Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-09-16 / 37. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939, szeptember 16. Az országgyűlés első ülésszakának berekesztése s a második ülésszak összehívása Gróf Csáky külügyminiszter beszéde Magyarországnak az európai háborúhoz való viszonyáról. — Pártközi ériekezlei a törvényhozás munkarendjéről 1127 Keserűvíz, ha Igmándi, abból elég 3 ujjnyi. Eredeti nagy üveg 1.- pengő , kis üveg -.65 fillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást fogad el. ben, önfeláldozásában, türelmében, nyugalmában, magyarosságában és hazafiságában és abban, hogy mire Európa átesik ezeken a nehéz idő­kön, a magyar nemzet felemelt fővel állhat. A miniszterelnök szavait lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Milyen a magyar katona? A Katona Szemle júliusi számában volt egy nagyon találó, a magyar em­beranyag általános tulajdonságait szemlélő tanulmány, amelyet Púlosy János vkpszt. őrnagy írt. Ö a magyar katona emberi tulaj­donságait a következőkben foglalja össze a többi közt: t. ösztönös, jó ve­rekedő, bátor harcos, 2. egyenes, nyílt­szívű, józan, furfanyos, leleményes, ta­lálékony. 3. hazaszerető, kötelességtu­dó., 4. könnyen lelkesedik, virtuskodó, 5. elöljáróit tiszteli és szereti, ha bi­zalmát megnyerték, 6. fejlett jogér­­zékíi. úri egyéniség. -Pálösy a fönt felsorolt tulajdonsá­gok közül nagyon érdekeseket mond el a magyar katona jellemzésére. A magyar ember jogérzete a katonásko­dás alatt a szenvedélyes igazságvágy­ban, az egyenlő, egymértékű elbánás keresésében nyilvánul meg. Úri egyé­nisége egy bizonyos paraszthmgias­­ság, amely a jogérzettel párosulva, a gyengék támogatásában, a nélkülöző megsegítésében, az igazi bajtársiasság­­ban és az egységes közszellemben nyil­vánul meg. Meg lehet állapítani azt is, hogy a bosszúállás pl. nem magyar tulajdonság. Ritka eset nálunk, hogy valaki bármily sérelemért orvnl ve­gyen magának elégtételt. Az is érde­kes vonása a magyar katonának, hogy érzéke van a vezetéshez, szereti az érthető, világos, de nem mindennapi megoldásokat. Viszont a magasabbren­­düség előtt önként meghajlik. * így írnak a mi szakembereink a mi szemünkfényeről, a magyar katonáról, képességéről, emberi értékéről. Mi mindnyáján érezzük, hogy ez így is van. Ezért vagyunk büszkék hadsere­günkre, s azért mgyunk bizonyosak benne, hogy ha egyszer ennek a had­seregnek nemzeti érdekből mérkőznie kfll — mindig meg fogja átlőni a he­lyét. Az újvári szlovák újság 'most meg azt rója föl, hogy Magyar­­országon áttolóiban magyarul ki vám­nak az emberek beszélni s 'ézít a m\a­­gyar szót szívesen hallják. Nem tehe­tünk róla: magyarok vagyunk, magya­rul érzünk s magyarul beszélünk, még Komjáton, vagy Surányban is. A szlo­­vóik újság önérzetes ellenállásra szó­lítja fel, — Érsekújváron, — olvasóit. Mintha mi Liptószentmiklóson, vagy Pódolinban biztattuk volna az ott élő­ket ellenállásra. Az is baj a szlovák újság szerint, hogy a pesti rádió Po­zsonyt mond s nem Bratislavát. Léva, Losonc magyar neve sem tetszik neki. Bezzeg mi hiába könyörögtünk, hogy a pozsonyi rádió magyar óráján lega­lább egyszer mondjanak Komáromot, Komárno helyett. A Slovenská Jednota ma sem »Madarsko«-t ír, hanem y>Uhorsk\o«-t s így magunk is méltán felróhatnánk ezt uz elkerészlelést. Az pedig rendkívül szomorú, hogy Kassa magyar nevével