Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-12-23 / 51. szám
8. oldal. KOMAROMI LAPOK 1939. december 23. VILLANY, VIZ, GAZ ÉS FÜRDŐH P P H I C T If A N BERENDEZÉSEK VÁLLALATA MM MUM W MaH Költségvetés és tervek készítése díjtalan! Komárom, Megyeház u. 16. Telefon 100. TELEFUNKEN és PHILIPS rádiók állandóan raktáron. Kérjen díjtalan bemutatást.! Az Önsegélyző Hitelszövetkezet közgyűlése Az aktázás vége Teleki Pál miniszterelnök keddi beszédében az aktázás megszüntetéséi ígérte. »Rá kell nevelni tisztviselőinket — mondotta — az önállóságra, a f elelősségvállalásra és az emberekkel való helyes érintkezésre.« Az ország nagy problémái mellett mellékesnek látszik a tisztviselők modorának a kérdése, mégis ezt ragadjuk ki a miniszterelnök érdekes beszédéből,'mert a Bethlenkorszakban sikerült ezt az országot a »tisztviselők országává« lenni. E korszak ifjúságának nagyrésze felszívódott, eltűnt a hiwtaloklxin, a havi fix és a nyugdíj kényelmes birodalmában. És megindult az aktázás papírmalma. Akik kívül maradtak. nagyrészt elkallódtak a munkanélküliség meddő küzdelmeiben s könnyű megszámlálni azokat, akik szabad pályán •»vitték valamire«, akik nem hódoltak be a nyugdíjnak és nem adták fel építő ideáljaikat. Darányi Kálmán voll az első. a]ci felismerte a szabad pályák jelentőségét és az. önúllósítási alap megteremtésével igyekezeti minél több önálló exisztenciát teremteni. Az önállósulási kölcsönszerzés azonban még nagyon szűk rés a szabad pályák felé. nyomában az intézkedések egész sora esedékes még. Mindazáltal nem becsülhetjük le Teleki Pál miniszterelnök törekvését. amellyel most visszafordul a tisztviselő felé, mert az önállósulással is baj van. öntudatos, kultúrált államban a tisztviselő nem lehet szolga vagy automata, de nem lehet a feleket keserítő kény úr sem. aki felfelé görnyed, de lefelé visszaél hivatali tekintélyével«. Ma, amikor az okmánybeszerzés hivatali kálváriáját járjuk, mindannyian nagyon élénken érezzük e kérdések időszerűségét Ritkán találkozunk az amerikai autóbuszok százpercenles udvariasságával, ámi csak ÍO centbe kerül a kocsiban olvasható felírás szerint. Mi. nem a pénzünkért kérünk udvariasságot, hanem az ország érdekében, mert az önál lót lan, felelősséget vállalni nem tudó tisztviselők aktamalmából nagyon kevés kenyérliszt«, szivárog az élet zsákjaiba. A hivatal és az élet kettészakadását megakadályozni van olyan nagy feladat, mint a hivatal felé hömpölygő ifjúság elterelése a szabad pályák felé. A csilizközieket elöntötte a feliakadt talajvíz A Csallóköz déli részén, Győrmegyével határosán fekszik a Csallóköznek külön kis szigete, a Csilizköz. A Csiüzköznck nyolc községe van s e községek szenvednek az egész Duna mentén legtöbbet a feliakadó talajvizektől s az áradásoktól a terület mély fekvésénél fogva s amiatt, hogy a Duna sebes folyása itt lassúdik. A mostani nagy esőzések különösen ártottak a Csilizköznelí s a |nyolc község halárát, több, mint kétezer holdat, elöntötte a talajvíz. A víz Nagyszegnél elszakította a gátat, más helyütt pedig maguk a birtokosok voltak kénytelenek a töltést átvágni, hogy a víz lefolyjék. A baj főoka abban rejlik, hogy a cseh megszállás alatt nem fejezték be az aszódpusztai szivattyútelep építését, Király József és Füssy Kálmán országgyűlési képviselők eljártak a földmívelésügyi minisztériumiam s a minisztérium Tory Kálmán kerületi felügyelőt küldötte ki a súlyos helyzet megvizsgálására. Megjelent a vizsgálatnál Nagy Nándor főispán és Gyalókay Miklós, az Alsócsallóközi Ármentesítő társulat igazgatója is. A földmívelésügyi kormány kiküldötte meggyőződött a panaszok jogosultságáról. A na-, pókban a csilizköziek küldöttsége felkeresi a földmívelésügyi minisztériumjojt s a bajok sürgős orvoslását fogja kérni, elsősorban azt, hogy a szivatytyutelep hozassák minél hamarább rendbe. Vasárnap december hó 17-én tartotta a Komáromi Önsegélyző Hitelszövetkezet (Népbank) mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja 69-ik évi közgyűlését az intézet Jókai utcai székházában Bart ha János kir. tan. igazgatósági elnök vezetése mellett. A napirend előtt Bartha János elnök bensőséges szavakban méltatta F ü 1 ö p Zsigmond igazgatónak a magyar közéletben kifejtett munkálkodásával szerzett elévülhetetlen érdemeit és azt a fáradhatatlan, odaadó, önzetlen működést, melyet a Hitelszövetkezet, Komárom ez egyik régi magyar intézetének megtartása és fejlesztése érdekében az elnyomás húsz nehéz éve alatt teljesített, örömmel jelentette be a közgyűlésnek, hogy a Kormányzó Úr ő Főméltósága ezeknek a nagy érdemeknek elismeréséül Fülöp igazgatót a m. