Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-14 / 2. szám
1939. január 11. KOMÁROMI LAPOK 7. oldal. ,cso &o €Á£Íét'! ÁeÁszct I Amikor a „bevehetetlen" komáromi vár húsz évvel ezelőtt gazdát cserélt 1919. január 10-e szomorú péntekje volt Komáromnak. Ezen a napon reggel nyolc óra harminc perckor a pozsonyi kapu felől megérkeztek az első cseh legi'oniístáikji s a kerékpárosok végigszáguldottak a Ferenc József rakparton, amelyet a hamis forradalmi hevület Károlyi Mihály rosszulcsengő nevére keresztelt el. Kilenc óra negyvenöt perckor jött végig az első század gyalogság a Nádor-uccán és megálltak a »bevehetetlen« komáromi vár hős védőjének szobra, a Klapka-szobor előtt és farkasszemet nézett az érckatona az idegenekkel, akik betolakodtak és »kardcsapás nélkül« árulással foglalták el ezt a területet is! A komáromi őszirózsás forradalom 'Komáromban talán nem is volt forradalom, hiszen a vele kapcsolatos tünetek, a fosztogatások, zsarolások, erőszakoskodások, teljesen hiányoztak. Úgy a megyében, mint a városban megalakult a nemzeti tanács, a városban polgárőrség és a munkásság vörös gárdája tartotta fenn a rendet. Leginkább a katonaságra kellett vigyázni, mert az a felelőtlen, gyülevész társaság mutatott a legkevesebb kedvet a rend fenntartására. A katonai raktárak feltörői jobbára ezek sorából kerültek ki. Már december közepén elterjedt a Vyx demarkációs vonalának a híre. A -magyar lakosság fegyveres ellenállásra gondolt. A vármegye és a munkásság tiltakozó kiáltványt bocsátott ki. amelyben történelmi és emberi jogra hivatkoztak. Komáromban példás volt a rend A városnak és vármegyének ekkor Perczel Móric Károlyi-párti újságíró volt a kormánybiztosa. Perczel a lakosságot arra hívta fel, hogy maradjon a helyén, mert sokan csomagoltak és elhagyták Komáromot, ami rossz vért szült. Az év utolsó napjában megalakult Komáromban a független köztársasági párt, amely szinlén tiltakozott a megszállás ellen és kijelentette, hogy még a rendcsinálás ürügye alatt sem enged be idegen csapatokat, mert Komáromban példás rend uralkodik. A Károlyi-kormány azonban másképen intézkedett: az ellenállást leintette. így aztán január 9-én Gaál Gyula helyettes polgármester és Mihola János helyettes rendőrfőkapitány vezetése alatt Madurkay Miklós dr., a város plébánosa, Varga Sándor ref. lelkész, Fiedler János gyáros cseh tolmács, Vitkó Rezső dr. szlovák tolmács, Rerzsenyi-Janovits József műszaki tanácsos olasz tolmács és a szociáldemokrata párt kiküldöttei, Árvay András munkás, Hacker Richárd munkáspénztári igazgató, Varga Pál munkás és Vintner Géza mérnök elindultak kocsikon a Csallóközbe vezető úton cs Komáromtól két kilométernyire találkoztak a csehszlovák előőrsökkel, majd a századdal, amelynek Basel Anton nevű százados volt a parancsnoka. Gaál Gyula polgármester szavaira, aki hangsúlyozta, hogy a város önként nyitja meg kapuit a megszálló csapatok előtt. Basel kapitány udvariasan válaszolt, biztosítván a küldöttséget a személy- és vagyonbiztonság fenntartásáról, a szólás- és gyülekezési szabadság korlátozott engedélyezéséről. Még aznap este Macaluso ölasz ezredes is megérkezett Komáromba Érsekújvár felől vonaton és átvette a város felett a parancsnokságot. Már az első hivatalos érintkezésnél kiderült, hogy az ezredes tetőtől talpig katona és humánus ember. Az is maradt azalatt a fél év alatt, amit Komáromban töltött. A megszállás második napján a következő katonai hirdetmények jelentek meg magyar