Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-12-09 / 49. szám
19í39 december 9. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. Moikaiélkiiliek, vásározók, árusok közöljék címüket. Áijegyzékünket megküldjük. — „Krámer“ naptárkiadóhivatala, Budapest, Nagymező-u. 46. 1317 Budapest közüzemeinek tanulmányi kirándulása Komáromba A székesfőváros közüzemeinek munkássága. mintegy ezerkétszáz látogató, a székesfővárosi népművelési bizottság rendezésében vasárnap meglátogatta Komáromok A székesfővárosi népművelési bizottság, dr. X o v á g h Gyula igazgató vezetésével remek kultúrmunkál végez évek óta. Tervszerűen • irányítja a székesfővárosi népművelést s tervében, a szabadidő-mozgalom keretén belül vidéki városok látogatása is benn van. Vasárnap, különvonulon. Komáromot látogatták meg. A rendezés mintaszerű volt: még szórakozásukról s időtöltésükről is maguk gondoskodtak. A budapesti vendégek gyalog jöttek ál a hídon, hogy a Dunán való átkelés élményét megszerezzék. Első tisztelgésük Jókai emlékének szólt. Dr. Szíj j Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke fogadta őket szíves szavakkal, a Jókai szobor előtt. Majd a Klapka-szobra előtt dr. Igó Aladár tanácsnok üdvözölte a látogatókat. A látogatók mindkét szoborra koszorúi helyeztek el. Ezután megtekintették a várat s a városi s a vendéglőkbe mentek, ahol már ebéd várta őket. Délután műsoros előadások voltak. A Legényegyletben az Elektromos Művek énekkara énekeli, majd Kazatsayné-Lázár Jolán szavalt, egy nagyszerű vonósnégyes játszott, dr. Hankiss János egyetemi tanár adott elő pompásan Jókairól, végül egy Somogyváry-dramolettet játszott a vendégek saját műkedvelőgárdája, remekül. A dramoletl Kossuth életének .néhány turini napját elevenítette föl. (Komárom részére egyúttal azzal a tanulsággal is szolgált ez az előadás, hogy lehet hazafias, nemzetnevelő s mégis szórakoztató szinielőadást tarlani, nemcsak mindig nagyon olcsó kabarétréfákat. A közönség ízlése csiszolódik, igénye magasodik, lelki nevelése, nemzetnevelése előrelendül ilyen szép, magvas színdarabok előadásával. Nosza. komáromi műkedvelők: a nevelőizmok kiszolgálásán s az olcsó tréfákon túl, igén ycsedj ünk, emeljük közönségünket: lám, a megjelenteknek mennyire tetszeti a pestiek által előadott egyfelvonásos!) A Turul-szállóban Kazaísayné- Lázár Jolán, a vonósnégyes s Dongó Orbán tartott előadást. Komáromi szereplőkkel folvl le az előadás a Dózsa-vendéglő nagytermében. Itt Komárom városai dr. ISaranyay József ismertette érdekesen, Jókairól élvezetes előadást tartott dr.. Szijj Ferenc. Ko.ssányi József verseiből szava», nagv hatással. Dékány Lajos és Szöllősi Ankil szavalt halalmäs sikéiYei's' az Elektromos Művek énekkara szerepelt. A fővárosi vendégek gazdag tapasztalatokkal hagyták el Komáromot, számukra ez a kis város élmény volt. Megyei képviselői keres nagyteljesítményű kerékpár- és zseblámpaelemet és rádió-anódot gyártó budapesti gyár, kinek átadná képviseletét és bizományi raktárát. Kereskedelmi ügynökség vagy oly cégek, kik a megye területén állandóan utaztatnak, küldjék be referenciákkal ellátott ajánlatukat „Bonitás“ jelige alatt Harsányi hirdetőbe, Budapest V., Zsitvay Leo-utca 10. (1316) Egy komáromi földink Hollandiában a magyar nyelv