Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-14 / 2. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939. január 14. Korzó étteremben ma este Szives pártfogást kér Tóth Ferenc vendéglős. Farsang-est! Tánc! Móka! 594 édes hazánkhoz való visszatérés utáni vágyakozás. Mennél forróbb volt e vágy, mennél édesebb ez az álom, annál keserűbb volt a rideg valóra való ébredés, amikor vágyunk, ál­munk valóra válása nem közeledni, de mindinkább távolodni látszott. — Elérkezett azonban az 1938. év, gyorsan peregtek annak eseményei, jött november 6-ika; bevonult a vár­­va-várt honvéd hadsereg, tomboló vi­harban tör ki a lángoló lelkesedés, 4- megindul az örömkönnyek árja, megtörténik az egymástól elszakított édesanya s az utána sóvárgó gyermek összeölel ke zése a széltépett lelkek egy­be forrása. — Húsz hosszú esztendő óta ez volt a mi telkünknek, az én lelkemnek első s feledhetetlen örömünnepe. — Az elmúlt húsz év alatt is volt karácsonyunk, bekopogtatott hozzánk ez idő alatt is a szeretetnek ajándék­osztó ünnepe, de ránehezedett arra is az őszinte örömöt visszafojtó nyomás különös érzete. A most elmúlt kará­csony volt 20 év óta az első, amikor örömünk is szabadon törhetett elő, ez a karácsony hozta meg ezenkívül szá­munkra, bíróságiak számára a Fő­méltóságú Kormányzó Űr kinevezését és az igazságügyminiszteri megbiza­­zatásokat, amelyek jogot adtak nekünk arra, bogy a magyar igazságügy szol­gálatába álljunk. A kinevezés és meg­bízatásokkal azonban kötelezettségek is járnak. Egy régebbi — a magyar trónt is betöltő — uralkodó jelmon­data szerint: »justitia regnorsum est fundamentum«: kötelességünknek tart­juk ennek a fundamentumnak szilárd­ságát megőrizni, erősebbé, biztosabbá tenni, törekvésünk e téren versenyre kelni azokkal a testvérkollégákkal, akik ennek a fundamentumnak tiszta­ságát, hozzáférhetetlenségét, a csonka hazánkat az elmúlt 20 év alatt ért minden vihar, küzdelem és megpró­báltatás dacára megőrizték. Innen­­ounan 40 évi hivatali múltra tekintek ugyan már vissza, de a nemes ver­seny ösztönző ereje s az a tudat, hogy mögöttem áll fiatalabb, erős akarással és nagy készültséggel rendelkező bírói és tisztviselői gárda, — reményt nyúj­tanak arra, hogy a versenyben elma­radni nem fogunk. — A mai napot örömünneppé avat­ja számomra az a szent esküvés, amely a magyar igazságügy szolgálatának újra elkötelezett, ez az elkötelezés vá­rakozást is fűz további működésemhez, bízva abban, hogy ehhez segítséget nyújt a magyarok Istene, s hogy nem tagadja meg a kir. it. táblai elnök úr Ö Méltósága ezután sem azt a jóin­dulatú támogatást, amelyben eddig ré­szesített, hiszem, hogy úgy az én, mint kartársaim munkássága növekvő ha­zánk jobb jövőjének előmozdítására az áldásos eredményt meg fogja hozni. Az emelkedett szellemű szép beszéd után Eckert László dr. ügyészségi al­­elnök üdvözölte meleg szavakkal az új elnököt, Soós Imre dr.-t, akit a je-> lenlevő bírák és kartársak számos jó­kívánsággal halmoztak el. Mi is a legteljesebb bizalommal és szeretettel üdvözöljük Soós Imre dr.