gúnyolódik is. Kassa, — azt mondja, — rendkívül hasonlít a szlovák kására, a krumplikására. A magyarok Kassája a szlovákok kásá­ja. Rendben van. De vájjon milyen rendiörvényes pórt akasztottak volna fiyakunkba, ha mi, a M'asaryk nevével kezdtük volna magyarul játszani... Mert megtehettük volna... Csütörtökön délben 12 órakor tar­totta ülését a képviselőház vitéz Bo­bo ry György alelnök vezetésével, me­lyen gróf Teleki Pál miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország fő­­méltóságú Kormányzójától legfelsőbb kézirat érkezett. Az elnök elrendelte a kézirat felolvasását, melyet a Ház tagjai felállva hallgattak meg. A kéz­irat így szólt: »Magyarország országgyűlésének üd­vözletem. Tisztelt Országgyűlés! A magyar királyi miniszterelnök előter­jesztésére az általam 1939. június 10-ére összehívott és ugyané hó 14. napján megnyitott országgyűlés első ülésszakát ezennel berekeszteni és egyszersmind a második ülésszakot 10.19. szeptember 14. napjára összelií­­vottnak nyilvánítom. Kelt Gödöllőn, 1939. szept. 13-án. Horthy Miklós s. k. Gróf Teleki Pál s. k.« Az éljenzéssel fogadott legfelsőbb kézirat felolvasása után a képviselő­ház az elnök javaslatára elhatározta, hogy legközelebbi ülését szeptember 15-jén délelőtt tartja. A péntek délelőtt 10 órakor megtartott ülésen a képvi­selőház megválasztotta a Ház két al­­elnöket, jegyzőit és háznagyát. A felsőháznak csütörtökön délután 5 órakor gróf Széchenyi Bertalan el­nöklete mellett tartott ülésén olvasták fiel a legfelsőbb kéziratot. A képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön délelőtt, a felsőház kül­ügyi bizottsága délután tartott ülésein gróf Csáky István külügyminiszter ex­pozét tartott, melyben utalt Magyar­­ország békeszeretetére és nagyfokú önuralmára, melyről most is tanú­ságot tesz. Éveken át a békés meg­oldásban, a józan ész felülkerekedé­sében reménykedtünk, — mondotta, — az egész világ kiállíthatja rólunk, ma­gyarokról a bizonyítványt, hogy sok­mindent eltűrtünk, hogy sokat szen­vedtünk, csak azért, hogy a fegyve­rek dörgése ne hívja még egyszer porondra erős megpróbáltatásokon át­ment generációnkat. Mit tehetett ia magyar kormány az ország határain felcsapódó háborús viszályban? Meg­őrizte hagyományos hűségét barátai­val szemben, tudatában lévén ama alapelv bordereiének, hogy egy or­szág becsülete és hitele nagyobb ér­téket jelent a népek közösségében, mint mindéin fegyveres hatalom. Majd áltért a külügyminiszter a Romániával és Jugoszláviával való viszonyuk ismertetésére. A román kormánynak kisebbségi javaslatterve­zetet nyújtott át, melynek keretében minden kisebbségi sorsba jutott ro­mániai magyar konkrét sérelmei or­voslást nyerhetnek. Románia azonban a javaslatra nem válaszolt, a válasz késik, pedig a külügyminiszter nehe­zen fogja egyhamar megismételni a májusban már megtett és most kon­krét formába öntött javaslatot. Elő­ször a légkört kell gyorsabb ütemben megjavítani, aminek előfeltéjbele egy rugalmas kisebbségi szerződés. Jugo­szláviával szemben könnyebb a hely­zetünk és így annak kormányára bíz­zuk, hogy akar-e velünk kisebbségi szerződést kötni és ha igen, a terve­zet elkészítését is, melyet mindenkor az őszinte jóindulattal fogunk tanul­mányozni, amely a két állam közötti viszonyt leginkább jellemzi. Kijelentette a külügyminiszter, hogy Magyarországot iá halárain viaskodó felek részéről