át vezette városa sorsát, míg 1710-ben a pestis áldozatává nem vált. Székfoglalóját imával kezdte s ez imáját az egykorú jegyzőkönyv sárgult betűi híven őrzik az utókor számára: »Örök mindenható kibeszélhetetlen teremtő Ür Isten, ki boldog Jelkeknek rendeltetted égnek fölibe csuda szép rendel helyeztetted és mindeniknek részeit elosztottad. Te Uram. ki a világosságnak és bölcsességnek igaz kútfeje vagy és mindeneket felül múló kezdet vagy, méltóztattál önteni az mi értelmünknek sötétségére a Te világosságodnak tündöklő fényességét, kétféle sötétséget tőlünk el választván és támasztván, a Bűnt tudni illik és a tudatlanságot az melyben születtünk. Te Uram ki a csecsemőknek nyelvüket ékesen szólani tészed a mi nyelvünket igazítsad és a mi ajakinkban a Te áldásodnak kegyelmét öntsed. Adj mi nekünk és az előttünk levő egyeseknek dolgainak, és tanúságainak fundamentum szerint való megértésnek élességét annak megtartásra való foghatóságát az Törvények meg magyar ázásának könnyűségét és kimondásra való bőséges kegyelmét. Tedd foganatossá Uram mi rajtunk a Te Isteni rendelésedet, kik noha méltatlanok lévén, de mindazon által a Te székedben ülni mondatunk, hogy e,képen nem mi nekünk Uram nem mi nekünk hanem a Te nagy nevednek adgyad a dicséretet. Az kezdetit minden dolgainknak oktassad, abban való előmenetelünket igazgassad és végét kegyelmessen beteljesídsed szent Fiadnak az mi Urunk Jézus Krisztusunknak általa amen.' És Isten megsegítő őt. Az az öt év, amelyet városa szolgálatában töltött, Komárom életének legnehezebb évei közé számít, de a főbíró vallásos lelke mindig megtalálta népének kivezető útját és mi, késői utódjai is sokat köszönhetünk bölcs előre látó intézkedéseinek. A kuruc hadak Komárom alól való elvonulásának emlékére Szentháromság képet festetett városának a főbíró, s e kép ma is megvan a Jókai múzeum képtár termében. Majd a pestis járvány megszűnésének emlékére Szentháromság szobrot állíttatott, ez azonban fából készülvén csakhamar áldozata lóit az idők viszontagságának. A most is meglevő kőből épült Szentháromság szobor felállításának gondolata is az ő vallásos lelkének érzületéből fakadt, de a szobor felszentelését már nem érte meg, előbb magához vette őt az Ür. Farkas Péter. — 19.689 pengős rejtvénypályázaí, valamint »Élő illatok« címmel érdekes és újszerű pályázat indul a Színházi Magazin duplaterjedelmű karácsonyi albumában. Száz színész és száz színésznő fényképei és őszinte vallomásai, 7 magyar író karácsonyi történetei, 7 magyar festő rajzai diszitik a karácsonyi számot, amelybe dr. Rácz Vilmos főszerkesztő írt cikket a Színházi Magazin első jubileumáról. Gyönyörű képekkel illusztrált részletes tudósítást hoz a Park Club jótékonycélú előadásáról. A »Geomancia« című érdekes játék, hatalmas társasági és divatrovat, óriási ünnepi viccrovat, »Karácsony 100 év előtt«, »Tommy és az opera« és számos érdekes írás, a nagysikerű és mulatságos színdarab: »Klotild néni«, gróf Festetics Ilona folytatásos regénye, külön gyermeklap, dupla kotta- és dupla kézimunkamelléklet egészítik ki a gyönyörű albumot, melynek ára 80 fillér. Vízbetemetkezés Irta: Nyirő József. A legény holtteste ott akadt fenn az Oltba nyúló fűzfa vörös gyökérgörbülésén, ahol a víznek kietlen játéka a sziklákkal megszűnik. A folyó szeszélyesen úgy helyezte el, hogy a fül barna kagylója óvatosan a víz színére emelkedett, mintha a föld utolsó üzenetére várna. Fölötte a parti mező gazdag, dús volt. A nap függélyesen hull az Oltba, átszinef íti a vizet, magába töri a kék eget. így, az első és felső végtelenség között nyugszik az árva, fiatal test. Ruha nélküli, mert ártatlan, ártatlan pedig azért, mert halott. Sem vér, sem nap át nem melegíti többé, de szép és magához von, mint ahogy a tükör ragyogása lecsalja a pacsirtát