Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-09-16 / 37. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939, szeptember 16. Az országgyűlés első ülésszakának berekesztése s a második ülésszak összehívása Gróf Csáky külügyminiszter beszéde Magyarországnak az európai háborúhoz való viszonyáról. — Pártközi ériekezlei a törvényhozás munkarendjéről 1127 Keserűvíz, ha Igmándi, abból elég 3 ujjnyi. Eredeti nagy üveg 1.- pengő , kis üveg -.65 fillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást fogad el. ben, önfeláldozásában, türelmében, nyugalmában, magyarosságában és hazafiságában és abban, hogy mire Európa átesik ezeken a nehéz időkön, a magyar nemzet felemelt fővel állhat. A miniszterelnök szavait lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Milyen a magyar katona? A Katona Szemle júliusi számában volt egy nagyon találó, a magyar emberanyag általános tulajdonságait szemlélő tanulmány, amelyet Púlosy János vkpszt. őrnagy írt. Ö a magyar katona emberi tulajdonságait a következőkben foglalja össze a többi közt: t. ösztönös, jó verekedő, bátor harcos, 2. egyenes, nyíltszívű, józan, furfanyos, leleményes, találékony. 3. hazaszerető, kötelességtudó., 4. könnyen lelkesedik, virtuskodó, 5. elöljáróit tiszteli és szereti, ha bizalmát megnyerték, 6. fejlett jogérzékíi. úri egyéniség. -Pálösy a fönt felsorolt tulajdonságok közül nagyon érdekeseket mond el a magyar katona jellemzésére. A magyar ember jogérzete a katonáskodás alatt a szenvedélyes igazságvágyban, az egyenlő, egymértékű elbánás keresésében nyilvánul meg. Úri egyénisége egy bizonyos paraszthmgiasság, amely a jogérzettel párosulva, a gyengék támogatásában, a nélkülöző megsegítésében, az igazi bajtársiasságban és az egységes közszellemben nyilvánul meg. Meg lehet állapítani azt is, hogy a bosszúállás pl. nem magyar tulajdonság. Ritka eset nálunk, hogy valaki bármily sérelemért orvnl vegyen magának elégtételt. Az is érdekes vonása a magyar katonának, hogy érzéke van a vezetéshez, szereti az érthető, világos, de nem mindennapi megoldásokat. Viszont a magasabbrendüség előtt önként meghajlik. * így írnak a mi szakembereink a mi szemünkfényeről, a magyar katonáról, képességéről, emberi értékéről. Mi mindnyáján érezzük, hogy ez így is van. Ezért vagyunk büszkék hadseregünkre, s azért mgyunk bizonyosak benne, hogy ha egyszer ennek a hadseregnek nemzeti érdekből mérkőznie kfll — mindig meg fogja átlőni a helyét. Az újvári szlovák újság 'most meg azt rója föl, hogy Magyarországon áttolóiban magyarul ki vámnak az emberek beszélni s 'ézít a m\agyar szót szívesen hallják. Nem tehetünk róla: magyarok vagyunk, magyarul érzünk s magyarul beszélünk, még Komjáton, vagy Surányban is. A szlovóik újság önérzetes ellenállásra szólítja fel, — Érsekújváron, — olvasóit. Mintha mi Liptószentmiklóson, vagy Pódolinban biztattuk volna az ott élőket ellenállásra. Az is baj a szlovák újság szerint, hogy a pesti rádió Pozsonyt mond s nem Bratislavát. Léva, Losonc magyar neve sem tetszik neki. Bezzeg mi hiába könyörögtünk, hogy a pozsonyi rádió magyar óráján legalább egyszer mondjanak Komáromot, Komárno helyett. A Slovenská Jednota ma sem »Madarsko«-t ír, hanem y>Uhorsk\o«-t s így magunk is méltán felróhatnánk ezt uz elkerészlelést. Az pedig rendkívül szomorú, hogy Kassa magyar nevével gúnyolódik is. Kassa, — azt mondja, — rendkívül hasonlít a szlovák kására, a krumplikására. A magyarok Kassája a szlovákok kásája. Rendben van. De vájjon milyen rendiörvényes pórt akasztottak volna fiyakunkba, ha mi, a M'asaryk nevével kezdtük volna magyarul játszani... Mert megtehettük volna... Csütörtökön délben 12 órakor tartotta ülését a képviselőház vitéz Bobo ry György alelnök vezetésével, melyen gróf Teleki Pál miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország főméltóságú Kormányzójától legfelsőbb kézirat érkezett. Az elnök elrendelte a kézirat felolvasását, melyet a Ház tagjai felállva hallgattak meg. A kézirat így szólt: »Magyarország országgyűlésének üdvözletem. Tisztelt Országgyűlés! A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére az általam 1939. június 10-ére összehívott és ugyané hó 14. napján megnyitott országgyűlés első ülésszakát ezennel berekeszteni és egyszersmind a második ülésszakot 10.19. szeptember 14. napjára összeliívottnak nyilvánítom. Kelt Gödöllőn, 1939. szept. 13-án. Horthy Miklós s. k. Gróf Teleki Pál s. k.