Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-10-21 / 42. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza

Hatvanadik évfolyam ____ ________ 42. szám____________________Szombat« 1939. október 21.

Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAAL GYULA Dr.

Előfizetés:

Egész évre 10 Pengő, I Hévre '*■ Pengő, negyedévre 2.51 Pengő Egyes példány 0.20 ; sengő

Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR.

Főmunkatársak: FCLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR.

Költségvetés

másfél évre

Komárom, — október 20.

Másfélesztendőre szóló költségvetést terjesztett be Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a képviselőház elé, melyben a megnagyobbodott Magyarország fokozott szükségletei és nagyobb fedezeti lehetőségei foglaltatnak. Az állami költségvetés gondoskodik a felszabadult területekről is, tizenkilenc évvel a gyászos Trianon ulán ez az első eset, hogy arányaiban megnövekedetl költségvetés kerül tárgyalásra a törvényhozás házában. A mostani költségvetés összeállításánál háromféle szempont vezette a kormányt. Mindenekelőtt a visszatért Felvidékről és Kárpátaljáról kellett gondoskodni és pedig kulturális, közegészségügyi és egyéb szükségleteket illetően, de gondoskodni kellett a honvédség korszerű felszereléséről és fejlesztéséről, amit a jelen viszonyok között legfőbb kötelességnek kell tekinteni s végül a szociális gondoskodást sem szabad elhanyagolni, mert ezzel az ország jólétét mozdíthatjuk elő. Mindhárom szempont fontos és az ország érdekében nagy horderővel bír.

A költségvetés 2693 millió pengő kiadás mellett 2563 millió pengő bevételt Irányoz elő és kereken 130 millió hiányt mutat, ami egy esztendőre 86 milliónak felel meg. A kormány azért határozta el magát a deficites költségvetés beterjesztésére, mert nagyobb előnyt lát abban, ha céljait megvalósíthatja, mint amenynyi hátrányt jelent az, ha hiánnyal végződő költségvetést terjeszt elő. A pénzügyminiszter a költségvetés ismertetésénél bejelentette, hogy a közigazgatás kiadásai 1272 millióról 1732 millióra emelkedtek, ebből csaknem 200 millió jut a honvédség többletére, a fennmaradó tekintélyes rész pedig a visszacsatolt területek érdekeit szolgálja. A 185 millióra emelkedett személyi kiadásokból 118 millió esik a honvédelmi törvény végrehajtása folytán a honvédelmi tárcára, 12 millió a családi pótlékra, a többi pedig megoszlik a különböző tárcák között. A dologi kiadások 148 millió pengő emelkedést mutatnak, de ennek csaknem fele üzemi, tehát bcvételszerű jelleggel bír. A beruházások tétele 51 millióval több, mint eddig volt, de ebből 46 millió a honvédségre megy. Az állami adósságok szolgálata negyven millióval emelkedett, az összes állami adóssági állomány ma 2088 millió pengő.

Az expozé kiemeli, hogy az üzemi költségvetés 27 millió deficittel zárult, ami a tavalyinál kedvezőbb eredmény. A közigazgatásnál és az üzemeknél jelentkező összesen 130 millió deficittel szemben a beruházások összege 126 millió pengő, a deficit fedezésére külcsönművelel fog szolgálni. Csak annyi kölcsönt vesznek föl, amennyire múlhatatlanul szükség lesz. Reméli a pénzügyminiszter, hogy a gazdasági élet fejlődésével kapcsolatban automatikusan jelentkezni fog a bevételi többlet. Ebben a tekintetben a társulati adóra vonatkozó javaslat, valamint a költségvetés tárgyalása során benyújtandó hadmentességi és egyenesadókra vonatkozó javaslatok alapján nagyobbmérvü bevételi többletre lehet számítani. Az új adójavaslatok részben engedményeket tartalmaznak a kisemberek, a sok gyermekes családok számára, részben súlyosbításokat a tehetősebbek számára. A pénzügyminiszter tervbe vette az egészen kiesi haszonbérlőknek a kereseti adó alól való mentesítését, az önálló kis kézmííiparosok kereseti adójánál is áttérnek a tételes adóztatásra s a 65 éven felüli kézinü-Uj helyzetei teremtett n Földközi tengeren és a Közel-Keleten az angol-francia-török

egyezmény

Ismeretes, hogy Szandzsaglu török külügyminiszter hetek óta tárgyalásokat folytatott Moszkvában egy hosszúlejáratú egyezmény megkötése céljából. A tárgyalások szívélyes hangnemben folytak, de egyelőre megszakadtak, úgy hogy a török külügyminiszter egy szovjet hadihajón visszautazott Istambulfca.