szolgálatában Ismeretes, hogy amikor a kommunista uralom dühöngött a megcsonkított Magyarországon, igen sok család volt olyan nehéz helyzetben, hogy a gyermekeit nem tudta kellőképen táplálni, ekkor Hollandia nemesszívű uralkodója, Vilma holland királynő v édnöksége alatt megindult a magyar gyermekeknek Hollandiában való eh helyezése, ahoL jólét és szeretet várt reájuk. Ezek közül nagyon kevésnek sikerült visszatérni az édesanyához, Magyarországba, csaknem négyezer magyar gyermek künnmaradt. Sajnos, ezeknek a magyarsága veszendőben van, mert már a legtöbb el is felejtett magyarul beszélni és így a magyar hazához a kapcsolat mindinkább lazul. Hála a magyarok Istenének, hogy egy izzó magyarérzésű honfitársunk, sőt több, komáromi földink, Keszegh Sándor követségi tisztviselő, aki most a hágai magyar követségen van, kezébe vette ennek a sok magyar ligagyermeknek az ügyét és mozgalmat indítóit, hogy az elfeledett édes magyar nyelvre újra megtanítsák őket. Már nem is gyermekek ők, hanem ifjak, hiszen majdnem két évtized pergett le az örökkévalóság homokóráján, hogy búcsút mondottak Magyarország-KÖZPONT: 1 MINTATEREM: Budapest, Aréna-út 81. Tel.: 298-820. Budapest, Dorotlya-u. 2. Tel.: 182.428. nak, akkor 4, 6, 8 évesek voltak, így most már legényekké és hajadonokká nőttek föl. A magyar nyelvre való taníttatásuk — mint mondottuk — a mi kedves Keszegh Sándorunk dicséretreméltó eszméje volt és az ügy már komoly alakban a hivatalos körök előtt áll. Nemsokára megkezdődnek a tanfolyamok. A ligagyermekek Magyarországról szomorú emlékeket vittek ki magukkal az akkori nyomor miatt, majd ha a zengzetes magyar nyelv és a föllelkesítő magyar nóta tudásával bírnak, ezek a szomorú emlékek megszépülnek és jobban vágynak vissza az édes Magyarországba. Bizonyára emlékeznek olvasóink arra a kedves versre, amelyet pár hónap elölt Keszegh Sándortól leközöltünk, Süvít a szél a tengeren volt a cime ennek a bánatos ligagyermekéneknek. Ezt a kedves dalt egyik jónevű zeneszerzőnk, Szabó János megzenésítette és a Hollandi halászdallal egjmtt már meg is jelent. Ezt a két kedves zenéjű dalt Keszegh Sándor a mozgalom céljaira adta ki. E két bájos dalról nagyon hízelgő kritika jelent meg a hágai Hongradsche Courant (Magyar Újság) és a budapesti Nemzeti Figyelő hasábjain. Itt említjük meg, hogy a szép tehetségű szerzőnek Tizenkettes induló és Kopog a fapapucs... (Hollandiai magyar csárdás) című költeményei most vannak megzenésítés alatt. A szerzőnek Négy magyar dal cím alatt már megjelent egy hangjegyfüzete Leszenszky Lajos jónevű zeneszerzőnk kellemes zenéjével. bír, évezredeket látott, évszázezrek vannak a háta mögött, mit neki egy páréves háború. Látta a rómaiakat, amint farkasszemet néztek a germánokkal s a szlávokkal. Látta a hunok lovas seregét s hálára fogadta a fürge magyarok honfoglaló hadát. A tutajokat s a tömlőket, a kompokat s a fahajókat. Úsztatta a keresztes hadakat s a törököket. A vallon zsoldosokat s Mátyás aranyhajóját. Most sem csodálkozik. Csak az emberek, a parton ámulnak, amikor látják, hogy a horogkeresztes német hajó, nagy terhével alig néhány méternyire húz el a francia zászló mellett. Nem üdvözlik egymást. Miért, hogy <: szűk Dunán elférnek egymás mellett s a nagy tengereken nem? Jövő