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki, akit ez alkalommal szívének teljes melegével köszönt, annyival is inkább, mert ezzel a Hitelszövetkezetet is, mely a szeretett igazgatóval össze van forrva, nagy kitüntetés érte. Indítványára a közgyűlés Fülöp Zsigmond igazgatónak a Hitelszövetkezet érdekében kifejteti munkájával szerzett elévülhetetlen érdemeit, a késői A keresztény egyház bölcs megfontolással a legnagyobb pogány ünnep helyébe illesztette Jézus születése napját. A pogány rómaiak a téli napforduló alkalmával tartották a »legyőzhetetlen Napisten« tiszteletére rendezett ünnepségeiket. Aurelianus római császár pedig a »legyőzhetetlen Napisten« elnevezés alapján adta Jézus születése ünnepének a »legyőzhetetlen Nap születése« elnevezést. A pogány természetkultúra legcsodálatosabb égitestének, az életet adó Napnak egy másik Nap lépett a helyébe, aki nem a félelmetes messzeségben viaskodik a sárkányokkal és a rossz szellemekkel, hanem a beteg zsidótársadalom legalacsonyabb osztályának aklából mosolyog a nincstelenekre. Ennek a Napnak fényessége a nyomor sötét zugait világította be. Ez is volt a veszte. A paloták lakói, akiknek a másik Nap világított, nem bírták a fényét... És nem bírják ma sem .. . Az első magyar karácsony megünnepléséről nincsenek hiteles adataink. Egyik középkori legendánk szerint az első karácsonyt magyar földön az Olaszországból jövő szerzetesekkel együtt ünnepelték meg a Veszprém-környéki magyarok, akik egy falusi házban térdelték körül azt a jászolkát, amelynek egyik darabja a betlehemi jászolból való volt. A másik legenda szerint az első karácsonyt István király idejében ünnepelték meg, amikor befejeződött a német császárral folytatott háború. Annyi azonban bizonyos, hogy a magyarok már a kereszténység első évtizedeiben megünnepelték a karácsonyt. Megünnepelte a pogány, megünnepelte a keresztény, ki-ki a maga módján. Azóta a magyar falu lelkivilágában különös szerepe van a karácsonynak. A keresztény humanizmus tanai közül a betlehemi misztérium gondolata vert legmélyebb gyökeret az »egyszerű« emberek hitében. Teljesen érthető a »paraszti« népiéleknek ez a mélységes karácsonyi hite, ha tekintetbe vesszük, hogy az Ige megtestesülésének emberi mozzanatai éppen az elnyomott társadalomban, az egyszerűbb sorsban élő ember életmegnyilvánulási formáihoz való legszorosabb kapcsolataiban mutatkoznak. A falusi ember Krisztus-hite nem dogmákon alapszik, hanem önkéntes megnyilvánulása szociális lelki életének, amely a fizikai életben is összeforr a betlehemi istálló új világot teremtő egy szerűségével. Valljuk be: a mi karácsonyunk, az »urak« karácsonya elsősorban ünnep, amely ugyan kiemelkedik a hétköznapok egyszerűségéből, de nem lelki élmény. A népiélekben fordított viszonyutódok által is követendő példaként jegyzőkönyvében megörökítene, Baranyay József dr. felügy. biz. tag javaslatára pedig Bartha János elnöknek gondolatokban gazdag előterjesztését teljes terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatta. A közgyűlés meleg ünneplésben részesítette a kitüntetett igazgatót, aki megindult hangon mondott az ovációért hálás köszönetét. Ezután Makkv Lajos cégjegyző-főkönyvelő ismertette az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését, valamint az 1938. évi zárszámadásokat és mérleget. A közgyűlés a jelentéseket egyhangúlag elfogadta s a mérleget 571.756 P 73 f-ben megállapította és kimondta, hogy az évi tiszta nyereséget a folyó évre új számlára viszi át, A nyereség- és veszteségszámla elfogadása után az igazgatóság és felügyelő bizottság részilletékét állapította meg a közgyűlés. Az indítványok során az elnök előterjesztette az igazgatóság és felügyelőbizottság kegyeletes indítványát, melyet a közgyűlés elfogadva, Konkoly Thege Kálmán, Goldschmid Vilmos és Király Károly elhunyt igazgatósági tagok halála felett igaz részvétének