Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-11-11 / 45. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939. november 11. Köszvényes fájdalmaknál, rheuma­­tikus bántalm aknái, idegfájdalmak­nál, fejfájásnál, izületi- és tagfájdal­maknál, valamint meghűléses betegsé­geknél, gyorsan és biztosan hat a TOGAL. Orvosok ezrei ajánlják a TOGAL-t, tehát ön is bizalommal vá­sárolhatja. Tegyen még ma egy kísér­letet. Kérje kifejezetten a kiváló ha­tású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárba 1.60 Pengő. Ä Kisalföldi Mezőgazdasági Kam*ra közgyűlése Komárom. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara szerdán délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Komáromban, a megyeházán. Megjelent a földművelésügyi miniszter kép­viseletében Mayer Károly min. osztályfő­nök, Jaross Andor felvidéki miniszter kép­viseletében Jaross Vilmos főispán, valamint Máthé Imre. az Orsz. Mezőgazdasági Kama­ra igazgatója, Inácsi-Farkas Ferenc. Tasso­­nyi Ernő, Hubay Sándor, Yucseties György a különféle gazdasági szervezetek s hivata­lok képviseletében. Komárom vármegyét Nagy Nándor főispán és Reviczky István alispán, Komárom várost Alapy Gáspár pol­gármester képviselte. Rázgha Károly föld­­birtokos, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kama­ra elnöke elnöki megnyitójában megemléke­zett a visszacsatolás évfordulójáról, majd kegyelettel szólt Darányi Kálmán haláláról. Az elnök összetartásra buzdította a gazda­társadalmat. Meg kell oldani-a gazdasági problémákat, — mondotta. — nehogy e kérdések gaz­dasági kérdésekből osztálykérdésekké ala­kuljanak át. A szociálisabb s korszerűbb birtokmegosz­lásnak meg kell hozni eredményét. Aki földhöz jut. az leveti kalappal álljon meg földje mellett s akkor maradjon meg a föld örök tulajdonában, ha bánni is tud vele. Majd szólt az elnök az értékesítés kérdései­ről s feladatairól. — Az üdvözlések után Sztrázsik Andor Dénes, miniszteri osztály­tanácsos adott terjedelmes és alapos beszá­molót a Kamara első évi működéséről. Be­­-zámolójáhan szólt az állattenyésztési, nö­vénytermesztési és értékesítési kérdésekről. A kisalföldön a szarvasmarhatenyésztés a rélek s a legelők oktalan feltörésével rom­ion. Ezen javítani log a Kamara. A lóte­­. nvésztés nem mutat rossz képet, a sertéste­nyésztésnél, juhtenyésztésnél visszaesés ta­pasztalható. A zöldmező-mozgalmat sürget­te a jelentés. A növénytermelés kérdésében két irányt ölelt fel a Kamara munkaterü­lete: a vetőmagtermelés, illetve vetőmag­elosztás és az értékesítés irányát. Az olaj­magvak, »lóhere, lucerna minőségi termesz­tését sürgették. ÖgyaHán és Dunaszerdabe­­lven zsizsik mentesítő telepet létesítenek. Megalakítják a Zöldmező Szövetségeit s pro­pagálják a szántóföldi növénytermesztést. Az értékesítés kérdését is nagy figyelemmel kí­séri a Kamara. Munkásságát etéren a sárga­barack értékesítéssel kezdte meg. Érsekúj­váron gvümölcs-csomagoló telepei létesítet­tek. A Kamara azon fáradozik, hogy a ke­reskedelmi szervezeteket általánosan kiépít­se. A Kamara járásonként gazdanapokat fog tartani, előadásokkal egybekötve. Sztrázsik Andor Dénes kamarai igazgató vázolta még a kamara működését s kifejez­te azt a reményét, hogy az első évi szorgal­mas munka meghozza gyümölcsét a mező­gazdák számára. A jelentéshez igen sokan szóltak hozzá. A felszólalások a Garamvölgye vízszabályozási kérdését, a zöldmezőmozgalom kérdését, a mezőgazdasági munkások helyzetének javí­tását, az adóügyi kérdések igazságos rende­zését sürgették, némely felszólaló árkor­­mánvbiztost kért, sürgette