Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-02-26 / 9. szám
1938. február 26. KOMÁROMI LAPOK 7. nldaL Az eladott kutya Igen jól mulatnak mostanában egy faluban, itt, a Mátyusföldön, a községi küldöttségen. A községi küldöttség ugyanis Komáromban járt. Hát ez még nem lenne baj, Komáromba járni öröm, — mondják a vidéki gazdák, — ha nem adóhivatallal van az embernek dolga, hanem bevásárolni, pénzt cserélni, borozgatni, vagy halászlevet enni érkezik az ember ebpc a nevezetes városba. A fentemlített küldöttség iskolaügyben járt a Duna mentén, s mivelhogy jól végezte dolgát, hagy örömében elhatározta, hogy nem indul haza a legközelebb adódó vonattal, hanem csinál egy görbe utat s beüí az egyik vágdunai kocsmába, ahol jó bort mérnek mostanában. Olyan jó bort, hogy felvidul az ember kedve tőle... Ahogy a kocsma felé mendegélnek, nyomukba szegődik egy szép s barátságos kutya. A kutya megtetszik a küldöttségnek, az egyik tag magához édesgeti, aztán megsímogatja a másik, a harmadik vet neki egy darab kenyeret, végül is, elcsalogatják a kocsmába s a kutya hűségesen velük tart. Melléjük telepszik s <a szalonnabőrt eszi. Csak. hogy bort is nem kér...! A kutyára szemet vet egy másik kocsmai vendég is, aki a szomszéd asztalnál ül: — De szép kutyája van, hallja... — Van annak, aki el nem issza... — Nem eladó ez a kutya? Minek ez maguknak? A küldöttség összedugja a fejét s tanácskozik. Meghányj ák-vetik a dolgot s végre elhatározzák, hogy eladják a kutyát. Hosszú alku kezdődik, végül eladják a nevezetes kutyát húsz koronáért. A kutyavásárló kigombolja a húsz koronát, madzagra fűzi az ebet S elmegy". A jámbor állat búcsúpillantást vet a küldöttségre s vígan talpal újabb gazdájával el-fele. A küldöttség rögtön cseppfolyósította a húsz koronát s vígan elitta a pénzt. Miost már nincs annak, aki elissza ... Tisztára elitták a kutyát is. Aztán hazamentek. A kutya eredeti gazdája azonban keresni kezdte a kutyát, amit a Kossuth-téren veszített el. Uramfia, egyszeresük találkozik vele idegen gazda madzagján. — Ez az én kutyám! — kiáltja örömmel s összeölelkezik a megtalált kutyával. A kutya is boldog. — Dehogy az ön kutyája! Vettem húsz koronáért. — Ugyan kitől? — Egy községi küldöttségtől. És megmondja, melyik község küldöttsége adta el a kutyát. Izgatott telefonálás, levélváltás kezdődik, a községi küldöttség régen elfelejtette, hogy valaha kutyát adott el, amikor a hatóság beidézi magához. — Igaz, hogy maguk kutyakereskedelemmel foglalkoznak? Be kellett vallani bizony, hogy egy talált kutyát eladtak. Vissza a húszast! Most ott tartunk, hogy" a húszast egyik sem akarja visszaadni. — Maga adta el, koma! — Maga itta el, koma! — Maga találta.a kutyát, koma! Nagy derű a faluban. Valaki gúnyverset költött a küldöttség tagjaira. Csuda szégyen! Végre is, felkerekedélc a küldöttség s hogy a húsz koronát megmentse, — legfájóbb pont az egész históriában, — keres egy megfelelő, hasonlatos kutyát. Lehet, hogy éppen Komáromban. Reszkess komáromi ebtulajdonos, jön, viharzik, közeledik a községi küldöttség s keresve-kutat az uccán egy megfelelő^ huszkoronás kutya után. Hátha a tiédet találja... Nemcsak nyelvében, de lelkében és szellemében is mindig magyar a KOMAROMI LAPO K KOMAROMI SZÍNHÁZ Elmentek a színészek A nyugatszlovákiai szintársulat befejezte sziniszezonját kedden este és szerdai szünete után csütörtökön már Dunaszerdahelyen játszott," ahol a Marika hadnagyá-val kezdtek. A búcsúelőadások szép látogatottsággal folytak le: pénteken, Faragó Márta jutalomjátékául, a »Jöjjön elsején« c. Békeffi-Stella vígjáték ment, sok derűvel, nevetéssel. Itt-ott a megfelelő pikantériával is, ahogy' ez már vígjátékoknál rendszerint dukál. Kedves alakítást nyújtott az ügyes Faragó Márta, kitűnő volt Mihályi Ernő, Kolár Mária, Sarlai Imre, Váradi Pál, Márfi Vera, Erdős József s a többiek! játszottak egybevágóan a darabban. Szombaton este a Gólyaszanatóriumot játszották, vasárnap a »Csárdást« újították fel sikerrel, Megyeri Ferenc jutalomjátékaként, hétfőn