« Az éljenzéssel fogadott legfelsőbb kézirat felolvasása után a képviselőház az elnök javaslatára elhatározta, hogy legközelebbi ülését szeptember 15-jén délelőtt tartja. A péntek délelőtt 10 órakor megtartott ülésen a képviselőház megválasztotta a Ház két alelnöket, jegyzőit és háznagyát. A felsőháznak csütörtökön délután 5 órakor gróf Széchenyi Bertalan elnöklete mellett tartott ülésén olvasták fiel a legfelsőbb kéziratot. A képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön délelőtt, a felsőház külügyi bizottsága délután tartott ülésein gróf Csáky István külügyminiszter expozét tartott, melyben utalt Magyarország békeszeretetére és nagyfokú önuralmára, melyről most is tanúságot tesz. Éveken át a békés megoldásban, a józan ész felülkerekedésében reménykedtünk, — mondotta, — az egész világ kiállíthatja rólunk, magyarokról a bizonyítványt, hogy sokmindent eltűrtünk, hogy sokat szenvedtünk, csak azért, hogy a fegyverek dörgése ne hívja még egyszer porondra erős megpróbáltatásokon átment generációnkat. Mit tehetett ia magyar kormány az ország határain felcsapódó háborús viszályban? Megőrizte hagyományos hűségét barátaival szemben, tudatában lévén ama alapelv bordereiének, hogy egy ország becsülete és hitele nagyobb értéket jelent a népek közösségében, mint mindéin fegyveres hatalom. Majd áltért a külügyminiszter a Romániával és Jugoszláviával való viszonyuk ismertetésére. A román kormánynak kisebbségi javaslattervezetet nyújtott át, melynek keretében minden kisebbségi sorsba jutott romániai magyar konkrét sérelmei orvoslást nyerhetnek. Románia azonban a javaslatra nem válaszolt, a válasz késik, pedig a külügyminiszter nehezen fogja egyhamar megismételni a májusban már megtett és most konkrét formába öntött javaslatot. Először a légkört kell gyorsabb ütemben megjavítani, aminek előfeltéjbele egy rugalmas kisebbségi szerződés. Jugoszláviával szemben könnyebb a helyzetünk és így annak kormányára bízzuk, hogy akar-e velünk kisebbségi szerződést kötni és ha igen, a tervezet elkészítését is, melyet mindenkor az őszinte jóindulattal fogunk tanulmányozni, amely a két állam közötti viszonyt leginkább jellemzi. Kijelentette a külügyminiszter, hogy Magyarországot iá halárain viaskodó felek részéről semmi veszély sem fenyegeti, így a kormány feleslegesnek tartotta semlegességi nyilatkozatot tenni. Soha el nem múló hálával gondoljunk a nehéz órákban Mussolinira és Hitlerre, akiknek békepolitikája akadályozta meg éveken keresztül a háború kitörését. — A magyar kormány eltökélt szándéka — emelte fel hangját gróf Csáky, — hogy húsz éven át követett és bevált pilitkáját folytatni fogja hidegvérrel és nyugalommal minden viharok közepette inmdaddig, míg az lehetséges és a magyar nemzet életérdekei mást nem követelnek. Az országgyűlés egy behívásával kap-Alig volt még annyira összekavarodott a nemzetközi helyzet a háborút követi két évtized alatt, mint jelenleg, amikor megindult egy új háború. Még mindig reméljük, hogy az új európai háború lokalizálható lesz. Ha azonban a jövőbe tekintünk, az igazi békét óhajtva csak egyetlen megoldás képzelhető. Nincs itt más kivezető út, mint kihúzni a helyzet méregfogát azzal, hogy általános revizió alá vétessenek azok az igazságtalan békeszerződések, amelyek megmérgezték a helyzetet és ahelyett, hogy a tartós béke alapjait rakták volna le, örök viszálykodásnak, újabb háborúknak magvait vetették el. Meg kell alkotni az új, az igazságos békét. Németországnak vissza kell adni a tőle elharácsolt gyarmatokat. S akkor meg fog szűnni minden agresszivitás, mely nem engedi nyugvópontra jutni a világot. Rendezni kell az egyensúly problémáját is a Földközi tengeren és a távolkeleti óceánokon is és pedig nem egyes hatalmak igazságtalan előnyökben részesítésével, hanem az egész emberiség érdekeire tekintettel, mert a világtengerek közlekedési útjainak sértetlen biztosítására, valamint a nyersanyagokban való részesedésre is az egyetemes emberiségnek van igénye és joga. És rendezni kell a mi hazánk ügyét is, melyet két évtized alatt a tájékozatlan világ immár megismert. A szégyenletes és oktalan békediktátumok életbeléptetése óta a helyzetet és a békediktátumok óriási baklövéseit ismertető nagyszabású propaganda-irodalom fejlődött, mely minden világnyelven hirdetője lett az igazságnak és eljutott minden felé. Azonfelül rendkívül megnőtt a hazai idegenforgalom is. És rendszeres gondossággal idevezéreltük a külföldnek a politikára