nyelven, amelyet eredeti ortográfiájukkal híven közlünk: »A Csehiót köztársaság nevében! Mi, tábornok Piccione Lajos a csehtót haderőnek a főhadvezetője Tótországban. Parancsolunk: 1. hogy minden polgár, vagy katona aki nem tartozik a csehiót hadsereghez, azonnal köteles mindennemű lő- és vagófegyvert kiszolgáltatni (beleértve vadászfegyvert is) valamint robbanó anyagot és töltényt. A kiszolgáltató helyek lesznek megjelölve a katonai hatóságoktól: hogy senkinek nem szabad sem elrejteni, sem segíteni semmiféle magyar katonát vagy ágenst (bujtogatót) és 3. hogy a hivatalos helykörök és a lakosság köteles együtt működni a csehtót katonai hatóságokkal és szállítani nekik a kért eszközöket. Az ellenkezők a jelen előirásoknak lesznek kiszolgáltatva az illetékes büntető hatóságoknak. 1918 december. Tábornok Piccione Főhadvezetője a csehtót csapatoknak Tótországban.« A másik kiáltvány a következő szövegezésű volt: »Tótország lakossága! Jöttem a szövetségesek nevében, hogy Tótországot megszálljam a szövetségesek által meghatározott feltételek mellett. Biztosan elvárom, hogy az összlakosság respektálni fogja a reámbízott okkupálandó katonaságot s a szövetségekkel kötött fegyverszünet szerint viselkedik majd. A szövetséges katonaság — mint az összlakosság különbség nélküli barátja jött ide. Feladata a rend fenntartása, az okkupáit területeken és ellenőrzése a fennálló törvényeknek. Elvárom, hogy az összlakosság őket czirányban támogatni fogja. Minden rosszaié vagy pedig ellenséges eljárás — legyen az bármely pártbeli — szigorúan elnyomatik. A csehtót katonaság felső parancsnoka Tótország részére Piccione tábornok.« Uj kormánybiztost nevez ki a magyar kormány A Károlyi-kormány még 1919 első napjaiban Komárom vármegye és Komárom város részére új kormánybiztost nevezett ki F. Szabó Géza komáromi polgármester személyében, aki Perczel Mór helyébe jött, mivel a szociáldemokrata párt nem bízott Perczelben. Február 21-ig maradt Szabó Géza hivatalában, amikor átadta helyét Jamnicky Ottokár bazini ügyvédnek a kinevezett szlovák kormánybiztosnak. Ugyanekkor tették közhírré Vyx alezredes üzenetét, a megszállott területek végleges hovatartozása felől. A katonai parancsnok Komárom városát és a megye dunáninneni részét a csehszlovák köztársasághoz tartozónak jelentette ki. * Húsz évvel ezelőtt így történt Komáromnak, Klapka »bevehetetlen« várának megszállása... És így indult cl Komárom húsz éves odisseájára!... Doma Ervin. 1888-1938 587 JUSZT FERENC özvegye látszerész és fotó szaküzlete BUDAPEST IV. Muzeum körút 19. Telefon 386—168. Fióküzlet: VIII. kér., Baross tér 3. A felvidéki magyarság és a zsidótörvény (Hozzászólás az 1938 december 31-én megjeleni cikkhez) Tekintetes Szerkesztőség! Engedjék meg, hogy a fenti cím alatt megjelent cikkel kapcsolatban én is elmondjam véleményemet, mint a K. L. egyik leghűségesebb előfizetője azon felvidéki zsidókról, kik tömegesen beszüntették e lap előfizetését abban a pillanatban, amint az a zsidó laptulajdonos halála után kipróbált magyar emberek kezébe került. A zsidótörvény-javaslat indokolása nagy éleslátással világít rá a zsidófajnak a magyar nemzeti célkitűzésektől homlokegyenest ellenkező sajátos zsidóöncélúságú szándékaira, melyeket ugyan különböző formákban és pártokban, de tervszerű nemzetközi irányítás alatt igyekszik megvalósítani. A zsidótörvényt az a felismerés hozza létre, hogy Csonka Magyarországon húsz év alatt a nagyszámú zsidóság úgy belső