s kedden az »Eső után köpönyeg« c. Fodor- Békeffi-Szécsén operett volt műsoron. A hétfői előadás a népszerű s kitűnő komikus, Váradi Pál jutalomjátéka volt. Váradit lelkesen tapsolták, alakítása kitűnő volt. örvendtünk a kedves Gellért Marika fellépésének, Gárdonyi László, Mihályi Ernő, Márfi Vera, Faragó Márta, Péterfi Gitta szerepeltek a darabban, mind fürgén, talentumosan. Ezzel be is zárult az idei évad. Röviden foglalva össze bírálatunkat: az idei évad a tavalyinál határozottan jobban sikerült, de nem azért, mintha az idei játékok lettek voln^ szokatlanul, várakozáson felül jók, hanem azért, mert a tavalyi s az azelőtti szezon már oly rossz volt, hogy azután csak javulás jöhetett, ha a színház nem akart hamar tönkremenni. Néhány komoly dráma szinrehozatalával a szintársulat megmutatta színjátszó s rendezői készségét: Ibsen, Madách szavai a színpadon] szinte szokatlanok voltak már s éppen ideje volt őket megszólaltatni. Ez azonban nem minden s mi még ennél is többet, különbet szerettünk! volna látni: de ehelyett túlságosan sok sekélyes operettet, efemer életű vidámságot kaptunk, divatos újdonságok bemutatóit, holott a nyugatszlovákiai színháznak nemesebb s tartalmasabb feladatai is vannak. A közönséget, sajnos ,nem Madách vonzotta, hanem a Gólyaszanatóriumi s még ma is szégyeljük azt, hogy az Ember Tragédiájának gyenge házával szemben a pikáns és értéktelen malacság zsúfolt termeket jelentett. Nemcsak a színházban van a hiba, hanem a közönségben is, amelynek! egy része még nem eléggé megnevelt az értékes gondolatokhoz... A színháznak viszont kötelessége ennek ellenére is jót s mindig jobbat adni... A férfiszereplők jók voltak, a férfigárda csaknem teljes, kivéve, hogy megfelelő bonviván nem akadt. A női gárda annál kevesebbet ért, mindöszsze 3—4 szereplőről mondhattuk el, hogy megállják helyüket a színpadon. Hiányát éreztük elsősorban a primadonnának. Nem volt anyaszereplő sem. Gellért Marika, aki talán a legtöbbet ért a társulatban, csak a szezon végén érkezett meg s nem hiszszük, nem fogja-e őt is a szokott féltékenység kikezdeni?... Egyszóval még mindig csak hetvenötszázalékos szinigárdánk volt... A kelléktár ócska, nem er semmit, a ’jelmezek, — ami a színház saját tulajdona, — kopottak, öregek voltak. A díszleteket, sajnos, nem lehet a mi kis színpadunkon alkalmazni. Ha Komáromban azt akarjuk, hogy egy valamirevaló szintársulat igazában mutassa meg, mit tud, akkor végre komoly, városi színpadra kell őket helyezni. Sajnos, színpadunk, valljuk be, nem állja meg a helyét akkor, ha nagyobb feladatokat akarunk rajta megoldani. (Ezzel szemben azonban áll a tétel, hogy igazi, értékes társulat »még a borsón is szépet álmodik«, azaz még a csűrben is remekül játszik...) Színészeinktől szeretettel búcsúzunk, viszontlátásra jövőre, remélhetőleg, még jobb formában... (szv) Az elmúlt sziniszezon statisztikája Mint minden sziniszezon után, most is csinálunk egy kis áttekintést a szezon felett, hogy a jövő krónikása, aki megírja a komáromi színészet történetét, ebben a kis cikkben megtalálja a legutóbbi évad történetét dióhéjban. A színigazgató Földes Dezső, a nyugatszlovákiai magyar színészet igazgatója volt az idén is, aki társulatával Érsekújvárról jött Komáromba és a szezont január hó 5-én kezdte meg, az évad tartott február 22-ig, vagyis éppen hét hétig, azaz 49 napig. A Legényegyletben játszott a társulat és a 49 nap alatt 64 előadást tartottak! és pedig 49 estit és 15 délutánit. Vasárnap délutánokon kívül szombat délután is tartottak előadásokat. A következő színdarabok kerültek előadásra a szezon alatt: Marika hadnagya, operett, négyszer Szulamith, keleti operett Pénz, pénz, pénz, komédia, kétszer Nincs szebb, mint a szerelem, operett, ötször Illatszertár, vígjáték, négyszer Peer Gynt, dráma Sárgapitykés közlegény, operett hatszor Hódítás, vígjáték kétszer Az ember tragédiája, dráma, kétszer Mosoly országa, operett, háromszor Viktória, operett, háromszor Szakíts helyettem, vígjáték, kétszer Urilány szobát keres, operett, négyszer Fehérkor, dráma, háromszor Csodatükör, mesejáték, háromszor Vasgyáros, dráma Egy vidám éjszaka, operett, háromszor Romantikus asszony, operett, kétszer szer Delila, vígjáték 3:1 a szerelem javára, operett háromszor Láz, színmű, kétszer Gólyaszanatórium, énekes bohózat, háromszor Toroczkói menyasszony, vígjáték Jöjjön elsején, vígjáték Csárdás, operett RE DOBJA KI A PÉNZÉ?