semmi veszély sem fe­nyegeti, így a kormány feleslegesnek tartotta semlegességi nyilatkozatot tenni. Soha el nem múló hálával gon­doljunk a nehéz órákban Mussolinira és Hitlerre, akiknek békepolitikája akadályozta meg éveken keresztül a háború kitörését. — A magyar kormány eltökélt szándéka — emelte fel hangját gróf Csáky, — hogy húsz éven át köve­tett és bevált pilitkáját folytatni fog­ja hidegvérrel és nyugalommal min­den viharok közepette inmdaddig, míg az lehetséges és a magyar nem­zet életérdekei mást nem követelnek. Az országgyűlés egy behívásával kap-Alig volt még annyira összekavarodott a nemzetközi helyzet a háborút követi két évtized alatt, mint jelenleg, amikor megindult egy új háború. Még mindig reméljük, hogy az új európai háború lokalizálható lesz. Ha azonban a jövőbe tekintünk, az igazi bé­két óhajtva csak egyetlen megoldás kép­zelhető. Nincs itt más kivezető út, mint kihúzni a helyzet méregfogát azzal, hogy általános revizió alá vétessenek azok az igazságtalan békeszerződések, amelyek megmérgezték a helyzetet és ahelyett, hogy a tartós béke alapjait rakták volna le, örök viszálykodásnak, újabb hábo­rúknak magvait vetették el. Meg kell al­kotni az új, az igazságos békét. Német­országnak vissza kell adni a tőle elhará­csolt gyarmatokat. S akkor meg fog szűnni minden agresszivitás, mely nem engedi nyugvópontra jutni a világot. Rendezni kell az egyensúly problémáját is a Földközi tengeren és a távolkeleti óceánokon is és pedig nem egyes hatal­mak igazságtalan előnyökben részesíté­sével, hanem az egész emberiség érde­keire tekintettel, mert a világtengerek közlekedési útjainak sértetlen biztosítá­sára, valamint a nyersanyagokban való részesedésre is az egyetemes emberiség­nek van igénye és joga. És rendezni kell a mi hazánk ügyét is, melyet két évtized alatt a tájékozatlan világ immár meg­ismert. A szégyenletes és oktalan békediktá­tumok életbeléptetése óta a helyzetet és a békediktátumok óriási baklövéseit is­mertető nagyszabású propaganda-iroda­lom fejlődött, mely minden világnyelven hirdetője lett az igazságnak és eljutott minden felé. Azonfelül rendkívül meg­nőtt a hazai idegenforgalom is. És rend­szeres gondossággal idevezéreltük a kül­földnek a politikára irányt adó köreit: parlamenti tagokat, írókat, tudósokat, a sajtó munkásait, szóval mindazokat a tényezőket, melyeknek döntő befolyásuk van a világközvélemény fejlődésére. Ez­zel a sokoldalú munkával elértük azt, hogy a magyar kérdés nem ismeretlen rébusz többé a külföld előtt, mint a nagy háború lezajlása után volt, hanem világszerte annak tekintik, ami valóban, t. i. a dunavölgyi probléma központi kérdésének, melynek jól vagy rosszul való megoldásától függ nagyrészben kö­­zépeurópa nyugalma és békéje. Ha sikerül a két évtized előtt együtt ült felvilágosítatlan békekonferencia he­lyébe a zöld asztal mellé telepíteni egy újabb békekonferenciát, amely immár nemcsak a helyzet valóságos ismeretével rendelkezik, hanem átszenvedte azokat a pusztításokat is, melyek az igazságta­csolatban Bobory György képviselő-* házi alelnök pártközi értekezletre hív­ta össze a pártok vezetőit. Az érte­kezleten a kormány részéről is töb­ben megjelentek, ott volt gróf Teleki Pál miniszterelnök is. Az értekezlet célja az volt, hogy megvitassa a par­lament munkarendjét és a napirendre kerülő kérdésekben megértést hoz­zon létre a pártok közöli. Ezt minden oldalon kívánatosnak mondották. A délután öttől este negyedkilencig tar­tott értekezletről a következő jelen­tést adták ki: »A parlamenti pártok vezetői csűr törtök délután 5 órakor vitéz Bobory Györgynek, a Ház elnökének elnökle­tével pártközi értekezletre ültek ösz­­sze, amelyen gróf Teleki Pál minisz­terelnök és Zsindely Ferenc államtit­kár is résztvett. Az értekezlet meg­beszélte a parlament most meginduló őszi ülésszakának munkarendjét.