tevékenységével, mini nemzetközi kapcsolataival többet ártott a magyarság ügyének, mint amennyit gazdasági súlyával használhatott volna. Mi voll k helyzet a felvidéki magyarság kisebbségi életében? Van-e okunk nekünk, felvidéki magyaroknak a zsidótörvény enyhítését kívánni a felvidéki zsidóság érdekében? Semmi esetre sem! Cikkíró helyesen állapítja meg, hogy azok a zsidók, akik Prága kedvéért külön zsidópártot alakítottak és ezzel politikailag a magyar pártokkal szembefordullak, valamint azok, kik magukat a népszámláláskor zsidó nemzetiségűnek vallották és így ezzel a magyarság arány számának a leszállításához nyújtottak Prágának segédkezet a magyarság nyelvhasználati jogának kijátszására, nem érdemelnek semmi kíméielet. Hói van azonban a felvidéki zsidóságnak az az állítólagos 10 százaléka, mely híven kitartott a magyarság mellett és emiatt üldöztetést szenvedett! Hogy lehet megállapítani utólagosán, hogy ki szavazóit a magyar pártokra és ki vallottá .magát magyarnak a népszám Iá! ásKÓr? Az-e, aki a magyar pártnak Ingja volt? Nem bizonyos, ráért a szavazás titkos volt, a népszámlálást pedig szlovák tisztviselők' végezték, a magyar párttagság pedig legtöbbször csak szerep volt, mit egyeseknek a 'saját- zsidó célok érdekében vállalniok kellett. Hogy ez így volt, azzal tanúskodik számtalan eset, mikor a magyarországi zsidő^emigránsok a helybeli zsidóságban azonnal támaszt találtak és Magyarország gyátázására mindén zsidó újság és zsidó szerkesztő alkalmat adott nekik. ' A felvidéki zsidóság a kisebbségi jíí sHibv v rf • helyzetnek kizárólag csak az előnyeit élvezte, az< összes hátránya pedig a gerinces keresztény magyarságnak jutott. A zsidóságot nem tekintették harmadrangú állampolgárnak, legyőzött ellenségnek; őket nem terrorizálták tömeges letartóztatásokkal, nem, voltak korlátozva útlevélhasználati jogaikban. i i ! 1 ! f | £j Ellenkezőleg! Nekik a trianoni határok üzleti konjunktúrát jelentettek, mint megbízható állampolgárok különféle koncessziókat, adókedvezményeket kaplak s az államhatalom a közalkalmazottak soraiban a magyar életterületeken favorizálta őket. Nem csoda, ha milliókat adományozlak a Cseh-Szlovák államnak a trianoni határok megszilárdítására. Helyesen mondja Jaross, felvidéki miniszterünk, hogy egy-két magyar érzelmű zsidó miatt nem lehet általánosítani. Ezúttal a vémclküli európai háborút a zsidóság minden erőfeszítése dacára is Hitler, Mussolini és Magyarország nyerte meg. Nem kell tehát a dolgot félremagyarázni! Nem bosszúról van most szó, hiszen a zsidót, mint embert nem; üli, üldözi és gyilkolja a magyar* meri hiszen emberileg a zsidó nem tehet róla, hogy fürgébb, élelmesebb, ravaszabb, lelki, érzelmi és erkölcsi gátlásoktól mentesebb fajhoz tartozik, mint a magyar. De éppen azért kell ellene magyar nemzeti- szempontból védekezni és a magyar életben illetéktelen befolyásukat úgy gazdasági, mint kulturális, valamint társadalmi vonatkozásban is megfelelő arányban korlátozni és a magyar életlehetőségeket a gyámoltalanabb, élhetetlenebb, naivabb, de minden hibájával mégis csak magyar emberek számára biztosítani. (zsh) Szebbé csakis használata által les., mely Fövid icő alatt eltünteti pattanásait, a bőrt bársonypuhává teszL ÉV > krém szeplő ellen, éjjeli vagy nappali használatra. Ára :P I 20 ÉVA krém szappati ■ 'Ára P* —Aí) » i. ÉVA púder mindeb szírben •— 60 és 1 P ’• Bcsz«rc*hclő: Széni István gyógyszertár ! Komérsm. Kossuth tér. ' Nuponia; jiösíai tf&lkftUB*! 1 ’ ‘"