az egekből. Ide feküdt tehát ez a legény, hogy mindig a fején legyen: nappal az áldott nap jegye, éjjel az áldott hold jegye. Víz-sírja fölé hajolva megpihen az emberi értelem és fölösleges megkérdezni: — Ki vagy ? mert nyilvánvaló, hogy nem szerencsétlenség történt, hanem a legény maga akarta így. Elindulok azért az övig érő fűben, hogy cselekedetének nyomait megkeressem. Először rovással díszített botját lelem meg ott, ahol kitör az Olt vize a gránitok közül, útját veszíti a fenyő és virágvilág határmesgyéje kezdődik. A földbe szúrt botra rádobta kalapját, ruháját alája vetkőzte. Tüzének hamva, távolabb fekvő lovának fekhelye még érintetlen. Az ősnomád tűzhely maradványai körül a föld és víz kezdetleges elhelyezésének csendje és érintetlensége. Még tegnap innen tekintett napnyugat felé. Rosszul tette. Lépteivel ösvényt vont a fűbe a húszöles szakadék pereméig. Ez volt utolsó útja. Már ismerem is őt. Ló száját szerrel kenők, viharokat kézlendítéssel eltörlők, tűzbe vizet cseppentük, csillagra igazodók, szinek selymét értők, állatnyelvet kanálba vevők, virágot botra faragók utolsó ivadéka ő, kinek csecsemő korában nyers aranyfonalat kötöttek, rózsás csuklójára. Anyja és lova melegén erősödött férfi, ki sátrára lókoponyát tűzött, ő a nagy szabad, omlásoknak, rontásoknak ellenállani képes, az Európában soha meg nem szokható idegen, ki ázsiai »Ü« betűből alkotta nyelvét, mert ez volt az utolsó erőfeszítések hangja, mikor a világ miatta , összeomlott. A test fölé telepszem és nézem, hogy a fűgyökeret ölelve, a vízből kinyújtott fülekkel lovát várja, dobogását hallgatja, hogy tovább menjen rajta, mint fantasztikus vizilovas, ki körbolygásában a vizeken tér haza Ázsiába, mert emberi súlyát más föld le nem köti. A hideg fül fölé hajolva így nyugtatgatom : — No, mindjárt utadra bocsátlak, de még dolgom van a botoddal, mert szótétlen nem hagyhatom ezen pár sor írásodat, melyet ősi jelekkel rávéstél, bajszodat, szád puha árnyékát fölébe hajtva egy mohos kövön. Leveszem a botról kalapodat, mely mást soha nem üdvözölt, nem a büszkeség, hanem az öntudat méltósága miatt és baráti tulajdonomba veszem a szavaidtól ékes fát... Akarnod kell, hogy a babád piros orcája ne hervadjon miatta, de nyugvóhelyed fölött ezzel verem főbe lovadat, hogy pihenésed teljes legyen. Ennyivel tartozom neked és remélem, hogy aztán füled, a másvilág kémje is eltűnik a habokban. Vagy — mit gondolsz — jobb volna-e férfiizmok erejével kényszerítve a paripát, kikorrigálni elképzelésedet, s így tenni neked szolgálatot, halálra keresztelkedni a víz úi vallása szerint ? Meg fogom gondolni és egy s más számadásom után, ha száraz lesz az én tüzem hamva is, ezzel a bottal fogom utolsó iramra hajszolni lovamat. Megegyeztünk! Semmi kifogásom ellene, hogy utolsó, örök pihenésem vízben legyen. Ennek a legénynek igaza van. A földbe-temetkezés szenvedő, bánatos, önmagukat nem tudó lelkek tehetetlen elsüllyedése. Rabszolga-vallása az elmúlásnak a derengés nélküli üregben, szennyes nedvek és férgek büntetése által. A föld súlyát és átkát a túlsó életbe átcipelők, izzadt teherhordói ők az emberiségnek. Sírjaik azért görbülnek ki Katolikus tanítónőt keresek azonnali helyettesítésre. Cím: Dr Bayerné, Ó-Komárom, Bercsényi u. 321 m* a földkéregből, mint szomorú igásállathátak. A tűzhalál furfangos, mint a lángcsavarulatok, készséges, ideges, szeszélyes. Az örök gyűlölet tehetetlen összeesése. Fölényes, súlytalan, keserű latin-halál. Olyan, mint a dicsfény kígyófej körül. Közönséges iparos-halál. A vízbe rekkenteni az embert azonban már a vén turáni hit szerint való. Más népnek ez lehetetlen. A tenger halottainak követ kötnek a nyakára. Minket a szívünk húz alá. A víz, az átszellemülés eleme megkönnyít, a forró agyat lehűti, megtisztít az utolsó kényszerű könnytől és csak a halak nem bírnak jajgatni az állatvilágban. Eljönnek a vizek a szép havasokból a haza minden virágától illatosán, éjjel ezüstkoporsónak, nappal aranykoporsónak. A legtitkosabb csermely is hoz a magé földjéből egy fövény-szemet és megindul a soha meg nem szűnő szertartás, mikor cgv teljes földrész temet. Smaragdszinü szitakötők fölöttünk körben repülve jelxik-mérik a sír terjedelmét, mely igazságosan mindig akkora, mint amennyit a földből elfoglalt az ember. Ki elég nagy arra, hogy ezt megérdemelje? De mi történt ezzel a fiúval ?