«: lan és esztelen békediktátumok egyenes következményei és amelyek — szabad­jukra hagyva — végképp meg fogják mérgezni az emberiség életét, — akkor joggal remélhetjük, hogy a magyar sé­relmek békés úton fognak orvoslást nyerni. Ebben a megértésben bízva, továbbra is éber nyugalommal kell néznünk a helyzet fejlődését. Mindent szemmel kí­sérni, mindenre felkészülni, de tartóz­kodni minden agresszivitástól: most is fez a magyarság feladata. Evégből semmi szín alatt nem szabad tűrnünk, hogy itt­hon elfajuljanak a viszonyok, nem sza­bad tűrnünk, hogy magyarok magyarok ellen forduljanak. Kifelé való vonatko­zásban eddig is meg tudtuk őrizni nem­zeti egységünket, most még fokozottab­ban van arra szükségünk, mert súlyos sorsfordulatok idejét éljük, melyekből csak akkor kerülünk ki győztesen, ha nem kap léket nemzeti egységünk és összetartásunk hajója. Bizalmunk az ősi erényben: ez legyen jelszavunk! Bérmálás Serédi Jusztinján bíboros herceg­­prímás egyházmegyéjének felszaba­dult részében megkezdte a bérmálás szentségének kiszolgáltatását. E kör­útja során szept. 20-án lépi át a ko­máromi járás határát, ahol Geöbei Károly dr. főszolgabíró fogadja a fő­papot és kíséri végig a járás terü­letén. Szept. 20-án Nagymegyeren, 21-én Csicsón, 22-én Ekelen, 23-án Ko­máromban lesz bérmálás, amely utóbbiban a keszegfalusi és őrsujfalu­­si hívek is résztvesznek. Komáromba 22-én, délután 5 óra­kor érkezik a heroegprímás, akit a Pozsonyi-kapunál Alapy Gáspár fo­gad a városi küldöttség élén. A város és a róm .kát. egyházközség képvise­lete, a bérmálkozók, a katolikus isko­lák növendékei, és a hívek a Szent András-templomtól kezdve a Nádor­utcán helyezkednek el és várják a Főpásztor megérkezését. A templom előtt Komárom város nevében és a kegyuraság képviseletében Alapy Gás­pár, polgármester, a bérmálkozók ne­vében pedig egy gyermek fogja üdvö­zölni a Főpásztort, aki az üdvözlések után a templom ajtóban várakozó papsággal és a fogadására egybegyült hívekkel együtt bevonul a Szent And­­rás-templomba, ahol rövid ima után áldást ad, majd eltávozik szállására. 23-án 9 órakor misét, majd szentbe­szédet mond a Bíboros Hercegprímás, utána kezdődik a bérmálás. Ennek megtörténte vitán a bencés székház­iján levő szállásán fogadja a küldött­ségeket, melyeket a plébános mutat be. Délután a Hercegprímás Izsára utazik. A plébánia hivatal kéri a hatóságo­kat, egyesületeket és testületeket, me­lyek a Főpap előtt küldöttségileg óhajtanak megjelenni, hogy ebbeli szándékukat 20-áig jelentsék be a plébánia hivatalban. IMRE hatóságilag engedélyezett Egyéni és csoportos tanítások. — Kérjen részletes tájékoztatót! _ gépjárművezető iskola Komárom, Jókai Mór utca 8. sz. I. emelet Lelkiismeretesen, gyorsan és eredmé­nyesen készít elő minden kategóriájú soffőrvizsgára 1 50 Az általános revízió a tartós béke útja Irta: Lukács György.

Next

/
Thumbnails
Contents