az olcsóbb tari­fái, az iparcikkek olcsóbbá tételét. A mező­­gazdasági munkások küldöttje arról szólt, hogv a mezőgazdasági munkás jobb hely­­pete a mezőgazdák anyagi helyzetétől fiigg. Ezzel kapcsolatban a perjéspusztai föld­munkások panaszát jelentette be. A közgyűlés a jelentést elfogadta. Majd kamarai tagok igazolása, személyzeti ügyek­ről szóló jelentés, az ügyrendi szabályok megalkotása, kültagok választása követke­zett. Jelentették a Kamara pénzügyi hely­zetét. A Kamara 1940. évi költségvetése a kiadás-bevétel tételben egyként 161.000 pen­gőn- rúg. Végül dr. Hubay Sándor minisz­teri osztálytanácsos, a M. Kir. Külkereske­delmi Hivatal alelnöke tartott előadást köz­­gazdasági s termésértékesítési kérdésekről. A Pozsonyi I. Takarékpénztár R. T. most Braíislavai I. Takarékbank R. T. felvidéki bete­vőinek betéteit kompenzációs úton pengőre átszámitvá a Komáromi Első Hitelintézethez kívánja álfenni. Felhívjuk tehát az érdekelt betevőket, hogy a Braíislavai • I. Takarékbank betétkönyveit küldjék be a Komá­romi első hitelintézethez direkt, vagy a Braíislavai I. Takarékbank alanti affiliációi LÉVÁN _ a Lévai Takarékpénztár VÁGSELLYÉN az Első Vágsellyei Takarékpénztár RIMASZOMBATON a Rimaszombati Bank TORNALIÁN a Tornaijai Hitelintézet útján. Úgy a Komáromi Első Hitelintézet, mint a fenti affiliált intézetek a kompenzációval kapcsolatos egyéb betét­ügyekben is szívesen szolgálnak felvilágosítással. BRATISLAVA! I. TAKARÉKBANK R. T. 126? KOMÁROMI ELSŐ HITELINTÉZET Bognár Cecil előadásával kezdi szabadoktatási sorozatát a Jókai Egyesület A Jókai Egyesület a téli idény fo­lyamán megkezdi szabadoktatási elő­adásainak sorozatát. Régen volt az, amikor fővárosi előadók, magyar egyetemi tanárok szerepelhettek ko­máromi előadóemelvényen: a pozso­nyi rendőrigazgatóság mindent meg­tett, a pozsonyi országos hivatallal együtt, hogy megakadályozza magyar­­országi előadók szereplését. Most ezek a mesterséges, hivatalos akadályok megszűnteik s a komáromi egyesületek szabadon választhatják ki előadójukat. A Jókai Egyesület régi, kedves Ígé­retet teljesít, amikor Bognár Cecil dr.-t, a tudós bencés egyetemi ta­nárt hívta meg első előadóul. Bognár Cecilt nem kell a komáromi­aknak külön bemutatni: a rendkívül értékes tanárt a komáromiak kitünően ismerik. Bognár Cecil vasárnap dél­után 6 órakor tartja meg előadását: »A mai ember lelkivilága« címmel. A Jókai Egyesület tagjai, vendégei, az érdeklődők bizonnyal szívesen fog­ják hallgatni a kitűnő s nagyművett­­ségű előadót. Belépődíj 50 fillér, diá­koknak 20 fillér. Egységes tipusu je­gyek vannak. A Jókai Egyesület ősszel, november 26. és december 3. között megrendezi Harmos Károly tanítványainak em­lékkiállításút, abból az alkalomból, hogy a kitűnő művész hatvan éves. A megnyitáson Aba-Novák Vilmos, a kiváló festőmű­vész tart előadást. — November 18-án, szombaton este 8 órakor nagyszabású hangversenyt rendez a Jókai Egyesület: Send lein János zongomhangverse­­ngét s Litlasy György énekművész­nek, a budapesti Operaház tagjának hangversenyét. A rendezésekre felhívjuk a művé­szet barátainak figyelmét. A komá­romi egyesületek igyekeznek rendezés­ben kiválót adni, a közönségen a sor, hogy ezt méltányolja is. — December 9-én előadóest', fővárosi művészek rész­vételével Előzetes letartóztatásba helyezték Ujszászy Imre műszaki főtanácsost! a komáromi Áilamépítészeti Hivatal vezetőjét, 180.000 pengő hivatalos pénz clsikkasztása miatt. Komárom. — Ujszászy Imre műszaki fő­­hinácsost, a komáromi államépítészeti hi­­\aial vezetőjét előzetes letartóztatásba he­lyezték. A