Míg a külügyminiszter Szovjetoroszországban időzött, Ankarában Anglia és Törökország, valamint Franciaország és Törökország között 15 évre szóló egyezmény jött létre, melyet csütörtökön délután írtak aló. Az egyezmény értelmében

1. A francia és az angol kormány kötelezi magát, hogy segítséget nyújt Törökországnak a) bármelyik európai hatalom részéről történő támadás esetén; b) ha valamely európai hatalom részéről indítóit bármilyen akció olyan háborúra vezetne a Földközi-tengerhez tartozó övezetben, amelybe Törökország is belekeverednék.

2. Törökország hozzájárul ahhoz, hogy segítséget nyujl Angliának és Franciaországnak: a) ha bármelyik európai hatalom olyan Ekeiét kezderoénveznc, amely

az ellenségeskedések megindulásához vezetne a Földközi-tenger keleti részén; b) ha az Egyesült Királyság és Franciaország a Romániának és Görögországnak nyújtott szavatosság következtében háborúba keverednék.

3. A három kormány hozzájárul ahhoz, hogy közösen tanácskozik a foganatosítandó intézkedésekről, amennyiben az előző szakaszokban említett valamelyik helyzet bekövetkeznék.

Az egyezmény — a róm ai lapok szerint — teJjesen új helyzetet teremt a Földközitengeren és a Közel-Keleten s kihatásai azonnal érezhetők lesznek. Ezek a kihatások három ponton lesznek érezhetők és pedig: 1. A Földközi-tengeren Anglia és Franeiaország Törökország segítségével most újból uralmat kivan magának teremteni. 2. A Balkánon Törökország segítségével Anglia és Franciaország jelenlegi sztralégiai feltételeinek későbbi megtartására kíván törekedni. 3. A Közel-Keleten az új angol-francia-török egyezmény Anglia és Franciaország befolyását megerősíti és ezáltal újabb nyomást gyakorol az a'-ab államokra.

Komárom törvényhatósági bizottsága egyhangúlag elfogadta a város 1939. évi költségvetését

Komárom, okt. 20.

Komárom thj. szab. kir. város törvényhatósági bizottsága október hó

14-én, szombaton délután 5 órakor tartóba rendes közgyűlését a városháza nagy tanácstermében. A nagyfontosságú gyűlésen, amelyen a tárgysorozat fő pontjaként a városnak hosszabb idő óta első évi költségvetése szerepelt, a törvényhatósági bizottság tagjai csaknem teljes számban megjelentek.

A közgyűlés megnyitása

A magy ar 7/iszekegg el mondása után Nagy Nándor főispán nyitotta meg nagyhatású beszéddel a közgyűlést. Komoly történelmi időkben gyűlt össze Komárom város törvényhatósága --mondotta a főispán —, hogy egyéb fontos tárgyak mellett a város költségvetését megtárgyalja. Tudjuk, hogy ennek a költségvetésnek legsúlyosabb tétele a város adósságai. A húsz év előtti békediktátumok kétfelé szakították ezt a várost, de a párizskörnyéki békék nemcsak bennünket tettek szerencsétlenné:

iparosok ennek az adónak a felét fizetik.

Ami az emelést illeti, az alkalmazottak kereseti adóját ezentúl havi kereke! ulán kell megfizetni, a jövedelmi adót úgy változtatják meg, hogy minden évi jövedelemből ezer pengő jövedelmiadómentes lesz. A jövedelmiadó skáláját a jövőben lényegesen fölemelik, a legalacsonyabb skála a sok gyermekes családoké lesz, magasabb lesz a kevés gyermekeseké s legmagasabb tesz a gyermekteleneké és az agglegényeké. Közvetlen munkaalkalmakra 200 millió pengőt vettek fel, 34 millió pengőt fordítanak telepítési célra, mely 218 ezer holdra szól. A nyersanyagok behozatalát biztosítja a kormány és szigorúan fogják ellenőrizni azok felhasználását. A kormány az

hasonló elégületlenséget szültek Európa sok helyén. Mint a hamu alatti parázs, lángralobbantak itt is, ott is ezek az elégületlenségejk s olyan krízis következett be. amely sorsdöntő lehet egész Európára nézve.