szombaton kezdődik a komáromi sziniszezon Az új komáromi színigazgató, Vértes, Károly, a jövő héten érkezik meg Koma-« romba társulatával s szombaton, december i6-án kezdi meg előadásait a Kát. Legényegylet színháztermében. Az új társulatot kedvező hírek előzik meg, előbbi szereplési helyein, Veszprémben, Esztergomban óriási sikereket aratott s a közönség igen megszerette. Komáromnak az elnyomatás húsz éve alatt csak igen átkán volt szerencséje egy valóban hivatása magaslatán álló szinátrsulathoz,. legtöbbször egyéni érdekek s az elnyomó\ hatalomvoltak az okai annak, hosjy nem részesülhettünk a magyar kultúra olyan áldásaiban, amelyek után pedig igen vágyakoztunk. Komárom őrömmel várja Vértes Károly staggioneársulaiát s bízik abban, hogy nem fog , salódni benne. Az új színtársulat darab-repertoárja kitűnő: komoly, irodalmi darabok is sze. epeinek műsorán a könnyebb, zenés da. abok mellett. Az első előadás szomba-68JA MINDEN ORAS SZAKUZLETBEN KAPHATOK Német, angol, francia lobogót lebegtet a szél a Dunán... Hajó hajót követ a Dunán. Még el sem tűnik a híd mögött az egyik, már baktat alulról fölfelé a másik lengő-lebegő zászlóval, dohogva, vagy pöfögve, aszerint, szénnel fűtik-e a hajót, vagy olajjal hajtják. A németek még a Rajnáról is idehozlak hajóikat, hogy Románia kincseit, gabonáját, kőolaját vigyék haza, nagy irammal. Népes a Duna. Dudálnak a hajók, megszólalnak a kürtök váratlanul, esős, mély éjjeleken és ködös nappalokon egyaránt. Á Duna gazdaságpolitikai fontossága az angol-francia tengeri zár életbeléptelése óta mérhetetlenül fokozódott, különösen Németország számára, de a többi dunamcdencei állam számára is. A mi lomha, öreg, széles Dunánkat figyeli fél Európa. Németország az idei év első hat hónapja alatt, a cseh protektorátust is beleértve, 678.0(10 tonna kőolajterméket vett át Romániától. Ennek 57 százaléka tengeri úton, 43 százaléka a Dunán s vasúton Került elszállításra. Ezen a helyzeten változtatni kellett, a szállítás biztonsága érdekében. A kőolajtermékek dunai szállítását csak hosszabb idő múlva lehet megszervezni, mert nincsen elég tartályhajó. Nincsen elég vasúti tartály-kocsi sem. A dunai tartályhajók mennyisége a háború kitörése előtt 298-ra rúgott, román, jugoszláv, angol, francia, bolgár, belga, svájci, holland s magyar hajók voltak ezek. Közülök most a francia s angol hajók nem állanak a németek rendelkezésére. Németország úgy segített a dolgon, hogy a rajnai hajókul szétszedte s újra összerakatta a Dunán. De mivel a Rajnán kőolajszállító hajók nem voltak, a rajnai hajók csak a gabonaszállításon segítettek, az olajszállításon nem. Németországnak az lenne áz érdeke, ha forgalmának legalább nyolcvan százalékát a Dunán tudná lebonyolítani. A megoldás azonban csak akkor lenne tökéletes, ha a dunai forgalmat az eddigiek négyszeresére emelnék, ehhez azonban több helyen ki kellene mélyíteni a folyó medrét, sziklákat kellene robbantani, törmelékeket eltávolítani s hatalmas beruházásokat végezni egyéb téren is, meri nagyobb hajók részére mindenképen szűk a Duna. Hajó hajót követ... A Duna mindent elSzékrekedés i be«3*nnr«zt. Enr kév*0i«iméoye(: émelyg l«|- 4« der«tüá|4s és n (x)ok. Uyonkor Önnek **gü t Jó Ka* ka {tó : Komárom Ihj. szab. kir. város polgármesterétől. 