-t a komáromi törvényszék élén és azt kívánjuk, hogy maradjon e magas, megérdemelt állásban továbbra is az, aki volt eddig: a magyar bírói kar (mintaképe s a magyar igazságszol­gáltatás oszlopa! Megalakult a Hadirokkantok országos szövetségének komáromi csoportja A felszabadulással járó változások és átalakulások lépésről-lépesre ha­ladnak, az élet minden vonalán hoz­zá kell lassan simulnunk az egész or­szág struktúrájához, különösen a tör­vények és rendeletek szabályozta vi­szonylatban. E téren fontos lépés­nek kell tekintenünk a hadirokkan­tak, özvegyek és árvák sorsának kö­zös nevezőre való hozását, amely irányba az első megmozdulás január 8-án volt, amikor a komáromi rok­kantak belekapcsolódtak az országos szervezetbe és megalakították a Haai­­rokkantak Országos Nemzeti Szövet­ségének (Honsz) komáromi csoport­ját. A cseh uralom alatt a hadirokkan­taknak nem volt egységes szerveze­tük, sorsuk a népjóléti minisztérium kezébe volt letéve, de saját érdekeik védelmére egyesületekbe tömörültek. 1 Az Sde, bársonyos arc lilka a SALVATUR gyöngyvirág krém, mely már egy tégely 'haunátnla utnfV eltávolítja exeplóit, májfoltjait és pat­tanásait,az arcot fiatalosan üdévé teszi. Beszerezhető: leWétor try égy szertárban Komárom. Városház utca. Komáromban is megvolt ez az egye­sület, sőt várospolitikai tekintetben pártol is alkottak s a városi képvise­lőtestületben külön képviseletet is nyertek. A magyar törvények a rokkant­ügyet a honvédelmi minisztérium "ha­táskörébe rendelik s mint a hazának értékes katonáit érdem szerint keze­lik a rokkantakat. A hadirokkantak­ról szóló törvény szerint a Honsz-nak csak azok lehetnek tagjai, akiket a ki­­küldendő felülvizsgáló bizottság hadi­rokkantnak minősít. Innen van az, hogy a szövetkezet (Honsz) tud a ha­dirokkantak érdekében legnagyobb súllyal fellépni s ezért találták a ko­máromi hadirokkantaid is szükséges­nek, hogy mielőbb bekapcsolódjanak a közös érdekvédelembe. Az előkészítő bizottságnál több mint 200 rokkant, özvegy és árva je­lentkezett tagul és így az alapszabá­lyok szerint csoportalakíláshoz nyer­tek igényt. Az előkészítőbizottság a jelentkezések alapján jan. 8-án d. e. 11 órára hivta össze az alakuló köz­gyűlést a városháza nagytermébe. Ünnepélyessé tette az első közgyű­lést, hogy azon a Honsz országos el­nöke, vitéz árvátfalvi Nagy István orsz .képviselő is megjelent titkár: és Horváth István orsz. alelnök társaságában, de jelen volt Bar tál ív m főispán, vitéz dr. Hunyadi László vm. főjegyző és.Fü.löp Zsig­­mond po’gármester is. A jelenikc'.uu tagok és a vidéki küldöttségek zsúfo­lásig megtöltötték a termet. A magyar Hiszekegy elmondása után Káli a y Endre dr. az előkérzí-. tej, bizottság nevében üdvözölte az or­szágos elnököt, aki személyes megje­lenésével is beigazolta, hogy rokkant­társai érdekét valóban sziyén .viseli. Kérte őt, fogadja szivébe a komáro­mi rokkantakat is, akiknek a 20 éves elnyomatás alatt nem titkolt legna­gyobb vágyuk az volt, hogy visszake­rülhessenek az anyaország rokkagt­­szc-rvgzetéhe. ,, .