Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-09-16 / 37. szám
4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939. szeptember 16. Pénzt takarít meg, ha GYŐRBE jön és felkeresi Szabó László é. Társa DIVATÁRU ÜZLETÉT, BAROSS-ÚT 11—13 SZÁM Szövet, selyem, mosó, flanell, függöny, szőnyeg, vászon és damaszf áruk nagy választékban 1069 A vármegye kisgyülése Komárom vármegye kisgyülése szep-Köszvényes fájdalmaknál, rheumatikus bántalmaznál, idegfájdalmaknál, fejfájásnál, izületi- és tagfájdalmaknál, valamint meghűléses betegségeknél, gyorsan és biztosan hat a TOGAL. Orvosok ezrei ajánlják a TOGAL-t, tehát Ön is bizalommal vásárolhatja. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárba 1.60 Pengő. A községi közkönyvtárak ügye A visszacsatolás előtt, u. n. »szlovákiai életünkben« a pezsgő és nemzetmentő kulturális lendület egyik legfontosabb szakasza mindig a könyvtárüggyel való foglalkozás volt. Jó olvasnivalót a falónak s a városnak, ez volt a jelszó^, s a községi könyvtárak rendszere ezt a jelszót tartalommal is meg tudta tölteni ott, ahol a könyvtáros és a könyvtártanács lelkiismeretes volt. Ismeretes, mi módon alakultak a községi könyvtárak: kötelező fejadóból. Minden tagjára a lakosságnak 60—70 fillér adó esett, az összegyűlt pénzt nemzetiségi arány szerint szétosztották s a pénzt könyvek vásárlására, könyvtárak felállítására kellett fordítani. Voltak községek, amelyekben 200—300 koronát lehetett egy évben könyvtári beszerzésre szánni s városok, amelyek 10—15.000 koronát szánhattak a nyilvános, ingyenes könyvtárak állományának utánpótlására. Kezdetben a magyarság nemigen használta ki ezt a lehetőséget s nem őrizte ellen a könyvtárakat. így történhetett meg az, hogy francia, cseh, angol nyelvű díszmunkák mellett csupa Masaryk- és Benes-művek, Dérer-apostolkodások akarták vigasztalni a magyar falvakat, — persze ezekhez a könyvekhez az olvasók hozzá sem nyúltak. Az aranyba, ezüstbe kötött, magyarra fordított csehszlovák írások ma is olvasatlanul hevernek a Felvidéken. Később, amikor a magyar kisebbség a könyvtárak szerepének fontosságára ébredt, törődni kezdett a könyvtárüggyel s így keletkeztek a kitűnő falusi könyvtárak. Ezt a rendszert most is fenn kell tartani. A felvidéki városoknak s községeknek ezt a tapasztalatát ki kell terjeszteni az anyaországra is, általánosítani kell a szokást s lehetővé tenni, hogy a falvak önerejükből állítsák, szervezzék s őrizzék ellen könyvtárukat. Ne altruisztikus alapon, ajándékozással állítsunk fel könyvtárakat, hanem fejadó-rendszerrel. Komárom város kitűnő könyvtára is így keletkezett s így a lévai, beregszászi, rimaszombati közkönyvtár. Olcsón jó könyvekhez jutni: ez legyen az elv, így maradhatunk hűek a betűhöz, a magyar íráshoz, így szólhat bele a közület maga is, szellemi sorsának intézésébe. Terjeszszük ki ezt a jónak látszott módszert az egész országra, vívjuk ki, hogy a községek s városok költségvetésében a könyvtárügy komoly tételként szerepeljen. Ne azt várjuk, hogy egy-egy minisztérium majd megajándékoz könyvekkel esetről-esetre néhány falut, hanem magunk vásároljuk a könyveket s a magunk erejéből folytassuk azt a lendületes kultúrmunkát, amelyet elkezdtünk. ISKOLA-IDÉNYRE fehémeműek, nyakkendők, harisnyák, esernyők, utazóbőröndök, irattáskák nagy választékban K R A U S Z SAMÜ cégnél Komárom, Baross-u. 6. (1052) lern bér 12-en de lelőtt 9 órakor tartotta szokásos havi ülését a vármegyeház kis tanácskozó termében. Az ülésen Nagy Nándor főispán elnökölt. Vitéz dr. Hunyadi László főjegyző ismertette a bel ügy miniszteri rendeletéi, mely a szlovák hangzású község- és telepneveket magyar hangzású nevekre változtatja. Ä megváltozott községneveket szept. 