* Ne tekintsen az olcsóbb árra. mert gyümölcsfáin tökéletesen csak megbízható permetezős^er segít, mely csupán átstólag drágább, valóságban a legolcsóbb' KÖZISMERTEN 8EVÄLT AZ A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Sokan, vidéki és külföldi lakók, de itteni háztulajdonosok, írásbelileg megkerestek arra nézve, hogy a Csehszlovákiában ingatlannal bíró külföldi állampolgárok kötelesek-e ingatlanaikat ez év végéig eladni. Tény az, hogy a napi sajtóban jelentek meg e tárgyban közlemények, mely közlemények a nagyközönség előtt már teljesen megfordított változatban láttak napvilágot, s ezért teljesen érthető a nyugtalanság és az izgalom az érdekeltek körében, mert hiszen nem holmi kicsinyes dolgokról, hanem existenciális érdekekről volna szó, ha valóban olyan értelemben lenne való, amint azt egyesek magyarázzák. Mivel azonban a valódi tényállásnak a riadalom keltette hír nem felel meg, ezért tehát mi szükségesnek! tartottuk az érdekeltek megnyugtatására közölni az erre vonatkozó törvény rendelkezésének lényegét. Mindazok, akik Csehszlovákiában nem bírnak állampolgársággal, vagy akiknek az állampolgársága kétes, s akár külföldön, akár belföldön tartózkodnak, kötelesek ingatlanaikat eladni, de csakis azok, akiknek az ingatlanai a határövben feküsznek, tehát a határövön kívüliekre ez nem vonatkozik. Minthogy Komárom a határövben fekszik, tehát az itteni ingatlannal rendelkező idegen állampolgárokra ez vonatkozik. De ez most már nem azt jelenti, hogy ezek azonnal siessenek ingatla-Eső után köpönyeg, operett, kétszer. Összesen tehát 26 darabot adtak! elő. Ez a 26 darab 64 előadást ért meg. A fenti 26 darabból operett 14, vígjáték 7, dráma, színmű 5. A 26 darabból új volt 18, repriz pedig 8. Szerzők szerint a magyar fölény nagyon is kilátszik, mert a 26 darabból 22 magyar szerző alkotása és csak! négy volt fordított darab. A szezon alatt Szűcs László budapesti operaénekes vendégszerepeit nagy sikerrel. Veszteség volt a szintársulat erősségére, hogy mindjárt a szezon elején a szubrett, Horkai Jolán elszerződött a társulattól. A szezon vége felé aztán sikerült az igazgatóságnak! helyette egy igen fess, eleven, népszerű szubrettet leszerződtetni: Gellért Marikát, aki első fellépésével meghódította a komáromi közönséget. A társulat a tanuló ifjúságnak többi előadást tartott, úgy, hogy az előadások száma ezekkel együtt az említett 64-nél nagyobb volt. A társulat Komáromból Dunaszerdahelyre ment, ahol egyhónapos szezont tartanak. (bj)( naikat eladni, mert csakis azok és csakis akkor kötelesek ingatlanaikat eladni, ha erre nézve az országos hivataltól felszólítást kaptak vagy kapnak. Aki ilyen felszólítást nem kapott, vagy nem kap, nem köteles ingatlanát eladni, habár idegen állampolgár is. Mindenki egészen nyugodt lehet, mert valószínű, hogy ilyen felszólítást nem is fog kapni senki, mert hiszen ez nem egyéb, mint az állam jogának törvényben biztosított lefektetése. * Egyesületünk választmánya folyó hó 17-én választmányi ülést tartott, melyen több fontos napirenden levő ügy került megvitatásra, különösen a múlt évi számadás és évi közgyűlésre nézve úgy határozott, hogy az 1937. évi számadást a számvizsgáló bizottság március hó közepén vizsgálja felül, a közgyűlést pedig május hó folyamán tartja meg. Bocz Béla. Komáromiak szállodája Bufapesten a a tóvaros sz.vcben, Rákóczi.ui 5». 150 kényelmes, modern szoba Patináshirii kitűnő konyha, magyar és francia ételkülönlegessegfk. • Az étteremben minden esiea legkiválóbb cigányzenekar, a télikertben délután és este tánc Lemérsékelt szoba és tenzlóárak azoknak, akik lapunkra hivatkoznak. í I