• ; Árvátfalvi, Nagy István orsz. elnök megköszönte a szíves testvéri fogad­tatást s örömének adoll kifejezést, hogy vármegyénk és városunk vezetői is megtisztelték a hadirokkantait egyesülési szándékát megjelenésük­kel. Majd megemlékezvén a hadirok­kantait megértő atyjáról, a Kormány­zó úr öfőméltóságáról, Imrédy Béla miniszterelnökről, Bartha Károly honvédelmi miniszterről és Werth Henrik vezérkari főnökről, mint a ha­dirokkantak nagy bárdijairól, előttük a szövetség háláját fejezte ki. Ezután hatalmasan felépített beszédben vá­zolta a Honsz célját, feladatát és is­mertette -eddigi áldásos tevékenysé­gét. Megemlékezett a munkácsi gálád támadásról, mely ismét áldozatot kí­vánt magyar életben és vérben. Indít­ványára a munkácsi legújabb hősi­halottak emlékének a közgyűlés csen­des egyperces felállással adózott. Be­széde további során ismertette a rok­kantak újbóli összeírásának szüksé­gességét, meri a csehek sokakat ki­hagytak a jogosultak közül politikai okokból. Addig, amíg ez megtörténik, a Honsz közbenjárására gondoskodás történt, hogy senkit károsodás ne ér­jen. Követeljük, hogy senki ne jusson rosszabb helyzetbe, mint volt. Kíván­juk, hogy a hadirokkantak nekik megfelelő munkaalkalmaknál és fő­ként a földreform során előnyben ré­szesüljenek. Óhajtjuk az állami jogo­sítványok (dohányárudák, italmérés, sorsjegyárusítás) revízióját, ahol a ha­dirokkantak új megélhetési lehetősé­geket találhatnak. Végül Ígéretet tett, hogy a komáromi csoport érdekeit is szivén fogja viselni, ehhez azonban kérte a csoport támogatását. Az állandó helyesléssel és tapssal kisért hatalmas beszéd után az ala­kuló közgyűlés Calava János korel­nök indítványára kimondta, hogy a komáromi csoportot megalakítja, majd a kiküldött 5 tagú jelölőbizott­ság javaslatára egyhangúlag megvá­lasztotta díszelnökükké Bar tál Iván főispánt, Hennyey gyalogsági tá­bornokot, Reviczky István alispánt és F ü 1 ö p Zsigmond polgármestert, elnökké K ál lay Endre dr.-t, társ­elnökökké I p o v i t z Endrét, L e t e­­nay Vilmost, és Prágay Jánost, al­­elnökökké Szarka Jánost és Ko­­ezó Pétert, igazgatóvá Lóránd Ist­vánt, titkárrá Putz Károlyt, pénz­tárossá Szendy Mihályt, ellenőrré Nagy Károlyt, jegyzővé Török Ist­vánt, orvossá dr. Ro hőnyi Oszkárt, ügyésszé dr. Kőváry Józsefet és háznaggyá Bahorecz Nándori. — Ezenfelül választottak 3 számvizsgá­lót, 10 választmányi és 4 pótválaszt­mányi tagot. K á 11 a y Endre dr. elfoglalván az elnöki széket, a maga és liszlviselő­­társai nevében megköszönte a lázai­mat és Ígéretet tett, hogy ennek tő­lük telhetőén meg fognak felelni. Bar tál Iván főispán kijelentette, hogy a díszelnökséget köszönettel el­fogadja és igcri, hogy a hadirokkan­tak érdekeit készséggel támogatja. Huny a dv László dr. vm. főjegy­ző a vármegye részéről, F ü 1 ö p Zsig­mond polgármester pedig a város ré­széről biztosította a hadirokkantakat a legteljesebb megértésről. H o r v á t h István orsz. alelnök lel­kes szavakbaan köszöntötte a most megalakult uj csoportot és összetar­tásra, egyetértésre szólította fel. Elnök megköszönte az országos el­nöknek a nagy áldozatot, melyet 100 százalékos rokkantsága mellett sze­mélyes megjelenésével hozotl a ko­máromi hadirokkantak első megmoz­dulásának, megköszönte Bartal Iván főispánnak és a többi felszólalóknak a kilátásba helyezett támogatást és hálásan emlékezeti meg az orsz. alel­nök szives buzdító szavairól. Végül indítványára kimondta az alakuló közgyűlés, hogy a Kormányzó úr Öfő­­méltóságának hódoló táviratot, Im­­rédi Béla miniszterelnöknek, Bartha Károly honvédelmi miniszternek és Worth Henrik vezérkari főnöknek üdvözlő táviratot küld s ezek megszö­vegezésével az elnökséget bízta meg Orvosok ezrei ajánlják a Togal-ft rheumatikus és koszvényes fájdal­mak ellen idegfájdalmaknál, fejfájás­nál, tag- és izületi fájdalmaknál, va­lamint meghűléses betegségek ellen. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t Teljesen ártalmatlan. Minden gyógy­szertárban. P. 1.60. (445) Munkásaink mozgalma „Keresztény és magyar" alapon egységbe kívánnak tömörülni a komáromi munkások Már a legutóbbi községi választá­sok alkalmával tanujelét adta a ko­máromi munkásság jelentékeny része, hogy a magyar nemzeti eszme nem veszett ki lelkűkből, amikor szavaza­taikkal az Egyesült Keresztény Ma­gyar Pártot támogatták. A nemzeti gondolat már régebben gyökeret. vert a komáromi munkásságban és párt­­szervezeteiken belül is felütötte fejét a kívánság, hogy magyar nemzeti alap­ra helyezkedjenek. Az azóta már meg­szökött vezetőiknek akkor még sike­rült a nemzeti ösztönt terrorral és fe­nyegetéssel elfojtani, azt azonban már nem tudták megakadályozni, hogy a választások titkossága révén ez az el­fojtott vágy meg ne nyilvánuljon. A gondolat azóta fokozatosan tért hódított, mind többen és többen szaba­dították ki magukat a nemzetköziség gúzsából, szaporodott közülük a temp­lomi.! logotok száma Is, mert látták* hogy mindenütt, még Szovjetoroszor­­szágbati is a. nemzeti eszme diadalmas­kodik. Ilyen előzmények után ért Ixnmün­­ket a felszabadulás, amely nn gadta . a kegyelemdöfést a vörös iiiteinaciona­­lizmushak. A magyar munkásság bc­­láiyamegcsalatotfságát —- tájékozat­lanul tapogatózott az új . életben & hely­zetének alapos vizsgálata ,’itán csak­hamar rájött arra, hogy, .csupán a ke­resztény; és magyar nemzeti, gondolat aí, amely válságából kivezetheti. Az. erjedés megindult, s az ezt követő tisztulási folyamat eredményeként megindultak a keresztény magyar munkásszakszervezet és a többi volt szakszervezetek tagjai között a tárgya­lások az iránt, hogy az egész mun­kástársadalom egységes szervezetbe tömörüljön »keresztény és magyar« jelszó alatt. Örömmel értesülünk, hogy ezek a tárgyalások, amelyek a kölcsönös.meg­értés és engedékenység jegyében foly­nak, a legszebb eredményekkel ke­csegtetnek. A három munkásszakszer­­yezetből egyforma arányban kiküldött előkészítő bizottság máris arra az elvi álláspontra jutott, hogy nem alakít új szervezetet, hanem a már meglevő ke­resztény munkás szakszervezet kere­tében kíván egységesen munkálkodni a haza és a munkásság érdekében. Minthogy azonban a változott viszo­nyok a keresztény munkás szakszerve­zet alapszabályainak .némi módosítá­sát úgyis megkívánják, egy szőkébb bizottságot alakítottak a módosításuk előkészítésére. Ha ez megtörténik, az egybeolvadásnak roméi hetüleg semmi továbbá akadály a nem lesz, mert az. eddigi tárgyalások minden tekintetben, aria mutatnak, hogy. a . tárgyaló Jelek kölcsönösen fátyolt kivannak, vetni a múltra és kölcsönös megértéssel, egy­ségei evővel óhajtják megalapozni azt az utat, amelyen a felvidéki ...magyar munkásnak járnia kell. j. . .v i 466 á' budapesti Dunap'áfd jfólgán jellegű” szállodája a Belváros szivében Budapest Mária Valória-ulca 2. Telefon: Í&-89-7Ó. ..iilSHJ. i ié tuv .i.fiir 4 »''.ifni i yu; ■ ól

Next

/
Thumbnails
Contents