vád clleíie az, hogy 180.000 pen­gő hivatalos pénzt sikkasztott el. F.zt az összeget 1924 óta vette el a reábízott hiva­talos pénzekből. Ujszászy Imrét a nagyúri óét utáni vágy vitte a sikkasztás útjára. lindenki rendes, pontos, igen lelkiismere­tes és feddhetetlen tisztviselőnek ismerte. A sikkasztásra szinte csábította az a pénz­kezelési rendszer, amely az államépítészeti hivatalban volt szokás. Ö volt egyszemély­ijén a pénztáros, könyvelő, ellenőr s utál­­\ányozó. Sőt, mivel pénztárszekrénye sem v olt. néha többszázezer pengőt hordott ma­­iánál s úgy kezelte, mint sajátját. Ujszászy a legelőkelőbb helyeket tátogatta Pesten s rendkívül költekező életmódot folytatott. Jegyben járt egy gazdag földbirtokosnövel, aki előtt nem akart szegénynek feltűnni. A sikkasztás 15 éven át folyt. A sikkasztást nagyszerűen tudta eltitkolni a rovancsolá­­sok alkalmával is. A szabályszerű időkö­zökben megismétlődő rovanesolás előtt a már esedékes számlákról nyugtát kért. Eze­ket a nyugtákat, mint kiűzetést igazoló ok­mányokat szerepeltette s mint kiűzetéseket el is könyvelte, de a nyugtatott összegeket sak a rovanesolás után fizette ki. Viszont a rovanesolás előtt hozzá érkezett össze­­: eket, mint bevételeket, ugyancsak a ro­­ancsolás után könyvelte el. Kihasználta azt a körülményt is, hogy nemcsak felettes ;; dósága, a kereskedelmi minisztérium, ha­­: cm más tárca is juttatott hozzá tetemes összegeket. Most, amikor a sikkasztásra v gre rájöttek, öngyilkosságot akart elkö­vetni. szublimátpasztillával. Megmentették az. életnek a komáromi kórházban. Beis­merő vallomása után előzetes letartóztatás­ba helyezték. Téli alsóruházat, férfi, női és gyer­mek pulloverck, férfi fehérneműek, női ruliák és pongyolák, leányka intézeti ru­hák nagy választékban KRAUSZ SAMU cégnél Komárom, Baross u. G. (1052) 1198 Néprádiótól a csúcsszuperokig — ORION-STANDARD—PHILIPS stb. gyártmányokban minden készülék kapható Hacker és Neufeld hatóságilag engedélyezett villany-, rádió- és műszaki szaküzletében Telefon 58. Komárom, Nádor-u. 21. Telefon ss. Villanyszerelést és minden szakmai javítást legolcsóbban vállalunk. Javító műhely. A Katolikus Legényegylet műsoros estje A Katolikus Legényegylet, Komáromnak ez á népszerű s lelkesen munkálkodó és mindig igazul, gerincesen magyar 'egyesülete hétfőn este. a felszabadulási ünnepéllyel kapcsolatban igen sikeres estet rendezett. A Legényegylet színháztermét zsúfoltig töl­tötte meg a közönség s a hangulat mindvé­gig emelkedett volt. Komárom társadalmá­nak »minden rétegét« láttuk képviselvé az előadáson, jeléül annak, hogy e társadalom egybelorrása már tűzálló. Az egyesület zenekara meglepően jót ját­szotta a Klapka indulót. A zenekar nagyot fejlődött, erőteljes, tömött s erős próbát ki­álló lett. Balogh Miklós világi elnök tartal­mas beszéddel köszöntötte a megjelenteket, ieszédének gondolatmenete: »Örömünknek oka van!« Az egyesületi regőscsoport Le­gyen úgy, mint régen volt« címmel énekelt szép magyar dalokat, ötletes összeállításban, kellemesen. A prímhangok jók voltak, a kísérelt azonban legközelebb jobban ki kelt lolgozni! »Felszabadult kacagás« címmel mulatságos egvfelvonásost játszottak Balogh Kálmán és társai. A közönség zajos szere­tődd ünnepelte kedvenceit. Az egylelvoná­­:;os előadása jól sikerült, a közönség sokat mulatott, a tempón azonban változtatni kell. ez a kis egyfelvonásos a sodró lendületet Kívánja. Cseh Ilonka kedvesen, finom han­gon énekelt Murgács és Bethjendy nótákat, a közönség nagy tetszése mellett. Ezután ke- i iilt a sor a kitűnő Nehéz