Hála szerencsés külpolitikai vonalvezet és ün knek. mi nem véstünk részt a mostani háborúban. Meggyőződésünk: fegyver nélkül is meg lehet oldani a súlyos problémákat. Ehhez azonban fegyelmezettség kell, a nemzeti célok érdekében bizalommal, összefogva kell állnunk vezetőink mellett. Hangsúlyozta a főispán, hogy Komárom városa teljes mértékben megőrizte nyugalmát a válságos idők közepette s hogy ez így van, ebben hagy része van minden kétséget kizárólag a város vezetőségének is. Adnak a reményének adott kifejezést, hogy a fegyelmezettség s nyugalom jegyében folyik tovább is a város lakosságának élete. , ,

A lelkes tapssal fogadott beszéd után a közgyűlés a tárgysorozatra tért. Csu-1939—40. évre is biztosította a húszpengős búzaárat, ami az országnak nagy áldozatába kerül. A hitelszervezet teljesítőképességét jövőben is biztosítanunk kell, pénzünk vásárló erejét meg fogja a kormány őrizni. Fontos, hogy a tőkeképződést minden erővel előmozdítsuk. Végül a pénzügyminiszter a kormány gazdaságpolitikájának főbb irányait a következőkben foglalta össze: a termelés zavartalan menetének biztosítása, a honvédség korszerű felszerelése, a földbirtokpolilika helyes és gyors végrehajtása, a szociális gondoskodás fejlesztése. Valóban olyan fontos kérdések ezek, amelyeknek megvalósítására minden érőnkké! össze keli fognunk, hogy ezeknek alapján az új magyar jövendőt kiépíthessük.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

kás István dr. főjegyző felolvasta Ttleki Pál gróf miniszterelnöknek a város első közgyűlése alkalmával hozzáintézett üdvözlőtáviratra írt köszönőlevelét, amelyet egyhangúlag jólesően vett tudomásul a közgyűlés. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Pyber Kálmán dr. városi tiszti ügyész ügyvédi magángyakorlatot is folytathasson A Koppánmonostor és Vidéke páli'nkafőzőszövetkezet pálinkafőzdéjének felállításához szintén engedélyt adott a közgyűlés, valamint elfogadta a város ideiglenes ebtartási szabályzatát, a legutóbbi kisgyűlés által javasolt formában.

A város közpénzeinek gyümölcsöző elhelyezését illetőleg úgy döntött a közgyűlés, hogy a gyámpénzeket a jobbparti Komáromi Hitelszövetkezetben, az alapokat a Komárommeggei Hitelbankban, egyéb pénzeket pedig 50—50 százalékban a Komáromi Első Takarékban s a Népbankban helyezik el. A javaslatba vett pénzintézeteknél érdekelt törvényhatósági bizottsági tagok kivételével névszerinti szavazás útján hozta meg a közgyűlés ezt a határozatot.

Kállay Endre dr. indítványára több városi szabályrendeletet a jobbparti városrészben érvényben volt szabályrendelet szerint fogadott el a közgyűlés. (Csatornázás, gép'árművek, bérkocsik, gyepmesteri teendők, ingatlanok átruházása, házhelyek bekebelezése, városi ügyrend, szikvíz, ásványvíz, gyámpénzügy, házalás, építés, közvágó, húsvizsgáló.)

Az 1939. évi költségvetés

A közgyűlés legfontosabb tárgyát az egyesített Komárom thj. város 1939. évi költségvetése képezte. A költségvetést Fridrich János szv. főtanácsos, a városi számvevőség főnöke ismertette, aki beszédében megemlítette azokat az akadályokat, amelyek a költségvetésnek a 6220/1939. M. E. rendelet szerint megszabott időben való elkészítését késleltették. Majd előadta, hogy az idő rövidsége folytán a költségvetést ezúttal összevonva, kivonatosan nyomtatta ki és küldte meg a bizottsági tagoknak, hiányzanak ezúttal a melléklékletek, amelyek részletesen megjelölik az egyes rovatokon történt bevételeket és kiadásokat és nem jelent meg nyomtatásban a vagyonmérleg sem, amely szintén kiegészítő része a költségvetésnek. A város közönsége azonban a közreadott költségvetésből is szerezhet általános képet a város szükségleteiről és kiadásairól, a részletekre nézve pedig készen áll felvilágosítást nyújtani a közgyűlés tagjainak. De fontosnak tartja, hogy a város Vagyonmérlegét is feltárja a törvényhatósági bizottságnak.

A város összes szükséglete kitesz tr298.330 P-t, fedezete 1,115.175 P-t, így a mutatkozó hiány 183.155 P. A hiány fedezetéül a 228.948 P. állami adó alapulvétele mellett 80 százalékos városi pótadó kivetése válik szükségessé.

Az 1,298.330 P. szükségletből (kiadásból) az általános igazgatási költségekre 510.195 P., a közegészségügyre 55.505 P., a közoktatás, közművelődés és vallásra 151.935 P., a szegény ügyre és népjólétre 72.515 P., közélelmezésre 20.100 P., városépítésre 154.365 P., vagyonigazgatásra 138.250 P:, s végül hitelügyekre 195.165 P. esik. Ebből személyikiadásokra 552.020 P, dologi kiadásokra 55f. 145 P, hitelügyi kiadásokra 195.165 P esik, vagyis a kiadásokat a