2-i számunkban már közöltük. Ismertette továbbá a főjegyző a Kormányzó Ür, Teleki miniszterelnök, Csáky külügyminiszter és* Jaross felvidéki miniszter köszönőválaszát a vármegye legutóbbi közgyűlése alkalmával hozzájuk intézett hódoló, illetve üdvözlő feliratokra. A kisgyűlés a válaszokat tudomásul vette. A magyar nyelv tanításában kitűnő tanítók és óvónők jutalmazására a kis-! gyűlés »Thaly Ferenc alapítvány« címén évi 1000 pengő jutalom kiosztását javasolja a közgyűlésnek. Az arra érdemes tanítók és óvónők kijelölésére három tagú bizottság kiküldését javasolja. Elfogadásra ajánlja a kisgyűlés a közgyűlésnek az alispán előterjesztése értelmében egy egészségvédelmi és közgyógys zenei látási alap létesítéséről szóló szabályrendeletet. Ez az alap a falu egészségügyét kívánja szolgálni, miért is azt a legnagyobb örömmel üdvözöljük. Elfogadta ezután a közgyűlés az ebadószabályrendeletet, a törvényhatósági közgyűlés és kisgyűlés tanácskozási ügyrendjét, valamint a tanköteles gyermekeknek nyilvános mulatóhelyekről és táncmulatságokról való távoltartására vonatkozó szabályrende-' leteket. Jakab Ferenc törvényh. biz. tagnak a vadászati törvény módosítása tárgyában előterjesztett indítványát a kisgyűlés nem tette magáévá és a közgyűlésnek a napirendről való levételt javasolja, mert köztudomású, hogy a földmívelésügyi kormány ezzel a tervvel már hosszabb idő óta foglalkozik és az remélhetőleg rövidesen 'a törvényhozás elé kerül. Ellenben támogatja ugyancsak Jakab Ferenc biz. tagnak a cukorárak leszállítása, valamint a szénszállítás megkönnyítése tárgyában előterjesztett javaslatait. A vármegye székházában ideiglenesen elhelyezett rendőrség lakbérét a közgyűlés 1000 pengőben, az államépílcszeti hivatalét pedig 1500 pengőben állapította meg, majd elfogadta Alsó- és Felsőgellér községek egyesítéséről szóló községi határozatokat és azokat felterjeszti a belügyi kormányhoz jóváhagyás céljából. Dunaalmás községnek a kényszervágásos húsfogyasztási adó mentessége tárgyában hozott határozatától a kisgyűlés megtagadta a jóváhagyást, mert az a törvénnyel ellenkezik. Dunaszerdahely község számtiszti állás szervezése tárgyában hozott határozatot a kisgyűlés kérelemmel minősítette és kiadta az alispánnak a kormányhoz leendő felterjesztés végett. Ugyanaz a sors érte Mocsa községnek díjnoki állás szervezéséről, és Albár községnek iruoki ál-Minden ellentétes híreszteléssel szemben közlöm, hogy a jövőben is kapható kimérve cipőkrém, fémtisztító, mosópor, kékíiő, parkettpaszta stb. Turek Géza festékkereskedése Ó-Komárom 1062 Varosház-u. lás szervezéséről szóló határozatát is. A kereskedelmi minisztérium utmesteri tanfolyamot szervezett, mely 1940. év januártól októberig tart. Megkereste a vármegyét, hogy e tanfolyamra küldjön ki utbiztosokat. A kisgyűlés javasolja a közgyűlésnek, hogy ezúttal tekintsen el a kiküldéstől, mert a vármegye 6 utmesteréből kettő más szolgálatot teljesít, a megmaradt négy pedig alig bírja elvégezni az összes utmesteri teendőket. A gesztesi járás főszolgabírói hivatalának a komáromuj városi méntelepről ki kell költöznie, mert magának a méntelepnek van a helyiségekre szüksége. Ezért a főszolgabírói hivatal a ; Zichy-uccában levő, államkincstár tulajdonát tevő épületet bérelte ki évi 1400 pengő bá|rérjt s a bérleti szerződést jóváhagyás céljából felterjesztette a vármegyei törvényhatósághoz. A kisgyűlés a bérleti szerződést jóváhagyta. Ezután a kisgyűlés néhány segélyt és rendkívüli munkadíjat utalt ki, majd több községi határozatot bírált felül, melyek közül a legtöbbet jóváhagyta, némelyiket feloldotta és póteljárás céljából visszaadta a községi elöljáróságnak. Keresztény cég! I Felker Gyula kárpitos és diszítő Győr, Széchenyi-tér 5. szám. Keresztény cégI KÉSZÍT: Mindennemű