Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-09-23 / 38. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939. szeptember 23. „CORSO” ' ÉTTEREM ÉS SÖRÖZŐ KOMÁROMUJVÁROSBAN, Nagyigmándi-ut 13. Gyönyörű kerthelyiség, modemül berendezett éttermek ...... söröző helyiségek. Elsőrendű ételek. Kitűnő italok. Mérsékelt polgári arak. Menürendszer. Havi étkezőknek kedvezmény. Cigányzene. Gondos kiszolgálási Társasebédek és összejövetelek legalkalmasabb helye. Sok a jármű-dssieütközés Komáromban Az utóbbi időben szinte napról-napra, de egy napon néha többször is előfordul, hogy autók, kocsik, kerékpárok egy­másba szaladnak az egyes uccakereszte­­ződésekncl. Megfigyeltük, hogy a leg­több karambol a Megyeház-ucca s a Kórház-ucca sarkán történik, kedden például két személygépkocsi rohant egy­másnak a vármegyeház sarkán, de ágy, hogy a két kocsi majdnem használhat ál­lati ná vált. Szerencse, hogy az autómü­­hcly éppen mellettük volt. A kocsikban ülőknek nem történt komolyabb bajuk, de ennek igazán csak kis híja volt. Az egyik autó ifj. Szabó Gyula cséri olaj­­kereskedő kocsija volt, a másik egy hely­beli taxi. A Megyeház-ucca Komárom­nak ma egyik legforgalmasabb uccája, •fez nem csoda, természetesen, hiszen itt van a megyeszékhely, a vármegyeháza, jahová most hat járás közönsége jár ügyes-bajos dolgait intézni. A Megye­­•ház-ucca forgalmával egyidőben meg­nagyobbodott a Kórház-ucca forgalma is. Ennek oka legfőképpen az, hogy ez uccának feladata újabban a Jókai- és a •Deák Ferenc-ucca forgalmának leveze­tése is, mert a legutóbbi rendőrségi in­tézkedés a Jókai-uccán csak egyirányú -közlekedést éspedig a városból kifelé való közlekedést rendelt el. Azok a Ko­máromba jövők, akik a Vághídon át ér­keznek a városba, s a Jókai-uccán ke­resztül indulnak a város belseje felé, a •Deák Ferenc-uccáha kénytelenek befor­dulni, onnan pedig a Kórház-uccába. A Kórház-ucca és a Megyeház-ucca sarkán •aztán, mivel pedig ide megint két oldal­ról fut össze gépkocsi, lovaskocsi, ke­rékpár s gyalogos, néha olyan a hely­zet, hogy hozzá képest a bábeli rendet­lenség semmi. Erre a helyre vonatkozó­lag okvetlenül és a legsürgősebben in­tézkedés szükséges. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a rendőrség közegei tudo­mást szereztek sok összeütközésről, mely ■fezen a helyen történt már. A keddi gép­kocsi-karambol igen könnyen komoly következményekkel járhatott volna. Rendörőrszemet kérünk a Megyeház­­ucca s a Kórház-ucca sarkára, mert se­hol sem fontosabb a közlekedés irányí­tása, mint itt. átszervezés alatt a városi zeneiskola Van szerencsém Komárom város m. t. társadalmának figyelmét felhívni arra, hogy a Polgármester Ur és a városi is­kolaszék megbízásából a városi zeneisko­la vezetését én vettem át. A zeneiskola teljes átszervezése folyamatban van. Most a város és a társadalom legszé­lesebbkörű összefogására van szükség, hogy a zeneiskola továbbra is hivatá­sának magaslatán álljon. Alap elvünk, hogy a zeneiskolában lehetőség szerint csakis zeneművészeti főiskolát végzett, államilag képesített okleveles tanárok tanítsanak. A városi zeneiskola szept. 30-án, szom­baton d. u. 3 és 5 óra között pótbeirat­kozásokat tart a zeneiskola helyiségében (községi elemi és poígári iskola V. b. osztály), okt. 2-án, hétfőn ugyanott dél­után 3 és 6 óra között az összes beirat­kozott növendékek részére díjmentesen felvételi vizsgát tartunk, ahol a növen­dékeket tehetségük és tudásuk szerint osztályokba sorozzuk. A felvételi vizs­gán minden növendék köteles résztvenni. Nagyon szép ebédlő­berendezés hurcol­­kodás miatt olcsón azonnal eladó. 