•'•• Úgy látszik a földön kimondták egy igét és ez a halott feljött a mélyből a szörnyé tapasztalatokért . . . De mi az, amire vár ? Ige-e, tűz-e, vér-e a halottnyugtatás? Mikor a földön kimondják a halottnyugtató szót, akkor lészen majd nagy leereszkedése a békességbe. Meg voltam erről győződve és vártam harmadnapig. A halott ekkor már nem volt sehol. A vízpart gazdája elvágta a tartó fagyökeret és kilökte a halottat a víz sodrába, hogy kövér füvét össze ne tapossák, ha sok ember jönne érte. A legsötétebb éjjel történhetett ez, mikor a földön a sátán csókot váltott a halállal és csak a fekete kutyák ugattak a faluban. IRODALOM — A Nobel-díjus Silianpää. December eleje óla, mikor a magyar közönség tudomására jutott, hogy a Nobei-díjjal a rokon finn nép kiváló íróját, F. E. Siiianpäät tüntették ki, egyetlen magyarul megjelent regénye, S1LJA az érdeklődés középpontjába került. Rövid néhány nap alatt a regény első kiadása teljesen elfogyott, amit nemcsak a Nobei-díjjal járó érdeklődép s nem is csak a hősi küzdelmét vívó iinn nemzet iránt érzett országos rokonszenv magyaráz, hanem talán elsősorban azok u nagyszerű írói értékek, amelyeknek a regény valóságos aranybányája. Ä föld népéről köitőibb s meghaíóbb regényt talán még soha sem írtak; benne van ebben a regényben a löld népének minden tragikus nagysága és egész költői mesevilága. A SILJA; iránt megnyilatkozó hatalmas érdeklődés természetesen indokolttá tette azt, hogy az elfogyott első kiadást újabb kiadás kövesse. Ez a második kiadás még karácsony előtt megjelenik s bízvást állíthatjuk, hogy aki ezt a könyvet adja ajándékul, a legszebb karácsonyi ajándékot nyújtja. Virginia Woolf: ÉVEK Virginia Woolf neve most jelenik mag először a magyar könyvpiacon. Nemcsak az angol, hanem a világbirodalomban is nagy névnek számít. Regénye, az Éve k a múlt század nyolcvanas éveiben kezdődik és napjainkban végződik. Az olvasó átéli benne a századvégi Angliát, a háborúelőtti éveket, a világháborút, az utána következő kort és arra ügyel, miképpen formálják át a múló évek ugyanazoka! az embereket s közben velük együtt hatvan esztendő Európájának folyton váltakozó szellemét. A hatalmas regény a mai világirodalom eseménye. (Frankiin-társulat kiadása.) Ann Bridge: G R I F F M A D Á E A legnépszerűbb mai angol írónők egyik« Ann Bridge, a jelenlegi budapesti angoikövet neje s regénye már ezért is érdeklődésre tarthat számot. A Pekingben élő európai diplomaták életéről van szó, erről a külön kis szigetről a kínai tengerben, annak társasági kapcsolatairól, szerelmek és ellenszenvek szövődésérö! és elmúlásáról, föszórakozásukról, amit lovakkal való bajlódásban és egymás közötti lóversenyekben találnak. Ma, amikor a diplomácia az érdeklődés előterében áll, ennek a nagyon érdekes regénynek különös aktualitása is van, (Frankiin-társulat kiadása.) Benzin_________Autogaraqe__________Olaj “DOSZTÁL és LIPSCHER KOMAROM. VARMEGYE-U 13. Teli 177. Autók, traktorok, gépek javítása, hengercsiszolás, vasszerkezetek, vas-, acél- és fémportálok, mérlegek javítása és hitelesítése, villanyszerelés, akkumulátorok javítása és töltése.- Autogén és villamos hegesztési- Összes üzletfeleinknek és ióborálainknok boldog újévei kivonunk.