Ferencnek, az Egyesület házi szerzőjének« és Nagy Fe­renc zeneszerzőnek kétképes operettjére. Az operett címe: »Ráckerti orgonák«. Az időszerű, Komáromban, játszódó zenés já­ték minden bírálatot kiáll, ötletes, jól per­gő, tartalmas, szellemes zenés játék, kedves versekkel, fülbemászó, kedves dalokkal s ,jó láncokkal megtűzdelve. Színhelye a KPC futballpályája. szereplők a futballisták, tárgy: mi lehet más, a futballistának s a ráckerti vendéglős lányának orgonavirágos szerelme. A futballistát el akarják csábítani Pestre, nagy csapatba, de a híres komáromi futballista a szerelmet s a komáromi kis­lányt választja. Ez a rövid mese. A mese keret s alkalom egy csomó pompás táncra, zeneszámra, jó. játékra,, s ívd a közönség lel­kesen értékelte is, mert mindent megujráz­­tak. A darab jól volt rendezve — a szerző rendezte, — lendületesen pergett, így, ilyen tempóban kell minden előadásnak mennie, akkor nem lesz baj soha. A dalok kedve­sek, a táncok ügyesek voltak, a Ráckerti orgonák előadását valószínűleg még több­ször meg fogják ismételni. A közönség lel­kesen ünnepelte a két fiatal szerzőt, Nehéz i erencel s Nagy Eerencet. A Ferencek zépen befutottak. Az operettben s a műsor többi részében Joachim Emmi, Nagy Bözsi, Nagy Mariska, Tóth Baba, Nagy írén, Ba­logh Kálmán, Fischer Lajos, Langsádl Lász­ló, Dékány László, a rendkívül jó C.ibulka József, Csík János, Búkor László, Zsentek Béla, Sovány Lajos, Szénássy Zsigmond, Szolik Imre s Nagy Márton jeleskedtek. A zenekart Nagy Ferenc vezényelte. Rendezett Nehéz Ferenc. Megvételre kerestelik: épíiési állványanyag, londina. állványpalló és egészen mo­dern 5 tonnás teherautó. Részletes ajánlatok „Készpénzfizetés 222“ jeli­gére BLOCKNER J. hirdetőirodájába, Budapest 1V„ Városház utca 10. kéretnek. 1258 Komárom (tij. szab. kir. város polgármesterétől. 27.203-1939. (1268) Tárgy: 1901—1901. évben szü­letett hadkötelesek ösz­­szeírása és sorozása. HIRDETMÉNY. A honvédelemről szóló 1939. évi II. t.-c. 75. §-a felhatalmazza a honvédelmi mi­nisztert arra, hogy az' állításköteles kor­ból már kilépett hadköteleseket 48-ik élet­évük betöltéséig katonai alkalmasságuk el­bírálása végett egy ízben sorozóbizottság elé állíttathassa és tényleges katonai, az előrehaladottabb korban lévőket póttarta­­léki szolgálat teljesítésére igénybe vehes­se. Ezen felhatalmazás alapján a honvé­delmi miniszter úr egyelőre az 1901., 1902., 1903. és Í904. évben született hadkötele­seknek nyilvántartásba vétel céljából való összeírását rendelte el. Ennek folytán felhívom a fenti születési évfolyamokba tartozó hadköteleseket, hogy összeírásuk végett a polgármesteri hivatalban (II. emelet, 17. sz. helyiség) f. évi november hő 14-én, kedden és 15-én, szerdán, délután 2—5 óra között jelent­kezzenek. Személyes jelentkezés alkalmával az érdekelteknek születési anyakönyvi kivo­natát és személyazonosságot igazoló egyéb okmányokat lei kell mutatni. írásbeli je­lentkezésnél viszont az összes személyi adatokat (születési év, hó nap, hely, szü­lők neve és vallása, állandó tartózkodási hely, utca, házszám, vallás) be kell je­lenteni. Hadkötelesek az állandóan az ország területén lakó azok a férfiak is, akiknek állampolgársága nem állapítható meg. Az összeírásra való jelentkezés elmu­lasztása az 1939. évi II. t.-c. 177. §-a ér­telmében kihágás, illetőleg vétség és 2 hó­napig, illetőleg egy évig terjedhető fog­házzal büntettetik. Komárom, 1939. november 10. Alapy Gáspár s. k. m. kir. kormányfőtanácsos polgármester. Ifi >0 ■o 0 ■Sö 0 U 0 JA > fi SO B JA | 2 13 * * N

Next

/
Thumbnails
Contents