1170 MegyercsI utca 16. I. emelet. Előzetes készülés nem szükséges. A leg­tehetségesebb szegénysorsú növendéket pedig tandíj kedvezményre, illetve men­tességre ajánljuk. A zeneiskolában zongora, licgedii, gordonka, magánének tanszakok lesznek az elméleti tárgyakon kívül. Ezenkívül folyamatban van a külföldön olyan ki' tűnőén bevált és Budapesten is közked­veltté vált ftmüya-karok bevezetése, mely hangszer olcsóságánál fogva és az együttes karban való muzsikálás követ­keztében erősen fejleszti a zenei képessé­geket. Felnőttek részére hasonló örömö­ket jelent majd a kamarazene-tanfolyam. Felhívom tehát a mélyen tisztelt kö­zönség figyelmét a zeneiskolára, á ze­nekultúra fontos és nemzetnevelő vol­tára és arra, hogy minél többen láto­gassák iskolánkat. Magyarországon, ahol a zenei tehet­ség nemzeti kincs, mert zenekultúránk világviszonylatban is az elsők között áll, különösen fontos és fokozottan ha­zafias kötelesség a zenekultúra támo­gatása és ápolása. Manga János tanulmánya a felvidéki népi hangszerekről Manga Jánosnak, a felvidéki magyar néprajz ismerőjének s kutatójának érde­kes tanulmánya jelent most meg az »Ethnográfia—Népélet« kiadásában Né­pi hangszerek a Felföldöm címmel. Manga János neve jólismert Szakkörök­ben is, a Nyitra s az Ipoly között elte­rülő vidéken alapos kutatásokat végzett a magyar néprajz, népzene, folklore sa népi kézimunka terén. Mint a Jókai Egyesület múzeuma néprajzi gyűjtemé­nyének őre, s mint a budapesti Népraj­zi Múzeum megbízottja, számos gyíijtő­­utat végzett, fonográflemezre vette föl az elpusztulásra Ítélt népdalokat s a jel­legzetes népi hangszereket összegyűjtöt­te. Fölkereste azokat a falusi embereket is, akik a régi zeneszerszámokon való játszást értik, lejegyezte a juhászdudák dallamát. Mostani tanulmányában külö­nösen a kanásztülökkel, a furulyával, a dudával s a citerával foglalkozik. Leírja a falusi juhászok magukkészítette ^ene­­szerszámait, feljegyzi a nevezetesebb ze­nészek nevét, nótáját. Szakszerű, pontos tanulmány ez, de mindenki, aki a ma­gyar népet, a népi zenét szereti, öröm­mel s élvezettel olvashatja Manga Já­nosnak érdekes tanulmányát. A zene­­szerszámok egy része már a komáromi) múzeumban van, Manga János gondos gyűjtési munkája megőrizte a régi mu­zsikáló szerszámokat, a dallamokat s a szövegeket. Az öreg Tőzsér Ferenc, Lő­rinc Vince, Seres Imre, Kelemen László Kollárovics Lukács, Vincze Márton és Nagy Károly dudások minden zenei tu­dományát megörökíti a szép tanulmány s bizonyára sokak előtt ismeretlen az is, hogy a Felföld legnépszerűbb s legel­terjedtebb zeneszerszáma a citera. A né­pi hangszerek pusztulása előtt éppen idejében fogott hozzá Manga János a hangszerek összegyűjtéséhez s valóban szép, jó munkát végzett e tanulmányá­val is. (sz.) Milyen városokat kaptak az ismerős színigazgatók? A közoktatásügyi minisztérium most osztotta be a magyar városokat az egyes szinigazgatók működési körébe. Ez a be­osztás jövő év augusztus végéig érvényes. Összesen 16 színigazgató kapott igaz­gatói engedélyt. E között a 16 igazgató között több régi ismerősünk van. így például vitéz Bánky Róbert, vitéz Ja­­kabffy Dezső, Inke Rezső, Thuróczy Gyula, Földessy Sándor, Galetta Ferenc, Iván Sándor. Bánky Róbert és Jakabfíy Dezső a fölszabadítás első hónapjaiban tartottak nálunk sziniévadot. Bár társulatuk kivá ló erőkből állott, a komáromiak közö­nyét nem tudták megtörni, mind a két társulat alaposan leégett. Inke Rezsőt, mint jó színészt ismeri a komáromi kö zönség az előző színi évadokból. Több­ször megfordult nálunk. Az Iván és a Faragó szintársulat idejéből jól ismer­jük Thuróczy Gyulát, aki több évadban szerepelt nálunk. Földessy Sándor nem tévesztendő össze Földes Dezsővel. Föl­dessy a cseh megszállás alatt az első magyar színigazgató volt Komáromban. A Kultúrpalota nagytermében felállított színpadon játszott. A képtár volt az öl­töző és a terem pódiumja volt a karzat. A kiéhezett magyar közönség legna­gyobb pártolása mellett teltek a színhá­zi esték. Budai Ilonka, Fenyő Irma vol­tak a primadonnák. A színigazgató a szép jövedelemből egyre növelte kellék - és ruhatárát. Mikor elment innét, több vagont tettek ki ezek. Iván Sándor szintén mint színigazgató szerepelt Komáromban. Ő is a Kultúr­palotában játszott. Primadonna Kovács Kató volt. Iván is a lelkiismeretes szin­igazgatók közé tartozott. Galetta Ferenc, mint színész nagy nép­szerűségre