kárpitosmunkát, a ic07 legkényesebb kivitelezésben is. Telefon 9-84 Telefon 9-84 Megnyílt a komáromi háziasszonyképző iskola Uj tanintézet nyitott Komáromban, csütörtökön délután: a háziasszonyképző intézet, háztartási szakiskola. Az intézet a gazdasági szakiskola területén, több épületben kapott helyet. Az épületekben már volt a csehszlovák megszállás alatt is női gazdasági szakiskola, csakhogy abban nem tanítottak magyarul, — holott akkor is magyar lányok látogatták. A csehszlovák kivonuláskor a csehek magukkal vitték az iskola felszerelését az utolsó szögig. A földmívelésügyi kormány jóindulata azonban segített ezen a veszteségen és berendezte az iskolát, az internátust is. Az iskolába tizenötödik élet évüket betöltött lányokat vesznek föl, a tanfolyam egy esztendős, a leányok szellemi és gyakorlati kiképzést kapnak a háziasszonyi tudományokbői. A megnyitóünnepség résztvevői a megnyitás előtt megtekintették az internátust: tisztaság s magyaros díszítés mindenütt, a hálóhelyéken s az ebédlőben. Pompás konyhájuk van a lányoknak, itt tanulnak majd főzni is, nagy mosóhelyiség, világos tantermek, betegszoba, magyaros bútor, szép szőttes, kézimunka, nagy rend. Valóban: élvezet lesz itt tanulni s elsajátítani mindazt, amire a jó magyar háziaszszonynak szüksége van. Az internátus létszáma csaknem teljes, még néhány hely azonban van: az intézet örömmel vár még jelentkezőket. Az ünnepségen megjelent a földmívelésügyi minisztérium nevében Banke Antal szakfel-* üjgyelő, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara nevében Rázgha Károly elnök és Sztrázsik Andor igazgató, a Hanza nevében Kuthy Géza dr. elnök, Gidrő Bonifác főigazgató, Nagy Vencel jószágkormányzó, Alapy Gáspárné, Vizkelety László, Füssy Kálmán orszgy. képviselő, Sült Jenő igazgató, Nagy Sándor tanítóképző igazgató, leánynövendékeivföl, s még sok más érdeklődő. A meghitt ünnepélyen, a Hiszekegy elmondása után Banke Antal szakfel-i ügyelő a földmívelésügyi minisztérium nevében üdvözölte a megjelenteket s megnyitotta az intézetet. Amilyen joga van a férfinak az alkotómunkához, — mondotta, — olyan joga van a nőnek a családi otthon melegéhez. Az intézet jó magyar háziasszonyokat akar nevelni. Majd Kapitány Mária, az intézet igazgatónője üdvözölte a megjelenteket az intézet nevében s áldozatos munkát Ígért. A dolgos és a kényelmes háziasszonyt állította szembe egymással s kijelentette, hogy milyen nemzetmentő hivatást végez a dolgos jó, képzett háziasszony. A földmívelésügyi kormánynak köszönetét fejezett ki azért, hogy a minisztérium oly gazdagon hozatta rendbe a csehek által kirabolt iskolát. Kijelentette az intézet működési rendjét, feladatát, módszereit, ismertette az intézet jövő munkásságát. Gél: az iskolaköteles Iá-* nyok számára a háziasszonyi tudományok elsajátítása. Sült Jenő, a fiú gazdasági szakiskola igazgatója meleg szeretettel üdvözölte az új testvérintézetet s tanári karát. Elmondotta, hogy mily elismerésreméltó buzgalmat fejtett ki a háziaszszonyképző intézet új tanári kara az intézet újjászervezése érdekében. Ä konyha a világegyetem legnagyobb laboratóriuma, — mondotta, —\ s ennek számára igazi, jó magyar háziasszonyokat kell nevelni. Majd Füssg Kálmán, országgyűlési képviselő mondott lelkes beszédet Komárom város nevében a leendő magyar háziasszonyokhoz. Beszédében kitért arra a különbségre, ami az intézetet tavaly s ezidén jellemezte. Köszöntötte a kormány kiküldöttét. A Himnusz eléneklésével végétért a megnyitóünnepély. Az uj intézet növendékei pénteken megkezdték a tanulást a szép, otthonosan meleg intézetben, hogy jó magyar háziasszonyok, képzett magyar nők legyenek. Német és francia nyelvoktatást vállal STODOL A E. (1*27) Ó-Komárom. Magyar-uica 5. sz.