adott kifejezést és emlékűket jegyzőkönyvében megörökítette. ban találjuk a karácsonyt: indítóoka a lelki hasonlatosságra való törekvésben rejlik, melynek az ünnep csak külső, lényegtelen megnyilvánulása a krisztusi egyenlőség végtelen szeretetéből fakadó hitnek. A kereszténység első évtizedeiben, sőt még később is, a pogány papok és utódaik elrettentő meséket találtak ki a karácsony megünneplésével kapcsolatban, de ez már nem használt. A karácsony misztériuma függetlenül a kereszténység terjedésétől, mélységes gyökeret vert a néplélekben, így a magyar nép- 1 élekben is. Ezt bizonyítják karácsonyi népénekeink, melyek ugyan felülről szálltak le, ahol ideig-óráig, mint divat uralkodtak, hagyománnyá azonban csak a néplélekben lettek. Ezeknek az énekeknek szövegei már a kereszténység első századaiban megszülettek, hirdette az egyház és átvette a nép, hogy saját lelkivilágához átalakítva, a betlehemi gondolat kifejezőjévé tegye. A magyar falu karácsonyi énekeinek gyöngyszemei a Mária-legendákból fejlődtek ki. Érdekes jelenség itt is, mint általában a néphagyományban, hogy a lírából hiányzik az egyéni érzelem, de előtérbe lép a kollektívum. Nincs bennük misztikum, a valósághoz ragaszkodnak. Versformájuk a népdal versformáját követi: páros szótagúak, izometrikus sorokkal. Egyszerűségükben is tele vannak bájjal, az önismeret művészi realizmusával. A következőt Csallóközben éneklik a gyerekek karácsony estéjén az ablakok alatt: Betlehem, Betlehem I A mi határunkba Érkezett Mária Rongyos istállóba. Házakat, pusztákat Mindenhol bezárták, De a Szűz Máriát Mindenhol kizárták. Mindenhol azt mondták: Nem adhatunk szállást, Mert sok vendégünk van, Senki be nem fér más. A szénán, a szalmán, Mint egy bús gerlice, Elkészíti magái A boldog szülésre. Ugyancsak az előbbi ének szövegével mutat közös vonást az alábbi ének, amelyet a komáromszentpéteri gyerekek énekelnek karácsony estéjén az ablakok alatt: Midőn az Űr Jézus Krisztus a földön járt, Egy gazdag városban Szállásra nem talált. Gazdag kocsmárosné, Adjál nekem szállást, Az Isten kedvijért, Kínszenvedésijért. ’s Menj el, menj el, menj el, A város végire, Ott lakik egy özvegy Veronika asszony. Veronika asszony, Adjál nekem szállást, Az Isten kedvijért, Kínszenvedésijért. Adok, adok szá’lást, szegény utas ember, Van nekem egy házam, Két fölvetett ágyam. Le is fékhetsz abban, Meg is nyughatsz abban. A falusi néplé’ekben a betlehemi Gyermek nem félelmetes és hatalmas »nagyúr«, hanem hozzájuk hasonló, gyermek ember, aki életének első, sőt későbbi mozzanatait is a paraszti sors kitaszított ságában, nyomorúságában élte. A népének, illetve a népiélek sorsközössége: tart Jézussal és a betlehemi istállóval, annak nyomorával, mert társadalmánál; közös jegyeit fedezte fel hitének meg személyesítőjében a jászolban fekvő gyér mekben, akit a páratelt levegőjű istái lóban barázdás arcú; félénk tekintetű öregek és gondtalan pásztorgyermekek álltak körül. Akaratlanul is ez a kép jelent meg lelki szemeim előtt, amikor egy-két nap pal ezelőtt két tildi gyermek: egy kisfiú és kisleány fonográfba énekelte a követ kező két verset: _ Vesd le pásztor a bundád, 1 Takard be a Jézuskát, Mert nincs néki bundácskáfa, Sem sarkantyús csizmácskája, Ázik, fázik, pici lábacskája. Vedd föl Katka ködmönkédet, Kösd be baglyas fejecskédet, Fújjunk ketten egy nótát, Ügy köszöntsük Jézuskát. Kétezer esztendeje annak, hogy a »le győzhetetlen Napisten« helyét elfoglalta a »legyőzhetetlen Nap születésének« napja. Ennek a Napnak fénye azóta szün télén világít: aranysugaraival behinti a nyomor sötét zugait és mégsincs világosság ... — Nyugdíjasok és özvegyek vasuti féláru jegye. A volt csehszlovák nyugdíjasok akik a városi pénztárból kaptak nyugdíj előleget s 1940. évre kedvezményes vasuti jegy váltására jogosító igazolványt kérnek, forduljanak a városi számvevőségnél Keszegh számvevőségi főtanácsoshoz felvilágosításért. Tehát nem csak a városi nyugdíjasok, hanem minden más nyugdíjas is! Figyelem 1 Karácsonyi ünnepekre nagy választékban csak Somorjainál szerezze be szükségletét. — Kassai sonka, bor, likőr, déligyümölcs és cukorka különlegességek jutányos árban Komárom, Klapka-iér 7. Telefon: 215. Karácsony a néplélekben Irta: Manga János.