tett szert Komáromban. Föl­des Dezső színtársulatával volt itt ná­lunk. Bánky és Jakabfíy nyolc színigazga­tóval cseretársulati rendszerben Magyar­­ország legnagyobb vidéki városait kap­ta meg. Köztük van Kecskemét, Győr, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombat­hely. 26 várost kaptak összesen. A 8 színigazgató fölváltva játszik ezekben a városokban. Földessy Sándor 16 várost és közsé­get kapott. A környékünkön Őgyalla, Dunaszerdahely, Érsekújvár, Galánta, SomOrja, Tatatóváros, Vágsellye és Ve­­rebély tartozik az ő szinikerületébe töb­bek között. Galetta Ferenc 23 helyet kapott. Vi­dékünkről nincs közte egysem. Iván Sándor 18 állomást kapott, köz­tük Léva, Rimaszombat az ő kerületé­hez tartozik. Komáromba Vértes Károly kapott szín játszási koncessziót, aki városunkon kívül még Esztergomban, Hatvanban, Jászberényben, Keszthelyen, Kőszegen, Párkányban, Pápán, Salgótarjánban és Szarvason tarthat előadásokat. Vértes Károlyt nem ismerjük. Ezen a vidéken nem szerepelt,, de remélljük, hogy a legjobb hatást fogja elérni ná­lunk is társulatával. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1105 A Jókai snozgószinház megnyílt Komáromban Közel három hetes szünet után Ko­márom újra élvezheti a mozi nyúj­totta örömöket. Amint ismeretes, a város mozi-játszási engedélyét szep­tember elsejével megvonták és az új engedélyt két rokkant, volt tartalékos tisztnek adták meg. Az átadás és a cégbejegyzés időt vett igénybe és a mozi csak most kedden nyílhatott meg újra, a régi helyén, a Tisztipa­­lola nagytermében. Az új engedményeseknek minden törekvése az, hogy minél előbb föl­épüljön az új mozi palola, ahol a legnagyobb igényű közönség is na­gyon jól fogja magát érezni. Ambrus bácsi, az ostor, mega menyecskék Ló vásár után lép be Ambrus bá­csi a Kossuth-téri vendéglőbe. Izsóra fog hazamenni Ambrus bácsi, mielőtt azonban erre a nagy útra illőképen felcihelödnék, célszerűnek találta, hogy egy hosszúlépést lesodorintson a torkán. Az ostort a sarokba helyezi, rendel, leül, kettétaszítja bajuszát s krákog, mielőtt érdemben nyelne. Be­lenéz a pohárba s tűnődik. Most nyílik az ajtó s két helyre menyecske lép be, kutatna. Meglát­ják Ambrus bácsit, felderül az ar­cuk. — Magát kerestük, Ambrus bácsi, hazamehetünk magával? — Má hogyne jöhetnétek. Egészen szívesen. Mingyár megyek. A két libegőszoknyás menyecske le­telepszik Ambrus bácsi mellé s fiotfy Ambrus bácsi majd jobb kedvvel hajtson haza, rendelnek neki még egy-egy pohárra!. Először Zsuzsi ren­del, aztán, illendően, Maris is. Amb­rus bácsi egyre vidámabb arccal nye­li le a fröccsöt, még köhög is utána, jeléül annak, hogy az ital nem rossz. Aztán elfogy minden. — No, gyerünk! — indít Ambrus bácsi s megmozdul, ő csak egy po­hárért fizet, meg se várja, hogy a két menyecske is elintézze a számlát. Kilódul Ambrus bácsi az utcára s ott várja be a menyecskéket. — Együtt vagyunk? — kérdi Amb­rus bácsi, — akkor hát mehetünk. — És a kocsi? — retten meg a két menyecske s a Kossuth-térre bámul, merthogy Ambrus bácsi kocsija se­hol sem látszik. — Kocsi? — tűnődik Ambrus bá­csi, —• dejszen én ma gyalog jöttem Izsóról. — Hát akkor mér mondta, hogy el­visz magával? — pöröl Maris. — Most is mondom. Velem gyű­­hettek. Jó az út, nem sáros. — És az ostor, a kezibe? — Vagy úgy? — Tegnap elvesztet­tem a régit, hát most egy újat vettem közbe, a Nádor-utcán ... NEVERY IMRE hatóságilag engedélyezett Egyéni és csoportos tanítások. — Kérjen részletes tájékoztatót! gépjánmt¥ez3iő iskola Komárom, jókai Mór utca 8. sz. 1. emelet Lelkiismeretesen, gyorsan és eredmé­nyesen készít elő minden kategóriájú sofiőrvlzsgára 1 50 Voisky Emmy váron zeneiskola igazgatója. Értesítés. 1151 A mélyen tisztelt közönség szives tudomására adom, hogy a Kórház téren úri- és egyenruha szabóságot létesítettem. — Több éves gyakorlatom biztosíték arra, hogy a legkényesebb igényeket is kielégítem. Szives támogatást kérve, maradok teljes tisztelettel: Horváth Antal úri szabó.

Next

/
Thumbnails
Contents