irányt adó köreit: parlamenti tagokat, írókat, tudósokat, a sajtó munkásait, szóval mindazokat a tényezőket, melyeknek döntő befolyásuk van a világközvélemény fejlődésére. Ezzel a sokoldalú munkával elértük azt, hogy a magyar kérdés nem ismeretlen rébusz többé a külföld előtt, mint a nagy háború lezajlása után volt, hanem világszerte annak tekintik, ami valóban, t. i. a dunavölgyi probléma központi kérdésének, melynek jól vagy rosszul való megoldásától függ nagyrészben középeurópa nyugalma és békéje. Ha sikerül a két évtized előtt együtt ült felvilágosítatlan békekonferencia helyébe a zöld asztal mellé telepíteni egy újabb békekonferenciát, amely immár nemcsak a helyzet valóságos ismeretével rendelkezik, hanem átszenvedte azokat a pusztításokat is, melyek az igazságtacsolatban Bobory György képviselő-* házi alelnök pártközi értekezletre hívta össze a pártok vezetőit. Az értekezleten a kormány részéről is többen megjelentek, ott volt gróf Teleki Pál miniszterelnök is. Az értekezlet célja az volt, hogy megvitassa a parlament munkarendjét és a napirendre kerülő kérdésekben megértést hozzon létre a pártok közöli. Ezt minden oldalon kívánatosnak mondották. A délután öttől este negyedkilencig tartott értekezletről a következő jelentést adták ki: »A parlamenti pártok vezetői csűr törtök délután 5 órakor vitéz Bobory Györgynek, a Ház elnökének elnökletével pártközi értekezletre ültek öszsze, amelyen gróf Teleki Pál miniszterelnök és Zsindely Ferenc államtitkár is résztvett. Az értekezlet megbeszélte a parlament most meginduló őszi ülésszakának munkarendjét.«: lan és esztelen békediktátumok egyenes következményei és amelyek — szabadjukra hagyva — végképp meg fogják mérgezni az emberiség életét, — akkor joggal remélhetjük, hogy a magyar sérelmek békés úton fognak orvoslást nyerni. Ebben a megértésben bízva, továbbra is éber nyugalommal kell néznünk a helyzet fejlődését. Mindent szemmel kísérni, mindenre felkészülni, de tartózkodni minden agresszivitástól: most is fez a magyarság feladata. Evégből semmi szín alatt nem szabad tűrnünk, hogy itthon elfajuljanak a viszonyok, nem szabad tűrnünk, hogy magyarok magyarok ellen forduljanak. Kifelé való vonatkozásban eddig is meg tudtuk őrizni nemzeti egységünket, most még fokozottabban van arra szükségünk, mert súlyos sorsfordulatok idejét éljük, melyekből csak akkor kerülünk ki győztesen, ha nem kap léket nemzeti egységünk és összetartásunk hajója. Bizalmunk az ősi erényben: ez legyen jelszavunk! Bérmálás Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás egyházmegyéjének felszabadult részében megkezdte a bérmálás szentségének kiszolgáltatását. E körútja során szept. 20-án lépi át a komáromi járás határát, ahol Geöbei Károly dr. főszolgabíró fogadja a főpapot és kíséri végig a járás területén. Szept. 20-án Nagymegyeren, 21-én Csicsón, 22-én Ekelen, 23-án Komáromban lesz bérmálás, amely utóbbiban a keszegfalusi és őrsujfalusi hívek is résztvesznek. Komáromba 22-én, délután 5 órakor érkezik a heroegprímás, akit a Pozsonyi-kapunál Alapy Gáspár fogad a városi küldöttség élén. A város és a róm .kát. egyházközség képviselete, a bérmálkozók, a katolikus iskolák növendékei, és a hívek a Szent András-templomtól kezdve a Nádorutcán helyezkednek el és várják a Főpásztor megérkezését. A templom előtt Komárom város nevében és a kegyuraság képviseletében Alapy Gáspár, polgármester, a bérmálkozók nevében pedig egy gyermek fogja üdvözölni a Főpásztort, aki az üdvözlések után a templom ajtóban várakozó papsággal és a fogadására egybegyült hívekkel együtt bevonul a Szent András-templomba, ahol rövid ima után áldást ad, majd eltávozik szállására. 23-án 9 órakor misét, majd szentbeszédet mond a Bíboros Hercegprímás, utána kezdődik a bérmálás. Ennek megtörténte vitán a bencés székháziján levő szállásán fogadja a küldöttségeket, melyeket a plébános mutat be. Délután a Hercegprímás Izsára utazik. A plébánia hivatal kéri a hatóságokat, egyesületeket és testületeket, melyek a Főpap előtt küldöttségileg óhajtanak megjelenni, hogy ebbeli szándékukat 20-áig jelentsék be a plébánia hivatalban. IMRE hatóságilag engedélyezett Egyéni és csoportos tanítások. — Kérjen részletes tájékoztatót! _ gépjárművezető iskola Komárom, Jókai Mór utca 8. sz. I. emelet Lelkiismeretesen, gyorsan és eredményesen készít elő minden kategóriájú soffőrvizsgára 1 50 Az általános revízió a tartós béke útja Irta: Lukács György.