27.383/1939. (1325) Tárgy: Lószemle megtartása HIRDETMÉNY. Közhírré teszem, hogy a m. kir. honvédelmi miniszter úr 60.000/1939. számú rendeletével összeírt lovak és öszvérek szemléje Komárom halparti városrészen f. évi december hó 29-én, pénteken, reggel fél 9 órakor lesz a Kossuth-téren. A Komárom jobbparti városrészen levő lovak és öszvérek szemléje pedig december hó 30-án szombaton reggel 9 órakor lesz a Péczeli-téren (Piac-tér.) Felhívom a ló és öszvértulajdonosokat, hogy állataikat járműbe fogva vezessék fel a szemlére. A szemléről való elmaradás kihágást képez és szigorú büntetést von maga után. Komárom, 1939. december 7. Alapy Gáspár s. k. m. kir. kormányfőtanácsos polgármester. .on lesz, a nyitó-darab: Erzsébet, Szi.ágyi László és Huszka Jenő óriási sikerű daljátéka. A jövő hét műsorán mindjárt a Földindulás szerepel, Kodolányi ormánsági drámája, amelynek a Ilire Komáromban is rég itt van: biztos, hogy mindenki meg is fogja nézni. A társulat kitűnő erőkből áll: maga az igazgató, Vértes Károly is nagyszerű, híres színész, mellette Károlyi János, Szabó Sándor, Vértes Nelly, Nagy Erzsi, Károlyi Jutka, Bérczy Pál, Sas Imre a legismertebb nevek. A társulat titkára, Oroszi László már Komáromban tartózkodik, bérletszelvények nála kaphatók. A társulat újítása, hogy bérletszünetet sohasem hirdet, a bérletszelvények minden egyes előadásra érvényesek. A belépődíjak a mai viszonyokhoz mér.en olcsók lesznek. Meggyilkolta vadházastársáft, majd főbelőlie magái egy volt csehszlovák rendőr Komárom, — december 8. Kedden este 8 órakor megrendítő féltékenységi dráma játszódott le Komáromban, az Erzsébet-szigeten. Veliky György, 46 éves pozsonyi születésű volt csehszlovák rendőr három revolverlövéssel meggyilkolta a vele közös háztartásban élő Szalui Józsefné sz. Somogyi Máriát, majd főbelőtte önmagát. Az asszony azonnal meghalt, ( Veliky Györgyöt pedig életveszélyes állapotban szállították a komáromi kórházba. Veliky György, aki annakidején mint rendőriéi ügyelőhelyettes teljesített szolgálatot a komáromi csehszlovák rendőrség kötelékében, mintegy 6 év óta nyugalomban ól s a csehek kivonulása után is itt maradt Komáromban. Szalai Józsefnével 6 év óta volt közös háztartásban. Mint az áldozat édesanyja, Somogyi Pálné a rendőrségen előadta, Veliky az utóbbi időben állandóan ivott. Szálaméval folyton veszekedett, néha bántalmazta is, úgy, hogy végre az asszony elhagyta s hazament az anyjához. Kedden este. Veliky György megjelent volt vadházastársa Erzsébet-szigeti 2728. számú házában s kérte, hogy az asszony térjen vissza hozzá. Mikor Szalainé erre nem volt hajlandó, revolvert rántott s háromszor rálőtt az aSzszonyra. Az asszony összeseit, ekkor Veliky egy 25 centiméteres konyhakéssel az arcán s fején is összeszurkálta Szalumét. aki nyomban meghalt. Veliky ezután önmaga eUen fordította revolverét s főbelőtte magát. A gyilkosságot s öngyilkossági kísérletet az egyik szomszéd, ölvecki János jelefttelte a közeli rendőrőrszemnek, aki azonnal megjelent a színhelyen. A gyilkos még eszméleten volt, a rendőr úgy vette el tőle a kést s a revolvert. A mentők a kórházba szállították. A rendőri bizottság megállapította, hogy Veliky előre készült lettére, mert mintegy 6 búcsúlevelet találtak nála. r
